Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. április 9., kedd A képernyő előtt Április négyről szóljon... Felszabadulásunk negyvenedik évfordulója két olyan adás­sal is szolgált, amelyről mindenképpen szólni kell: az ün­nepnapi több helyszínről adott riportláncolattal és az elő­estén az „S. kapitány” című tévéfilmmel. Az elsőről szólok először rövidebben. A Jó reggelt, Magyarország!, majd annak délutáni és esti folytatásai régi hagyományt követtek, s a felszabadulás év­fordulójához kapcsolódva — a fővárosi díszszemlén kívül — az első felszabadult település, Battonya volt az egyik, az időrendben legutolsó, Nemesmedves a másik színhely, egy további meg a főváros melletti szocialista iparváros, Százhalombatta. A körkapcsolásos adást két olyan televízi­ós személyiség — Vitray Tamás műsorvezető-szerkesztő és Horváth Ádám főrendező — tartotta kézben, akiiének a neve garancia arra, hogy a műsor eredendő nehézségei, kötött­ségei ellenére is emelkedett, érdekes és emlékezetes lesz. Nem lehetett pedig könnyű ezt a nyolc óra és ötven percre tervezett, négy helyszínen folyó, kis kivétellel élő adásban menő műsort úgy szervezni és lebonyolítani, hogy az a né­zőt is megfogja. Még akkor is nehéz lehetett, ha tudható, hogy nem ugyanazok a nézők ültek a képernyők előtt mind­három adásidőben, A budapesti díszszemle bravúros közve­títését — azt hiszem — külön is kezelhetjük, ám a többi helyszínen bizony riporteri, műsorvezetői, rendezői lelemény szükségeltetett a folyamatosság fenntartására. Jelen voltak az ismerős panelek, „lelepleződött” a megtervezett „sponta­neitás”, s kevésnek tűnt helyenként a mondandó egy ilyen hosszú időtartamú adáshoz. Be is fejeződött délben jóval hamarabb! Nagy televíziós bravúr volt ez a kapcsolásos nap, megérdemelte volna, hogy a keret egyenletesebb tar­talommal töltessék ki ... Ennél a műsorláncolatnál a tartalmat azonban nagyrészt nem a televízió produkálta. Annál inkább teljes egészében a televízióé volt az ünnep előestéjén az „S. kapitány” cí­mű, közel másfél órás tévéfilm. Az első gondolatom az, hogy nagyon ideje lett volna már egy ilyen jellegű film el­készítésének, Részben, mert adósak vagyunk Steinmetz ka­pitány meggyilkolásának drámai feldolgozásával, részben pedig amikor arról panaszkodunk, hogy nincs romantikus téma, példakép, amit az ifjúságnak kínálni lehetne, hál itt van egy szinte romantikus hős, aki Pécsről indult, hogy a spanyol szabadságért harcoljon, majd szovjet tisztként vál­lalja hazája felszabadításában az eleve halált ígérő felada­tot, parlamenter legyen és így áldozza fel életét. Nagyon vártam ezt a filmet és nem tagadom, fokozódó bosszúság­gal néztem. Mamcserov Frigyes forgatókönyvíró-rendező túlírta és túl­rendezte ezt a Steinmelz-krónikát. Mégsem tudtam meg töb.bet a hősről, mint korábban már tudhattam egyéb for­rásokból. Talán túl sokat is vártam ettől a filmtől. Ugyanis ezt a témakört — ki tudja, miért — nagyon tartózkodóan kezeli a hazai film- és tévéművészet, meg az irodalom is. Éppen nemrégiben módom volt áttekinteni a felszabadulás óta készült 650-nél több magyar filmet, illetve azok listá­ját, s meglepetve láttam, alig tíz-tizenkét film lelhető, amely a hazai felszabadulás időszakában játszódik, illetve azt ki- sebb-nagyobb mértékben érinti. Azaz az összes műveknek nem egészen két százaléka! Ezt a témát, a főváros felsza­badításának kezdeteit ilyen megközelítésben egy film sem dolgozta fel. Ezért is vártam nagyon az „S. kapitányt”. Pe­dig Mamcserov „bevetett” ebbe a filmbe sok mindent. Négy idősíkban is láttatja Steinmetz életét, mégsem mond róla újat, a visszavetített képsorokban önmaga különböző korú énjeivel való vitatkozással a kapitány nem kapott újabb markáns vonásokat, sok volt az oktalan