Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. április 17., szerda Az ankétot dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke nyitotta meg Laczó József felvétele Losonczi Pál fogadta a portugál külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fogadta a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Jaime Cama portugál kül­ügyminisztert. (Folytatás az l. oldalról) különösen sok az aprófalvas település, ami megnehezíti akár az egészségügyi, akár a szociális ellátásukat. Fi­gyelmeztető adatok: a kö­zelmúltban 600-zal nőtt a kórházi ágyak száma, ame­lyeknek jelentős részét a „krónikus belosztály” bete­gei foglalják el, és megdup­lázódtak az öregek napközi otthonának lakói is. Mit te­hetünk értük? A délelőtti szimpozion dr. Hutás Imre referátumával folytatódott, amelyben a már a bevezetőként is felvetett kérdéseken túl, Sütő And­rás költő szavaival („önma­gát becsüli minden nemze­dék, azáltal, hogy tudomásul veszi, a világ nem vele kez­dődött”) hangsúlyozta: nem­Délután, a MAB székhá­zéban kerekasztal-konferen- ciát tartottak, ahol folyta­tódott az időskorúak hely­zetével kapcsolatos egész­ségügyi és szociális problé­mák megvitatása. Dr. Prónay Gábor főor­vos, a MAB egészségügyi szakbizottságának elnöke kö­szöntötte a kerekasztal-kon- ferencia tizenegy résztvevő­jét, valamint a hallgatósá­got (amelynek tagjai ké­sőbb bekapcsolódtak a vi­tába, majd mint moderáto­ra a tanácskozásnak, beve­zetőt tartott Aktuális prob­lémák a szociális gerontoló­giai gyakorlati ellátás során — címmel. Elmondotta, hogy ez alkalommal a délelőtt el­hangzott előadások témái­nak részletesebb megvitatá­sára nyílik lehetőség. Utalt a hagyományos családszer­kezet megbomlására, misze­rint már nem él együtt a három generáció, a gyerekek önállóságra törekszenek, mi­közben az idős emberek ma­gukra maradnak. Az aktív munkából is va­lamikor fokozatosabban vo­nult vissza a korosodó em­ber, a mezőgazdaságban és a kézműiparban egyaránt. Ma a nyugdíjazás egyszerre történő életmódváltozás, amit így kell tudomásul venni, s Dr. Hutás Imre professzor, egész­ségügyi államtitkár bevezető re­ferátumát tartja zetközi problémáról és folya­matról van szó. amelynek az hátrányai kivédésére felkeli készülni. A továbbiakban három té­makörben vitatták meg a szociális gerontológia prob­lémáit: — megelőzés, gyó­gyító tevékenység és a kór­házak krónikus belgyógyá­szati osztályainak problé­mái. Szilvássy Lajos, a Mis­kolci Szociális Otthon igaz­gatója miskolci és megyei adatokkal érzékeltette az időskorúak számának növe­kedését, s szólt a róluk való gondoskodás borsodi gyakor­latáról, így az öregek nap­közije rendszerről, a nyug­díjasok házáról, s magáról a szociális otthonról, amelyben egyre több a betegek szá­ma. Ez azt jelenti, hogy az intézet egy része amolyan elfekvő osztályhoz hasonlít. Ez a téma később kitere­bélyesedett, mert Szilvássy Lajos szóba hozta; kellene amolyan szülőgondozási sza­badság, vagy ehhez hasonló. Több kórházi főorvos mond­ta el a vita során, hogy a kórházi osztályokról nehéz szívvel küldik haza a gon­dozásra szoruló idős embe­reket, mert tudják, hogy a dolgozó gyermekek nem ké­pesek maguk ellátni az arra rászoruló szüleiket, kényte­lenek magukra hagyni őket, míg munkában vannak. Dr. idős emberek részesei, ám az általuk teremtődött fel­adatokat a mindenkori mai generációnak (és nem kam­pányszerűen) kell megolda­nia. A mai magyar viszonyokat vázoló, s többek között az alapellátás gondjait felvető előadása kitűnő bevezetőként szolgált az ezt követő refe­rátumoknak. A szociális gerontológia és geiátria mai