Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. április 17., szerda A hatodik ózdi pályázat Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának pályázati felhívása Az MSZMP Borsod-Abauj­Az ózdi honismereti kör munkájáról más alkalom­mal is szó esett már lapunk hasábjain, évkönyv jellegű kiadványaikat is sorra-rend- re bemutattuk, méltattuk és több alkalommal leírtuk, hogy ez a Nagy Károly ta­nár vezette kör olyan folya­matos tevékenységgel és olyan eredményekkel büsz­kélkedhet, amelyek a megye legjobb önművelő testületéi közé emelik és hírét szétre­pítik messze túl a megyeha­táron. Mindezt most csak el­ismételni lehetne, éspedig abból az alkalomból, hogy lezárult, sőt már az ered­ményhirdetéssel véglegesen • befejeződött a hatodik al­kalommal kiírt ózdi honis­mereti pályázat, az eredmé­nyesen pályázóknak a közel­múlt napokban ünnepi kere­tek között adták át a díja­kat. Néhány gondolat feljegy­zését megérdemli ez a ha- todiik pályázat. Alapvetően azt, hogy viszonylagosan nagy érdeklődést váltott ki. legalábbis a beérkezett pá­lyamunkák számát tekintve. A másik igen fontos jellem­zője, hogy a pályaművek kö­zött sok volt a felszabadu­lással, illetve az eltelt négy évtizeddel foglalkozó, ami teljesen indokolt és érthető, hiszen éppen felszabadulá­Az alapításának 425. év­fordulóját ünneplő miskolci Földes Ferenc Gimnázium­ban több olyan rendezvényt is tartanak ezen a héten, amely nemcsak az iskolakö­zösség érdeklődésére tarthat számot. Ma, szerdán, délután fél 3-kor például a huszon­öt éve működő honismereti szakkörük találkozót tart a mai és a régi szakköri ta­goknak. Az Istvánffy Gyulá­ról elnevezett szakkör tagjai néprajzi és iskolatörténet! kutatásokat végeznek, s akár a múltban, a jelenben is igen szép sikereket tud­hatnak magukénak a külön­böző pályázatokon. Nemcsak a volt diákokat várják viszont szombaton, hanem mindazokat — álta­lános iskolásokat is —, akik érdeklődnek a számítástech­nika iránt. Tizenöt éve van számítógép-oktatás a gim­náziumban. nagyon sok in­nen kikerült fiatal dolgozik ezen a területein vagy alkal. sunk 40. évfordulója moti­válta a kiírás hatodik meg­ismétlését. A felszabadult életút, egyetlen ember éle­tének változásaiban tükröz- tetni négy évtizedet nem kis vállalkozás. Ezt tette az egyik pályázó. Egy másik közel száz képes levelezőla­pon kívánta szűkebb pátri­ája fejlődését érzékeltetni; mások a felszabadulás és az azt követő négy évtized egy- egy vonulatát ragadták meg. (Például a választójog és a demokrácia összefüggéseit elemezte egyik, a munkás- színjátszást a másik stb.) Az ifjúsági kategóriában pedig ugyancsak domináns vonás lett a múlt kutatása, de ter­mészetesen náluk nem a megélt saját élmények do­mináltak, hanem a felnőt­tekkel készített interjúk, be­szélgetések, ám több olyan témát is feldolgoztak, amely korosztályuk személyes él­ménye is. (Például az ifjú­sági mozgalom fejlődése.) Többségben van az ifjúsági művek között is a helytör­téneti, viszonylag kevesebb a néprajzi jellegű. Fel kell jegyeznem a pá­lyázat egy olyan vonását, amit már korábban — évek­kel ezelőtt is — szóvá kel­lett tennem. Nevezetesen azt, hogy amilyen nagy öröm a felnőttek között mindig ott mázzá megszerzett ismerete­it munkájában. A gimnázi­umban egyébként évek oia foglalkoznak a számítógép iránt érdeklődő általános is­kolásokkal is. Egyfajta ta­pasztalatcserét és bemutatót készítenek elő, amelyen a résztvevők megismerked­hetnek a mostani diákok