Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

1985. április 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vezetni — halkan A politechnikai oktatás­nak köszönheti pályaválasz­tását Molnár Pál. Amúgy nemigen barátkozhatott vol­na meg az asztalos mester­séggel, hiszen az édesapja 31 esztendőn keresztül dokk­munkás volt a csepeli sza­bad kikötőben. A családja ritkán látta — és a dokk­munkás mindig fáradt. Amikor első éves volt a Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezetben, egy szép kis ke­rek asztalt készített vizsga­munkaként, a második év­ben pedig egy selyemmel bélelt, hajlított oldalú ék­szerkazettát . . . — Ékszer azóta sem sok került a dobozkámba, de nem is baj. Az élettapasz­talatok, a hétköznapi sike­rek nem válthatók át ugyan drágakövekké, de szerintem értékesebbek. — Milyen tapasztalatai vannak az életről'.' — A sok milyenből azt szűrtem le egyértelműen, hogy halkan is lehet élni. Én otthonülő, halk szavú ember vagyok, sohasem akar­tam vezéregyéniséggé válni. Én csupán tisztelem, mond­hatni szeretem az embere­ket és ezt. a többség meg­érzi. Csak ezzel tudom ma­gyarázni, hogy a környeze­temben élő emberek bíz­nak bennem ... Molnár Pálra egy munka- brigádot. bíztak, amikor le­töltötte katonaidejét. Idő­közben elvégezte a faipari technikumot Budapesten és nem sokkal később a szö­vetkezet egyik legfontosabb részlegének élére állították. Ma is a gépi forgácsoló- üzem vezetője, ötven ember munkáját szervezi. — A mi üzemünk gyárt­ja a bútorok alkatrészeit, amelyeket később összesze­rel a szabadkézi műhely. — Falanszterinek tűnik ez a munka... Székláb, asz­talláb . .. — Kívülről úgy tetszhet, lehet, hogy egv másik üzem­nél belülről is unalmas egy idő után, de a mi szövetke­zetünk többnyire egyedi megrendelésekre dolgozik. Hétről hétre más és más a feladat. Unalomról szó sincs, a munkánk roppant veszé­lyes, teljes embert követe­lő. A famegmunkáló gépek nagyon nagy fordulatszám­mal működnek és védőbe­rendezést használni alig le­het. A feladatok szépek, bo­nyolultak, többnyire exklu­zív középületek berendezé­seit gyártjuk. De egy üzem­ben egyébként is mindig tör­ténik valami ... Most példá­ul a béremelésekről kell döntenünk. Két forint óra­béremelés jut fejenként, sze­mélyenként 30 fillért köte­lező adni, a többit differen­ciáltan osztjuk föl, így lesz­nek, akik 3 forintot is kap­nak. — Ilyenkor darázsfészek­ké válik az üzem ... — Volt már rá eset. De tanultunk belőle, ötven em­ber elé nem szabad javas­lat nélkül kiállni. Most az a módszer, hogy a brigádve­zetőkkel megbeszéljük a dif­ferenciálást, aztán vitatko­zunk ... Molnár Pál a szövetkezet egyik legsikeresebb szocia­lista brigádjának vezetője. A József Attila brigád kél egymást követő évben. 1982- ben és 83-ban elnyerte a szövetkezet kiváló brigádja címet, tavalyi munkájukért aranykoszorús minősítést kaptak. — Néhány éve újfajta mi­nősítési módszert alkalma­zunk. Pontozzuk a brigádtel­jesítményeket, így elkerül­hető a részrehajlás. A Széchenyi út lakói 1973- ban tanácstagjukká válasz­tották a szövetkezeti mun­kást, ugyanakkor tagja lett a városi tanács végrehajtó bizottságának is. A szövet­kezel is ebbe a körzetbe tartozik (a szövetkezet je­löltje volt) és úgy hozta a sors, hogy pár év múlva a Széchenyi úton építkeztek Molnárék. — Körülbelül 180 embei lakik az. utcában, az útnak csak egyik oldalán vannak családi házak, a másik ol­dalt közintézmények — kór­ház, mentőállomás, sportpá­lya — foglalják el. A lakó­kat most leginkább a föld- gázhálózat építése érdekli. Sajnos, a vezeték nem a la­kóházak oldalán halad majd, ezért át kell fúrni az úttes­tet, ha be akarják vezetni a gázt a lakók. Ez sok bonyo­dalommal jár ezen a forgal­mas úton