helyzete cím­mel dr. Vértes István, a fő­városi István-kórház igazga­tója tartott beszámolót, és szűkebb pátriánk, megyénk és megyeszékhelyünk prob­lémáit vázolták dr. Szabó Istvánnak,' a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjé­nek és dr. Hérics Margitnak, a Semmelweis Kórház osz­tályvezető főorvosának az előadásai is. Szabó István megyei főor­vos az aprófalvakban élő emberek helyzetéről szólt, arról, amit eddig tettek ér­dekükben, s arról, amit még tenni kellene, de túlnő az egészségügy hatáskörén. Dr. Hutás Imre államtitkár a kis falvak népességmegtartá­sának szempontjából közelí­tett a témához, helyeselve, hogy az egész infrastruktú­rának igazodni kell a szo­ciális igények kielégítésé­hez. Dr. Csehák Judit minisz­terelnök-helyettes elmondot­ta, hogy a kormány évek óta foglalkozik a szociális ellátás kérdésével, felméré­seket végeztek, kutatómun­kát folytattak, s most már elérkezett az idő, az össze­hangolt cselekvésre. Szóba hozta itt az egészségügyi szervek mellett a tanácso­kat, a tömegszervezeteket, az egyházat, amelyeknek együttesen kell tenniük az öregkorral járó szociális fel­adatok megoldásának érde­kében. Gazdasági oldalról te­kintve megemlítette a la­kosság körében végzett hu­mán szolgáltatások létjogo­sultságát, amelyek terjedő­ben vannak. Hangsúlyozta, hogy a szociálpolitika meg­valósításában változatos mozgásformáknak ad teret a kormány. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Par­lamentben, hivatalában fo­gadta Jaime Gama portu­gál külügyminisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik Magyarországon. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, valamint a két országot érintő, köl­csönös érdeklődésre számot- tartó kérdéseket. A megbe­szélésen. jelen volt Esztergá­lyos Ferenc külügyminisz­ter-helyettes, valamint Bob- vos György, hazánk lissza­boni és Jósé Joaquim De Mena E Mendonca, Portu­gália budapesti nagykövete. A portugál külügyminisz­ter programja Veresegyhá­zán folytatódott, ahol Jaime Gama, a Hungarokork— Amorim Kft parai'afeldolgo- zó magyar—portugál ve­gyes vállalatot tekintette meg; az üzem Portugáliából érkező alapanyagból készíti termékeit. Jaime Gama ezután a Nemzeti Múzeumban megte­kintette a magyar koronázá­si ékszereket bemutató ki­állítást. A portugál külügy­miniszter ezt követően az. Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem portugál tanszékét kereste fel. A vendéget Rát- kai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes és Rózsa Zoltán tanszékvezető egye­temi docens fogadta. Az 197íl-ban alapított tanszék vezetője tájékoztatta Jaime Gamát az itt folyó tudomá­nyos munkáról, a kutató­helynek a magyar—portugál Diáknapok Sárospatakon Tizenharmadik alkalommal rendezik meg az idén, ápri­lis 25-e és 28-a között a sá­rospataki diáknapokat, amelynek programjáról teg­nap sajtótájékoztatót tartot­tak a KISZ Borsod megyei Bizottságán. A hagyományos diáknapok egy érdekes versengés záró rendezvénye: az elmúlt év decemberében úgynevezett fordított napokkal kezdődött a középiskolások körében, amikor bemutatkoztak mű­soraikkal az amatőr együtte­sek. Ez év februárjában és márciusában szakzsüri előtt versenghettek a diákok a megyei minősítőkön. Bor­sodban csaknem kétezer fia­tal jelentkező közül kellett kiválasztani a legjobbakat, akik részt vehetnek a sáros­pataki diáknapokon, ahol Borsod, Heves, Szabolcs me­gye, valamint Budapest né­hány kerületének középisko­lásai vetélkednek majd a különböző művészeti kategó­riákban, a legjobbaknak já­ró címekért, jutalmakért. Így például a komoly zene, a könnyűzene