Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

1985. április 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Döntsenek a pajtások Beszélgetés a megyei úttörőelnökkel A hetedik országos úttö- rövezetői konferencián —. amelynek színhelye Miskolc volt — számos javaslat, út­mutatás hangzott el. Vala­mennyi célja gazdagítani, színesíteni a gyermekmoz­galmat, nagyobb teret bizto­sítani az úttörőknek az ön­tevékeny mozgalmakhoz. En­nek szellemében készült el a Magyar Üttörök Szövetsé­gének programjavaslata is az 1985—86-os úttörőévre. Melyek ezek közül a legfon­tosabbak? Hol tart megyénk gyermekmozgalma a konfe­rencián elfogadott határoza­tok megvalósításában? Ezek­ről a kérdésekről beszélget­tünk el Sarlai Petemével, megyei úttörőelnökkel: — A jelenlegi úttöröévben a Szabadság lángja nevet viselő országos játék Batto- nyától Nemesmedvesig min­den csapatot érintett. A paj­tások megismerték saját csapatuk kialakulásának, községük leiszabadulásának, fejlődésének történetét. A közösségek együtt ünnepel­tek. Minden csapat akkor fogadta az előzőtől a lángot, amikor lakóhelye felszaba­dult. és jól beilleszkedtek ezek az úttörős rendezvé­nyek a lakóhely szerinti fel- szabadulási ünnepi megem­lékezésekbe. Az úttörőév második fele a világifjúsá­gi találkozó jegyében te­lik. Ennek kapcsán megis­merkednek a gyerekek az eddigi VIT-ek történetével, egy-egy találkozó legfonto­sabb tudnivalóival. — A konferencián hang­súlyozták, hogy a jövőben több figyelmet kell fordítani a gyerekek öntevékeny moz­galmaira, az úttörőmunka társadalmasítására, a mun­kamódszerek módosítására. Milyen elképzelések, ered­mények születtek e téren megyénkben? — Még jobban előtérbe került a gyermekek érdek- védelme. Az az elvünk, döntsék el ők, mit szeretné­nek csinálni. Látványos, gyors sikert azonban nem várhatunk, hiszen hosszú tá­vú feladatról van szó. Az önállóságot növeli, hogy a pajtás választhat, melyik őrsnek, rajnak alkar a tagja lenni. A csapatvezetői érte­kezleteken többször elmond­juk, térjenek el az unifor­mizált szervezeti megoldá­soktól. A programokat a gye­rekek kívánsága szerint ál­lítsák össze. Ez a törekvés fogalmazódik meg az új komplex próbarendszerben is. A közösség maga állapít­ja meg és értékeli a köve­telményeiket, illetőleg a tel­jesítményeket. — Hol tartunk a társa­dalmasításban? — Ma még a pedagógu­soknak szokatlan, hogy át­adjanak bizonyos mozgalmi feladatokat az erre önként jelentkező és természetesen alkalmas szülőknek. Jóllehet, az irányító szerepet válto­zatlanul a pedagógus tölti be, munkáját viszont segít­hetik a szülők. Egyre többen vállalkoznak ilyen segítség­re. Elviszik az őrsöket ki­rándulni, van aki a horgá­szattal, van aki a természet- járás szépségeivel ismerteti meg a gyerekeket, van aki baráti beszélgetésre hívja meg őket otthonába, víkend- házába. Újfajta jelenség ez, amelynek érezhetően nagv közösségteremtő hatása van. a felnőttekre vonatkoztatva is. Haszna egyébként abban is megmutatkozik, hogy szí­nesebbé válik az úttörőélet. Csupán azért is, mert a vál­lalkozók által, akiknek el­térő érdeklődési körük van, más-más ismereteket szerez­hetnek a gyerekek. — Milyen kedvelt időtöl­tései vannak a gyerekek­nek? Nehéz választani a sok közül. Van, aki az