és a költségek is magasak lesznek. A járdát is fel kellene újítani, de egye­lőre nincs rá anyagi fede­zet. — Mi foglalkoztatta leg­inkább az embereket a leg­utóbbi tanácstagi beszámo­lón? — A szénhiány nagyon megviselte ezen a télen a kövesdieket. A vállalatok úgy igyekeztek segíteni a dolgozóikon, hogy saját jár­művel hoztak egyenesen a bányából egy-egy kocsi sze­net. Nagyon rossz a város­ban az építőanyag-ellátás is. A gondok mellett a város fejlődése foglalkoztatja a lakókat, minden közeli és távlati fejlesztési program érdekli az embereket. Mint vb-tag, minden programról tudnom kell, így informál­hatom a választóimat. — Közelegnek az új vá­lasztások. Vállalja-e a mun­kát. ha ismét jelölik? — A néhány hete lezajlott választásokon ismét pártcso­portvezetőnek választottak. Nem is tagadom, örültem a -bizalomnak. Ha a körzet la­kói ismét tanácstagnak vá­lasztanának? Ugyancsak örülnék, hiszen igazolva lát­nám az eddigi munkámat. Harmonikus a családi éle­tem és még csak 42 éves vagyok. Ma még egyik nap­ról a másikra ki tudom pi­henni magamat. Lévay Györgyi Átszervezés után a miskolci TSZKER-nél A megye 99 termelőszö­vetkezetéből 80 tagja a Ter­melőszövetkezetek Értéke­sítő, Beszerző és Szolgálta­tó Közös Vállalatának, a TSZKER-nek. További há­rom pedig már jelezte a te­rületi központnak belépési szándékát. Megnövekedői t az érdeklődés és igény a TSZKER munkája iránt, an­nak ellenére (vagy éppen ezért?), mert nem könnyű ma kereskedni. Mostanság ..pénzszűkében a világ", a gazdaságok „pénztárcájában” kevés a forint. Ebben a hely­zetben a legjobban szüksé­geltetik a tisztes kereskede­lem, amikor árban és nem alatta vesznek, árban és nem afelett adnak. Felmerül a kérdés: lehet-e ilyen körül­mények között nyereséges a TSZKER? Mihály András vállalatigazgató szerint igen és kell is, hogy az legyen. Hiszen, ha a vállalat nyere­séget termel, az közvetve a tagszövet kezetet is gyaraoít- ja. A tagok pedig fokozott bizalommal tekintenek a TSZKER-re. arra a vállalat­ra. amely minden évben to­vább erősödik. Mihály And­rás az elmúlt év eredmé­nyeit értékelő beszámolójá­ban elmondta: 1984-ben to­vább javultak a közös válla­lat piaci pozíciói, gazdálko­dási rendje stabilizálódott. A belföldi forgalom mellett nö­vekedett az export, ezen be­lül a nem rubelelszámolású termékek kivitele. Abban, hogy a területi köz. pontok és így a közös válla­lat nyereséges lett, nagysze­repet játszott a kereskedel­mi szakma törvényszerűsé­geinek felismerése, elsajátí­tása. Ma már u vállalatnál dolgozó szakemberek bizton­sággal mozognak a piacon. A legfontosabb feladat a követ­kező években is az eredmé­nyes kereskedelem, továbbá az anyagi források erősítése, melynek egyik lehetséges út­ja a kötvénykibocsátás. Az innen remélt 70 millió fo­rintot pedig zöldség-, gyü­mölcs-. élelmiszer-feldolgozó üzem létesítésére fordítanak. A TSZKER Közös Vállalat sikeréhez több, mint 7 mil­lió forint nyereséggel járult hozzá a miskolci területi központ. S mindezt honnan, miből gazdálkodtak ki? De­meter András, a területi köz­pont igazgatója az elmúlt év eredményeit boncolgató tájé­koztatójában szerényen meg­jegyezte: a mezőgazdasági termékek esetében — töb­bek között — szerencséjük is volt. Hiszen a megyében olyan szemes termékekből mutatkozott kínálat, amelye­ket a megyehatáron kívül a piac keresett. Sikerült az ex­porttervüket is túlteljesíteni. Szerződés alapján a nagy. üzemekben vetőmag és ipari mustárt termeltethettek ex­portcélra. Jó üzletet jelen­tett az úgynevezett animál- termékek — például vita- minős koncentrátumok — forgalmazása is. A fa és a faipari termékek esetében a múlt évben ellentmondáso­san változott a piac. Növe­kedett a rakodólapok iránti kereslet, ugyanakkor