Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
1985. március 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 AZ ANYASÁGRÓL @ „A legszebb mesterség: a szülői hivatás’ A következő szakember, aki az anyával és gyermekével kapcsolatba kerül, a pedagógus. Ma már a gyerekek nagy .százaléka jár bölcsődébe, még több gyerek óvodába. Ezek az évek hoznak változást a család életében, a gyermek már nemcsak a szüleitől, rokonaitól tanul, hanem a gondozónőktől, óvónőktől is. Ráadásul közösségbe kerül, ahol egy a többi között, megszűnnek esetleges kiváltságai. A minőségi változást mégis elsősorban az iskolába .kerülés jelenti. Itt már felelősséget raknak a vállaira, „munkába” áll, feladatot kap és követelnek tőle. Nagyon fontos hát, hogyan készíti fel a szülő, a család erre a megrázkódtatásra. Akik a véleményüket elmondják: a miskolci 34-es sz.ámú Általános Iskola pedagógusai : Szolga István igazgató. Dobra Józsefné alsó tagozatos igazgatóhelyettes és Adámi Ervinné tanítónő. — Az a szülő lúd ja helyesen és okosan felikészíteni gyermekét az iskolai évekre, aki maga is felkészül arra, hogyan csinálja. Hogy az elején kezdjük: sajnos manapság túlságosan sok a nagyon fiatal ikorbam kötött házasság. Ezek a szülők, ezek a kismamák nincsenek sem lelkileg, sem gyakorlatilag felkészítve a gyermek fogadására, nevelésére. Sokszor a gyermekkorukban megszokott, jó anyagi körülményekből kerülnek a házasélet rosszabb körülményei közé. Nincs lakás, kevesebb a jövedelem. Ott szeretnék folytatni, ahol a szülői házban abbahagyták, de ez többnyire nincs így. s ez mindjárt a kezdődő feszültségek egyik forrása. Majd jön a gyerek, újabb gond, probléma, amit sokszor egyedül kell megoldani. De ez csak az egyik a többi mellett, és nem is érzik a legfontosabbinak. Szó sincs arról, hogy ne szeretnék a gyereket, persze hogy szeretik, de mégis — hisz’ a szülő is olyan fiatal —, a gyermek mellékszereplő az életükben, nem úgy törődnek- vele. ahogy kellene. — Gyakran látni, különösen nyáron, hogy négy-öt kismama összeverődik a parkokban, utcán, összetolják a gyerekkocsikat és egymással beszélgetnék. Ha sokszor a gyerek is a téma, mégis inkább egymással vannak elfoglalva, nem a gyerekkel. Pedig már a legkisebb korban is nagyon fontos a rendszeres foglalkozás, az életrend, és később a munkarend kialakítása. Sajrfbs a családhoz való kötődés nem olyan erős, mint régebben volt. Amilyen gyorsan házasodnak, olyan könnyen válnak is a szülők. Ezért is lenne fontos, hogy a középiskolákban nagyobb súllyal szerepeljen a családi életre nevelés. És most nem a szexuális életre gondolok bár ennek jelentőségét sem tagadom —, hanem arra: azt tanulja meg a gyerek, hogy a házasélet egyéb területén hogyan állja meg a helyét, s később, mint szülő, hogyan viselkedjen. — A mai szülők zömének hűvösebb a kapcsolata a gyermekével. Beszélni csak beszélgetés útján tanul meg a gyermek. Szomorú látvány az óvodából hazatartó csacsogó kisgyermek és a „néma” szülő. Az anyák dolgoznak, nem érnek rá any- nyit foglalkozni az iskolába készülő gyermekkel, mint kellene. Hiszen addigra visz- szamennek munkahelyükre, szeretnének a szakmájukban is jutni valamire, tanfolyamokra, iskolákba jártnak, fejlődni akarnak, túlságosan el vannak foglalva magukkal. A gyermek megint csak háttérbe szorul. — Szólnunk kell- az egészségtelen életmód káros hatásairól is. Bizony megmérgezi a családi életet az a szülő, az az anya, aki így pusztítja magát és környezetét. Túl sok a dohányzó, italozó, gyógyszert szedő nő. Sajnos, többször is volt részünk abban az „élményben”, hogy az édesanya nem átallott a szülői értekezletre is erősen italosain eljönni. — A jó anya személyisége érződik gyermekei viselkedésén, előmenetelén. Szeretni az tud, aki maga is kapott szeretetet. Most a következő generációk mind kevesebbet