Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. április 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az intézményi-szervezeti rendszei továbbfejlesztése fontos feltétele annak, hogy a közgazdasági szabályozók változtatásának hatásai meg­felelően érvényesülhessenek. Eddig ugyanis azt tapasztal­hattuk, hogy a közvetett tervirányítási gazdasági me­chanizmus javította a terv- szerűségei és a hatékonysá­got, más részről a reform ha­tásainak érvényesülését fé­kezte, hogy a szervezeti rendszer másfél évtizeden ke­resztül változatlan maradt.' Tehát, a fentiekre való te­kintettel is elengedhetetle­nül szükség van a verseny- szférában működő vállala­tok önállóságának növelésé­re. Ilyen előzmények ismere­tében nem véletlen az a változtatás, amelyet az El­nöki Tanács rendelt el az 1976. évi vállalati törvény módosításával. A változtatás alapvető célja, hogy a vál­lalatok túlnyomó többségét magában foglaló verseny- szférában — új vezetési for­mák kialakításával — kü­lönváljon a gazdaságirányí­tás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása: ily módon növekedjék a gazdál­kodó szervezetek önállósága, függetlensége a gazdálkodás minden területén. Több helyen született már döntés arról, hogy egy-egy vállalat államigazgatási fel­ügyelet alatt marad, válla- lalati tanácsot alakít, vagy a közgyűlési, küldöttgyűlési formát választja. Az Ipari Minisztérium negyven vállalatot — állam­érdek miatt — az államirá­nyítási felügyelet alá sorolt. A negyven vállalat között találjuk például a bányákat, mivel :az országnak straté­giai érdeke, hogy a termé­szeti kincsek feltárása, ki­aknázása a népgazdaság ér­dekeinek. céljainak megfele­lően történjen. Ez természe­tesen korántsem jelenti azt. hogy egy-egy bányavállalat a jövedelmezőség fokozása érdekében nem folytathat más, hasznos tevékenységet. Ugyanakkor, a melléktevé­kenység nem múlhatja felül az alaptevékenységet, a szénbányászat esetében a széntermelést. De straté­giai tevékenységnek számit a kőolaj- és földgázterme­lés is, így az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ugyancsak állami felügyelet mellett dolgozik. A vállalatok zömét azon­ban a vállalati tanácsok irányítják majd. Vállalati tanács alakul az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyá­rában, a Borsodnádasdi Le­mezgyárban, s még számos gazdálkodó egységben. Mezei József, az Autóvil­lamossági Felszerelések Gyá­ra mezőkövesdi gyáregysé­gének sízb-titkára elmondta, hogy az új irányítási for­mák közül a budapesti köz­pontú vállalat — amely egy fővárosi és egy mezőköves­di gyáregységgel rendelke­zik —, a vállalati tanács irányításával képzeli el a jövőt. Az áttérés előkészíté­sében fontos feladat hárul a szakszervezetre, amelynek közreműködésével egy ki­lenctagú előkészítő bizott­ságot hoztak létre a válla­latnál. Ebbe a bizottságba mindkét gyáregységből négy­négy főt delegáltak, míg a bizottság élén a vállalat szb-titkára áll. A budapes­ti és a mezőkövesdi gyár­egységben egyaránt terme­lési tanácskozás elé terjesz­tették a javaslatot, s a résztvevők egyhangúlag a vállalatirányítási formát vá­lasztották, azaz a vállalati tanács megalakítása mellett tették le a voksot. A következő lépés egy másik bizottság megalakítá­sa, amelyet egyetlen fel­adattal ruháznak fel: a tör­vény előírásai alapján dol­gozza ki a vállalati tanács szervezeti és működési sza­bályzatát. Ez a dokumen­tum lényeges lesz olyan szempontból is, hogy a le­endő tanács szervezeti és működési szabályzatának kell meghatároznia a vállalati ta­nács létszámát és a képvi­seleti arányokat. A törvény ugyanis elve­ket rögzít. Például kimond­ja. hogy a dolgozók küldöt­teinek a száma nem lehet kevesebb a