Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. március 28., csütörtök Folytatta munkáját az MSZMP XIII. Kapoíyi László: Az SZKP küldöttségének Iá A ieciiiiolóp a műszaki fejlődés Kopolyi László beszél r ' Kapo-lya László ipara mi­niszter bevezetőben rámuta­tott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődé­si fyet futott. be, tizenötszö­rösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az ál­lóeszközök állományát, ki­alakultak a szocialista tu­lajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátos­ságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak gyors hely­reállítása után alapvetően extenzív iparfejlődésd sza­kasz. kezdődött, amely a ne- hé^fpar . alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtó­erőt' á szocialista integráció, s- elsősorban a Szovjetunió­val való együttműködés ke­retében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentet­ték. Az így kialakuló ipari szerkezet azonban nem, vit­te következetesen tovább a lelszaóadulás előtti, nemzet­közi rangot is elért műsza­ki kultúrák továbbfejleszté­sét, a technológiai láncok fejlettsége és műszaki szín­vonala nem volt azonos. Különösen élezte az ipar­fejlődés ellentmondásait a h ötvenes évek elején bekö­vetkezett világgazdasági kor­szakváltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az intenzív szakaszra való át­állás. Ez a folyamat azon­ban nem tudott kellő gyor­sasággal kibontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentette. —, Az ipar az 1978-as párthatározat után minden erejét a fizetőképesség meg­őrzéséhez szükséges külgaz­dasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékezte­tett Kapolyi László. — A fejlődést negatívan befolyá­soló folyamat volt, hogy az importlehetőségek beszűkü­lése után elsősorban a tech­nológia- és a gépimport fé­keződött le egy olyan idő­szakban, amikor éppen el­lenkező tendenciára lett vol­na szükség. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a tech­nológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen ke­resztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as köz­ponti bizottsági előterjesztés, illetve az erre született ha­tározat körvonalazta. Renge­teg információhoz, útmuta­táshoz jutottunk a gazda­ságpolitika közbenső állás- foglalásai alapján, és rend­kívül értékes volt az a vi­ta, amely a kongresszus elő­készítésének folyamatában, különböző szintű pártérte­kezleteken zajlott le az ipar- fejlesztési programok végle­gesítésével kapcsolatban. Ezután a mámszter az ipar fejlesztésének fő fel­adatairól szólt, majd a kő­vetkezőket mondotta: — A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztése során a vál­lalat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dina­mizálásától várjuk a jöve­delemteremtő képesség to­vábbi növekedését. Ezzel ösz- szefüggésben kell szólni az iparban dolgozók anyagi- erkölcsi megbecsülésének to­vábbi javításáról. Az anyagi forrásokat az alapvető célok elérése, a nagyobb dinami-' ka, a jövedeíemteremtő képesség növekedése fogja megteremteni, de az erköl­csi megbecsülés javításáért nekünk is sokat kell ten­nünk. Nagyon sok kiváló szakmunkás, szakember, ve­zető dolgozik az iparban. Munkájukkal, elkötelezettsé­gükkel, rátermettségükkel ők alapozták meg az ágazat fej­lődését. Űj termelési és mű­szaki kultúrákat hoztak lét­re, új vállalkozásokat vezet­tek be, egyiknek-másiknak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert — mondta befejezésül Kapolyi László. * JUHÁSZ ILDIKÓ, a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallga­tója, Szabolcs-Szatmár me­gye küldötte az ifjúsági szö­vetség ellentmondásos hely­zetéről szólva megállapítot­ta: ez