úttörő­gárdistákhoz vonzódik, van akit az interkozmosz érde­kel, van, akit a népművé­szet, bábművészet, műemlék­védelem, hogy csak néhá­nyat említsek. A foglalkoz­tatásoknak gazdag tárháza van, amelyekből kedvére vá­logathat a kispajtás. Bor­sodban például számos híve van az Éneklő ifjúság elne­vezésű mozgalomnak, hon­ismereti kluboknak, mások pedig az egyéni pályázatok hívei, amelyekben megmu­tathatják fotós. képzőmű­vész tehetségüket, egyéni rá- termetségüket a különböző művészeti ágakban. Egyéb­ként itt említem meg, hogy a mozgalom legaktívabb, legügyesebb tagjai részére az idén is szervezünk juta­lomtáborozást. — A Magyar Üttörök Szö­vetsége, mint minden évben, most is ajánlásokat tett a csapatoknak programjaik összeállításához .. . — Ilyen például a szüle­tésnapi staféta. A játék so­rán közösségek adnak to­vább egymásnak különféle feladatokat, melyeket ma­guk értékelnek és jutalmaz­nak. A feladatok között le­het kapcsolatfelvétel más csapattal, szomszédolás, em­lékhely kialakítása, csapat­múzeum létesítése, társadal­mi akciók, találkozók, csa­patpályázatok. Megjelentek és jelennek meg új közössé­gi játékok is. így a Bará­tunk a muzsika, 'Barátunk a számítógép elenevezésű moz­galmak. Ezen a nyáron Va­káció-akció címmel újdon­ság várja az úttörőszövetség tagjait. Az úttörőév termé­szetesen nem fejeződik be a tanév végén, tovább tart a szünidőben is. Monos Márta Mikroszámítógép A mikroszámítógép felhasználásán alapulnak azok a ma­gas intelligenciájú gyártósorok, amelyeket a Magyar Tudo­mányos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Ku­tatóintézetében terveznek. Képünkön: a rugalmas gyártó- rendszer anyagmozgatását robotokkal oldják meg. A Lenin Kohászati Mű­vek szocialista brigádjai a márciusban tett pótfelajánlá­saikban vállalták, hogy 140,1 millió forint értékű többlet­munkával járulnak hozzá a vállalati eredmény javításá­hoz, az év hátralevő részé­ben. Az acélöntődében pél­dául éves szinten a 6000 ton­nás terven felül 150 tonna acélöntvény legyártását vál­lalták. ami 1,9 millió forint eredményt biztosít. A második negyedévben 60 tonna többlettermók gyár­tását irányozták elő. Az acél­öntődé szocialista brigádjai állják szavukat. Ezt bizonyít­ja, hogy április 1-től 24-ig az üzem 100,8 százalékos telje­sítményt ért el. Ehhez nagy­ban hozzájárultak a Bencsik János, valamint a Tóth Ist­ván és Fehér István által ve­zetett szocialista brigádok. A 'kongresszusi és felszaba­dulási kommunista műszakok teljesítése szintén hozzájá­rul a vállalati eredmény ja­vulásához. A május 15-ig tartó kommunista műszako­kat eddig a gyárrészlegek­ben 5515, a főosztályok ré­széről pedig 2685 dolgozó teljesítette. A Magyar Televízió — éppen a miskolci városi tévéadások beindítása kap­csán — egy Magyarország- térképet mutatott be, ame­lyen villogó pontocskák je­lölték, hogy hol működ­nek helyi televíziók. E pontocskák száma néhány héten belül egy újabbal gyarapodik: Leninvárosban is megkezdi működését a városi tévé. Április 26-tól kezdődően indultak a kí­sérleti próbaadások, s amennyiben a terv szerint halad a rendszer beállítá­sa, május 13-án sor kerül­het az első adásra is. Ez a 13-i dátum mutat­ja. hogy a Leninvárosi Te­levízió megszületése körül bábáskodók nem baboná­sak, persze