Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. március 16., szombat A földosztás gyúr nép tudomására hozta, hogy „földreformot akarunk! Földhöz .juttattunk sok százezer 'földnélkülit és szegényparasztot, hogy gya- rupítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítjuk a demokratikus magyar államrendet”. Az idő több okból is sürgette a gyors végrehajtást. A politikai erőviszonyok nemzetközileg javultak Európában, általában a kommunisták vezetésével széles demokratikus fellendülés bontakozott ki. visszaszorítva a fasiszta erőket, sőt a nagytőkéseket is. Közép-, Kelet-iEu topában pedig a földbirtokosokat. Tőlünk megvert helyzetükben sokan elmenekültek, és így nem gondolhattak komolyan az ellenállásra, de a reakció nem nyugodott bele a hatalma elvesztésébe. Az ország gazdasági helyzete is sürgőssé tette a mezőgazda- sági termelés megindítását, amely valójában csak a földreform végrehajtása után volt lehetséges. A szegényparasztság különösen az Alföldön mozgolódott. Megyénkből a borsodszeme- rciek (ma íMezőszemere néven Heves megyéhez tartozik) földmunkás szakszervezete 1945 februárjában a főispánhoz írt levelében még a tavaszi munkák előtti földreform megvalósítását sürgeti. Március elején az itteni Nemzeti Bizottság és a termelési bizottság az alispánhoz fordul, hogy a J ungreis-íéle bérgazdaságot kislhaszonbérletben kívánják hasznosítani. Az alispán öt nap múlva beleegyezőleg tudomásul veszi, mert a Nemzeti Bizottságnak ez jogában áll. A mezőnagymi- hályi Nemzeti 'Bizottság ugyancsak március elején a főispánnak írt felterjesztésében követeli a földreformtörvény sürgős megalkotását és a földbérleti szerződések módosítását. Részletesebb földreformtervezettel 1945. január 14A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa értékelte a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeit, tapasztalatait a nagy- és középüzemekben. Megállapították, hogy a verseny az eddig eltelt időszakban eredményesen segítette a gazdaságpolitikai célok .megvalósítását, a közéletiség fejlesztését. A megtett vállalások teljesítései milliókban jelentek meg az export, a termelékenységi, azanyag- és energiatakarékossági, valamint importkiváltási feladatok valóra váltásában. A vállalati kollektívák alapoztak a munkaverseny lendületére, s így az 1984-es évre magasabb szintű versenyvállalást tettek, melynek tartalma szorosan kapcsolódott a vállalati tervekhez. ELŐTÉRBEN A HELYI FELADATOK Egyre inkább megvalósult a gazdasági, tervezés és a szocialista munkaverseny-szer- vezés egysége. Borsodban a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny tömegessé vált, a gazdálkodó egységek több mint 90 százaléka csatlakozott ahhoz. A fel- szabadulási munkaversenyben megtett éves vállalásokat a .kollektívák többsége újabb vállalásokkal egészítette ki. A megtett vállalások értékét növeli, hogy több gazdálkodó egységnél a már feszítettebb éves feladatokhoz vállaltak újabbakat. A vállalások, felajánlások sokszínűek, tükrözik a szakmai, a vállalati sajátosságokat. A vállalások tartalma viszont azonos abban, hogy jobban igazodnak a helyi gazdaságpolitikai célok megvalósításához, a népgazdaság legfőbb gazdaságpolitikai céljainak segítéséhez. Általánosítható az a törekvés, hogy a szocialista brigádok, a munkamozgalmak növelik a vállalatok forrásteremtő erejét. A vállalásokban, azok teljesítésében konkrétabban, határozottabban érzékelhetők a minőség javítására, a termelékenyebb, a hatékonyabb, gazdaságosabb munkára, az export növelésére, a takarékosság fokozására és a termékszerkezet korszerűsítésére irányuló törekvések. Hangsúlyt kapott a tervszerűség növelése, az építési határidők csökkentése, az importanyag kiváltása, hazaival való helyettesítése, az anyag-, energia-, szerszámtakarékosság, a termelőberendezésék, a munkaidő jobb kihasználása, a veszteségforrások feltárása, az áruellátás