Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Á megújulás konfliktusai Napfelkelte Zsolca felett Szőlőmetszés áprilisban N apjainkban még megle­hetősen erőteljes az a felfogás, amely sze­rint a konfliktusok, a fe­szültségek csak negatív je­lenségek, amelyek megléte a munka gyengeségeiről, hiá­nyuk viszont annak eredmé­nyességéről tanúskodik. Nem állítható, hogy ez a véleke­dés híján van minden meg­alapozottságnak. A feszült­ségek felhalmozódása való­ban sok gondot, bajt okoz­hat. A kérdés azonban az: levonható-e napjainkban egy olyan következtetés, misze­rint a mi viszonyaink kö­zött mindenfajta konfliktus káros és elkerülendő, illet­ve ha mégis kialakul vala­hol. akkor ezt eleve bajnak, munkánk gyengéjének kell-e minősíteni. A kiegyensúlyo­zott fejlődésre törekedve, azt konfliktusok és feszült­ségek nélküli folyamatnak kell-e felfognunk, egymást kizáró ellentétként kezelve a fejlődés harmonikus, illetve ellentmondásos voltát? A napi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a fejlődésnek, a változásnak ma is elke­rülhetetlen, sőt természetes velejárói az időnkénti fe­szültségek, összeütközések. Nélkülük az új nem tudná meghaladni a régit, a kor­szerű nem léphetne az el­avult helyébe. Aki számá­ra a legfőbb értékké és cél­lá válik a konfliktusok bár­mi áron való elkerülése, akarva-akaratlanul a fejlő­dés ellen lép fel. fékezi az előrehaladást. A megoldásra váró dolga­inkat előbb-utóbb, de egy­szer rendezni kell. Inkább előbb és gyorsabban, hiszen a pártkongresszus határoza­ta szerint is: „Saját mun­kánk gyengesége is tükrözi, hogy a termékszerkezet át­alakítása vontatottan halad, késedelmesség tapasztalható a tudományos eredményei; gyakorlati alkalmazásában, népgazdaságunk jövedelem - termelő képessége a lehetsé­gesnél és a szükségesnél ki­sebb." Természetesen a leg­kevésbé sem következik eb­ből, hogy mindenfajta ösz- szeütközés hasznos és fel­tétlenül szükséges lenne. Nem a konfliktusok száma minősíti egy-egy pártszerve­zet, vagy vállalat, a politi­kai vagy a gazdasági veze­tés tevékenységét. Hanem ezek minősége, jellege és Az elmúlt esztendő terü­leti átszervezései változást hoztak Leninvárosban a gyámügyi igazgatást ellátó szerv; a gyámhatóság köré­ben is. A járási hivatalok megszűnésével első és má­sodfokú gyámhatósági jog­kört is gyakorolniuk kell a város vonzáskörzetében. Le­ninvárosban minden ügyben első fokú, nyolc városkörnyé­ki községben gyámság, gondnoksági állami gondozás és örökbefogadás esetén szintén első fokú, a közsé­gekben első fokon elintézett ügyekben pedig másodfokú ügyintézés tartozik a ható­ság jogkörébe. Tevékenysé­gük igen szerteágazó. A szülök felelőtlen életvi­tele. italozása, a válások sza­mának emelkedése miatt szaporodik a veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma. A kiskorúak érdekében vé­dő-óvó intézkedéseket tesz a gyámhatóság. Ennek egyik formája a segélyezés, az ar­ra rászorulók anyagi támo­gatása. A rendkívüli és a rendszeres segélyek azonban csak akkor adhatók, ha az anyagi veszélyeztetettség nem róható fel a szülők hi­bájaként. Az egészséges tes­ti-szellemi fejlődés szem­pontjából nélkülözhetetlen szerep hárul a családra. Ott. ahol ez hiányzik avagy ki­fogásolható a szülök maga­tartása, pártfogók igyekez­nek a gyermekek segítségé­re. A gyámhatóság ilyenkor hivatásos, illetőleg társadal­mindenekelött az, hogy mi­kent képes a problémák megoldását keresni és meg­találni. Mennyire tudja eze­ket a fejlődés előremozdító eszközeiként hasznos i ta n í. Nem a konfliktushelyzet lé­te. vagy hiánya