vállalati tanács taglétszámának a felénél. A dolgozók által választott küldöttek megbízása megha­tározott .időre — öt évre — szól, de újra is választha­tók. A küldöttek beszámo­lási kötelezettsége és a visszahívás lehetősége ga­ranciát ad arra. hogy a vál­lalati tanács munkájában való részvételük során a dol­gozók véleményét képvisel­jék. A program szerint a vál­lalatoknak a jövő év de­cember végéig kell áttérni­ük az új rendre. A felké­szüléstől függ minden, ahol a feltételek adottak, ott nem kell megvárni a végső határidőt, megalakíthatják a vállalati tanácsot. Az Autóvillamossági Fel­szerelések Gyárában min­denesetre még ezen a nyá­ron szeretnének áttérni az új- vezetési formára. Ügy tervezik, hogy körültekintő felkészülés után. júliusban megválasztják a vállalati tanácsot. L. L. Csökkent a balesetek száma Munkakörülmények a Borsodi Élelmiszernél A dolgozók testi épségé­nek védelme, biztonságos körülmények közötti foglal­koztatása a vállalatok, in­tézmények elsődleges felada­tai közé tartozik. Ezt a célt szolgálja a munkavédelem. Hogyan alakult ez a tevé­kenység az elmúlt időszak­ban a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál? Csökkent-e a balesetek szá­ma? Javítottak-e a dolgozók munkakörülményein? Ezek­re a kérdésekre adtak vá­laszt tegnap a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának tagijai ülésükön. A bolthálózat negyvenhét közigazgatási helységre ter­jed ki, ahol 66 jövedelemér­dekeltségű, 107 szerződéses és 52 üzlet pedig hagyományos rendszerben üzemel. A több- csatornás beszerzéssel az egy­ségek döntő részénél bőví­tették a választékot és mér­sékelték a hiánycikkek kö­rét. Ennek eredményeként (is) emelkedett forgalmuk, és még inkább nagyobb ütemben a nyereség. Ez utóbbit segítette elő az új üzemelési formák bevezeté­se. amely szükségessé tette a hatékonyabb költséggaz­dálkodást, racionálisabb lét­számgazdálkodást. Az e'- múlt .négy évben csaknem negyven százalékkal emelke­dett az átlagbérszínvonal, ami azt jelenti, hogy a korábbi 39 766 forint helyett ma 55 283 forint az egy dolgo­zóra jutó átlagbér. A gaz­dasági eredmények lehető­vé tették, hogy négy év alatt a tervezettől nagyobb összeget fordítsanak a vál­lalatnál a munkakörülmé­nyek javítására. Szükség volt erre, hiszen amint a tanácskozáson is el­hangzott, a központ karban­tartó műhelyében már élet­veszélyes állapotok uralkod­tak. Kétségtelen — az ellen­őrzések ezt igazolták — si­került igen rövid idő alatt ezt helyrehozni és ma már megfelelő helyen dolgozhat­nak az emberek. A munka- védelmi bizottság vizsgálata igazolta, az utóbbi időszak­ban több mint ölven száza­lékkal csökkent a balesetek és ezáltal a kieső műszakok száma a vállalatnál. Javult a munkavédelmi oktatás és verseny. Ám nem szabad •megfeledkezni néhány ad­minisztratív intézkedésről sem: miszerint 1981-től 1934- ig tizenöt boltot nyitottak meg a vállalatnál, ugyanak­kor negyven egységei mi­nősítettek korszerűtlennek és zártak be emiatt. Jólle­het számos intézkedést let­tek annak érdekében, hogy javítsanak az elavult köz­ponti épület állagán, eny­hítsék az irodák zsúfoltsá­gát, ahol a minimális szo­ciális feltételeket sem tud­ták a dolgozóknak megte­remteni. Ám, ma is lemara­dás van a biztonságtechnika területén, és az új gépek, berendezések beépítése — mely javít ezen —, csupán még a feladatok között ‘■ze- repel. igaz. már az ideiben. A sürgető teendőket fi­gyelembe véve, tavaly a Borsodi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál lé­nyegesen meghaladta a ter­vezettet a munkavédelmi cé­lokra biztosított összeg nagv- sága. Ennek ellenére a há­lózati egységek technikai színvonala még ma sem ki­elégítő, s jó néhány raktár még