művelői, diák­színjátszók, vers-, prózamon­dók, népi táncosok és zene­karosok, valamint az egyéb kategóriában indulók. Ezer­kétszáz fiatalt várnak az idei diáknapokra a rende­zők. A találkozón megtekint­hetik a vendégek azokat a képző- és iparművészeti al­kotásokat is, amelyeket a KISZ Központi Bizottságá­nak felhívására készítettek el a fiatalok. A néhány nap érdekessé­ge — a sok közül — a deák rádió- és zárt láncú televí- zióműsor, és újság, amelynek segítségével a fiatalok rend­szeresen tájékozódhatnak a különféle programokról. kulturális kapcsolatok ápo­lásában betöltött szerepéről. Jaime Gama és vendéglá­tója, Várkonyi Péter dél­után a Külügyminisztérium épületében zárómegbeszélést tartott, majd aláírták a ma­gyar—portugál gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást. A portugál külügyminisz­ter ezután sajtókonferencián találkozott a hazai és a kül­földi újságírókkal, a Duna Intercon ti nen tal-szál lóban. A sajtókonferencián tett bevezető nyilatkozatában Jaime Gama emlékeztetett rá, hogy a portugál—magyar diplomáciai kapcsolatok fel­vétele óta, az utóbbi évti­zedben már sor került ma­gas szintű látogatásokra, így a két ország államfőjé­nek találkozóira. (Folytatás az 1. oldalról) fejlődésének során létrejöt­tek, fennállnak. A gépipar és a műszeripar fejlettségé­től nagymértékben függ a gazdaság teljesítő képessé­gének növekedése, végső so­ron a szocializmus építése — mondotta. A kiállítást magyar rész­ről dr. Szikszay Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: a magyar nemzeti jövede­lemnek csaknem 17 százalé­ka a Szovjetunióval folyta­tott kereskedelem útján rea­lizálódik. A kereskedelem gazdasági kapcsolataink egyik legfontosabb területének szá­mít, a kétoldalú forgalom 1981 és 1985 között várha­tóan eléri a 84 milliárd ru­belt, amely az előző öt év­vel összehasonlítva majd­nem másfélszeres növeke­dést jelent. Az államtitkár beszélt róla, hogy a Mash- priborintorg nevét jól is­merik hazánkban. A szov­Kölcsönös törekvés ered­ménye a most aláírt magyar —portugál gazdasági és mű­szaki együttműködési meg­állapodás. Ez az egyezmény megteremti a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének jogi kereteit, s várhatóan ösz­tönzi a vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztését. Kérdésekre válaszolva el­mondta: Portugália elhatáro­zott csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez egy tíz évre tervezett folyamat során valósul meg. A külügyminiszter kiemel­te, hogy országa jó kapcso­latokra törekszik a Varsói Szerződés Szervezetéhez tar­tozó tagállamokkal. Ezt szolgálja több, más európai szocialista ország külügymi­nisztereivel tervezett talál­kozója is. jel külkereskedelmi egyesü­lés központja több mint há­romszáz üzemet képvisel Magyarországon, s hatékony együttműködést alakított ki a Migérttel. A miskolci ki­állítás a jó együttműködés jelképének tekinthető. Az érdeklődők sok olyan mű­szeripari termékkel ismer­kedhetnek meg, amelyek a kohászatban és a bányászat­ban célszerűen felhasználha­tók, a munkát biztonságo­sabbá, gyorsabbá tehetik. A bemutatott új termékekkel tőkés importból származó berendezések helyettesíthe­tők. A kiállítás jó lehetősé­get nyújt a Miskolcon és a város környékén dolgozó szakemberek tájékoztatására az információcserére. A műszerbemutató, ame­lyet a Baráti szövetségben a szovjet—magyar műszerke­reskedelem címmel rendez­tek meg, 10 órától 17 óráig tart nyitva a héten, és áp­rilis 20-án 15 órakor zárja be kapuit. U. J. Kerekasztal-konferencia a MAB-székházban A kiállítás egyik korszerű elektronmikroszkópja

Next

/
Thumbnails
Contents