szinte minden terüle­ten érezteti hatását. A jó­szándékú próbálkozások el­lenére sem sikerült elérni, hogy a passzív fiatalok ará­nya ne növekedjék. Ennek oka többek között — mint mondta — az a túlszerve- zettség, amely magában hordozza a veszélyt, hogy a fiatalok nem elkötelezettség­ből, hanem egyéni érdekei­ket előtérbe helyezve vállal­ják a KISZ-tagságot. Ez. sajnos, az alacsonyabb szin­tű alapszervezeti munkában is jelentkezik. A KlSZ-muir- ka társadalomban betöltött szerepét és jelentőségét nö­velné egy kritériumokhoz kötött tagfelvételi rendszer; a formaságok és a bürokrá­cia háttérbe szorítása; és egy olyan értékrendszer kialakí­tása, amely tisztázná, hogy mi is tartozik az önzetlen KISZ-tevékenység körébe. GYURITY JÓZSEF, a her­cegszántói községi párt veze­tőség titkára, Bács-Kiskun megye küldötte felszólalása eleién a kongresszusi felké­szülésről, a község fejlődésé­ről, gazdasági, kulturális gyarapodásáról szólt. Kiemel­te« _ versenypályája — Községünk lakossá­ga nagy többségének megél­hetését a helyi, Lenin Tsz biztosítja. A termelőszövet­kezetünk gazdálkodására jel­lemző a folyamatos fejlődés. Ma már hektáronként búzá­ból 6 tonna felett terme­lünk, kukoricatermelésünk eléri a 9 tonnát. Grigorij Romano» (középen) Székesfehérváron a Videotonban Büszkék vagyunk arra, hogy a kedvező körülmé­nyek között sikerült közős összefogással új művelődési otthont, orvosi rendelőt épí­tenünk, és bővült az útháló­zat is. Községünk elért ered­ményeit annak is köszönhe­ti, hogy lakosságunk közér­zete kiegyensúlyozott, han­gulata jó. TATAI ILONA, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója, Budapest küldöt­te azon szervezeti, irányí­tási és magatartásfor­mák változtatásának szük­ségességéről beszélt, amelyek feltételei a vállalati gazdál­kodás javításának. Elmon­dotta: a magyar iparszerke- zelet gyakran éri a túlcent­ralizáltság jogos vádja; tűi sok a nagyvállalat. A haté­konyság azonban nem válla­lati méret kérdése. A nagy- vállalatok közül csak azok tudják saját létjogosultságu­kat bizonyítani. amelyek eredményességükkel, műsza­ki színvonalukkal, jövede­lemteremtő képességükkel valóban a gazdaság húzóere­jévé tudnak válni. DEVCSICS MIKLÓS, a Nógrád megyei Tanács el­nöke, Nógrád megye küldöt­te hangsúlyozta: azok a nagy társadalmi változások, folyamatok, aríielyek a kö­zelmúltban végbementei:, megkövetelik a közigazgatási munka, a tanácsok tevékeny­ségének minőségi fejleszté­sét. Ennek néhány megyei tapasztalatáról szólt. Egye­bek között; kiemelte: az ál­lampolgárok mind nagyobb beleszólást igényelnek a te­rület.- és településfejlesztési elgondolások alakításába, a rendelkezésre álló erőforrá­sok felhasználásába. Az ed­digi és a várható változások — különösen a kis települé­seken — megnövelték a vá­rakozást, reményeket keltet­tek gondjaink közős* erővel történő megoldására. Az igé­nyekkel összhangban folya­matosan változik a tanácsok­nál a döntés-előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés gyakorlata, amelyet a külön­böző szintű pártszervek meg­felelő politikai útmutatással, ösztönzéssel segítenek, POSTÁS SÁNDOR, a Deb­receni városi Pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte arról, szólt, hogy' fontos, döntések, hatá­rozatok meghozatala előtt — kellő időben és módon — rendszeresen ki kell kér­ni a párttagság véleményét, javaslatait. Ennek során ne csak azokat a véleményeket vegyük figyelembe, amelyek támogatják az előzetes el­képzeléseket, hanem az sü­tő) eltérőket is. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának küldöttsége, amely Grigorij Romanov- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az MSZMP XIII. kongresszusán, szerdán Székesfehérvárra lá­togatott. Elkísérte a küldött­séget vidéki útjára Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A , vendégek elsőként a "Videoton Elektr'ori'ikai Vál­lalatot keresték fel. Kni- zse Gyula, a Fejér megyei Pártbizottság titkára, Pap István, a nagyüzem vezér- igazgatója és Horváth Gás­pár. a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoz­tatta őket a több, mint, 18 ezer embert foglalkoztató gyáróriás munkájáról, ‘ered­ményeiről. Elmondták, hogy termékeik fele á Szovjetunió­ban talál vevőre. A szovjet vállalatokkal, intézmények­kel kialakított eredményes együttműködés keretében a Videoton számítógéprendsze­reket,, nyomtatókat és lokális hálózati rendszereket fejlesz­tett ki a Szovjetunió részé­re. A vendégek és vendéglá­tóik között kibontakozott élénk beszélgetés során el­hangzott, hogy e berendezé­seket. eredményesen haszno­sítják a szovjet gazdaság különböző területein. Az együttműködés azonban — mint rámutattak — még eredményesebb lehelne,; ha azt egészen a mérnöki mun­ka szintjéig megszerveznék, kiterjesztenék. A rögtönzött eszmecsere után a Videoton vezetői gyárlátogatásra invitálták a szovjet vendégeket. A szá­mítástechnikai gyár korsze­rű üzemcsarnokában Gant- ner János igazgató kalauzol­ta őket.' Grigorij Romanov és a küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel figyellek a munkát, hiszen a Videoton számítástechnikai termékei­nek, berendezéseinek több, mint 70 százalékát a szovjet külkereskedelem vásárolja meg. A gyárlátogatást követően a szovjet küldöttség barátsá­gi gyűlésen vett részt a Videoton Oktatási és Mű­velődési Központjában. Knizse Gyula köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a Fejér megye gazdasági fej­lődését is nagyban segítő magyar—szovjet. együttmű­ködés eredményeit. Ezt kö­vetően Kaplonyi Emil, a te­levíziógyár „Univerzál 2” szocialista brigádjának veze­tője kért szót. A Videoton és a vele kapcsolatban álló szovjet vállalatok között szö­vődött szoros barátságról szólva emlékeztetett arra,. hogy üzemük indulásakor szovjet szakemberek segítsé­gével ismerték meg a kor­szerű technikát, később pe­dig a televíziógyártás meg- - kezdéséhez, illetve a színes - technika alkalmazásához kaptak nélkülözhetetlen .se-: gítséget a' testvéri ország üzemeitől, mérnökeitől. .Mint a továbbiakban elmondta; 1974 óta csaknem 1,00 ezer színes televízió szett érkezett,,, a gyárba., a Szovjetunióból, s ez. mind a hazai szí nejt,te­levízió-gyártás fejlődését, mind pedig a gyártás meny- nviségi növelését nagymér­tékben elősegítette. *A Vide­oton ugyanakkor csaknem egymillió autórádiót szállí­tott a Zsiguli személygépko­csikhoz. 1982-ben pedig iá-' diógyártó-sort- terveztek ■ es szállítottak a baráti ország számára. A megrendelők minden bizonnyal elégedet­tek voltak a székesfehérvári' szakemberek munka jávál, mert jelenleg újabb hagy kapacitású gyártósor szállítá­sára van szerződése a Vide­otonnak a szovjet, part­nerrel. A következő felszó-’ laló — Gantner János — ar­ról beszélt, hogy a jövőben tovább akarják javítani ter­mékeik minőségét, s növe­lik a szállítások ütemessé­gét. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának harmadik munkanapja — amelyen Fock Jenő, Duschek Lajos- né, Takács István és Berend T. Iván elnökölt — véget ért; a Központi Bizottság beszámolója, a Központi El­lenőrző Bizottság jelentése, valamint az ezekhez kap­csolódó szóbeli kiegészítések feletti vita befejeződött. A tanácskozás csütörtökön reggel a szerkesztő bizott­ság jelentésének előterjeszté­sével folytatódik. Az ülésteremben ______________________________' • ____________________ •______________í

Next

/
Thumbnails
Contents