kapnak, tehát kevesebbet is adnak tovább gyermekeiknek, mint az előzők. Éppen ezért is szükséges a gyerekek érdekében és védelmében, hogy a szülő és az iskola, a pedagógus között minél előbb tartós, jó kapcsolat alakuljon ki. Adámi Ervinné tanulmány- értékű tervet tesz elém, melyben leírja elképzeléseit arról, hogyan lehetne ezt. r kapcsolatot tartalommal megtölteni. élővé varázsolni. Mint írja: „A nevelés feladata és felelőssége — az iskola és a család közös ügye. Meggyőződésem, hogy napjainkban (illetve a jövőben még inkábbj pedagógiai munkánk nagymértékben attól függ, hogy a ránk bízott gyermekek családjával, a szülőkkel milyen kapcsolatot tudunk teremteni.” „Partner csak az lehel (mármint az a szülő), aki a nevelésben hasonló, vagy megközelítően hasonló ismeretekkel rendelkezik.” Ennek érdekében egy három előadásból álló sorozat tervét készítette el. s ezt a 34-es számú iskolában ki is próbálták. Eszerint a kapcsolatfelvétel a szülőkkel már a bölcsődé» korú gyermekek esetében megtörténne. Orvost és védőnőt hívnak előadást tartani a helyes nevelési módszerekről. Az iskolába lépés előtt találkoznak ismét a szülőkkel, majd végül a serdülő korú tanulók szüleivel beszélgetnek. Persze mindig egy korábbi időpontban, hogy mire aktuális lesz a téma, a szülő már tudja, mit tegyen. Néhány további gondolatot. is idézek a tanulmányból : „Pedagógusok véleménye szerint a szülők nagy része (időben) nem egyforma érdeklődést tamúsiit gyermeke nevelését illetően. Vannak évfolyamok — amikor a gyerekek »váltanak« (tehát óvodából iskolába, alsó tagozatból felsőbe kerülnek) —, mikor a szülők jobban odafigyelnék.” „Amelyik lakás tele van porral, felesleges holmikkal, ott a gyermek nem szókba t- ja meg a tisztaságot, a rendet. Ahol a szülők állandóan vitáznak, nem viselik el egymást, türelmetlenek egymással, ott. a gyermek is ilyenné válik. Fontos mindenben a példamutatás, ez egy életre meghatározó lehet.” S folytatva a beszélgetést, sok apró, de lényeges dologra hívták 1'el figyelmemet a pedagógusok. — Egy időben sok szó esett a rugalmas, lépcsőzetes munkakezdésről. Jó volna, ha ezt a gyakorlatot ma is folytatnák. Az alsó tagozatos gyere,kinek még fontos a sok alvás. Ha a szülő később kezdene dolgozni, a gyerek is később kelne, és így nem fordulna elő az sem, hogy reggelizés nélkül jönnek iskolába. Sokan el sem hinnék, milyen sok gyerek nem kap reggel enni. A szülő megszokta, hogy az óvodában adtak tízórait. Jó volna a szülő munkahelye és az iskola között is kapcsolatot teremteni, hogy ha jelezzük, a munkahelyen is figyelmeztessék a gyermekét elhanyagoló szülőt. — Végül beszéljünk az úgynevezett hátrányos helyzetű gyermekekről is. Egy félreértést eloszlatandó: ma már a hátrányos helyzet meghatározás nem az anyagiak hiányát, jelzi, hanem a család érzelmi állapotát. Azt, hogy törődnek-e a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelésével, vagy sem. Ebben a feladatban kíván a szülők partnere lenni az iskola, a pedagógus. Úgy vallják: a legszebb mesterség: a szülői hivatás. És az ő munkájuk is, mint a tanulmány jeligéje állítja: „Szülőkkel együtt könnyebb”. (Folyttatjuk) Szatmári Lajos Bőr- és szőrmeáru exportra A zömében nőket foglalkoztató Minőségi Szűcs- és Bőr- ruházati Ktsz apci telepén készült ruházati cikkek külpiacokon is keresettek. Az itt készült ruhákat angol, fron- cia, belga és holland hölgyek is viselik. Az elmúlt évben 110 millió forint értékű árut állítottak elő, amelynek jelentős részét szállították exportra. A képen: a frankfurti vásárra küldött szőrmebundák. Mi van a tarisznyában I * " SZALONNÁN? __________________________________________ — » Itt mindenki magának tarisznyázik — mondja az elnök. — Látja — mutat Stalter Sándor az ablakra —, az én ebédem is ott van a két üveglap között. Nylonzacskóban ... Hogy szalonnát