ma is zsúfolt. Van te­hát még teendő, amelyek körébe tartozik egyébként a munkavédelmi szemlék, el­lenőrzések rendszeressé té­tele is. (monos) Értékelték a kongresszusi hét felajánlásainak teljesítését A Borsod-Abaúj-Zempién megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Petőfi Sándor nevét viselő, kiváló szocialista brigádja 1985. március 21-én felhívással fordult a vállalat összes szo­cialista brigádjához; kö- szentsék munkasikerekkel az MSZMP XIII. kongresz- szusát. A felhíváshoz a vállalat 65 szocialista brigádja mint­egy 974 taggal, egyhangúlag csatlakozott, s amint a kö­zelmúltban elkészült értéke­lés bizonyítja, a vállalásokat maradéktalanul teljesítették. A tényleges eredmények a következőképpen alakultak: az egy hét alatt a tervezet­től 10 százalékkal több sei- tést és szarvasmarhát vág­tak le, s zavartalanul bizto­sították a város húsellátá­sát. A tervezettnél több sertés- és szarvasmarha-vágás ered­ményeként 500 sertéssel és 100 marhával több került — előhűtött, illetve fagyasztott állapotban — exportra, vagy ebből a célból a hűtőházba. A kongresszusi héten a szocialista brigádok — a gaz­dasági feladatok maradékta­lan teljesítése mellett — 826 óra társadalmi munkát is vé­geztek, elsősorban a közvet­len termelés és a karbantar­tás területén. Róba-Steiger traktorokhoz kerékpántok készülnek a Borsodnádasdi Lemezgyárban. Egy NSZK gyártmányú fémnyomó gépen Antal László lakatos dolgozik. A berendezés segítségével a Rába- traktorok kerékpántjának profilkialakítása történik. Fojtán László felvétele a többre törő MURIM Már tíz-tizenöt éve an­nak, hogy a termelési rend­szerek berobbantak a nagy­üzemi mezőgazdaságba. S mi tagadás, munkájuk nyo­mán akkor öltött a terme­lés ipari méretet a nagyüze­mekben. A termelési rend­szerek hidat alkottak az el­mélet és gyakorlat között. Megoldódott a gyors infor­mációáramlás, azaz a leg­újabb technológiai módsze­rek elsajátítása mellett, szin­te pillanatok alatt gyökeres szemléletváltozást sikerült elérni a nagyüzemi terme­lésben. Ez pedig még a sok pénzt is megérte, mert — ez is igaz — nem voltak éppen olcsóak a termelési rendszerek. Sőt, időközben a rendszerek szolgáltatásaikat tovább bővítették, alakítot­ták e& adott partnerüzemek igényeinek megfelelően. Ennek ellenére az utóbbi időben az információáram­lás sebessége vészesen lelas­sult, gyakran akadozik is. (Gondoljunk csak például az úgynevezett intervenciós te- nyészüsző-előállításra, mely- lyel az elmúlt két évben több termelőszövetkezet és állami gazdaság, mint mon­dani szokás, befürdött.) A biológiai szolgáltatás (szak­tanácsadás) jelenlegi formá­ja pedig már az üzemi to­vábblépéshez is kevés. Való­színű ezek is okai annak, hogy ma már nem olyan csábító valamilyen termelé­si rendszerhez csatlakozni, tartozni, mint korábban. Az így kialakult helyzetet tovább bonyolítják a szűkös anyagi lehetőségek. A nagy­üzemek, a gazdasági ered­ményeik realizálásához ugyanis kénytelenek a költ­ségeket zsugorítani, ameny- nyire csak lehet. S mert ma már a legtöbb gazdaság többféle termelési rendszer­nek is tagja s nem könnyen váltanak vagy lépnek be egy még újabba. Lényegében ezért találtam hihetetlen­nek, hogy a 7'A U RI N A Ag­rárfejlesztő Közös Vállalat, mint az egyik legrégibb, de itt, Borsod-Abaúj-Zempién megyében nem különösebben érdekelt állattenyésztési rendszer, kirendeltséget nyi­tott Miskolcon. Dr. Munkácsi László. a vállalat igazgatója, mindezt másként látja: — Az igaz, hogy az észak-magyarorszá­gi hegyvidéken kevés a tag­üzemünk. De már régen úgy érezzük, igény van a mun­kánkra. szolgáltatásainkra itt is. Kirendeltséget mégsem tudtunk létrehozni addig, amíg a működéshez megfe­lelő