minősít, ha­nem az ilyen helyzetben ta­núsított magatartás, a meg­oldást célzó cselekvés irá­nya és eredményessége. A kongresszusi határozat­ban is jelzett, sürgető gaz­dasági és egyéb tennivalóink szinte. minden munkahelyen, pártszervezetben teremte­nek bizonyos feszültségeket. Nyilvánvaló, hogy ahol ko­rábban néztek szembe az in­tenzív korszak új követel­ményeivel, és ahol korábban keresték az eredményesebb gazdálkodás útjait, módjait, ott korábban keletkeztek fe­szültségek. Ám, az is bizo­nyos, hogy ezekben az üze­mekben napjainkban kisebb a nyugtalanság, mint ott, ahol már az utolsó pillana­tokig (már így is késve) ha­logatták, halogatják a cse­lekvést. Amely pedig gya­korta rajtuk múlik, hiszen nincsenek mindenütt a már ritkábban emlegetett „bű­vös" objektív nehézségek. A korábban ébredő pártszerve­zetek, gazdasági vezetők fel­lépését nemegyszer rosszal­lás is kísérte, hiszen csak egv példát említve: a bére­zésben i d i f l erenc iá lásnak legalább annyi ellenzője, mint híve van. Ezért is nem árt hangsúlyozni: az. úttörő munkát végzők cselekedtek helyesen, az elismerés őket illeti, és az eredmények is őket igazolták. A fejlődés változásai, az új módszerek, gyártmányok bevezetése és általában a korszerű gazdálkodás krea­tivabb, rugalmasabb gondol­kodást igényel. Persze, ez régebben is így volt, de az eddig elért értékeink meg­őrzése és megújítása talán soha nem követelte ilyen mértékben az alkotó szellem kibontakozását. Ez. ritkán jár konfliktusok nélkül. Az. ilyen helyzetek bizonyos értelem­ben a pártszervezetek és ál­talában az irányítás, a ve­zetés próbáját is jelentik. Ezen (is) mérhető. hogy mennyire sajátították el a politizálás művészetét, és hogy milyen a vezetés szín­vonala. Petra József mi pártfogót rendel a gyer­mek mellé, hogy segítse a helyes irányú neveltetést. Sajnos, az utóbbi években csökkent a társadalmi párt­fogók száma. Jelenleg mind­össze négyen foglalkoznak ezzel a feladattal. Próbálko­zások ugyan voltak, hiszen a helyi városi KISZ-bizottság és a gyámhatóság az aktíva- hálózat bővítésére közösen hirdetett akciót, de nem sok sikerrel. A megelőző intézkedések­hez tartozik a gyermekek intézeti elhelyezése, az álla­mi gondozásba vétel. Jóllehet, ez utóbbival csak a legvég­sőbb esetekben élnek. A vá­roskörnyéken az állami gon­dozottak száma ma 57. in­tézetben pedig hárman ne­velkednek. A gyámhatóság ügyintézé­sei két év alatt megszapo­rodtak. Ugyanis 1983-tól ha­táskörükbe került a tanulók által elkövetett szabálysértés és a kisebb jelentőségű köz­lekedési szabálysértés is. Az utóbbi években ápri­lisban metszőolló csattogását nem lehetett már hallani a toka j-hegy aljai s ző 1 ők ben. Ezt a munkál legkésőbb március végére rendszerint mindenütt befejezték. Az idei hosszú, kemény tél azonban „kitartóan" hátrál­tatta a szölömetszést. így egy kevés még áprilisra is ma­iad! belőle a nagyüzemi táb­lákon. A megszikkadt hegy­oldalakon, a kellemesre for­dult, napfényes időben gyor­san haladnak a munkával, néhány nap még és az utol­só szál venyige is lekerül a kordonos tőkékről. A borkombinál dolgozói az évek óta jól bevált mód­szert követve — a családta­gok számától függően — 2— :s—4 hektárnyi szőlő összes kézi munkáit — a metszés­től kezdve a szüretig elvál­lalják. Ezeket az úgyneve­zett „zöldmunkákat" a vál­lalat szakembereinek irányí­tásával és ellenőrzésével végzik. A gépi munkák: a t a la j m ű ve lés. m ü t rágy aszó ­rás. helikopteres permete­zés, a termés' beszállítása, sajtolása a borkombinát fel­adata. A kemény tél nemcsak a metszés hátráltatásával oko­zott gondol a történelmi borvidéken, hanem érzékeny kárt szenvedtek maguk az A bíróság által elitéit kis­korúak részére utógondozó pártfogót rendel ki a gyám­hatóság.