munkáival. A nagyteremben előkészített gépeken egyéb­ként bemutathatják program­jaikat mindazok, akik eljön­nek a délután 2 órakor kez­dődő találkozóra, illetve a reggel 8 órakor kezdődő be­mutatóra. Dusza Árpád, a találkozó szervezője elmond­ta, hogy sokat várnak e ren­dezvénytől. Egyrészt vissza­jelzést kaphatnának a volt diákoktól. másrészt olyan ötleteket, javaslatokat, alkal­mazási feladatokat remélnek a résztvevőktől, amelyekkel még színesebbé, a gyakorla­ti élethez közelítővé tehetnék a számítástechnika oktatá­sát az iskolában. találni Vass Tibort, Dobosy Lászlót, Németh Gyulát, akik több munkával is jelesked­tek, annyira szükségesnek mutatkozna a pályázók kö­rének érdemi bővítése. Az említettek hovatovább már „profi” helytörténeti kuta­tóknak tekintendők, s noha tőlük bizonyára még sok ér­tékes munkát vár a helytör­téneti mozgalom, újabb tár­sakra is szükség lenne. Mondható erre, hogy ott van az ifjúsági kategóriában je­lentkezők népes csapata. Va­lóban sok az ifjú részvevő Ózdiéi és Putnokról — az egykori járás településéről, a vonzáskörzetből senki sem je­lentkezett? —, s érdekesség, hogy csaknem kivétel nél­kül lányok, a díjnyertesek közölt egyáltalán nincsen fiú, a jutalmazott pályamun­kák közül is csak egyet ké­szített egy fiú páros. Azt hi­szem, ez is elgondolkoztató és feladat-kijelölő adalék. A hatodik ózdi honisme­reti pályázat — a korábbi­akhoz hasonlóan — eredmé­nyes, szélesebb körben is fi­gyelmet érdemlő volt. Az el­ismerés mellé az említett észrevételek is feltétlenül feljegyzést kívánnak. Ilona negyvenéves, csinos, jól kereső, sóikat dolgozó lödrásznő. Fia harmadik gimnazista. Már most pon­tosan tudja, hogy érettségi után építészmérnöknek akar tanulni, n Műszaki Egyetem­re jelentkezik. Valamelyik nap felháborodottan ment haza, és mesélte édesanyjá­nak: „Előzetes felmérés volt az osztályban a továbbtanu­lásról, és azt mondta az osz­tályfőnökünk. nekem bizo­nyos előnyöm lesz, mert en­gem »-hátrányos helyzetűnek- számítanak, mivelhogy te elváltál az apámtól, és egye­dül nevelsz. Nagy vita ke­rekedett, és én tiltakoztam. Megmondtam, hogy én ad­dig voltam hátrányos hely­zetben, amíg apa itthon volt, mert az ital, meg a nők, meg egyéb dolgai miatt te csaknem kikészültél, és ná­lunk mindig izzott a levegő. Megmondtam, hogy én azóta nem vagyok hátrányos hely. Zemplén megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága fel­vételi pályázatot hirdet az 1985. szeptemberében induló középfokú és felsőfokú ká­derképző, illetve továbbkép­ző tanfolyamokra. I. KÖZÉPFOKÚ KÁDER- KEPZŰ TANFOLYAM: A Marxizmus—Leni'nizmus Esti Egyetem 3 éves általá­nos tagozatára jelentkezhet­nek: pártalapszervezeti, párt­vezetőségi titkárok. KISZ- titkárok, középszintű páll-, állami, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetők, utánpót­lásként figyelembe vett fi­zikai dolgozók, propagandis­ták, akiknek a középfokú po­litikai végzettség megszerzé­sét a párt-, illetve állami szervek előírták, előképzett­ségük pedig lehetővé teszi a képzést. A felvételi vizsga, anyaga: az ML Esti Középfokú Is­kola anyaga. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók középfokú politi­kai végzettségről szóló bizo­nyítványt kapnak. II. FELSŐFOKÚ KÁDER- KÉPZŐ TANFOLYAMOK: A Marxizmus—Leninizmus Esti' Egyetem 3 éves szako­sító tagozataira jelentkez­hetnek : a káderképzésben tevékenykedő propagandis­ták és tömegpropaganda-tan- folyamok vezető propagan­ján írhatunk Lukacs Lajos mindenki' számára használ­ható — mondhatnák — tör­ténelmi kézikönyvéről, mo­nográfiájáról, amely a lai­kusok számára éppen úgy hasznos, mint a szakembe­reknek figyelemreméltó. Könnyeden, de minden lé­nyeges adatot kellően anali­zálva, történész módra állítja elénk a szerző a röviden Köss u t h - e m i gr á ci ókén t ny i 1 - váintartolt korszakot, amely azonban a mai megvilágítás­ban, a források gondos fel­kutatásával, már korántsem k i zá r óla g K oss u t h - cen tri k us történet. Története a sza­badságharc azon vezetőinek, akik 1849 után külföldre tá­voztak és eleinte valóban Kossuth köré tömörülve pró­bálták segíteni Magyarország felszabadítását a Habsburgok alól — a nagyhatalmi ellen­tétekre támaszkodva. — Kő­zetben. amióta ketten, nyu­godtan, jókedvűen élünk...” Az asszony lelke mélyén igazat adott a fiának, és csak annyit próbált neki megma­gyarázni, hogy azért igazán jó helyzetben azok vannak, ahol szeretetben és nyuga­lomban mind a két szülő együtt neveli a gyereket Ab­ban azonban igaza van, hogy a pokolian rossz házasságnál jobb ez az állapot. Azt hiszem, Ilonának és a fiának igaza volt. Valóban nem könnyű egy gyereket egyedül nevelni', az elvált szülők gyereke nincs mindig a legjobb helyzetben. A csa­lád apával-anyával együtt az igazi. Ám. azzal is egyetér­tek. hogy felesleges — és sértő! — az egyik szülőjével élő. de ott békében, szeretet­ben, anyagilag kiegyensúlyo­zott körülmények között ne­velkedő gyereket „hátrányos helyzetűnek” bélyegezni. Mert bélyeg az, bármennyi­dislái. valamint olyan veze­tők, akiknek a szakosító el­végzését párt-, állami és tö­megszervezeti szervek kép­zési terveikben előírták, il­letve akiknek a megyei párt vb azt indokoltnak tartja. A jelentkezőknek középfokú politikai végzettséggel kell rendelkezniük. Jelentkezni lehet: — filozófia, — a kapitalizmus és a szocializmus politikai gaz- gaságtana, — nemzetközi munkás- mozgalom története, — magyar munkásmozga­lom története szakokra. A felvételi vizsga anyaga: az ML EE 3 éves általános tagozatának a választott szakra vonatkozó anyaga. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók felsőfokú politikai végzettségről szóló bizonyít­ványt kapnak. Hl. EGYÉVES TOVÁBB­KÉPZŐ TANFOLYAMOK: — gazdaságpolitika, — politikai vezetési is­meretek, — a világgazdaság fejlő­désének kérdései, — a pártirányítás és párt- élet kérdései, — káder- és személyzeti munka kérdései, — információs felelősök tanfolyama, — agitációs munka irá­nyításának kérdései. sőbb — mint az emigráció­ban általában — felütötte fejét az emigráns torzsalko­dás, amelyben Kossuth túl­zott diktatórikus természe­te éppen úgy hibás volt, mim a többiek Kossuthtal szemben támaszt kereső ta­pogatózása egy-egy nagyha­talom felé. Az első világháború előtt a Kossuth-nimbusz még túl­ságosan erős volt ahhoz, hogy ne ő’ legyen az emig- rációs korszak egyetlen fő­szereplője. Csak a két hábo­rú között kezdte meg. Haj­nal István és Jánossy Dénes az emigráció irattárának tárgyilagos feltárását. A fel- szabadulás után érkeztünk el oda. hogy a társadalmi es világpolitikai, valamint az 1849—67. közötti magyar bel­politikai helyzet együttes marxista szemléletében vizs­gáljuk meg ennek a korszak­nak történetét. re is a jó szándék, a segíte­ni akarás szülte a fogalmat. Sőt. az sem biztos, hogy a kulturált módon elvált szülők gyermekének esetleg nem jut-e több mindkét ol­dalról, a szülői szeretetből. mint esetleg családban, de áldatlan körülmények között