művészke­dés, az állandóan károgva szálldosó varjúcsapat. Steinmetz ebben a filmben foglyokat engedett szabadon, borzasztóan sok mindent csinált, olyan sok mindent, hogy egészen szét­eső képet kaptunk róla. Amit csak az effajta hősökről el le­het mondani, a rendező mindent el akart mondani, vagy legalább érinteni, híradók és játékfilmek kockái — köztük olyan is, ami későbbi eseményt ábrázol — „dúsították” a visszavetített képsorokkal egyébként is nehézkéssé tett fil­met, s hiába segített két szakértő is a film készítésében, az bizony túlzsúfoltra és kuszára sikerült és a harcos múltú kommunista hős önfeláldozó vállalkozását valamiféle kami- kaze-szerepre változtatta, sok mindenről beszélt és igen ke­veset mondott. Április négyről szóljon az ének... — hallottuk a dalt. A televízió idei április 4-i repertoárján hangzott el az emlí­tett két „énekszám” . .. Benedek Miklós Népművészeti találkozó Ferencz István HŰSOROK Népművészeti találkozót rendeznek május 18-án Gal- gamácsán. A program reggel 9 órakor kirakodóvásárral kezdődik, amelyen népi ipar­művészek, a többi között fa­zekasok, bőrdíszművesek, fa­faragók kínálják portékáikat. Az érdeklődők munka köz­ben figyelhetnek meg több iparost, aki a találkozó szín­helyén mutatja be szakmá­jának mesterfogásait. Délelőtt rendezik meg a Galga mente népi együtte­seinek, szólistáinak bemuta­tóját. A művészek táncokat, népi gyermek- és sportjáté­kokat, énekeket tanítanak a résztvevőknek. A találkozó alkalmából megnyílik az át­rendezett, bővített falubeli tájház. A látogatók A Gal­ga mente népművészete cím­mel meghirdetett fotópályá­zatra beérkezett anyagból vá­logatott kiállítást is megte­kinthetik. A találkozón számos szóra­koztató programot rendeznek. A vidéken élő legismertebb vőfélyek mutatják be a Gal­ga mente jellegzetes ételeit,.? értékelik a főzőversenyen részt vevők munkáját, dél­után 6 órakor a tájegység neves zenekarai húzzák a talpalávalót az estébe nyúló táncos mulatságon. A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában adták át március 29-én 'az idei Ybl-díjat. A miskolci Jókai úti malomépület (a régi Flórián-malom) és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem jogi kari épületé­nek tervezéséért e kitüntető díjban részesült Ferencz Ist­ván, az Észak-magyarorszá­gi Tervező Vállalat építésze. — Két különböző jellegű feladatot kellett megoldania. Melyik volt a kedvesebb? — A malom. Tudtam, hogy milyen utcák, milyen házak voltak ott, amelyeknek a he­lyén most egy teljesen új lakótelep áll. A régiből egyetlen egy maradt, ami megmenthető: a malomépü­let. A jogi kar egészen más jellegű feladat volt, másfaj­ta diktátumokkal. A Pece- parti környezet a malomépü­letnél apró építészeti finom­ságokat kínált, amit nem­csak meg lehetett, hanem meg is kellett csinálni. A jo­gi karnál, a feladat pedig az volt, hogy megtaláljam a he­lyet, ahol beépülhet az Egyetemváros már adott, szerkezetébe. Szakszóval mondva szervülhet. — Nem ünneprontás, ha megkérdezem, miért éppen ezt a megoldást választotta? Hiszen elég sokan megkér­dőjelezik. — Tudom, hogy vannak, akik a jogi kari épület tele­pítésével, és vannak akik a felépítésével nem értenek egyel. Ami a helyéi illeti. Én úgy gondoltam, hogy meg kell találni azt a pontot, ahol kapcsolódhat és elvál­hat a meglévő architektúrá­tól, ami nagyjából az ötve­nes években alakult ki szo­cialista realista stílusban. Adva volt a két szárnyépü­let között ez a szabad terü­let, amely kapcsolódott a főbejárathoz, és így n«m is volt olyan döntő a szerke­zeti elemek megjelenítése. Hiszen a jogi kar épületét a Kerváz és az általános is­kolai épületszerkezetekből kell elkészíteni. Tevékenység közben jöttém rá, hogy meg lehetne valósítani Janáki Istvánnak az eredeti