- Ezt a feladatot a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet hivatásos pártfogói lát­ják el. Számuk évek óta nem változik, noha nagy szükség van munkájukra. Az elmúlt esztendőben nyolc pártfogókra öt pártfogó ju­tott e területen. Azoknak a tizennyolc éven aluliaknak, akiknél hiányzik a szülői felügyelet, a törvényes képviseletek el­látására gyámot biztosít a hatóság. Jogaik. köteles­ségeik azonosak a szülőké­vel. Leninvárosban jelenleg tíz kiskorú, a városkörnyé­ken pedig húsz van gyám­ság alatt. A tizennyolcadik életévüket betöltött és cse- I e k vő képesség ü k ben gá tol ­laknál vagy korlátozottaknál a gondnokok látják el a szükséges teendőket. Így pél­dául kezelik a vagyonukat, amelyről évenként számot adnak a gyámhatóságnak. Ezt teszik tizennégy lenin- városi és százkét környék­ültetvények is. Ismeretes ugyanis, hogy a Tokaj-Heg.v- alján honos furmint és hárs­levelű fajták fagyérzéke- nyek, és —17 foknál na­gyobb hideg esetén elkerül­hetetlen a rügyek károsodá­sa. Márpedig januárban nem ment ritkaságszámba a —20 fokos hideg sem, sőt február 16-án —26 tokot is mértek Tarcalon. Ennek következtében ért­hetően csökkent a rügyter- méken.vség, és nőtt a barna rügyek százaléka. Amíg az 1983. évi vesszők rügyenként 1,6—1,8 fürtképződményt mu­tattak, addig az 198.1. évi vessző k fürt képződménye csak 1,2—1,5 volt, a barna rügyek százaléka pedig a decemberi 10 százalékkal szemben ez év február vé­gén általában meghaladta az 50 százalékot. Azt is kimutatták a Tar- cali Kutató Állomás labora­tóriumában Marcinké Fe­renc igazgató és munkatár­sai. hogy a l'őrügyek káro­sodása esetén a mellékrü- g.vek túlnyomórészt épek ma­radtak, tehát a venyigék ki- fakadása nem marad el ugyan, de ezek termékeny­sége kisebb, így a várható termés mennyiségének csök­kenésével kell számolni. <h. ,i.) beli gondnokság alá vett la­kó érdekében. Az egészséges fejlődést szolgálja és a hiányzó csa­lád szerepét próbálják be­tölteni az örökbefogadással, amelyre két-három példa van a városban. A környé­kén pedig a közelmúltban adlak be erre igényt, tehát rövidesen emelkedik az örökbefogadottak száma. A gyámhatóság határozza meg az elvált szülök gyer­mekeinek láthatási idejét és gyakoriságát is, ami körül­tekintő munkát igényel. Sok esetben ugyanis a szülői el­lentétek itt csapódnak le. és a gyermek sérülését okoz­hatják. A gyámhatóság munkáját bizonyos ügyekben — mint az örökbefogadás. láthatás — megkönnyíti a körzeti nevelési tanácsadó intézet. Segítségükkel pszichológiai sza k vélemények készü 1 nek. az intézet családgondozói hálózata pedig módot ad ar­ra. hogy folyamatosan figye­lemmel kísérjék az úgyne­vezett „problémás" eseteket. Hasonló támogatást kaptak korábban a gyermek- és if­júságvédelmi albizottságtól. Az. elmúlt két évben azon­ban visszaesés tapasztalható az albizottságok munkájá­ban. (monos) CUI BONO? Hosszan kígyózik a sor az aprócska üzlet pultja elölt. Nem banánt mérnek. Gomb­elem érkezett, többféle is. nosza hát. most cseréljen kvarcórájában bettériát a magyar, mert legközelebb lehet, hogy hónapokat vár­hat rá. Hihetetlen gyorsaság­gal cserélődött ki a számla­pos karórák tömege szám- ki jelzésesre. Kezdetben csempészték, súlyos ezrese­kért árulták zugban, később a boltok kirakataiban is megjelent. Azokkal persze megeshe­tett, hogy egy-két napig mű­ködtek mindössze, s garan­ciát csak az égiek vállaltak rá. Ám az órák zöme csak működött, közben áramot fogyasztott, lassacskán mind több órának az elemcseréje vált esedékessé. A csempész­órákhoz az élelmes „vállal­kozók" később elemet is csempésztek, került az ele­mekből — biztosan nem törvényleien úton —. az órásboltokba, a javítóműhe­lyekbe is. Csak az üzletben vásárolt kvarcórákhoz nem tart ele­met a kereskedelem, leg­utóbb negyedévre tehettem talonba órám — előkeres­ve az unt. rugós időmérőt —. aztán végül csak rám mo­solygott a szerencse: sikerült egy elemhez hozzájutnom. Igaz. av. eredeti három esztendeig szolgált, hajszál­pontosan. emez már csak egy fél évig bírta, hát megint cserélni kell az erő­forrási. Elek a gyanúperrel, hát mielőtt a' kígyózó sor végé­re beállnék. fölkérdem a szakembert, van-é az én idő- mérőmhöz is passzoló elem. Megnyugtat, még mosolyog is egyel (erre igazán nem szolgáltam rá). így aztán beállók a sor végére, s meg- adóan várok. Fertályóra múltán rám ke­rülne a sor. ám a kisasz- szonyt telefonhoz hívják. Kollégája ül helyébe. Nyúj­tom az órát. de csak fejét ráziza: ehhez való nincs. Ösztönösen protestálok, per­cekig győzködöm, míg végre kegyelmez: azért a hatvan­egy forintért csak tesz. egy új elemet az órámba. Elégedetten távozom, igaz. csak matat bennem az ör­dög: cui bono? Kinek jó. hogy a nem is olcsó elemet eltagadják? Jó-e egyáltalán? ELEMHALOM Míg állom a sort — mi mást tehetnék —. figyelek. A kisasszony (lehet persze, hogy asszony) fürgi ujjal pattintja föl az órák hátlap­ját. aprócska csavarhúzóval kipöccenti helyéről a fáradó elemet, újért nyúl. helyre csúsztatja, rápattintja a fe­delet, nyújtja az órát, veszi a pénzt, egyszer-egyszer még kedvesen mosolyog is. Az órákból kipiszkált ele­mek lassacskán gyűlnek a munkaasztal bal oldalán, míg a jó elemet mindig a jobb oldalról veszi, a bal oldalon már egésiz elemhalom gyűlt össze. Tudom, hogy lehetetlen, elképzelhetetlen még a gon­dolat is. de az első, még gyári elem az én órámban is — mint mondottam —. hálom (!) évig tartott, a kö­vetkező már csak fél évig. szóval mi van. ha a figyel­metlen kisasszony egyszer a két elemhalmot összekeveri? Balról veszi az újat, jobbra teszi a régit? Mindenesetre nagyobb lenne a bizalmam, ha a fá­radt erőforrások rögvest va­lami szemetesedénybe kerül­nének. ÁRKÉPZÉS Ám az órába ezúttal — elemen kívül — egy rugó is kell. Pontosabban nem is az órába, csak a csatjához. El- pöccent valamerre, sebaj, majd tesznek újat a helyé­be. Vagy mégsem? Rugó nincs, legalábbis megfelelő méretű nincs. Ám a kisasz- szony nem adja föl olyan könnyen. Még a szemével is csippent, amint helyet csi­nál a csaton az eggyel na­gyobb méretű rugó számára, helyére teszi, ám a fránya rugó vége egy hajszálnyit kilóg ágyából. — Várjon egy csöppet, le­köszörülöm. S amint. ígéri, meg is te­szi. Eltűnik, perc múlva már a hibátlanul beigazitott ru­góval kerül elő. Kilenc ki­lencven az egész, pontosab­ban ennyi a rugó ára. a töb­bi az ő kedves szolgáltatása. Miért éppen kilenc kilenc­ven? Tíz fillérje éppen nin­csen. ugyanolyan zavarban van. mint jómagam, aki „nagystílűén" intek, hagyja csak. nem érdekes, de az előbbi kérdés hangosan hagyhatja el szám. mert föl­veszi, továbbgondolja: — Tényleg, miért kilenc kilenc­ven? Miért nem tíz? Lehet eb­ben az árképzésben némi s zem f orga l ás. Kapitalist a stílus, ott adnak efféle ára­kat. bogy mondjuk 9.99 dol­lár. ami nem egyéb, mint üzleti fogás. Igaz. ott jobbá­ra a szolgáltatás is az árnak megfelelő. Csendes Csaba Elemi részecskék Kiskorúak védelme Leninvárosban

Next

/
Thumbnails
Contents