javítása, új beszerzési források felkutatása, a forgalmi tervek túlteljesítése. JAVULÓ EREDMÉNYEK A vállalások és azok teljesítése, Illetve túlteljesítése alapvetően hozzájárult az elmúlt évi vállalati eredmények növeléséhez. A nehezebbé, bonyolultabbá váló feltételek mellett is kedvezően alakult a megye vállalatainak exporttevékenysége. A külkereskedelmi munka élénkülésével a borsodi ipar több mint 50 százalékkal növelte a nem rubelelszámolású exportot, örvendetes, hogy a kivitel erőteljes bővülése mellett az import csak mérsékelten növekedett, így a közvetlen export—import egyenleg 1983-hoz képest 70 millió dollárral javult. A konvertibilis export a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál 218, a Borsodnádasdi Lemezgyárban 69, a Lenin Kohászati Művekben 53, a Borsodi Vegyi Kombinátban 42, a 3-as Volánnál 20, a Tiszai Vegyi Kombinátban 20, a Diósgyőri Gépgyárban pedig 13 százalékkal emelkedett. Átlagosan mintegy 10 százalékkal nőtt a rubelelszámolású export is. A dolgozó kollektívák teljesítették, túlteljesítették anyag- és energiatakarékossági vállalásaikat és megyei összesítésben 730 millió forint megtakarítási értek el. A megtakarítás összege például a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben meghaladta a 340 millió forintot. Nem kismértékben a munka verseny érdeme, hogy a megye nagy- és középüzemei, a vállalatok és szövetkezetek 5,2 milliárd forintos nyereséget értek el. Ez ősz- szegből a Tiszai Vegyi Kombinát nyeresége eléri a 2,3 milliárd forintot, a Borsodi Vegyi Kombináté pedig az egymilliárdot. Történelmének legsikeresebb esztendejét könyvelheti el a Diósgyőri Gépgyár is 620 millió forintos nyereségével. Óriási eredmény, hogy a Lenin Kohászati Művek megszüntette évek óta tartó veszteséges gazdálkodását. Sajnálatos viszont, hogy a Borsodi Szénbányák kollektívája erőfeszítései, a szocialista brigádok áldozatkész munkája ellenére — különböző geológiai és tektonikai gondok miatt — csaknem* 89 ezer tonna szénnel kevesebbet hozott felszínre a tervezettnél, és mintegy 11 kilométer vágathajtással is elmaradt. Az elmaradás oka az előzőek mellett még létszámhiányra és pénzügyi nehézségekre is visszavezethető. MEGÚJULÓ LENDÜLETTEL A szocialista munkaverseny vállalati kategóriává vált a megyében. Így növekedett a gazdálkodó egységek önállósága, de egyben felelőssége is a szervezésben, az irányításban, a feltételek biztosításában, a demokratikusabb értékelésben, a versenyben élen járók erkölcsi, anyagi megbecsülésében. A vállalatoknál módosították a mun ka veiseny-szabály zatokat, megtörtént a mozgalom korszerűsítése, továbbfej lesz- tése. Az elismerések változatosak, számos új verseny- formát, anyagi ösztönzőt vezettek be, díjakat alapítot- lak. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendületével összhangban fokozódott a kommunista műszakokon és társadalmi munkaakciókon való részvéte] is. A vállalatok építenek, számítanak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny folyamatosságára, további lendületére, a szocialista brigádok teljesítéseire. A ‘gazdálkodó egységek a tervezéssel egy időben gondoskodtak a szocialista munkaverseny idei feladatainak kialakításáról, meghatározásáról. összességében az a tapasztalat, hogy Borsodban a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi szakasza eredményesen zárult. Az idén sem csökkent az elmúlt évi lendület, újabb felajánlások születnek. A Diósgyőri Gépgyárban például a vállalati pártértekezletre 10 millió forintos többletmunka-felajánlást tettek a brigádok, melyet 14 millióra teljesítettek. Most újabb 30 millió forintos munkafelajánlást vállaltak a szocialista közösségek a XIII. pártkongresszus tiszteletére. De hasonló hírek érkeznek a többi borsodi üzemből. A vállalatok gazdasági vezetése pedig új ösztönzőkkel gondoskodik a lendület megtartásáról. Az első földmérők A háború idején