egyre nehezebb vevőt találni az export almásládára, ládate­tőre. valamint ládagarmtú- rára. A gépforgalmat meg­határozza. hogy a mezőgaz­dasági gépek esetében a vá­sárlóerő folyamatosan gyen­gült. így a kereslet csökke­nése. a szállítások vissza­mondása sok esetben köt­bért jelentett a vállalatnak. Ennek ellenére — mint a beszámolóból kitűnt — a miskolci területi központ fo­kozta a szerszámgépek és építőanyagok forgalmazását. Előtérbe került az IFA-al- kat részek kereskedése, ezzel is tovább bővítve a kínála­tot. A lakosság körében egyre népszerűbb — i!gaz. a ter­melőszövetkezeteknél háttér, be szorult —, a felújított au­tógumik iránti igény. A ma­gánerőnél évről évre növek­szik a kereslet, s ezt a vál­lalat jó minőségű és árban kedvező futózott gumiabron­csokkal igyekszik kielégíte­ni. Végeredményben a több. mint 7 millió forintos etcd- mény oka: a TSZKER Mis­kolci Területi Központjának időbeni, jó kereskedelme, si­keres gazdálkodása. A rész igazgatótanács-ülé­sen — melyen részt vett többek között Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának vezetője és Hartman Bálint, a TESZÖV titkára is — Orosz István, a megyei pártbizottság munka­társa hangsúlyozta, az át­szervezett területi központ u.i vezetése munkával bizonyí­tott. Az elmúlt év elején nem volt egyszerű feladat meg­határozni a „hogyan to- vább?”-ot. De a több. mint 7 millió forint bizonyság ar­ra. hogy a TSZKER Miskol­ci Területi Központja 1984- ben elmozdult a holtpontról, megtalálva az eredményhez vezető utat. (bca) Ezekben a napokban érkezeti csúcspontjához a húsvéti levél- és csomagforgalom. A posta- hivatalok dolgozóinak a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű küldeményt kell rendezni, il­letve rendeltetési helyére eljuttatni. Felvételünk o Miskolc 2. sz. Postahivatalban készült, ahol üdvözlőlapok és levelek tömege vár továbbításra. Fotó: Pásztor Károly Hatodszor kiváló Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Április másodikén tartot­ták meg az első negyedévet értékelő és a második ne­gyedév feladatait meghatá­rozó műszaki-gazdasági kon­ferenciát a diósgyőri kohá­szatban. Amint azt Drótos László, az LKM vezérigazgatója vi­taindítójában elmondotta, az év első két hónapjának elő­re nem látható vesztesége súlyos helyzet elé állította a vállalatot. Elismerésre méltó módon azonban a gyár kollektívája úrrá tu­dott lenni a helyzeten és márciusban már százezer tonnán felüli kiszállítással sikerült a veszteséget több, mint 70 millió forinttal csök­kenteni. Ilyen mértékű ki­szállítás más években csak az év végi hajrá idején szo­kott előfordulni. A biztató eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny pluszvállalá­sokra ösztönözte a szocialis­ta brigádokat és vállalásai­kat be is tartották. Ezért a gyár vezérigazgatója köszö­netét fejezte ki a műszaki- gazdasági konferencia részt­vevői előtt. A következő negyedév fel­adatai szintén derekas helyt­állást követelnek a diósgyő­ri kohászoktól. Ehhez meg­van a gyárban a jó közhan­gulat, de minden szinten javítani kell a szakmai ön­becsülést és igényességet. Csak az így végzett munká­val lehet annyi veszteséges év után visszaszerezni a di­ósgyőri kohászat jó hírne­vét. Az alapítás éve, 1970 óta hatodik alkalommal nyerte el 1984. évi munkája alap­ján a Kiváló gyár kitünte­tő címet a Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyá­ra. A 630 fős kollektíva jó munkáját dicséri, hogy a múlt évben egyetlen alka­lommal sem érkezett minő­ségi reklamáció termékeik­re. A készáru-kiszállítás üte­mes volt, noha alapanyaghi­ány nehezítette a termelést. Legnagyobb magyar meg­rendelőik a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Ganz-MÁVAG, a Csepel Autógyár és az