Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. április 30., kedd „...az iskolába előkészítve menjünk...” lyen volt a régi, mit tanítottak. hogyan tanították? A Tréfás és csodás jelenségek a számok birodalmából című könyvecskét szívesen kézbe vették volna. De ha nem is tehették, annyi konzekvenciát levontak. hogy lám régen is igyekeztek oldani a szá mokkái való nehéz ismerkedést ... Az Özdi Honismereti Kör tagjai — ezt Nagy Károlytól tudom — már régóta gyűjtik a vidék népének életét dokumentáló tárgyakat. Hogy a mai emberek ne csak a gyár történetét tudják, hanem a bányászatét is, (ami összeforrott a gyárral), de legfőképp azok életét, akik értéket hoztak létre, mert dolgoztak, teremtettek, alkottak. Ehhez a szélesebb horizonthoz az iskola is hozzátartozik... Különben ezen a vidéken igencsak alkalmas lehetőség van a régi iskola minden ágának megmutatására, az egyházi, a községi és a gyári iskola egyaránt fellelhető volt. Ez utóbbi nem is akármilyen színvonalon működött (a legtöbb anyag erről szerepel a dokumentumok és a levéltári anyagokról készült másolatok közölt) a gyár tulajdonosai nagyon vigyáztak, olyan színvonalon tanítsák a szakmát, a mesterséget, hogy biztos utánpótlásuk legyen ... A régi iskoláról beszédesen vallanak a dokumentumok. A tanító életéről is. A tardonai községi népiskola II. számú tanítói Nagy Károly fő szervezője és rendezője is volt a gyűjteménynek állásának megszervezéséről készült jegyzőkönyv másolatában olvastuk: „Megállapítottam, hogy a tardonai községi elemi népiskolánál az I szervezett tanítói álláson működő tanító H() mindennapos tanköteles tanulót tanít. Ilyen magas tanulólétszám melleti megfelelő eredményt elérni nem lehet, miért is a fentebb megszervezett népiskolánál a második tanítói állás megszervezését feltétlenül szükségesnek tartom. A szóban forgó tanítói állás részére, annak első betöltésétől kezdődő hatállyal fizetés- kiegészítő államsegélyt engedélyezek . ..” Bizony mondom, nem válik ártalmunkra, ha a régi iskoláról nemcsak annyit tudunk, amit az emlékezet őriz és a szájhagyomány. Az ózd-szenlsi- moni gyűjtemény dokumentumai — alig egy hónapja nyílt meg — nekem ezért voltak sokatmondóak. Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László Tankönyv a századfordulóból ózd-szentsimoni pedagógiai gyűjtemény egyik tablójáról másoltuk le. valamikor 1922—27 között készült a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi gyártelepi elemi iskolájában. Az egykori ózdi járás és a mostani Ózd város és vonzáskörzete iskolatörténeti dokumentumaiból meglehetősen sok mindent gyűjtöttek össze, s tettek ki közszemlére. Nagy Károly, a farkaslyuki általános iskola igazgatója és az Ózdi Honismereti Kör lelkesedését, szorgalmát dicséri a gyűjtemény, egy majdani ózdi helytörténeti múzeum része. A városi tanács nem kevés anyagi áldozatát is persze, hiszen az épület felújítása, a tárlók elkészítése nem volt filléres mulatság. Egy múzeum — egy pedagógiai múzeum is! — Hacsak gyűjtő szenvedély. emlékőrzés szándéka nem vezetett valakit, már hiábavaló a keresgélés. A pedagógiai gyűjteményben tisztes számban láthatóak régi tankönyvek, módszertani tanítói útmutatók. A felszabadulás utáni tankönyveket a kazánház tü- zétől mentette meg Nagy Károly. A régebbiek inkább tisztes öreggé őszüli hajdani nebulók komódjaiból, ládáiból kerültek elő. Pedagógusokkal együtt ismerkedtem a gyűjteménynyel. Véletlenül futottunk össze, az ózdi 2-es számú iskolából jöttek ki szemlélődni. Van, aki most látta közülük először az ötvenes években „forgalomban volt” Alkotmánytan tankönyvet, van, aki tanult belőle. Azt mondják, bár nagyon változott