rejt-e a szalonnái tanácselnök ele- mózsiás csomagja, azt nem firtatom. De a vendéglő ügye, délidő lévén nem hagy nyugton. Régi óhaja lenne ez a községnek, hiszen — le- számit%’a az iskola napközijét — meleg ételt még a tsz sem biztosít a dolgozóinak. Aki napközben otthon marad, főz magának. Egyébként pedig mindenki ott eszik, ahol tud. A szalonnái, martonyi és meszesi emberek nagy része ingázó. Mar- tonyiból például (az ott élők több mint a fele cigány) busz hozza-iviszi az asszonyokat a húsipari vállalathoz. Akinek persze megfelel a mészüzem vagy a tsz, az helyben marad. Az elnök hümmög a vendéglőre, és a tavaly átadott ABC-re hivatkozik. Évekre elvitte az a milliókat, és milyen nagy dolog! Nagy bizony, ha hihetünk a falusiaknak, hogy annak előtte mindössze félsertés- nyi húst szortíroztak itt szét hetente kétszer. Az ügyesebb- je hozzájutott, de a marto- nyiak és meszesiek — a két társközség lakói — többnyire hoppon maradtak. Elkelne hát egy kisvendéglő akár a kocsma helyett is. Terv éppenséggel van már rá (a tanáccsal, az áfésszel és a tsz-szel közösen), de legfeljebb a VII. ötéves tervben lesz belőle valami. — Nincsen pénzünk —sóhajt az elnök —, felettünk valahogy elszállnak a milliók. És mindig másüvé. Az idén hatmillióból gazdálkodunk összesen, amiből fejlesztésre alig félmillió forint jut. Kevesebb, mint tavaly. Kevésből meg sokat felmutatni — nem lehet. Marad a társadalmi munka. Míg az elnök telefonoz, a legutóbbi falugyűlés jegyzőkönyvét lapozgatom. Aztán „tarisznyázunk” tovább. Mert bőséggel akadna még belevaló, ha ... — Látom, visszatérő téma az öregek napközi otthona, a viz, a villany ... — Hát igen, a napközi otthon . .. Tényleg jó volna, de ha nincs rá helyiség. És egyelőre elképzelés sincs arra, mit lehetne ennek érdekében igénybe venni. Abban sem vagyunk biztosak, volna-e elég jelentkező. — Ha többször is felvetették, bizonyosan. — Fontossági sorrend is van a világon! — replikáz Stalter Sándor. — Nekünk egy főfoglalkozású házi szociális gondozóra hirtelené- ben sokkal nagyobb szükségünk van. A tiszteletdíjasunk már nem bírja energiával. És még ezt sem lesz könyMit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZETNEK MINÖSUL-E AZ ÁRPÁD UTCA? — kérdezi M. I.-né miskolc- diósgyőri olvasónk. Levelében azt írja. hogy az Árpád és a Kuruc utcai sorházak (ahol több ezer ember lakik) közvetlen közelében van az út, a gyerekek ott játszanak és számos gépjármű mégis 50—60 kilométeres sebességgel közlekedik. Volt már gyermekbaleset is, könnyen előfordulhat máskor is. Jelenleg nem tudjuk egyértelműen az igenlő választ adni olvasónknak (nem vagyunk illetékesek), de utalunk a közlekedési miniszternek a közelmúltban megjelent rendelkezésére, amely az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről intézkedik. A jogszabály szerint az utak forgalomszabályozásáéi t, valamint a közúti jelzések elhelyezéséért és fenntartásáért az út kezelője (KM, tanács, MÁV, vagy más jogi személy) felelős, A rendelet előírja, hogy 1985. március 31-ig tételes felnié- rést kell végezni, amelyet országos közutak tekintetében az országos közút kezelőjének (KM), a tanácsi közutak és közforgalomra megnyitott saját használatú utak tekintetében pedig a területi köz.- lekedési hatóságnak kell elkészítenie. A tételes felmérés alapján 1985. június 30. napjáig ütemtervet, készítenek, majd ennek alapján kerül sor a rendelet tételes előírásainak az ott megjelölt határidőkre való végrehajtására. A jogszabály taxatíve meghatározza, hogy a KRESZ szerinti közúti jelzőtáblákat. jelzőkészülékeket, építési munkákat, kijelöléseket stb. meddig' leéli elvégezni. A forgalom- és műszaki szabályzat szerint lakó-pihenő övezetnek az olyan területet lehet közúti jelzőtáblával kijelölni, amelynek úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető; amelynél