nagy 9 volt bennem a vágy, hogy otthon legyek a földosztásnál. Megadatott, Gyermekkoromban nyaranként hallottam: „Holnap a Proletárba (dűlő neve) megyünk aratni.” Gyenge föld volt, ahol mint .marokszedő nagyon szenvedtem. Szüleim még az első világháború után kapták a földosztásnál. Később tudtam meg, hogy ez volt a Nagyatádiféle földreform. A harmincas évek második felében a népi írók könyveiből és a Szabad Szó című radikális parasztlapból ismerkedtem meg a földreform fontosságával. A legkülönbözőbb megoldási lehetőségeiről hallottam, olvastam az akkori pártok elgondolásaiból. 1919 hibájául rótták fel, hogy nem oldotta meg a földkérdést. A polgár-paraszti megoldás széles körben ismeri volt, amelynek lényege: a föld azé legyen, akinek van mivel megművelnie. Egyes módosabb falusi kisiparosok is szimpatizáltak ezzel. A kisurakból nagyurak akartak lenni. A Kisgazdapárt ezekről főleg az 1945-ös novemberi választások után beszélt. A szegényparaszti elgondolás kezdettől rád i Icái is földreformot képviselt: „A föld azé, a:ki megműveli. A földreform a kérdések kérdése.” Szerencsénkre ez kerekedett felül nagy osztály- harcban. A felszabadult községekben a kommunistáid álltak az élen. Jeleskedtek a népi szervek létrehozásában, a rendteremtésben, a romok eltakarításában, az élet, megindításában. Az MKP 1944. november 30-án közzétette „Magyarország demokratikus újjászületésének és felemelkedésének programja” című javaslatát. Többek között szólt arról is, hogy „a íöldigénylők közreműködésével széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sóik százezer földnélkülit és szegénypa- rasztol tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává.” A programjavaslatot a Szegeden 1944. december 3-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Farmi pártjai is elfogadták. Ugyancsak így tett a Debrecenben 1944. december 21-én megalakult Ideiglenes Nemzet- gyűlés is. Szózatában a maHajnalban, az Avason szürke ábrázatot mutatott. Borongás volt, kedvetlen és fagyos. A Vargahegyen mór kelő napja bátorított. Odalenn, a miskolci főutcán ködbe burkolózott, egész megkomoritott. A Hernádon jeget tört, Szerencsen, útközben, ruhámra sarat fröcskölt, Tokaj szőlőtökéi közé traktorokat parancsolt. Olaszliszka alatt jeget tárt etibém, Sárospatak előtt megfuttatott. A vár kertjébe gyerekcsapatot csalogatott. A Vöröstornyon arca ragyogott. A falakon munkások arcát mutatta. A hídon sürgö- forgó utasokét, a Bodrog- parton a szerencsét próbálókét. A halok képében a hétalvókét, a várost rovó turisták orcájában az érdeklődőt. A Művelődés Hóra előtt, aranyhojú asszony formában gyerekkocsit tologatott, diákén az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpárt (NPP) jelentkezett először. A népi írók a szegényparasztság és a falu szószólóiként könyveikben és a Szabad Szón keresztül követelték a radikális földreformot. Erdei Ferenc belügyminiszter volt a kormány ban. Az NPP vezetői közül legjobban ő ismerte a marxizmus—leni- nizmus agrárelméletét. Az NPP földreformtervezetének célkitűzései a ^következők voltak: a birtok viszonyok gyökeres és teljes újjáren- dezése szükséges. El kell kobozni a hazaárulók, fasiszták és a volksbundisták (a magyarországi németek Hitler-'hű szervezete) birtokait. Igénybe kell venni minden 100 kát. h.