Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. március 20., szerda „Legyen szavad teremtés új igéje. Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk ... Formáld boldoggá pörölyös kezeddel.” (Tóth Á.: Az új isten) Díszes hosszú szárú csibuk a férfinépnek, míg a gyengébb nemnek a szerényebb... Fotó: Laczó József Múlt és jelen A történeti visszatekintés, az elmúlt évtizedek esemé­nyeinek felidézése életre kelti a kor szellemét, a gon­dolkodó, cselekvő emberek haladó tetteit. A Tanácsköz­társaság „történelmi lapjait" tanulmányozva végigvonult előttem a század eleji Ma­gyarország polgári társadal­ma. előttem kavargóit a kivándorlók hosszú sora, a menhelyi gyermekek töme­ge. a felvirágzott menetszá­zadok, utána a háború árvái. Majd felvillant a Tanács- köztársaság, amely első tet­teivel is a gyermek felé for­dult, hogy eltörölje a sze­génységet. letörölje a köny- nyeket, örömet, boldogságot víve a város peremén meg­húzódok éleiébe. A Tanácsköztársaság fenn­állásának 133 napja alatt történelmi változásokat ho­zott a gyermekek védelmé­ben. A Forradalmi Kormányzó­tanács LXXI. sz. rendeleté­vel a preventív gyermekvé­delem központjává az isko­lát tette. Elrendelte, hogy az iskolákban gyermekvédő gyámi állásokat kell rend­szeresíteni. Az iskolai gyá­mok irányító szerve a me­gyék székhelyein, és a na­gyobb városokban működő iskolai gyermekvédelmi köz­pont volt. A helyi gyermek- védelmi központok egységes vezetése a közoktatási nép­biztos hatáskörébe tartozó Országos Iskolai Gyermekvé­delmi Központ feladata volt. A gyámok feladatát képezte az iskolaköteles gyermekek testi és lelki védelme. A Mis­kolci Munkás 1919. június 2fi-i számában felhívást kö­zölt. miszerint az orvosi vizsgálaton átment tanulók nyaraltatási akciójának le­bonyolítására a Természet- barátok Egyesületét kérték fel. A július 3-i számban már Ifit! múnkásgyermek há­mori üdültetéséről olvasha­tunk. A tanácskormány gon­doskodott a gyermekek meg­felelő és rendszeres étkezte­téséről is. A Tanácsköztársaság Kor­mányzótanácsa 1919. április Domokos Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság volt el­nökének, a két világháború közötti kommunista perek híres védőügyvédjének életéi írta meg özvegye. Búcsúzta- lom a távoli életet címmel. A szerző saját visszaemlé­kezései közé beiktat egyes részleteket férje memoárjai­ból. így a történet'— helye- selhelőem — több szólamú, ami színesebbé teszi. Elöl­járóban meg kell monda­nunk: sem az özvegy, sem maga Domokos József, nem volt író, a könyv értéke nem írásában, hanem számos, nem ismert, vagy kevésbé ismert dokumentum közlé­sében van. Domokos József 1919 utáni bécsi emigráció­jában. majd hazatérte után a kommunista elítéltek vé­delme során, a magyar prog­resszió számos tagjával ke­rült kapcsolatba, az elítélt kommunisták védelmét vál­lalva a munkásmozgalom legbensőbb ügyeivel ismer­kedett meg, a Legfelsőbb Bí­róság elnökeként pedig mód­jában állt 1953 után a Rá- kosi-korszak ártatlanul e.l- ítéltjeinek felülvizsgálatát, vezetnie. Ö az. aki egykor Rákosi védője volt Horthy bírósága előtt. Mint könyvé­ből kiderül, a felszabadulás után, Rákosi nem viselke­dett valami hálásan egykori védőjével szemben. — Nem 26-árr rendeletben szabályoz­ta az intézményes prevenció kérését, a gyermekek kise­gítő szociális nevelését. A lendelet kimondja: „A Ta­nácsköztársaságban az oly gyermekek és fiatalok, akik erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve, vagy társa- dalomellenes magatartást tanúsítanak, kisegítő szociá­lis nevelésben részesülnek . . . A kisegítő szociális nevelés eszköze pedig többé nem a megtorlás, hanem a .munkás életmódra nevelés útján tör­ténő megelőzés." A rende­let a feladatok ellátására gy e r m e k ü g y i biztosságok megszervezését illa elő. Csak a történelmi visszapillantás tükrében tudjuk a maga teljes hói delejében értékel­ni ezt a rendelkezést, amely intézményesen kívánta meg­oldani az erkölcsi züllés problematikáját. A rendelet még tovább megy és tör­vénybe iktatja a gyermek­tanulmányozók régi kívánsá­gát. a szülők és gondozók felelősségre vonását is. A Forradalmi Kormányzó- tanács VII. sz. rendeletének 13. Jj-a az igazságügyi ne­velőintézetek special izálását tartalmazza. Nevezetesen, öt kategóriát különböztet meg: átmeneti nevelőotthonok, munkára nevelő intézetek, erkölcsi fogyatkozásban szenvedő gyengeelméjűek. idegbetegek, közveszélyesek intézményei. A Kormányzó- tanács LXXII. sz. rendelete képezte az erkölcsileg zül­lött vagy bűnöző fiatalkorú­ak védelmének kódexét, mely még a ma számára is útmu­tatásul szolgál. A prevenció jól átgondolt rendszere a specializált intézetek, a la­boratóriumok és tudományos intézmények szerves egység­be foglalása, az e területen dolgozók speciális képzése, mindezeknek a haladó el­gondolásoknak a foglalata, melyek megvalósulása a mában realizálódik. A Gyermektanulmányi Társaság tagjai a Tanács- köztársaság ideje alatt fon­tos tevékenységet fejtettek ki. A Forradalmi Kormány­zótanács nemcsak elismerte. vitás. Domokos József egye­nes jellemű, karakón kom­munista volt: ez a tulajdon­sága nem volt mindig hasz­not hajtó tulajdonosának, rém a koalíció politikai sakkhúzátai. sem a Rákosi­kor szak törvénytelenségei idején. Mindez, amit fentebb ir­tunk — a könyv lényege. Domokos József becsülettel végigcsinálta a húszas-ötve­nes évek küzdelmeit, soha­sem kereste a 'kényelmes megoldásokat, ezt élete bi­zonyítja. Nem értett a prak­tikákhoz sem. ezt könyvében megírt kudarcai, elkeseredett kitörései, gyakori mellözlelé- sei bizonyítják. Becsületes életének tapasztalatait szelé­nyen. minden hivalkodástól mentesen írta meg özvegye aki végigcsinálta mellette mindazt, ami ezt az életet jelentette. Domokos József né férjéről irt könyvét nem azért ajánljuk elolvasásra, mert „szenzációkat” találunk benne, hanem azért, mert bécsi emigrációja, a Horthy- korszakban szerzett tapaszta­latai és az ötvenes évekről irt kritikus megjegyzései hasznos, részben nem ismert, részben új szemszögből tár­gyalt apró, de korfeslő ele­mekkel egészítik ki történel­mi ismereteinket a közel­múltról. (Kossuth Könyvki­adó kiadása.) Máté Iván hanem méltányolta is'a tár­saság működését. A közok­tatásügyi reform -munkálatok vezetőit és tagjait nagy rész­ben a társaság tagjai sorá­ból válogatták ki. Nagy László, a társaság ügyveze­tő elnöke tiszta szívvel kö­szöntötte a forradalmi vál­tozást, a gyermektanulmány­nak az új társadalomban vezető-irányító szerepet szán: „Mi a mai kort is meghala­dó felséges eszményért, a gyermekek jogaiért dolgo­zunk" — mondja 1919 tava­szán. A közoktatásügyi reform­tervezetei a Gyermektanul­mányi Társaság 40 tagú bi­zottsága tárgyalta. E terve­zetben a fi. pont foglalko­zott gyermekvédelmi kérdé­sekkel és megállapította, hogy az iskola kötelessége a hozzátartozó gyermekeket egészségügyi, erkölcsi, s vé­gül táisadalmi, illetve ható­sági védelemben részesíteni. Szükségesnek tartotta a ter­vezel, hogy az iskola és a gyermekvédelmi intézmé­nyek, a gyermekbíróságok és a rendőrség működése között állandó és belső kapcsolat jöjjön létre. A Tanácsköztársaság első­rendű feladatként határoz­ta meg a fiatalkorúak zül­lésével és bűnözésével kap­csolatban a széles körű meg­előzést. Az ilyen fiatalkorú­akkal szembeni bánásmód a korszerű pedagógia alap­elvein nyugodott. A Vörös Őrség c. folyóiratban ez az elv jut kifejezésre a rend­őri munkában is: ,.A züllött gyermek odakint az utcán, akár mirvt csavargó, akár mint bűnöző, legelőször a vörös őrrel találkozik... A vörös ötnek példaadónak és nevelőnek is kell lennie. Szólítsa meg az olyan gyer­meket, aki helytelenül, vise­li magát vagy komiszkodik s komoly, intő szóval figyel­meztesse. Semmi olyan felett el ne nézzen, amit szó nél­kül nem hagyna a saját gyermekénél.” A Tanácsköz­társaság rövid fennállása is megmutatta, hogy a forra­dalomban a dolgozó nép mi­lyen alkotásokra volt ké­pes. hogy rövid idő alatt mindazt pótolta, amit az előtte levő évtizedekben még csak meg sem kíséreltek megvalósítani. Dr. Dobos László Őszinte érdeklődéssel bön­gésztem a Matyóföld, a Me­zőkövesdi városi Művelődé­si Központ irodalmi és nép­rajzi munkaközössége kiad­ványának legújabb — 19114- es jelzésű — számát. A meg­különböztetett érdeklődést indokolta, hogy a kiadvány, illetve a kötéje tömörült kö­zösség éppen az elmúlt évben nyerte el sok éven át vég­zett közművelődési munká­jáért a Szocialista kultúráért kitüntetést. Az új szám szerkezetileg elődjeihez hasonló. Nagy te­ret kap benne változatlanul a nagy múltú település hagyo­mányainak ápolása, a múlt- feltárás, ugyanakkor megfe­lelő arányban van jelen a mai Mezőkövesd és részben környéke is, a maga sokszí­nűségében. eredményekkel és gondokkal. S helyet kap a Matyóföldön ma születő iro­dalom képviseletében néhány vers is. A mai Mezőkövesd életét négy, a szomszédos Szentisl- vánét egy írás tükrözi e számban. Juhász Péter — ak­kor még a Mezőkövesdi Párt- bizottság első titkára — em­lékezik meg a környék fel-, sza badulásá nak negyvened i k évfordulójáról és elér i ered­ményei közül néhányról. Ugyancsak az ő tollából való kiadvány egyik legizgal­masabb írása: Mezőkövesd idegenforgalma és annak fej­lesztési feladatai. Ez az írás pontos helyzetfelmérés a ko­rábban elsősorban színes nép­viseletével attrakciót jelentő település mai idegenforgalmi realitásairól, az idegenforgal­mi jellegű létesítmények — fürdők, múzeumok, egyebek — utolsó évtizedeinkben el­ért fejlődéséről, a szállodai nehézségekről (ki hinné, hogy ennek a nagy forgalmú és nagy vonzerejű városnak nin­csen gyakorlatilag szállodá­ja. a hőtürdői szálló — 12 szobás — a városon kívül van), és a sport, a kulturáló- dós, az egészségügy szükség­leteiről és fejlődési irányai­ról. Természetesen mindezek alapján vázolja fel a fejlesz­tés feladatait is. A hosszú távú feladatok nem kizárólag Mezőkövesdet, hanem von­záskörzetét is érintik. Kru- zsely Károly Eseménynaptár címmel az 1970-től l!)H3-ig terjedő időre vonatkozóan mutatja be a várost érintő fontos eseményeket. Igen fontos közlemény ez, amely a maga szűkszavúságával is cáfolhatatlan dokumentumo­kat sorol fejlődésünkről. Bi­zonyára küzdött az anyag, bőségével, így maradhatott ki az áj tájházak, meg a Me­zőgazdasági Gépek Gyűjte­ményének létrejötte. (Jó lett volna a vállalatok, intézmé­nyek betűszavait első je­lentkezésükkor bővebben je­lölni, például nem tudja mindenki, mi az AVF.) Ju­hász József igen érzéklete­sen mutatja be Szentistván lakáshelyzetét, ezzel is -na­gyon mar káns adalékkal erő­sítve az e dinamikusan fej­lődő településről kialakuló képet. Végül ebbe -a kategó­déseknél a megfelelő sport már régóta a gyógymód ré­szét alkotja. Gyógyijó hatá­sú a futás, a sífutás, a ke­rékpározás vagy a termé­szetjárás — jelentette ki Kin­dermann saarbrückeni sport­orvos. Csak feltételesen hasz­nos, sok esetben káros is az evezés, a labdázás, a sprint, a fekvőtámasz és a súlyzó­val vagy expander rel végzett erőgyakorlatok. Hasonlóan osztályozták a sportokat Karlsruhéban magas vérnyo­mást! betegek esetében. Ri­riába sorolom a „Házimuzsi- ka" örve alatt című kis írást — a szerző L. G. szignója mögött alighanem Lukács Gáspár tanár urat, a helyi gimnázium nagy tekintélyű, sok generációt felnevelt-nyug­díjas tanárát és a Matyó Múzeum volt igazgatóját kell sejtenem —, amely Mezőkö­vesd és a komoly zene mai kapcsolatáról úgy szól, hogy a mai állapotot regisztrálja, de egyben félti is azt. Az egyéb írások között ta­lálható Zupkó Bélának a néprajzkutató Győrfíy István­ról, illetve a kutatónak a matyósággal kapcsolatos munkásságáról írt tanulmá­nya. Viga Gyulának aBükk- alja falvai identitásához kapcsolódó néhány adaléka, Kápolnai Iván emlékezése Bél Mátyásra, születése 300. évfordulója alkalmából, Martos Gizella emlékezése a nyolcvan éve alakult mező­kövesdi kórusra és annak vezetőjére, Gaál Istvánra, Barsi Jenő emlékidézése Terhes Sámuelről. Folytató­dik Pap János múltidéző Beszélgetések a Muskátli ut­cában sorozata, valamint Kiss Gyttla igen meleg han­gú „Asztalosék kapufája” című szakmai-családi emlék­irata. A Mezőkövesdről el­származott Jakab Lajos or­vosprofesszorral Bayer Ist­ván. Pető János grafikus­művésszel l-aboda Kálmán beszélgetett. Megemlékezik a kötet a 75 éves Bayer Ist­vánról, Samu János Sályon élt költő haláláról. Gari Margit párjzsi sikeréről, A tardi helyzetei író Szabó Zoltán elhunytéról, könyvre­cenziókat, híreket ad közre, verseket publikál. A Doku­mentumok sorozatban Sár­közi Zoltán Forradalom Me­zőkövesden 1919 tavaszán címmel egy 1919. március 19-i esemény történetét adja közre. Érdekes, olvasmányos, ada­lékokban gazdag a Matyó­föld új száma. (bm) chard kölni sportorvos sze­rint azonban magas vérnyo­mású betegek is sportolhat- inak. átlagos aktivitással. Egyes gyógyszerek szedése mellett nem ajánlatos a ke­rékpározás, mert ezek csök­kentik a teljesítőképességet és fennáll a szívizmok túl- f eszi lésének veszélye. Szív­koszorúér-megbetegedések esetén a betegek egy szív- infarktus után orvosi fel­ügyelet mellett még a mara­toni futásig is fokozhatják sporttevékenységüket. A dicséret szép szó... Otthon. A síó olvastón- hallatán az emberek többsé­gében bizonyára melegséget küld szét a testben a szív dobbanása. Mint ahogyan (ázásra hú­zódik a lélek, ha otthonnak mondott helyeken „szakadt" állapotokat kell találni. Elné­zést a kifejezésért, sajnos, művelődés-otthon hálóza­tunkban nagyon sok intéz­mény messze nem felel meg az otthon fogalomnak, az ott­honérzés ígéretének. Nem kell ahhoz messziről jött embernek lenni, vagy finnyás idegennek, hogy a szomorú­ság szavait küldjük szét' er­ről a helyzetről szólva. Szo­morúan beszélnek a kultúra otthonáról az adott települé­sen élők maguk. A tárgyi állapotot tekint­ve természetesen mutogatni valónk is van, jelentős erőfe­szítések révén - főleg váro­sainkban — épültek, felújul­tak intézmények. Ami persze önmagában még csak felté­tele, hogy ott otthon is érez­ze magát az ember. Nem mindig, mindenütt sikeredett a lehetőséggel élni. Ezért is esett nagyon jól a Művelődési Minisztérium egyik munkatársának a di­csérete, akivel Miskolcon, a Városi Művelődési Központ Gárdonyi Géza Művelődési Házában találkoztunk; s ahol olyan szép, ízléses, otthoni melegséget árasztó elrende­zés fogadott bennünket, hogy megállni is jó volt a terek­ben, termekben. Ott, akkor mondta vendégünk: „Tegnap éreztem magam hasonlóan, Sátoraljaújhelyen. Beléptem a művelődési központba és egy perc elég volt, hogy azt érezzem: otthon vagyok... Harmónia, ízlés, melegség mindenütt . . Nem hiszem, nagyol téved­nék, ha azt állítom: maga­tartást jelez, jellemez, hogy milyen, hogy hogyan „néz ki" egy művelődési ház-belső. Jó lenne minél többször elismerő szavakat továbbíta­ni egymásnak. Mert a dicsé­ret szép szó. Minél többször érdemeljük ki - annál ott­honosabban érezhetjük ma­gunkat. (t. n. j.) „Búcsúztatom a távoli életet" Egy kommunista bíró Hasznos a futás Szívkoszot'úér-megbelege-

Next

/
Thumbnails
Contents