körülményeket nem si­került biztosítanunk. Néz­zük, mit jelent ez konkré­tan? Borsod megyében a te­jelő tehenészetek szervizelé­sét ellátja főbbek között a BOTEJ, mely szintén a mi egységünk. Ehhez kapcsoló­dik egy komplex anyagrak­tár, melyet nem véletlenül telepítettünk Miskolcra. s amellyel állattenyésztő tele­pek minden lehetséges anyagigényét (a mosószertől a különleges fertőtlenítősze­rekig) igyekszünk kielégíte­ni. Ilyenformán tehát a ki- rendeltség létrehozása vég­ső lépés a következetesen végrehajtott telepítési mun­kában. Nem titkolt célunk újabb és újabb üzemek be­szervezése, valamint a se­gítségnyújtás. Az ésizak-ma- gyarországi hegyvidéken ugyanis még mindig nagy a lemaradás tej- és húsmar- hatenyésztés tekintetében az országos átlagértékekhez vi­szonyítva. Hogy mást ne mondjak, ebben a térség­ben mintha elfelejtenék az üzemek: az államnak szük­sége van a húsra: az állat- tenyésztésnek növelni kell az exportot, a gazdaságok állattenyésztőinek pedig eh­hez kell biztosítaniuk atz olcsón előállított exportáru- alapot. Nos, itt a megyében nagyon sok jó minőségű le­gelő áll kihasználatlanul, amelyet nem hasznosítanak. Vagyis a legelőkön pusztul a fű, sok pénzt éget el a nyári nap. Szóval lesz dol­gunk elég! — Ma már az üzemek számára a szolgáltatások minőségén túl, fontosak az árak is. — Sajnos, ez egyre in­kább igaz. De nem hiszem, hogy mi drágák lennénk. Sőt, ázzál, hogy a kiren­deltség Miskolc-központú, a szolgáltatásaink ára is ol­csóbb, hisz’ Miskolcról a megye bármely pontja gyor­san elérhető. Ám egy-egy szolgáltatás ára egyedi alku tárgya is 'lehet. S ha már a szolgáltatásnál és áraknál tartunk, minőségük, nagy­ságuk megítélése is viszony­lagos. Hiszen ha például va­lahol elromlik egy fejőgép, ■mi a bejelentéstől számí­tott 24 órán belül megjavít­juk. Ezt mi egy jól meg­szervezett szolgáltatásnak tartjuk. Gondoljunk csak egy hibás televíziókészülék­re. Sokszor napokat kell várni arra. hogy a szerelő ránézzen. Mi .pedig — ahogy mondani szokás —. ha esik. ha fúj, tartjuk magunkat a 24 órás határidőhöz. Arról, hogy egy gazdaság mit ta­karít meg a gyorsaságun­kon, sokat lehetne beszél­ni. Meggyőződésünk, hogy úgy a biológiai, mind a mű­szaki szolgáltatásainkkal se­gíteni tudjuk a megyében a termelést. Végső soron a termelési rendszerek elvesz­tett becsületét szeretnénk visszaszerezni becsületes munkával .. . A TAUiRjIiNA pontos neve: Agrárfejlesztő Közös Válla­lat. Az „agrárfejlesztő” cí­met, mely minősíti is az ed­dig elvégzett munkát, a ter­melési rendszerek közül a TAURXNA kapta meg elő­ször. Dr. Munkácsi László búcsúzóul elmondta: ..Ne­künk egy mércénk van. A tőlünk jobbak szintje. Ez jelenthet belföldi és külföl­di tudományos és gyakor­lati munkát. Ezt kell utol­érnünk és hasznosítanunk...” Ügy legyen! Kivált ak­kor, ha abból megyénk is profitál! Balogh Andrea Növekvő teherszállítás A MÁV Miskolci Igazga­tóságának területén az idei év első három hónapjában — az 1984. I. negyedévéhez viszonyítva — 5 százalékos eredménynövekedést tervez­tek a teherszállításban. En­nek figyelembevételével szer­vezték meg az előszállításo­kat is. A kemény tél azon­ban közbeszólt: a nagyüze­mek kénytelenek voltak kor­látozni termelésüket, s így a vasúti áruszállításban a ter­vezett ütemnek csak mint­egy 84 százalékát valósíthat­ták meg. Az utóbbi két hét­ben már ismét felgyorsult a szállítás üteme, s ennek eredményeként az első há­rom hónapban regisztrált le­maradás 9—10 százalékra csökkent. Remény van arra. hogy az elkövetkezendő he­tekben — az üzemek terme­lésének javulásával — sike­rül behozni a lemaradást, s megyénk vasutasai eleget tudnak majd tenni célkitű­zéseiknek.

Next

/
Thumbnails
Contents