Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 91. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. április 19. Törvényjavaslat az oktatás korszerűsítésére Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Gsütörtö'k délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: 1. az oktatásról szóló törvényjavaslat; 2. a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat; 3. törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 4. a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módositásáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; 5. felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Köpeczi Béla expozéja Köpeczi Béla művelődési miniszter expozéját tartja — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A törvényjavaslat megtelel azoknak, a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktatónevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények nevelőtestületeiben sok száz oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva javítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szövegel terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-oktalásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolái, egyetemi oktató és kutató helyéi és szerepét, önállóságát és felelősségét hivatása ellátásában. Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és. főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülők jogairól és kötelességeiről. A család funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell. hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye. de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába, mint az alapozó képzés intézményét. amelynek nevelés-oktatási munkáját színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik mgnyilvánu- lása a fogyatékos és hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat. A törvény- javaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom. a módszerek, de gz intézmények vezetése szempontjából is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye. hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké es a főiskoláké, s ezt a velük együtt beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének fel- használásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. (Folytatás a 2. oldalon) Fojtón László felvétele Marjai József Moszkvába utazott Csütörtökön Moszkvába érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. Marjai Józsefet a repülőtéren Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a bizottság szovjet tagozatának elnöke fogadta. A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően, a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak. Elutazott Gheorghe Petrescu Maróthy László miniszterelnök-helyettesnek, a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes kormány- bizottság magyar tagozata elnökének meghívására április 15—18. között Magyar- országon tartózkodott Gheorghe Petrescu miniszterelnökhelyettes, a bizottság román társelnöke, aki küldöttség élén részt vett a bizottság 18. ülésszakán. A román vendég látogatást tett a Videoton székes- fehérvári gyárában, a Csepeli Szerszámgépgyárban és a főváros nevezetességeivel ismerkedett, Gheorghe Petrescu, és az általa vezetett delegáció csütörtökön elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László búcsúztatta. Jelen volt Nicolae Veres, Románia budapesti nagykövete. Meghosszabbították a Libanonban tartózkodó ENSZ-erök mandátumát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a bejrúti kormány kérésére szerdán újabb hat hónappal meghosszabbította a Libanonban állomásozó ENSZ-erök (UNIFIL) mandátumát. A testület határozatában ismét síkraszállt Libanon szuverenitásáért, függetlenségéért és területi épségéért. A határozathozatalt megelőző vitában Rasid Fahuri, Libanon állandó ENSZ-kép- viselője követelte a Biztonsági Tanács Libanonról hozott határozatainak végrehajtását, beleértve azt az állásfoglalást, amely Izraelt csapatainak haladéktalan kivonására szólította fel. — Bár az ENSZ-erők mind tovább tartózkodnak Libanonban, szükség van jelenlétükre. Tel Aviv ugyanis változatlanul nem hajlandó végrehajtani a BT-határoza- tokat, nem teljesíti a világközvéleménynek azt a követelését, hogy feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Libanonból — hangsúlyozta felszólalásában Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. — Az izraeli magatartás miatt az ENSZ-egységek mind a mai napig nem teljesíthették a rájuk bízott feladatokat, egyebek között azt, hogy biztosítsák az izraeli csapatok visszavonását a nemzetközi határok mögé. A szovjet diplomata emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok két ízben is megakadályozta, hogy elfogadják azt a határozattervezetet, amelyben követelték a megszállt területeken élő lakosság ellen irányuló izraeli terror megszüntetését. Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja
