Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. március 20., szerda „Legyen szavad teremtés új igéje. Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk ... Formáld boldoggá pörölyös kezeddel.” (Tóth Á.: Az új isten) Díszes hosszú szárú csibuk a férfinépnek, míg a gyengébb nemnek a szerényebb... Fotó: Laczó József Múlt és jelen A történeti visszatekintés, az elmúlt évtizedek eseményeinek felidézése életre kelti a kor szellemét, a gondolkodó, cselekvő emberek haladó tetteit. A Tanácsköztársaság „történelmi lapjait" tanulmányozva végigvonult előttem a század eleji Magyarország polgári társadalma. előttem kavargóit a kivándorlók hosszú sora, a menhelyi gyermekek tömege. a felvirágzott menetszázadok, utána a háború árvái. Majd felvillant a Tanács- köztársaság, amely első tetteivel is a gyermek felé fordult, hogy eltörölje a szegénységet. letörölje a köny- nyeket, örömet, boldogságot víve a város peremén meghúzódok éleiébe. A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt történelmi változásokat hozott a gyermekek védelmében. A Forradalmi Kormányzótanács LXXI. sz. rendeletével a preventív gyermekvédelem központjává az iskolát tette. Elrendelte, hogy az iskolákban gyermekvédő gyámi állásokat kell rendszeresíteni. Az iskolai gyámok irányító szerve a megyék székhelyein, és a nagyobb városokban működő iskolai gyermekvédelmi központ volt. A helyi gyermek- védelmi központok egységes vezetése a közoktatási népbiztos hatáskörébe tartozó Országos Iskolai Gyermekvédelmi Központ feladata volt. A gyámok feladatát képezte az iskolaköteles gyermekek testi és lelki védelme. A Miskolci Munkás 1919. június 2fi-i számában felhívást közölt. miszerint az orvosi vizsgálaton átment tanulók nyaraltatási akciójának lebonyolítására a Természet- barátok Egyesületét kérték fel. A július 3-i számban már Ifit! múnkásgyermek hámori üdültetéséről olvashatunk. A tanácskormány gondoskodott a gyermekek megfelelő és rendszeres étkeztetéséről is. A Tanácsköztársaság Kormányzótanácsa 1919. április Domokos Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, a két világháború közötti kommunista perek híres védőügyvédjének életéi írta meg özvegye. Búcsúzta- lom a távoli életet címmel. A szerző saját visszaemlékezései közé beiktat egyes részleteket férje memoárjaiból. így a történet'— helye- selhelőem — több szólamú, ami színesebbé teszi. Elöljáróban meg kell mondanunk: sem az özvegy, sem maga Domokos József, nem volt író, a könyv értéke nem írásában, hanem számos, nem ismert, vagy kevésbé ismert dokumentum közlésében van. Domokos József 1919 utáni bécsi emigrációjában. majd hazatérte után a kommunista elítéltek védelme során, a magyar progresszió számos tagjával került kapcsolatba, az elítélt kommunisták védelmét vállalva a munkásmozgalom legbensőbb ügyeivel ismerkedett meg, a Legfelsőbb Bíróság elnökeként pedig módjában állt 1953 után a Rá- kosi-korszak ártatlanul e.l- ítéltjeinek felülvizsgálatát, vezetnie. Ö az. aki egykor Rákosi védője volt Horthy bírósága előtt. Mint könyvéből kiderül, a felszabadulás után, Rákosi nem viselkedett valami hálásan egykori védőjével szemben. — Nem 26-árr rendeletben szabályozta az intézményes prevenció kérését, a gyermekek kisegítő szociális nevelését. A lendelet kimondja: „A Tanácsköztársaságban az oly gyermekek és fiatalok, akik erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve, vagy társa- dalomellenes magatartást tanúsítanak, kisegítő szociális nevelésben részesülnek . . . A kisegítő szociális nevelés eszköze pedig többé nem a megtorlás, hanem a .munkás életmódra nevelés útján történő megelőzés." A rendelet a feladatok ellátására gy e r m e k ü g y i