ahhoz, hogy a régen dédelgetett terv va­lóra váljék, nem szeren­cse szükségeltetik, hanem gondos és alapos előkészí­tő munka. Előzménynek te­kinthető. hogy korábban a leninvárosi Derkovits Gyu­la Művelődési Központban működött a megyei fel­nőttnevelési stúdió, amely munkájának szerves része volt a különböző oktatási célú videofelvételek készí­tése. Időközben szűkült és bővült is a stúdió feladat­köre, ugyanis városivá ala­kult át a felnőttnevelési stúdió, egyben pedig meg­kapta a városi lévé bein­dításának és üzemelteté­sének feladatát. A videó­zásban gyakorlott szakem­berek képezik tehát a vá­rosi tévé munkatársi gár­dáját, s a Leninvárosi Ta­nács égisze alatt működő apparátus munkáját a vá­ros politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői­ből megalakítandó szer­kesztő bizottság segíti majd. Pillanatnyilag még csak mintegy ezer lakás van be­kötve a nagyközösségi an­tennarendszerbe. ez — a Szederkény városrészt nem számítva — egynegyede- egyötödea város területének, de természetesen folyama­tos a városi tévé hatókö­rének kiterjesztése. Az il­letékesek szerint már a második adást is jóval több lakásban figyelhetik a nézők. Mint ahogy általában is így van, a Leninvárosi Te­levízió is hétfőn este je­lentkezik programjaival, este kilenctől, egyórás idő­tartamban. Egyelőre havi 1 adást terveznek, s a mű­sorban — hasonlóan a már működő városi tévékhez — várospolitikai kérdések­kel, kulturális-közművelő­dési témákkal foglalkoznak, sporteseményekről tudósí­tanak, illetve előzeteseket adnak, és még reklámra is jut majd néhány perc. A Derkovits Gyula Mű­velődési Központban — a városi tévé bázisán — most lázas munka folyik, hogy az első adásnapra minden készen álljon. S az érin­tett leninvárosiak pedig minden bizonnyal már a kísérleti próbaadások ideje alatt is gyakran kapcsol­nak a tizes csatornára, vá­rosuk tévéjének monosz­kópját keresve. (v. k. 1.) Tanácskoztak a megye vadászai Középpvntban Az egyik vadásztársaság is­merős elnökétől tudom, so­kan várakoznak, akik sze­retnének vadásztársaságuk tagjai sorába bekerülni. És ez nem csupán az ő társaságuk esetében van így! Megyeszerte ugyanez a hely­zet, nagyon magas azok szá­ma, akik szabad idejükben szívesen hódolná - .k a vadá­szat izgalmas, szép szenve­délyének. Mert szenvedély, nemes hobbi ez, még akkor is, ha akadnak nem kevesen, akik a vadászatot különös felhanggal, iróniával emle­getik, státusszimbólumot, s egéb negatívumokat említve. Mint szenvedélyes kertész (és soha nem vadászó, nem is szándékozó) vallom: a va­dászat is ugyanolyan tiszte­letreméltó szórakozás, sport, hasznos időtöltés, akár a ker­tészkedés, a horgászat, bé- lyeggyüjtés, a numizmatika, a barkácsolás, és még sorol­hatnám. Ehhez is a cselek­vés szeretete, tisztelete és egyfajta humánuma szüksé­geltetik. Szóval, megismétlem a be­vezető sorúkban írottakat: napjainkban sokkal több azok száma, akik szeretné­nek vadászni, mint azoké, akik valójában vadászhatnak, vagyis valamely vadásztár­saság tagjai. Ez a helyzet megyénk természeti lehető­ségeivel. behatárolt „vadász­eltartó képességével” függ össze. Ha ugyanis nem len­ne szabályozott, meghatáro­zott a vadásztársasági tag­ság létszáma, előbb-utóbb több lenne az eszkimó és ke­vesebb a