elkép­zelését (ö készítette az egyetemi terveket), egy aulát ki lehet alakítani. Szeren­cse dolga, hogy miközben én „elspóroltam” a jogi épület­ből, az egyetemnek most van pénze, és befejezi az aulát. A jubileumi ünnepsé­get ősszel már itt tarthatja. Ügy gondolom egy építész számára ezek azok a legmé­lyebb problémák, legérdeke­sebb dolgok, amit még egy adott program mellé tud ál­lítani a környezetből, saját építészeti tudásából. Mind a kettő nagyon fontos. Hiszem ugyanis, hogy egy város olyan egyenletesen fejlődő szerkezet, amelybe csak úgy lehet „beállni”, ha jól is­merjük magát a szerkezetet. — Ez azt jelenti, hogy az építésznek meg kell alkud­nia? — Nem hiszem, hogy sok olyan építészeti feladat van, amelybe egy építész önma­gát ne építhetné bele, hogy ne tehetné karakteressé, amit csinál. Hiszem, hogy amikor alázattal azonosul a környezethez, akkor a legka­rakteresebb az építészeti ar­Cll. — Ez hitvallásnak is te­kinthető? — Még nem gondolkodtam ilyenen. Mint ahogy nincse­nek építészeti dédelgetett ál­maim sem. Ismerek olyan kollégákat, akik dédelgetnek álmokat, amit megszeretné­nek egyszer valósítani. Én nem félek a sokarcú megbí­zásoktól, viszont attól igen, hogy profilírozzam magam. De talán abban önbizalmat adott a díj, hogy a magam szabott képességeivel eljussak olyan szintre, hogy a feladat izgasson és érdekeljen. Ezért tartom például fontosnak azt is, hogy egy építész ne ide­genkedjen magánmegbízá­soktól, sőt az ilyen kis léptékű megbízásokat na­gyon komolyan kell venni, mert születhetnek így olyan épületek, lakóépületek, ame­lyek jó értelemben húzóerő­vé válhatnak egy környezet­ben. — Hogyan került a pá­lyára? — Nehezen. És elég ké­sőn. Hat évvel az érettségi után vettek fel az Iparmű­vészeti Főiskola építészeti tagozatára. Addig kitanultam Budapesten a versenyhajó- építő szakmát, (valaha ke­nuztam), és fával dolgozhat­tam, ami nagyon szép. Egy évig itthon dolgoztam mint hajóépítő, aztán bekerültem a tervezőintézetbe épület­modellezőnek. Plesz Antal mellett dolgoztam, és ezt mindig szívesen hozom fel, mert a főiskolai tanáraimon kívül neki köszönhettem a legtöbbet. Utána visszajöttem az intézetbe. Tizenhárom éve dolgozom és azóta tanítok az Iparművészeti Főiskolán is. Hét évig műhelygyakor­latot vezettem, azóta a hall­gatók tervezési feladataival foglalkozom, a diplomamun­kákkal is, mint korrektor­tanár, úgyhogy hetente egy napot fenn töltök. — Megkérdezhetem, hogy az építész hol lakik? — A szüleim lakásában egy állandóan alakuló bel­ső környezetben. Ahogy jöt­tek a gyerekek, hárman van­nak, át kellett rendezni va­lamit. Ez vonatkozik a bú­torainkra is, az egyiket ma­gam terveztem, a többi kész bútorok átalakítása. A tár­gyaknak megvan az a tulaj­donságuk, hogy új funkciót kapnak. Bútorainknak csak velünk együtt van értéke. — Fel tudná idézni a pil­lanatot amikor megtudta, hogy Ybl-díjat kapott? — A fülemig ért a szám anélkül, hogy kinyitottam volna, és abban a percben borzalmasan elfáradtam. Tudja, ez pályázat. A vál­lalat is és én is kockáztat­tunk. amikor íelküldtük a terveket. Nagyon örülök a díjnak. De a legnagyobb el­ismerést mégis annak idején a zenészektől kaptam, ahogy örültek a malomnak. Az el­ső gratuláló távirat is tőlük érkezett... Csutorás Annamária rádió KOSSUTH: u.20: Társalgó. — 9.44: Diótörő. Balettzene-részle- lek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.50: Nóta- csokor. — 11.34: Felelet. Déry Tibor regénye rádióra alkalmaz­va. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. A költő. •*- 13.09: Kórusainkna.. ajánljuk.'— 13.30: választóvonal. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzscsszmelódiák. — 15.00: Arc­képek az orosz irodalomból: Puskin. — 15.10: Kazacsay Ti­bor fúvósmüveiből. — 15.34: Da­loló. muzsikáló tájak. — 16.05: Kérhetek valamit? A Gyermek- rádió műsora. — 17.00: Társa­dalom és iskola. — 17.30: Olasz filmszínészek énekelnek. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: A köl­tészet hete. — 20.45: Verbunko­sok. nóták. — 21.30: Tudomány és gyakorlat. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Záray Már­ta és Vámosi János énekel. — 22.50: Kutatás a kutatás körül Riport. — 23.00: Zenekari mu­zsika. — 0.10: Virágénekek. PETŐFI: 4.30: A Petőfi r reggeli zenés műsora. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Dé* torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Magyar fúvós­zene. — 12.30: Népdalok kórus- előadásban. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Bordás György énekel. — 14.15: Szim­fonikus táncok. — 14.40: Zene­iskolásoknak. — 15.05; Cigány­dalok. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Kamasz-panasz. — 18.30: Gramofonalbum. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Egy énekes — több szerep. Kalmár Magda. — 21.05: Csintamánok é madarak. Carel Capek novella»* rádióra alkalmazva. — 21.30: Halló. Pozsony. Halló. Budapest. — 22.22: A gyilkos. Simon Emil krimije rádióra alkalmazva. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Éjféltől — hajnalig. MISKOLCI STLJDlO (u 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Művészpor • szí n h á z törté net i é rdek esség e k. Dr. Gyárfás Agnes előadása. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Tava­szi munkák, az idei eredmények előkészítése — kerekasztal-be- szélgetés mezőgazdasági szak­emberekkel. Műsorvezető: Bor­sodi Gyula. — Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. — Sport. — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Fásítási ankét Kazinc­barcikán.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. 1Y1ÜSOK: 8.05: Tévétorna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.30: Aki mer. az nyer! 7. Matematika ve­télkedő. — 9.00: Vrungel kapi­tány kalandjai. Szovjet film. — 11.00: Az isztambuli vonat. Magyar —olasz film. — 12.05: Képújság. — 16.05: Hírek. — 16.10: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16.40: összefüggések. — 17.30: Képúj­ság. — 17.35: Reklám. — 17 40: A nyelv világa. — 18.30: Diag­nózis. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini stúdió '85. — 19.10: Tévé­torna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A ha­lál archívuma. NDK tévéülm. — 21.00: Stúdió ’85. — 22.00: Tv- tükör. — 22.10: Tv-híradó í. — 22.20: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság. — 1U.30: Regionális adások. — 19.00: A barokk Latin-Amerikában. Olasz dokumentumfilm. — 20.ti': Az áldozat ára. Dokumentum­film. — 20.50: A utó-motors port. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30: Édes szemek. Lengyel tévéko­média. — 22.30: Képújság. mozi MISKOLC. BÉKE: Vészjelzés a tenger alól. Mb. színes szov­jet kalandfilm. Kezdés: fl2 óra­kor. — Hány az óra. Vekker úr? Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — Ki kém, ki nem kém. Mb. színes ame­rikai. bűnügyi vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. III. helyár! Kezdés: n6 órakor. — Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kez­dés : 10 órakor. —- MISKOLC. BÉKE KAMARA: A bosszúál­lók újabb kalandjai. Mb. szov­jet történelmi kalandfilm. Kez­dés: 4 órakor. — A gonosz la­dy. Mb. angol kalandfilm. 16 éven felülieknek. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MISKOLC. KOSSUTH: Tudom, hogy tudod, hogy tudom... Mb. színes olasz vígjáték, II. helyár! Kezdés: 9. n. 13, hn5 és 7 órakor. — HE- VESY IVAN FILMKLUB: István, a király. Színes magyar rock­opera, kiemelt, III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — MIS­KOLC. TÁNCSICS; Yerma, Szí­nes magyar film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kezdés: i'5 órakor. — A Szalamandra. Mb. színes olasz—angol politikai kri­mi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. II. helyár! Kezdés: i'7 órakor. — MISKOLC. TÁNCSICS KAMARA: Gyilkos bolygó. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MISKOLC. SZIKRA: Aranyoskám. Mb. .színes ameri­kai, vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. III. helyár! Kez­dés: fs es n órakor. — Mis­kolc. PETŐFI: Kincs. ami nincs. Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. III. helyár! Kezdés: J5 és 17 órakor. — MISKOLC. FÁK­LYA: Redl ezredes I—II. Szí­nes magyar történelmi lilm, 16 éven felülieknek, dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — FÁKLYA KAMARA: E. T. (A földönkivü- li). Mb. színes amerikai, tudo­mányos-fantasztikus film. Hl. helyár! Kezdés: 15 órakor. — TOKAJ, DISCO MOZI: Ufó Ari­zonában. Mb. színes amerikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 17 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Hány az óra. Vekker úr? Színes magyar lilm, 14 éven felülieknek! Kez­dés: f6 órakor. — KAZINCBAR­CIKA. BÉKE: Társasutazás. Szí­nes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — 39. lépcs&fok, Mb. színes angol politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Hí. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MEZŐKÖVESD. PETŐFI: A tűz gyermekei. Mb. színes auszt­rál ifjúsági lilm. Kezdés: 6 órakor. — örült romai vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Be­szélő köntös. Színes magyar tör­ténelmi kalandíilm. Kezdés: hn4. és 6 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI. ÉJSZAKAI: Ben Húr I—II. Mb. színes amerikai tör­ténelmi dráma, dupla. III bety­ár! Kezdés: n9 órakor. színház kedd Musgravc őrmester tánca Csortos-bérlet Kezdés: este 7 órakor KAMARASZINHAZ A régi nyár Kezdés: este 7 órakor Ünnepek után Elnéztem az ünnep előtti, s alatti (ide sorolva a hivatalo­san munkanapnak számító pénteket is) vásárlói forgatagot. Mennyi szín, mennyi hangulat! S mennyi jókedvű öröm, a vásárlás mindenkori öröme! Az ünnepet nemcsak a nap­tár jelzi más színnel, hanem a közérzet és a közhangulat is. Változik a világ, változnak szokásaink, de régebbi és újabb keletű jeles napjaink ceremóniái változatlanok. Ün­nepeink fényéből, lakomás örömeinkből, koccintás vígsá- gunkból nem engedünk. A szürkének mondott, s a realitá­sokhoz igazított hétköznapokon a háziasszony nem kilóra, hanem szeletre veszi a húst. Hétfőn megteszi a vasárnapi maradék is, s rendszeresek a hétközi tészlás, fözelékes na­pok is. Az átlag-magyar csaknem fele fizetését költi élel­miszerre, legtöbbet spórolni igy a legnagyobb tételen tud. De húsvétra sonka, tojás, jobbfajta bor dukál. A városi gyerekek egy része nemcsak csokoládényulat kapott, ha­nem a jó érzékkel megáldott kereskedők, s apuka pénztár­cájának jóvoltából igazi tapsifülesl is. (A derék négylábú­ak további sorsáról aligha írnak arany betűkkel az állatvé­dő egyesület emlékkönyvébe!) Nem kétséges, hogy iinnepes alkalmakkor felborul a csa­ládi költségvetés. S nemcsak az enni- és innivalóra költöt­tünk többet, hanem olyasmit is megvettünk, amire máskor sajnáltuk a pénzt. Furcsa módon Miskolcon, a húsvét elő­estéjén a cipőboltokban volt a legnagyobb a forgalom. Igaz, az OTP-ben inkább csökkenlek, mini növekedtek a beté­tek, de így van ez jól. Ünnep után úgyis rendeződnek a sorok, s kevésbé költekezős napok következnek. A2 egyen­súlynak helyre kell állnia. Otthon is és a munkahelyen is. Megtanultuk figyelni és becsülni az arányokat. Mert a szor­gos hétköznapokat úgy is fel lehet fogni, mint a két ünnep közötti felkészülés időszakát. (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents