Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
1985. március 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról (Folytatás a 4. oldalról) elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődési intézményekkel való egy üttműködését. A közoktatás javításánál; feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagógusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. C A párt művészetpoliti- kájának változatlan alapelve az alkotás szabadságának biztosítása, a művészi kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemiségű művek határozzák meg. Nem szabad teret engedni az eszméinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvéseknek. A közművelődésben a tartalmi fejlesztés alapkövetel4 A szocialista épitő- munka sikeres folytatásának fő követelménye, hpgy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a marxista— leninista politika. Ennek érvényesülése nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkí- vülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének folyamatos megújítását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestü- letekiben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződnie. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabályainak következetes megtartása, a fegyelem megszilárdítása, politikánk védelme mindenfajta torzítással szemben. A párt politikájának • kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek alkossandk olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegítik, hogy a pártménye a közvetített értékek tudatosabb kiválasztása. Korszerűsíteni kell a művelődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielégítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak és a rádiónak. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták egysége, felelősségtudatuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. O Az ideológiai munkát a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fontos mércéje a pártszervek és a pártszervezetek egész tevékenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és politikánk mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. tagokat még inkább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezze. A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. O A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvételüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra. A A párt politikájának '■ megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölt- het arra alkalmas párton- kivüli is. A káderpolitikai elvekre alapozva a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka demokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját jobban a közvélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni: gyakoribbá kell tenni a meghatározott időre szóló kinevezéseket, megbízásokat. A párt a politika ki- • mun hálásában és végrehajtásában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövetkezeti érdekképviseleti szervek alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. A párt a tömegszervezete- .ket és -mozgalmakat jól bevált gyakorlatának megfelelően elvileg, politikailag irányítja, politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató magatartásukkal és meggyőző munkájukkal növeljék a párt befolyását a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszlkodik a szakszervezetekre, a munkás- osztály, ' a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezeteire. A magyar szakszervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista munkavereseny- és brigádmozgalom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar 4 A Magyar Szocialista ‘ ■ Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár internacionalizmus elvei vezérlik. Részt vállal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében, közös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két- és több oldalú formáit. Pártunk szorosan együttműködik a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legtapasztaltabb erejével. Fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkáspártokkal, figyelemmel kíséri alkotó útkeresésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan létrejött marxista— leninista pártokra, segíti őket igazságos harcukban. q Pártunk szolidáris a • fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival, támogatja küzdelmüket népeik függetlenségéért és társadalmi fel- emelkedéséért. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztése alapján — törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából közkegyelem gyakorlásáról, amelynek jogszabályi rendelkezései április 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott hazánknak a ifjúság egységes politikai szervezete; a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Fokozza erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is tapasztalható helytelen nézetek és magatartás leküzdéséért. A párt szervei és szervezetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartóz/) KlSZ-szer- vezetek irányításáért, támogatásáért. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövőben is tegyen eleget kötelességeinek: szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát, A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósítson az ország feladatainak A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább építi kapcsolatait a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak startja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társadalmi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, tényeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk velük az emberiség sorsát érintő legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszerelésért folyó küzdelemben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak előmozdításában. * Pártunk, forradalmi küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vitelével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. (MTI) Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdésekről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, személyi kérdésekről döntött, majd bírákat mentett fel és választott meg. VI. A párt és a tömegszervezetek megoldására. Az Elnöki Tanács ülése ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a HNFOT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meghallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága AZ ELNÖKI TANÁCS Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Horváth István belügyminisztert — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tiszttagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. SZEMÉLYI DÖNTÉSEI ségéből felmentette. Kamara János belügyminisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg belügyminiszterré választotta meg. Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárt más fontos megbízatása miatt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Horn Gyulát kül- ügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. ESKÜTÉTEL Pénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. KAMARA JÁNOS ÉLETRAJZA Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Belügyminisztérium állományába. Különböző munkaterületeken, több vezető beosztásban teljesített szolgálatot. Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. 1974. június 21-én rendőr vezérőrnaggyá és belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1979 szeptemberétől rendőr altábornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA SZEMÉLYI KÉRDÉSRŐL A kormány pénteki ülésén személyi kérdésben döntött Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét —. akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. KOROM MIHÁLY KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mihálynak — a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Czi- nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. KÖZKEGYELEM A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából gyakorolt közkegyelem — büntetöpo- litikai elveinkkel összhangban — a megtévedt, kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre, valamint humánus szempontok alapján, a nehezebb életkörülmények között élő elkövetőkre terjed ki. A kegyelem kiterjed azokra, akik gondatlanságból követtek el bűncselekményt, továbbá a szándékos bűncselekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekéve! együtt élő anya, 55. életévét betöltött nő, 60. életévét betöltött férfi, illetőleg gyó- gyíthatatlanul súlyos, vagy életét veszélyeztető betegségben szenved. Ezek a személyek a közkegyelem folytán mentesülnek a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, valamint a javító-nevelő munka v végrehajtása alól; akit pedig a bíróság 3 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésének tartama a felére csökken. A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható büntető eljárás, illetve a már megindult büntető eljárás nem folytatható, ha a bíróság előreláthatóan nem szabna ki 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. Nem terjed ki a közkegyelem a visszaeső bűnözőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a törvényerejű rendeletben külön felsorolt — erőszakos vagy garázda jellegű bűncselekményt követtek el. A törvényerejű rendelet április 5-én lép hatályba. A bíróság vagy — ha az ügy még nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt követően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e.