biztosságok megszervezését illa elő. Csak a történelmi visszapillantás tükrében tudjuk a maga teljes hói delejében értékelni ezt a rendelkezést, amely intézményesen kívánta megoldani az erkölcsi züllés problematikáját. A rendelet még tovább megy és törvénybe iktatja a gyermektanulmányozók régi kívánságát. a szülők és gondozók felelősségre vonását is. A Forradalmi Kormányzó- tanács VII. sz. rendeletének 13. Jj-a az igazságügyi nevelőintézetek special izálását tartalmazza. Nevezetesen, öt kategóriát különböztet meg: átmeneti nevelőotthonok, munkára nevelő intézetek, erkölcsi fogyatkozásban szenvedő gyengeelméjűek. idegbetegek, közveszélyesek intézményei. A Kormányzó- tanács LXXII. sz. rendelete képezte az erkölcsileg züllött vagy bűnöző fiatalkorúak védelmének kódexét, mely még a ma számára is útmutatásul szolgál. A prevenció jól átgondolt rendszere a specializált intézetek, a laboratóriumok és tudományos intézmények szerves egységbe foglalása, az e területen dolgozók speciális képzése, mindezeknek a haladó elgondolásoknak a foglalata, melyek megvalósulása a mában realizálódik. A Gyermektanulmányi Társaság tagjai a Tanács- köztársaság ideje alatt fontos tevékenységet fejtettek ki. A Forradalmi Kormányzótanács nemcsak elismerte. vitás. Domokos József egyenes jellemű, karakón kommunista volt: ez a tulajdonsága nem volt mindig hasznot hajtó tulajdonosának, rém a koalíció politikai sakkhúzátai. sem a Rákosikor szak törvénytelenségei idején. Mindez, amit fentebb irtunk — a könyv lényege. Domokos József becsülettel végigcsinálta a húszas-ötvenes évek küzdelmeit, sohasem kereste a 'kényelmes megoldásokat, ezt élete bizonyítja. Nem értett a praktikákhoz sem. ezt könyvében megírt kudarcai, elkeseredett kitörései, gyakori mellözlelé- sei bizonyítják. Becsületes életének tapasztalatait szelényen. minden hivalkodástól mentesen írta meg özvegye aki végigcsinálta mellette mindazt, ami ezt az életet jelentette. Domokos József né férjéről irt könyvét nem azért ajánljuk elolvasásra, mert „szenzációkat” találunk benne, hanem azért, mert bécsi emigrációja, a Horthy- korszakban szerzett tapasztalatai és az ötvenes évekről irt kritikus megjegyzései hasznos, részben nem ismert, részben új szemszögből tárgyalt apró, de korfeslő elemekkel egészítik ki történelmi ismereteinket a közelmúltról. (Kossuth Könyvkiadó kiadása.) Máté Iván hanem méltányolta is'a társaság működését. A közoktatásügyi reform -munkálatok vezetőit és tagjait nagy részben a társaság tagjai sorából válogatták ki. Nagy László, a társaság ügyvezető elnöke tiszta szívvel köszöntötte a forradalmi változást, a gyermektanulmánynak az új társadalomban vezető-irányító szerepet szán: „Mi a mai kort is meghaladó felséges eszményért, a gyermekek jogaiért dolgozunk" — mondja 1919 tavaszán. A közoktatásügyi reformtervezetei a Gyermektanulmányi Társaság 40 tagú bizottsága tárgyalta. E tervezetben a fi. pont foglalkozott gyermekvédelmi kérdésekkel és megállapította, hogy az iskola kötelessége a hozzátartozó gyermekeket egészségügyi, erkölcsi, s végül táisadalmi, illetve hatósági védelemben részesíteni. Szükségesnek tartotta a tervezel, hogy az iskola és a gyermekvédelmi intézmények, a gyermekbíróságok és a rendőrség működése között állandó és belső kapcsolat jöjjön létre. A Tanácsköztársaság elsőrendű feladatként határozta meg a fiatalkorúak züllésével és bűnözésével kapcsolatban a széles körű megelőzést. Az ilyen fiatalkorúakkal szembeni bánásmód a korszerű pedagógia alapelvein nyugodott. A Vörös Őrség c. folyóiratban ez az elv jut kifejezésre a rendőri munkában is: ,.A züllött gyermek odakint az utcán, akár mirvt csavargó, akár mint bűnöző, legelőször a vörös őrrel találkozik... A vörös ötnek példaadónak és nevelőnek is kell lennie. Szólítsa meg az olyan gyermeket, aki helytelenül, viseli magát vagy komiszkodik s komoly, intő szóval figyelmeztesse. Semmi olyan felett el ne nézzen, amit szó nélkül nem hagyna a saját gyermekénél.” A Tanácsköztársaság rövid fennállása is megmutatta, hogy a forradalomban a dolgozó nép milyen alkotásokra volt képes. hogy rövid idő alatt mindazt pótolta, amit az előtte levő évtizedekben még csak meg sem kíséreltek megvalósítani. Dr. Dobos László Őszinte érdeklődéssel böngésztem a Matyóföld, a Mezőkövesdi városi Művelődési Központ irodalmi és néprajzi munkaközössége kiadványának legújabb — 19114- es jelzésű — számát. A megkülönböztetett érdeklődést indokolta, hogy a kiadvány, illetve a kötéje tömörült közösség éppen az elmúlt évben nyerte el sok éven át végzett közművelődési munkájáért a Szocialista kultúráért kitüntetést. Az új szám szerkezetileg elődjeihez hasonló. Nagy teret kap benne változatlanul a nagy múltú település hagyományainak ápolása, a múlt- feltárás, ugyanakkor megfelelő arányban van jelen a mai Mezőkövesd és részben környéke is, a maga sokszínűségében. eredményekkel és gondokkal. S helyet kap a Matyóföldön ma születő irodalom képviseletében néhány vers is. A mai Mezőkövesd életét négy, a szomszédos Szentisl- vánét egy írás tükrözi e számban. Juhász Péter — akkor még a Mezőkövesdi Párt- bizottság első titkára — emlékezik meg a környék fel-, sza badulásá nak negyvened i k évfordulójáról és elér i eredményei közül néhányról. Ugyancsak az ő tollából való kiadvány egyik legizgalmasabb írása: Mezőkövesd idegenforgalma és annak fejlesztési feladatai. Ez az írás pontos helyzetfelmérés a korábban elsősorban színes népviseletével attrakciót jelentő település mai idegenforgalmi realitásairól, az idegenforgalmi jellegű létesítmények — fürdők, múzeumok, egyebek — utolsó évtizedeinkben elért fejlődéséről, a szállodai nehézségekről (ki hinné, hogy ennek a nagy forgalmú és nagy vonzerejű városnak nincsen gyakorlatilag szállodája. a hőtürdői szálló — 12 szobás — a városon kívül van), és a sport, a kulturáló- dós, az egészségügy szükségleteiről és fejlődési irányairól. Természetesen mindezek alapján vázolja fel a fejlesztés feladatait is. A hosszú távú feladatok nem kizárólag Mezőkövesdet, hanem vonzáskörzetét is érintik. Kru- zsely Károly Eseménynaptár címmel az 1970-től l!)H3-ig terjedő időre vonatkozóan mutatja be a várost érintő fontos eseményeket. Igen fontos közlemény ez, amely a maga szűkszavúságával is cáfolhatatlan dokumentumokat sorol fejlődésünkről. Bizonyára küzdött az anyag, bőségével, így maradhatott ki az áj tájházak, meg a Mezőgazdasági Gépek Gyűjteményének létrejötte. (Jó lett volna a vállalatok, intézmények betűszavait első jelentkezésükkor bővebben jelölni, például nem tudja mindenki, mi az AVF.) Juhász József igen érzékletesen mutatja be Szentistván lakáshelyzetét, ezzel is -nagyon mar káns adalékkal erősítve az e dinamikusan fejlődő településről kialakuló képet. Végül ebbe -a kategódéseknél a megfelelő sport már régóta a gyógymód részét alkotja. Gyógyijó hatású a futás, a sífutás, a kerékpározás vagy a természetjárás — jelentette ki Kindermann saarbrückeni sportorvos. Csak feltételesen hasznos, sok esetben káros is az evezés, a labdázás, a sprint, a fekvőtámasz és a súlyzóval vagy expander rel végzett erőgyakorlatok. Hasonlóan osztályozták a sportokat Karlsruhéban magas vérnyomást! betegek esetében. Ririába sorolom a „Házimuzsi- ka" örve alatt című kis írást — a szerző L. G. szignója mögött alighanem Lukács Gáspár tanár urat, a helyi gimnázium nagy tekintélyű, sok generációt felnevelt-nyugdíjas tanárát és a Matyó Múzeum volt igazgatóját kell sejtenem —, amely Mezőkövesd és a komoly zene mai kapcsolatáról úgy szól, hogy a mai állapotot regisztrálja, de egyben félti is azt. Az egyéb írások között található Zupkó Bélának a néprajzkutató Győrfíy Istvánról, illetve a kutatónak a matyósággal kapcsolatos munkásságáról írt tanulmánya. Viga Gyulának aBükk- alja falvai identitásához kapcsolódó néhány adaléka, Kápolnai Iván emlékezése Bél Mátyásra, születése 300. évfordulója alkalmából, Martos Gizella emlékezése a nyolcvan éve alakult mezőkövesdi kórusra és annak vezetőjére, Gaál Istvánra, Barsi Jenő emlékidézése Terhes Sámuelről. Folytatódik Pap János múltidéző Beszélgetések a Muskátli utcában sorozata, valamint Kiss Gyttla igen meleg hangú „Asztalosék kapufája” című szakmai-családi emlékirata. A Mezőkövesdről elszármazott Jakab Lajos orvosprofesszorral Bayer István. Pető János grafikusművésszel l-aboda Kálmán beszélgetett. Megemlékezik a kötet a 75 éves Bayer Istvánról, Samu János Sályon élt költő haláláról. Gari Margit párjzsi sikeréről, A tardi helyzetei író Szabó Zoltán elhunytéról, könyvrecenziókat, híreket ad közre, verseket publikál. A Dokumentumok sorozatban Sárközi Zoltán Forradalom Mezőkövesden 1919 tavaszán címmel egy 1919. március 19-i esemény történetét adja közre. Érdekes, olvasmányos, adalékokban gazdag a Matyóföld új száma. (bm) chard kölni sportorvos szerint azonban magas vérnyomású betegek is sportolhat- inak. átlagos aktivitással. Egyes gyógyszerek szedése mellett nem ajánlatos a kerékpározás, mert ezek csökkentik a teljesítőképességet és fennáll a szívizmok túl- f eszi lésének veszélye. Szívkoszorúér-megbetegedések esetén a betegek egy szív- infarktus után orvosi felügyelet mellett még a maratoni futásig is fokozhatják sporttevékenységüket. A dicséret szép szó... Otthon. A síó olvastón- hallatán az emberek többségében bizonyára melegséget küld szét a testben a szív dobbanása. Mint ahogyan (ázásra húzódik a lélek, ha otthonnak mondott helyeken „szakadt" állapotokat kell találni. Elnézést a kifejezésért, sajnos, művelődés-otthon hálózatunkban nagyon sok intézmény messze nem felel meg az otthon fogalomnak, az otthonérzés ígéretének. Nem kell ahhoz messziről jött embernek lenni, vagy finnyás idegennek, hogy a szomorúság szavait küldjük szét' erről a helyzetről szólva. Szomorúan beszélnek a kultúra otthonáról az adott településen élők maguk. A tárgyi állapotot tekintve természetesen mutogatni valónk is van, jelentős erőfeszítések révén - főleg városainkban — épültek, felújultak intézmények. Ami persze önmagában még csak feltétele, hogy ott otthon is érezze magát az ember. Nem mindig, mindenütt sikeredett a lehetőséggel élni. Ezért is esett nagyon jól a Művelődési Minisztérium egyik munkatársának a dicsérete, akivel Miskolcon, a Városi Művelődési Központ Gárdonyi Géza Művelődési Házában találkoztunk; s ahol olyan szép, ízléses, otthoni melegséget árasztó elrendezés fogadott bennünket, hogy megállni is jó volt a terekben, termekben. Ott, akkor mondta vendégünk: „Tegnap éreztem magam hasonlóan, Sátoraljaújhelyen. Beléptem a művelődési központba és egy perc elég volt, hogy azt érezzem: otthon vagyok... Harmónia, ízlés, melegség mindenütt . . Nem hiszem, nagyol tévednék, ha azt állítom: magatartást jelez, jellemez, hogy milyen, hogy hogyan „néz ki" egy művelődési ház-belső. Jó lenne minél többször elismerő szavakat továbbítani egymásnak. Mert a dicséret szép szó. Minél többször érdemeljük ki - annál otthonosabban érezhetjük magunkat. (t. n. j.) „Búcsúztatom a távoli életet" Egy kommunista bíró Hasznos a futás Szívkoszot'úér-megbelege-