fóka. Következés­képp a vadállomány szinten tartása, fejlesztése szigorúan előírja: hol, hányán, meny­nyit? A vadászat ugyanis több, mint sport és szórako­zás. Természetvédelem és gazdálkodás is. Vadgazdálko­dás! Tulajdonképpen ez derül ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadászok megyei kül­döttközgyűlésére készült be­számolóból is, amely öt esz­tendő vadgazdálkodását, a vadásztársaságok és válasz­tott testületeik sokirányú munkáját, a megye vadállo­mányának mennyiségi, minő­ségi alakulását elemzi. Töb­bek között megállapítja e je­lentés, hogy a beszámolási időszakban a megye vadász- társaságainak egyesületi éle­te eredményesen fejlődött. A 38 működő társaság tevékeny­ségének középpontjában a vadgazdálkodás állt. zömük­nél sikerült összhangot kiala­kítani az állományfejlesztés és az élőhelyi környezet kö­zött. Az apróvadas jellegű terü­letekről szinte eltűnt a fo­goly, és súlyos csökkenést mutat a nyúlállomány is, bár a nyúlnál az utóbbi időben lassú növekedés figyelhető meg. Az átvonuló és vadász­ható szárnyas vadfélékböl pedig kevés található me­gyénkben. Ezek a tényezők igen megnehezítik az apró­vadas vadásztársaságok hely­zetét. Nagyvadas jellegű terüle­teinken már sokkal kedve­zőbb a helyzet. Az állomány növekszik, sőt több vadfaj esetében elérte, (a vaddisznó­nál meg is haladta) a meg­engedett szintet. Az ötéves munkát összeg­ző, minden részletre aprólé­kosan kitérő beszámoló rész­letesen foglalkozik a vadász­társaságok előtt álló felada­tokkal, tennivalókkal is. El­sőként emeli ki a szakmai munka személyi feltételeinek javítását. Ennek érdekében például rendezni szükséges a hivatásos vadászok érde­keltségi rendszerét, mégpe­dig olyan érdekeltségi rend­szer kidolgozásával, amely ösztönzi a hivatásos vadá­szokat a még hatékonyabb vadgazdálkodásra. A jövő­ben még nagyobb súlyt kell helyezni részben a lecsök­kent táplálkozási lehetősé­gek, részben pedig az örven­detesen növekvő törzsállo­mányok miatt a vadak ta­karmányozására. Szinte egész évben gondoskodni kell az egyes vadfajok takarmányel­látásáról, mégpedig a vad igényeinek megfelelő össze­tételben és arányban. A va­dásztársaságok az elkövetke­zendő időben még inkább le­gyenek kezdeményezői az er­dő- és mezőgazdasági üze­mekkel való szervezett együttműködésnek, illetve a vadásztársaságok egymás kö­zötti együttműködésének. To­vább kell fokozni az úgyne­vezett táji vadgazdálkodást, természetesen a vadásztársa­ságok önálló jogi, vadászati, pénzügyi és egyesületi életé­nek csorbítása nélkül. Az előrelépés érdekében feltét­lenül meg kell találni a ter­mészetvédelemmel is az ér­dekazonosságot, annál is in­kább, mert számos kérdés­ben ma is azonosak az ál­láspontok. A vita csupán né­hány ragadozó védettsége körül folyik. Ezt a feszültsé­get, a ragadozók védettségé­nek helyileg történő megha­tározásával lehetne feloldani. Egyéb kérdésekben, így a tarlóégetés, vagy a szélesedő turizmussal járó negatívu­mok kérdésében pedig közö­sen kell fellépniük természet- védőknek és vadászoknak. Mindezekről — s természe­tesen még sok más, a vadá­szokat érintő szakmai kér­désről is — szó esett a me­gye vadászainak április 27- én megtartott küldöttközgyű­lésén. (ha) Vállalták, teljesítik

Next

/
Thumbnails
Contents