a tanítás, az iskola, nem ártalmas, ha megismerik, miHatalmas anyag van a tárlókban. Az érdeklődőnek van mit tanulmányoznia az ózd-szentsimoni pedagógiai gyűjteményben Az ipariskola szabás-varrás mintái „ . . . Többen előkészület- lenül mennek az órákra, ezért kerül aztán a táblára lehetetlen térkép, lehetetlen rajz. Pl. a földrajzból az előkészületi naplóba kell előrajzolni minden tananyagot. Éppen úgy minden tárgynál, amit nem szemléltetünk másként, a raj,zot készítsük elő. De ne ott sütögessük ki, hogy hogyan is kellene. hanem már az iskolába előkészítve menjünk... A számtannál az eljárás egységes legyen .. . Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen a számok helyi értékével ... A történelem tanításában ragaszkodjunk a könyvhöz a vallást érintő részeknél...” A mai iskolában már az első osztályban is matematikát tanítanak, úgyhogy a laikus számára is azonnal kitetszik, nem napjainkban készült az a tan- testületi jegyzőkönyv, amelyből idéztünk. Aiz három dologból áll össze; a tárgyi emlékekből, a tartalmi és a módszertani anyagból. A tárgyi emlékek még hiányoznak de régi iskolai bútoroknak már „nyomába eredtek”, s idővel — mert megvan a helyük — azok is mutatják, milyen volt egy régi iskola. Az idő egyébként már sürget, ha még láttatni akarjuk, most kell ösz- szeszedni, ami még fellelhető belőle a régi iskolák padlásain, mert többnyire a.z történt, hogy amikor bútort cseréltek, felújították az épületet, szabadultak az ócska padoktól. gazdálkodás Az országgyűlés tavaszi ülésszakán módosították a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvényeket. Ezzel megnyílt az út a tanácsi gazdálkodás és gazdaságirányítás — elvekben már korábban megfogalmazott — 19H6-ban kezdődő korszerűsítése előtt. A helyi tanácsok önállósága elsősorban a kiadások feletti rendelkezésben nő. Megszűnik a felhasználási kötöttségek nagy része, például a lakás- és a kórház-célcsoport, az út— híd fenntartási előirányzat, és igazgatási béralap előírása. NEGYVEN SZÁZALÉK Egységes tanácsi pénzalap keletkezik, amelynek lei- használásáról, a működtetési, a felújítási és fejlesztési feladatok arányáról a tanácsok középtávú és éves terveikben, illetve költségvetésükben döntenek. A helyi önállóságot növeli, hogy a gazdálkodás alapvető feltételeit már a középtávú tervezés koncepcionális szakaszában megismerhetik. Gazdálkodásukat erősíti, hogy az állam támogatással és a bevételek szabályozásával biztonságosabban gondoskodik meglevő intézményeik fejlesztési eszközeiről. A jövőben a népgazdasági tervben számított fejlesztési lehetőség — országos állagban — mintegy 40százaléka állandó népességük arányában a helyi tanácsokat illeti meg. A fejlesztésekhez szükséges eszközök további 25—H0 százalékát a megyei tanácsok céltámogatása adja. A megyei tanácsok tervezési tartalékot képeznek, amelynek célja, hogy a nép- gazdasági tervben feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között se szenvedjenek csorbát a helyi, testületi döntések. Éppen ez növeli a helyi tanácsok felelősségét, a lakosság, a társadalmi és érdekképviseleti szervek szerepét a döntések előkészítésében, a tervek kidolgozásában és megvalósításában. A megyei tanácsok feladata egyrészt a területfejlesztési politika meghatározása, másrészt a népgazdasági tervekben és az állami költségvetésben meghatározott célok és prioritások érvényesítése. Irányító tevékenységüket nem a helyi tanácsi feladatok közvetlen kijelölésével, hanem közgazdasági módszerekkel látják el. BEVÉTELI FORRÁSOK Továbbra is a megyei tanácsok feladata a működés eltérő feltételeinek közelítését, a szakmai programok megvalósítását, továbbá