-on felüli úri birtokot, a parasztbirtok meghagyható felső határa 200 kát. h. lehet. A juttatandó földterület felső határa 15 kát. h. Elsősorban a teljesen birtoktalan és törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttatni. Az MIKP vitára ajánlotta a tervezetet, és sürgette az együttműködést, „minél gyorsabb lesz a földreform végréhajtása, annál kisebb lesz az elkerülhetetlen gazdasági megrázkódtatás.” A Kisgazdapárt csak február végén nyilatkozott. Általában egyetértett, de zavarkeltőnek mondható a megnyilatkozása: „A mai körülmények között folytatható egyéni gazdálkodásra nincs .felkészülve, ez a sok mezőgazdasági cseléd. ... de azt, hogy kollektív gazdálkodásra nem volna felkészülve, azt cáfolja az egész magyar mezőgazda- sági élet. A nagybirtok nem más, mint kollektív művelés. Ügy látszik tehát, hogy lány alakban tanórát bliccel, hetett, presszó képében, heve ellen üdítőre hivogotott. Erdőbényén barkát bontott, Aranyos-völgyében csobogvo fecsegett. Erdész-forrásnál ital vizet csordltott, északi hegyoldalba havat morasztalt, át- ellenben, füvek képében zöldeket rakott. Késő déltájt hevített, kedve igenis be van állítva a magyar parasztság egy része, ez volna járható útja a földreformnak.” Időt is akartak nyerni a „megfontolás”, az „alaposság”, a „szenvedélymentesség” hangoztatásával. Azt szerették volna, ha minél több 300— 500 kát. h.-as középbirtok marad meg, és a földreform 25—30 kát. h.-as gazdaságokat hoz létre. De ezzel nem állhatott elő. A végrehajtást pártatlan, testületre akarta bízni. Érdemben nem szólt az UFP javaslatához, de konkrét javaslatot sem készített, mert elképzeléseiben a polgári földre- form szerepelt. A Szociáldemokrata Párt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben.a földreform szükségességével egyetértett. A Tiszántúlon a szegényparasztok mellett a kispa- rasztok is nemcsak a kormány intézkedéseit követelték, hanem előkészültek a földosztásra is. Nem voltak erőszakos parasztmegmozdulások mint 1918—19- ben, de higgadtan és határozottsággal léptek fel. Az önhatalmú földosztás a gazdag parasztok számára is kellemetlen, lett volna. Nem lehetett már április 1-ig várni, hogy a iNemzetgyűlés összeüljön. A Dunántúlra a német hadvezetés 11 hadosztályt vezényelt a nyugati hadszíntérről. Közismert, hogy a Balaton és Székes- fehérvár körül milyen elkeseredett harcók folytak. Ezt figyelembe kellett venni. Így történt, hogy a földművelésügyi miniszter javaslatát a pártközi értekezlet 1945. március 15-én különösebb vita nélkül megtárgyalta és elfogadta. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány is megtárgyalta és „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép föld’hözjuttatásáiól”, közismerten a 600-as rendelet címen jelent meg. Ezzel a földreform előcsatározásai lezárultak. Következett a végrehajtása. A szegény parasztok érdekei kerekedtek felül, tehát antifeudális, tőkéselle- nes és antifasiszta jellegű, mert ingatlant, ingót, mezőgazdasági jellegű ipari üzemeket kisajátít, és elkobozza a fasiszták birtokait. Kivétel az 1000 holdon aluli birtok esetében, aho] meghagy 101) kát. h.-at és vele arányos felszerelést. Állami tulajdonba vette a nagybirtokosok városok-községek erdőit és minden 10 kát. h.- nál nagyobb erdőt. Ez volt az alapja a szocialista erdőgazdálkodásnak. A reform megjelenése idején már működtek a különböző népi szervék, üzemi bizottságok, falun termelési bizottságok, és legelsősorban a nemzeti bizottságoik, amelyek ez időben a falusi önkormányzat, a képviselőtestületek megválasztása során folytattak harcot. A nagy népmozga- lomhan a közvetlen demokrácia forradalmi demokratikus szelleme együttesen olyan történelmi légkört alakított ki, amely nagyon kedvezett a földigénylőkből alakított községi Földigénylő Bizottság .népgyűléseken történt megválasztásának, hogy elvégezzék történelmi küldetésüket a radikális, a szegényparasztság érdekeit szolgáló földreform végrehajtását, vele az új honfoglalást. múlvón sora tengelyt okosított, kegyelme szabadulni engedett. Boldogkő »árát irigyen rejtette, Siánlón a Krakkót, o Sátor-hegyeket eli- hóm engedte. Perén Napot lejjebb parancsolt, Siíksxáro galambszín köpenyt borított, utakra folyóvizeket hozott, Alsázsolcán lámpát gyártatott. Este tűnődtem, ki játszott »elemi Aztán eszembe jutott: ez már senki más, csak Tavasz lehetett. (csendes) Hegyi Imre mm Tavasz T. Gy. A kongresszusi és felszabadulási lunkaverseny megyei tapasztalatai