nevelkedő sok társának. Valahogy így, az egyéni eseteket nézve és nem a mechanikus „mutatókat” rá­húzva kellene megállapítani azt. hogy ki szorul több se­gítségre azért, mert valami­lyen okból hátrányos a hely­zete. _ Tanév vége felé közeledve az általános és középiskolák legfelsőbb osztályaiban kü­lönösen szükség van erre az egyenkénti odafigyelésre, a nem mechanikus, hanem va­lóságos minősítésre, még ak­kor is, ha a rubrikák hatá­rait át kell törni velük. Bízom benne, hogy a fe­lelős pedagógusok így is tesznek — ez elsősorban a gyerek érdeke. (sárdi) — művelődéspolitika. — esztétika, — a nemzetközi politika időszerű kérdései, — a pártoktatás pedagó­giája. A tanfolyamokra jelentkez­hetnek: párt-, állami' szer­vek. társadalmi szervek es tömegmozgalmak vezetői, il­letve propagandistái, akik legalább középfokú politikai képzettséggel r en de lk e zn ek. A jelentkezők felvételi elbe­szélgetésen vesznek részt. A képző és továbbképző tanfolyamokra egyéni (és párton kívüli) jelentkezőket is fogadunk. A jelentkezés határideje: 1985. április. 30. A felvételi vizsgára, illet­ve az elbeszélgetésre 1985. május 10—25. között kerül sor. A jelentkezési lapokat a városi és a városi jogú párt­bizottságokon, illetve az ok­tatási igazgatóságon lehet beszerezni — a felvételi vizs­gakérdésekkel együtt. Évi tandíj: a 3 éves álta­lános tagozaton 300 forint, a 3 éves szakosított tagoza­ton 500 forint, az 1 éves to­vábbképző tanfolyamon 600 forint, melyet a hallgatók két egyenlő részletben fizet­nek be. Lukács Lajos könyve en­nek a módszernek a segítsé­géve! tárja fel a „Kossuth- emigráció” egyre valósze- rűbbnek látszó lényegét. Könyvének éppen ez adja meg értékét. Megmutatja az emigráció egyes csoportjai­nak bekapcsolódását a nyu­gati radikális politikai moz­galmakba, a Nyugat-Euró- pában hatalomra került pol­gári politikusok nemzeti ön­zését, amellyel kihasználták a maguk céljaira Kossuthot éppen úgy, mint a vele szem­ben álló Klapkát, a III. Napó­leon. Bismarck és a külön­böző olasz kormányok elég­gé Janus-arcú politizálását, amelyet a vezető szerep meg­tartása érdekében Kossuth éppen úgy igyekezett kihasz­nálni, mint ellenfelei. Ám éppen e politikusok kétlcula- csossága miau lettek végül is valamennyien megcsalat- va. Közben a szerző nagyon jó képet fest azokról, akik vég­leg Amerikában maradtak es tevékenyen vették ki 'részü­ket forradalmárként a rab­szolgaság megszüntetéséért folytatott amerikai észak —déli háborúban. Ír azok­ról is, akik III. Napóleon udvarába benősülve szolgál­ták a köztársasági politiká­jával szakító „Kis Napóleon” császári ambícióját. Arról se feledkezik meg Lukács, hogy megmutassa az itthoni tár­sadalmi átalakulást, amely végül is Deák politikája fe­lé vitte a magyar szabadel­vű nemességet. Ennek belső társadalmi törekvéseit csak erősítette III. Napóleon és Bismarck politikája: a ki­egyezés felé hajtotta az itt­honi volt szabadságharcoso­kat. A kiegyezéskor már Kossuth szinte teljesen egye­dül maradt odakint, a töb­biek hazajöttek. — A könyv­ből azonban az is kiderül, hogy az emigrációs tevékeny­ség minden hibájával együtt mégsem volt hiába­való: életben tartotta 1848. szellemét, amelynek alapján Deák a kiegyezést megköt­hette. (Kossuth Könyvkiadó kiadása.) Máté Iván (bencdek) Két találkozó a Földesben Honismeret és szilién OKTATÁSI igazgatóság Kitűnő történelmi kézikönyv Magyar politikai emigráció 1849-1867 Csalt az elismerés hang-

Next

/
Thumbnails
Contents