a felújítási elmaradások behozását szolgáló eszközöknek a helyi tanácsok közötti elosztása. Új feladatuk, hogy a középtávú népgazdasági tervben egységesen meghatározott fejlesztési lehetőséget (fejkvótát) hosszú távú megyei településfejlesztési tervük figyelembevételével differenciálják. Az a cél, hogy i ly módon mérsékeljék a települések és vonzáskörzetük ellátási színvonala közötti indokolatlan különbségeket. A jövőben a tanácsok három bevételi kategóriával számolhatnak: a szabályozott, illetve az egyéb forrásokkal, valamint az állami támogatással. A szabályozott források a költségvetési szervek működési bevételéből, a lakossági adókból, a föld- és béradóból, továbbá a gazdálkodó szervezetek hozzájárulásaiból táplálkoznak. Az egyéb (érdekeltségi) bevételek mértéke a tanácsok tevékenységétől, a lakossági és a gazdálkodó szervek magatartásától függ. E tételt gazdagítja például a gyógy- és üdülőhelyi díj, a település- fejlesztési, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telek tulajdonoscseréjéből származó, a lakásépítéssel és -juttatással kapcsolatos bevétel, a bankhitel, a kötvénykibocsátás. Az állami tá mogalás f o rrásk iegészí tő szerepet tölt be, fedezetet nyújt a szabályozott és az érdekeltségi források által nem fedezhető kiadásokra. FOKOZATOS ÁTTÉRÉS A korszerűsített tanácsi « gazdaságirányitásra való áttérés fokozatosan történik. A korszerűsített rendszer 1986. január 1-ével bevezethető, egyes elemei azonban csak fokozatosan teljesedhetnek ki. A VII. ötéves tervidő- szakraf-vonatkozó népgazdasági tervezőmunka a koncepciók szakaszában tart. Még nincs véglegesen kimunkálva a nemzeti jövedelem, a belső felhasználás, a fogyasztás-felhasználás aránya, a közkiadások lehetséges növekedési üteme. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1986—90-es évek első szakaszában a tanácsok fejlesztési lehetőségei az idei szint körül alakulnak, az anyagi lehetőségek bővülésére csak a tervidőszak második szakaszában látszik lehetőség. A helyi tanácsoknak lehetőségük lesz a korszerűsített gazdaságirányítási rendszer gyakorlására alaposan felkészülni. Biztató, hogy a VII. ötéves központi és tanácsi tervezés már az új rendszer szabályai szerint folyik. Kulcskérdés, hogy a pénzügyi átmenet miatt sehol sem kerül sor folyamatban levő tanácsi beruházás leállítására, vagy lassítására. Rákóczira emlékeztek a Hegyközben Még tartanak az emlékezések Zemplénben, a Rákó- cziak földjén a vezérlő fejedelem halálának 250. évfordulója alkalmából. Nemcsak a városokban és nagyobb községekben, hanem a Hegyköz aprófalvaiban is felidézik a fejedelem emlékét. Ez érthető, hiszen a Rókóczi- birtokokhoz nemcsak a to- kaj-hegyaljai szőlőföldek, hanem a hegyközi erdőségek és az ott létesített üveghuták is hozzátartoztak. Füzérradványon a Hazafias Népfront helyi bizottsága rendezett jól sikerült műsoros ünnepséget a művelődési házban. Czilli Mátyás nép- fronttitkár megnyitója után dr. Telegdi Imre református lelkipásztor mondott ünnepi beszédet, méltatva II. Rákóczi Ferenc történelmi nagyságát és a kuruc szabadság- harc jelentőségét. Az általános iskola növendékei — Szalkó Lászlóné előkészítésével — szavalatokkal, énekszámokkal járultak hozzá a kedves ünnepség fényének emeléséhez. Füzérradvány és a nagy kiterjedésű hegyközi erdőség a felszabadulás előtt századokon át a bécsi udvarhoz hű gróf Károlyi-család birtoka voll, s ez a magyarázata, hogy II. Rákóczi Ferencről errefelé régen utcát sem volt szabad elnevezni. Ezt a parancstilalomra történt „mulasztást” az utóbbi négy évtized alatt mindé' nütt, így a grófi birtokok központjában, Radványban is igyekeztek „pótolni”.
