Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. március 28., csütörtök É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 MSZMP XIII. hongresszusa Hámori Csaba: flz ifjúságnak súlya, felelőssége van A tanácskozás színhelye Budapest, Kongresszusi Központ. Még csak rövid ideje, hogy a főváros közintéz­ményeihez sorolhatjuk. A szépek, a látni­valók közé. A Gesztenyés-park, amely az épületet körülveszi, 12 ezer négyzetméte­res és védeti. A környezet nyugalmat áraszt, méltó bármely rangos tanácskozás megrendezéséhez. Ezen a helyszínen dolgozik hétfő óta az MSZMP XIII. kongresszusa. A mint­egy 50 000 légköbméternyi épületkomple­xum 2000 személyes termében — földszint­jén és galériáján — foglalnak helyet a küldöttek, a hazai és a külföldi vendégek. A nagyterem neve: Pátria, magyarul: Ha­za. Szimbolizálja, hogy itt ezúttal sok szó hangzik el róla, érte. A külföldi vendégek az elhangzás pilla­natában anyanyelvükön hallgathatják a magyar szót, miként a küldöttek számára is azonnali fordításban közvetítették a második napon a testvyrpárlok delegáció- vezetőinek üdvözlő felszólalását. Egy idő­ben 16 nyelven fordítanak, s a résztve- vőkhöz vezeték nélküli, infravörös fénnyel működő tolmácskcszülékek segítségével jut el a hang. Természetesen nemcsak a nagyteremben folyik a munka. A kongresszuson meg­választott bizottságok, a zökkenőmentes lebonyolítást segítő szervek is megfelelő helyet kaptak kisebb termekben. Ezek a tanácskozóhelyek történelmünket, kultú­ránkat idéző nevet viselnek: Corvina, Ja­nus Pannonius, Bartók ... Az építészek gondoltak a fárasztó ta­nácskozások résztvevőire. Az épület lég­kondicionált; a belső terek kialakításánál sok természetes anyagot — fát, követ, üveget — használtak fel. A kupolás meny- nyezet alatt örökzöld növények teremtenek kellemes környezetet. Minden tanácskozás eredményességéhez a jó környezet is hozzájárulhat. Az első három nap tapasztalatai azt tanúsítják: itt a feltételeken nem múlik ... Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága szerint minden második ma­gyar — még nincs harminc­éves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, ícleiőssége van. Nemcsak a jövőnek részese és formáló­ja, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig meg­különböztetett figyelmet for­dított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határo­zattervezet ajánl, egy idő­ben képes megerősíteni a párt politikájának bevált, a gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és ; választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság ér­deke is, ezért támogatjuk a programot. Az utóbbi években az épitőmunka sikerei nem olyan látványosak, magától ertetődőek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzet­ben élesebben bukkannak felszínre az érdekellentétek. Ennek természetes velejáró­ja, hogy a fiatalok között is élénkebbé váltak a vilák jelenünkről, jövőnkről. Ér­zékenyebbé, nyíltabbá, kri- tikusabbá vált nemzedé­künk. Á‘ fiatalok azonosulása a szocializmussal nem auto­matikus. Napjainkban is sok a zavar. Sajnos a fiatalok között sem ritka az elké- nyelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell se­gítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállalni a nehéz­ségeket s küzdenek igazu­kért. A bátor kiállás képes­sége, nem születik velünk. Az.’élső mintát a család ad­ja. Jó lenne az iskolákban is olyan légkört teremteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolkodás­nak, az egyéniségeknek. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról ki­alakított felfogást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes ta­nulás, a munka, a művelő­dés,.. a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti kö­telességeit. Ám nincs még egy társa­dalmi réteg, amelynek hely­zete, feladatai, gondjai anv- nyira sokrétűek lennének, mint az ifjúságé. Másfél millió diák, több mint. egymillió munkás, ne­gyedmillió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyaneny- nyi értelmiségi, katonák, családfenntartók, hajadonok és elváltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind magyar fiatal. Magyarország fontos or­szág! — mondják a XIII. pártkongresszusra Budapest­re érkezett külföldi újság­írók. Már a sajtó képviselői­nek száma is igazolja az or­szág iránti érdeklődést, A legutóbbi pártkongresszuson 120 külföldi újságíró vett részt, a mostanira 200 jött el. A kongresszuson külön sajtó­irodát rendeztek be a kül­földi újságíróknak, rádiósok­nak, tévéseknek, a legkorsze­rűbb technikával. Tóth La­jos, a Külügyminisztérium saitófőosztályának csoportve­zetője elmondta: — Legtöbben a Szovjet­unióiról jöttek, összesen 22-en. Utánuk az. NDK és Jugoszlá­via következik, 15—15, majd Csehszlovákia és Lengyclor­Hómori Csaba beszél akiknek jövője, sorsa közös felelősségünk. Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik mi­att csúsztak a társadalom peremére. Az alkoholfogyasz­tás. a lassan, de terjedő ká­bítószer-élvezet, a növekvő fiatalkori bűnözés a társa­dalomba való beilleszkedés zavaraira irányítja a figyel­met. Mindez az egészség­ügy, a nevelés, a szociálpo­litika, az ifjúságvédelem ösz- szehangolt, közös cselekvé­sét sürgeti. Az, hogy ki mikor válik nagykorúvá: életkor .kérdé­se. Hogy ki mikor válhat felnőtté, az a körülmények­től is függ. Ahogy Kádár elvtárs mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, biológiai érettség szükséges, hanem felelősséggel végzett munka, anyagi függetlenség is. A fiatalok egy része a fel­nőtt társadalomra mutat, mindig s mindenben segít­séget vár. Ez éppoly káros szélsőség, mint mindenben magukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehe­tőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négy-öt év el­teltével még mindig képes­ségétől és képzettségétől messze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzó­dik, vagy mással próbálko­zik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompoli­tikai megfontolások húzód­szág, 8—8 fővel. De például a Kínai Népköztársaság is két tudósítót küldött. A tő­kés országok közül 15 újság­íróval, az NSZK van az élen, közvetlenül utánuk azonban — megelőzve az Egyesült Ál­lamokat, Franciaországot is — a nyolctagú japán csoport következik. Az utóbbi egy- másíél évben ugyanis rend­kívül megnőtt a japánok ér­deklődése Magyarország iránt. Igen sok és számunkra hasz­nos írás jelenik meg náluk. Nemcsak napilapokban, ha­nem gazdasági folyóiratok is rendszeresen adnak Magyar­országról szóló híradásokat. Egy sor szép videokazettát is készítettek hazánkról. E kazettáknak Japánban igen nagy a nézettségük. A leg­nak, hanem elégtelen mun­kaszervezés s a változtatás­ra bátortalan munkahelyi vezetés. A fiatalok zöme tehát nem egyszerűen több pénzt, ha­nem igényesebb feladatokat akar, s olyan elbírálást, amely a valós eredménye­ket forintban is jól mérhe­tővé teszi. A gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztése egyebek közt ezt is ígéri. Ma is sokan vádolják az ifjúságot, hogy „puhább a tenyerük”, fájdalmasabb számukra a munka. Ilyen is van, de nem ez a jellemző. Bizonyítják az idei rendkí­vül hideg télben is helytálló ifjú bányászok, építők, vas­utasok. De szólhatnék tár­sadalmi munkaakciókról, túlórákról, építőtáborokról is. Az országszerte szaporo­dó vállalkozások tagjainak többsége is fiatal. Nemzedé­künk tehát nem menekül a munkától. A többletmunka egyik színtere az oly sok vitát ki­váltó vállalati gazdasági munkaközösség. Az lenne kívánatos, ha létjogosultsá­gát egy jól működő kereset­szabályozási rendszer kez­dené ki. A többletjövedelem sok­szor nélkülözhetetlen bevéte­le a családoknak. De a tar­tós túlterhelésnek, a túlhaj­szoltságnak kísérőjelenségei is vannak, elsekélyesedő em­beri kapcsolatokra, felbomló családokra is gondolok. Per­sze az egymás iránti kö­zömbösség, az itt-ott elhara­pódzó durvaság nem feltét­lenül a túlhajszoltság követ­kezménye. Intő jel: nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól. utóbbiról például megállapí­tották, hogy a nézettsége 12 százalékos. Ez ott, ahol igen sok tévécsatorna sugározza a műsorait, feltűnően magas arány. Elküldte tudósítóját egy-egy norvég és svéd lap is. Érdekesség: a náluk dúló háború ellenére Irán is tudó­sítót irányított Budapestre. Egy kiegészítő adat: a Ma­gyar Posta egy T—1000S típu­sú Siemens telexberendezé.st állított fel a kongresszus kül­földi sajtóirodájában. Ezen egyszerre 80 újságíró adhat­ja le tudósítását, Ezt a gépet egyébként a kongresszusi pa­lotában hasonló nagy ren­dezvényeken használják majd. például az európai kulturális fórumon. Az otthonteremtés eseiye az utóbbi evekben — főként a varosokban — alig javult. Bar az uj lakások zómebe fiatalok költöztek, a gyerme­kes fiatal csaladok narmaaa- nak meg sincs önálló laká­sa. Ma az otthonhoz jutás esélye elsősorban a szülök anyagi viszonyaitól függ. Am sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthat­nak. Az állami szervek nem né­zik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növek­vő mértékben segítik az ott­honteremtőket. Ezek enyhí­tik a gondokat, de nem té­vesztendők össze a hosszú távú megoldással. A határozattervezet is kö­vetelményként fogalmazza meg egy arányosabb támo­gatási es hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése. Így lehet csak esély ' arra, hogy a fiatal családok reá­lis erőfeszítéssel belátható időn belül lakáshoz jussa­nak. Az egyedi támogatás elvei­ről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért többet keres, ne kerül­jön hátrányosabb helyzetbe, mint aki maga okozója rossz helyzetének. A KISZ-ben régi hagyo­mány, hogy tavasszal forra­dalmár elődeinkre emléke­zünk. A nemzeti múlt isme­rete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társadalmunk lét­rejötte, eredményei a nem­zet haladó hagyományaira épülnek. A továbbiakban hangsú­lyozta: Munkával, elkötele­zettséggel segítjük a béke- szerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szem­ben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjú­sági és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alka­lom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk internacionaliz­musát, szóljunk építőmun­kánk eredményeiről, elmé­lyítsük barátságunkat mind­azokkal, akik a békét, a sza­badságot, a társadalmi hala­dást hirdetik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmutatása szerint mozgósítottuk tagsá­gunkat a tanulásban, a szo­cialista épílőmunkában és a haza védelmében való helyt­állásra. felelős magatartás­ra. Ezekhez a tartalmas cé­lokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat ta­lálni. Néhány a legkedvel­tebbek közül: szenvedélyes, őszinte viták folynak a mar­xista diákakadémiákon, meg­alakultak. s népszerűvé vál­tak a békeklubok, nemcsak szót emeltünk a veszélyez­tetettekért, de velük együtt kezdtük el több nevelőotthon felújítását, a termelés gond­jain enyhítenek a minőségi körök. A gazdaság új kérdéseihez igyekeztünk új módon köze­líteni. Olyan megoldásokat Keresünk es szorgalmazunK, amelyek közvetlenebbül ösz­tönöznek a megújulásra. Központi akciók helyett a helyi ifjúsági közössegeket mozgósítva támogatjuK az olyan gazdasági programo­kat, mint a hatékony anyag- ' és energiagazdálkodás a bio­technológia, a robottechnika. A társadalom nagy kérdé­séi mellett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szer vezetek gondjaira. Szilárd, összetartó közösse­gek kellenek. így válhat a KISZ igazi, közéleti, politi­kai iskolává. Az a tény, hogy a párt tagjainak, vezetőinek nagy része a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politi­zálni, önmagában is minősí­ti munkánkat. De egyben fe­lelősségünkre is figyelmez­tet:az alkalmas fiatalok párttaggá, nevelése, az után­pótlás biztosítása a mi gon­dunk is. A kor követelményét ön­magunknak így fogalmaz­zuk meg: a KISZ-nek is töb­bet kell tennie azért, hogy a fiatalok szűkebb, tágabb kör­nyezetüknek közvetlen for­málóivá válhassanak. Ki- nek-kinek magának kell megvívnia egyéni küzdelme­it. A fiataloknak minden helyzetben érezniük kell: a KISZ mögöttük áll. védi iga­zukat. E munkában is nél­külözhetetlen a pártszerve­zetek irányítása, tamogatasa. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunknak több mint fe­le fiatal dolgozó. Erőfeszíté­seink nyomán több fizikai dolgozó talál utat a KISZ- szervezetekbe. Mindent meg kell tennünk azért, hogy sza­vunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjék. Egy időben kell szólnunk diákhoz, ifjúmunkáshoz, me­zőgazdaságban dolgozó fia­talhoz, értelmiségiekhez — több korosztályhoz. Ez más és más hangsúlyt, érvet, mód­szert kíván. — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes po­litikai tömegszervezete. Ha­tékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és kor­osztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell vál­toztatnunk. Terveink kidol­gozása megkezdődött. Elgon­dolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjesz­teni. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a sokrétű elvárásnak, igénynek csak úgy tudunk megfelelni, ha az ifjúsági munka nem marad a KISZ monopóliuma. Támogatjuk, hogy a szakszervezetek, a népfront, az MTESZ, az MHSZ. a sportmozgalom fia­taloknak szóló klubokat, egyesületeket. programokat szervezzen. Még többre, még érdekesebbekre van szükség. Az elmúlt héten KlSZ-díjjal jutalmaztuk az első. nagy so­rozatban gyártott magyar személyi számítógép, a Pri­mo tervező kollektíváját. És itt éré eines néhány szóra megállni. A számítógép ko­runk jelképe. Tervezése, gyártása, s főleg használata mércéje a gazdaságoknak. Nekünk, KISZ-vezetőknek is a számítógépes nemzedék fel­készültségéhez, igényeihez kell igazítanunk módszerein­ket. Magyarországon a kommu­nista párttal csaknem egy időben született a kommu­nista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jelentő - tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Központi Bizottság beszá­molóját és a határozatterve­zetet, egyben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helyt­állást, a következő 5 év prog­ramjának végrehajtásában , felelős részvételt ígérek. * DR. ILLE1 GYÖRGY, a-,. szombathelyi Markusovszky • Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, fő- - igazgató-helyettes, Vas me­gye küldötte megállapította: az elmúlt öt évben az egész­ségügy kiemelten támogatott " ágazat lett. Ennek eredmé- ' nyeként kedvezőbbé váltak a : működés feltételei. Am a kétségtelen fejlődést kedve­zőtlen jelenségek is kísérték. A lakosság egészségi állapo­ta nem változott kielégítő­en; emelkedett a 40—50 éve­sek halálozási aránya; csök­kent a születések száma, át­menetileg ugyan, de zava- ’ rok jelentkeztek bizonyos gyógyszerek és gyógyászati segédanyagok ellátásában. Egyes területeken, főként a felszereltség, műszerezettség és a régebbi kórházak mű­szaki állapotában a kívána­tostól való elmaradás nem- - csak stabilizálódott, hanem nőtt is. Az egészséeügyi be­ruházások elhúzódtak, egyes új gazdasági szabályozók a régi kórházakra kifejezetten hátrányosak. Nem követke­zett be frontáttörés az ' egészséges életmódra neve­lés hatékonyságában. az egészségügyi felvilágosítás eredményességében. PÖNYA JÓZSEF, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója. Tolna megye küldötte felszólalásának ele­jén jelentette a kongresz- szusnak: a Paksi Atomerő­mű I. és II. reaktorbiokkia üzemel, a III. blokk 1986- ban, a IV. blokk pedig 1987- ben lép be a termelésbe. Pakson az atomerőmű építé­sén és üzemeltetésén több évié tízezer ember dolgozik. Ez az építkezés nagy pró­batétele ipari teljesítőképes­ségünknek és az ott dolgozó embereknek. Az ed^'gi ta­pasztalatok azt bizonvítiák, hogy Paks a legmegbízha­tóbb enereiarérmető “gvsése lett a magyar vil!amo=“ner- gia-rendszevnek. Az atom­erőmű biztonsági rendszerei jól működnek. (Folytatás a ő. oldalon) \ Hány ország kíváncsi hazánkra?

Next

/
Thumbnails
Contents