az azt határoló utak a térség átmenő forgalmának igényeit kiszolgálják; amelyet tömegközlekedési járat, vagy villamospálya, vasútvonal nem keresztez; ahol az odairányuló járműforgalom elsődlegesen az ott lakók és pihenők érdekeit szolgálja; amelyeken üzemek, intézmények — amelyek jelentős áruszállítási vonzattal járnak — nincsenek. Ha a tanács építési és közlekedési osztálya az Árpád és Kuruc utcákat, vagy egyiket lakó-pihenő övezetnek kijelöli, akkor a területre bevezető úton „Lakó-pihenő övezet” KRESZ-jelzőláblát helyez el és jelöli az út végét is. Ez azt jelentené, hogy a lakó-pihenő övezetre különleges KRESZ-szabályok vonatkoznak és kizárják az átmenő forgalmat. Ezzel az övezetben lakók nyugalmát, a forgalomcsökkentést, az ott lakók és ott tartózkodók jobb életkörülményeit kívánják biztosítani. A lakó-pihenő övezetbe a taxi. bérelt vagy kölcsönzött személyautó is behajthat, az áruszállító teherautók .3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegig. A költözködési és építkezési tehergépkocsik össztömege nem korlátozott Érvényesül a 20 km/óra sebességnél kisebb sebességű közlekedés. A járművezetőknek a lakó-pihenő övezetben fokozottan ügyelni kell a gyalogosokra és különösen a gyermekekre, számítania kell a gyalogosok nem körültekintő magatartására, a gyermekek váratlan megjelenésére az úttesten. A KRESZ rendelkezéseinek egységes értelmezése és magyarázata ezenkívül sok más fokozott biztonsági előírást tartalmaz. Dr. Sass Tibor nyű megoldani. Felsőbb döntéstől függ, megkapjuk-e rá a tanácsi státust. Megyei segítség függvénye a vízhálózat építése is, ami az elkövetkező időszak legfontosabb feladata. Szalonnán például az emberek nagy része ásott kutakból iszik, nitrátos vizet. Meszes teljesen fehér folt ilyen szempontból, oda tasakos vizet szállítanak. Egyedül Mártonjában van a társközségek közül törpe vízmű, a vezetékes vízellátás 80 százalékos. Ezért szeretnénk Szalonnán megkezdeni a vízhálózat kiépítését egy ví zm űtá rsula l létrehozásé va 1. De ha dátumot kérdez tőlem, legfeljebb az 1987-es esztendőre tippelhetek .. . A beszélgetés folytatásaként az elnök „leltároz”. Sorolja, mi minden épült és mit hoz az idei esztendő. Óvodai gond hál’ istennek két éve nincs. Ősszel megnyitják a szalonnái körzeti iskola kibővített napközijét; lesz hát hol enniük a meszesi gyerekeknek is. Tetőt javítanak a kastélyiskolán, felújítják a meszesi kultúrhá- zat, és tervezgetik az iskola négyúantermes bővítését is, hogy megszűnjön a váltós tanítás, és ... Közben a villanyon jár az eszem. Hiszen ez is témája volt a falugyűlésnek. A leltár befejeztével, amikor erre rákérdezek, az elnök elgondolkodik egy pillanatig. — Egyvalamit meg kell értenie. A villanj'hálózat bővítésének üteme az építkezésekhez igazodik. Amivel persze nem mondtam újat. Ha felépül egy ház, abba nyilvánvalóan villany kell. De nálunk erősen csökkent az építkezési kedv. Az elmúlt öt évben például mindössze százötvennel gyarapodott a lélekszám, s most a három községé együttvéve kétezer körül van. Tavaly' hét új ház épült. Mind a hét Szalonnán. Martonyiban és Meszesen egy sem. És ennek nem az az oka, hogy mi nem vágyjunk felkapott település. Egyszerűen nincsen pénze az embereknek. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején ugye, elég volt egy családi ház építésének induló tőkéjéhez körülbelül 60 ezer forint. Most minimum 200 ezerrel lehet startolni. És ennyi bizony sok embernek nincs. Legalábbis hegben. De ha a felkapottságot nézzük, mondok én magának valamit. Nem messze tőlünk, úgy’ tizenkét kilométernyire van egy tó. A partjára 67 hétvégi ház építésére adtunk ki a közelmúltban engedélyt. Az ország minden - tájáról jelentkeztek, még Pécsről is. — Es helyből? — Gondolom, nem a nevekre kíváncsi. Helyűéi csak néhányan kértek... Keresztény' Gabriella