Ika­rusz. A kitüntetesátadó ünnep­séget április 2-án tartották, a Kiváló gyár címet doku­mentáló oklevelet és zászlót Geda Béla. a vállalat ve­zérigazgatója nyújtotta át Kinézel Miklós igazgatónak. Korok és dokumentumok Lapozgatom a negyven évvel ezelőtti miskolci újságot. Háborús hírekről tudósít, s napi aktualitásokról számol be. A fasisz­ta Németország haldoklik, s a felszabadító Vörös Hadsereg már az osztrák—magyar határon jár. Miskolcon a polgármester ren­deletet hoz a hatósági liszt- és olajkiosz­tásról. A felülbélyegzett, piros színnyomá­sú jegyekre fél kilogramm súlyú finomlisz­tet, s ugyanannyi kenyeret adnak. A feke­te biléták beváltásáról később intézkedik az elöljáróság. Az étolaj fejadagja két de­ciliter, ára literenként 38 pengő. A bevál­tás első napja, talán nem véletlenül, 1945. május 1. A Koronában ekkor a Játék a halállal című filmet vetítették, a főszerep­ben Maurice Chevalier-vel. Napi négy elő­adáson nem adta alább az Uránia sem a Mária nővért, Jávor Pállal. A Fészekben a Győzelem délen című szovjet film per­gett, Lublin és Vitebszk felszabadulásától szólt. A városban ekkor már működött a telefon, a Szemere utca 18. szám alatt egy jó karban levő gyermekkocsit kínáltak, s az akkor még Horthy Miklósról elnevezett tér 9. számú házában egy francia nyelv­tanár ajánlja szolgálatait. A kommunista kisiparosok találkozóra készülnek, Győri Béla bútorkereskedő és Szepesi Vera há­zasságot kötött, a Nyílt-tér rovatban vitéz Csantavári István semminemű felelősséget nem vállal különváltan élő feleségéért, Ku- rucz Ilonáért. A béke hírei ezek, egy kifosztott, lerom­lott, de lélegzethez jutott ország króniká­jában. Esendőségükben, szegénységre utaló voltukban is optimisták ezek a híradások. A városi téglagyár szenet kínál, hosszú sor kanyarog a Soltész Nagy Kálmán utcában, ahol a Vörös Hadsereg véradóhelyet ren­dezett be. kalapüzlet, ékszerbolt nyílt a Széchenyi úton. s aki akar, az már fény- képezkedhet is. Igaz. éjszaka még kijárási tilalom van, de a DVTK megmérkőzött az MMTE csapatával, s zenekari hangversenyt adtak a miskolci filharmonikusok... Üj történelmünk első órái ezek. Nem lehet el­fogódottság nélkül olvasni ezeket a doku­mentumokat. A jelenleg 210 ezer lakosú miskolci közönségnek talán negyede, ötödé volt tanúja a jeles pillanatoknak. Ezért is kell beszélni róla, hiszen a kor méltó volt arra, hogy híre, neve, napjainak apró tör­ténései fennmaradjanak. És, játsszunk el a gondolattal, miről tu­dósítják majd a negyven évvel későbbi nemzedéket az 1985 tavaszán megjelent új­ságok!? Lesz-e kíváncsiskodó szándék, visz- szatekintésre ösztönző indulat 2025-ben? A XXI. század első felének olvasója értesül­het arról, hogy a múlt század 85. tele szo­katlanul kemény és hosszú volt. Sok szén, olaj és földgáz fogyott, s nem jutott min­dig és mindenből elegendő. Talán csodál­kozik majd, hogy az energiakorlátozási in­tézkedések miatt néhány iskolát alkalmilag bezártak, s a nagyüzemek termelése taka­rékra állítódott. A jövő század embere megtudhatja, hogy eléggé későn vonultak kikötőbe a jégtörő hajók, s csaknem egy hónappal csúsztak a tavaszi munkák a föl­deken. De arról is értesülhet fiunk és uno­kánk, hogy Magyarország felszabadulásá­nak negyvenedik évfordulójára készülve el­végezte összegző, elemző, jövőt formáló mun­káját az MSZMP XIII. kongresszusa, s az ország népe a tanácsi és az országgyűlési választás előtt áll. Fontos, meghatározó erejű hírek ezek. Most is. s talán negyven év múlva is. A fát ültető ember bölcs de­rűiével bízunk (és bízzunk!) abban, hogy utódaink békében, jól temperált szobában, s az elődök tetteit elismerve olvassák majd a? 1985-ös esztendő dokumentumait. Brackó István

Next

/
Thumbnails
Contents