Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 6., szerda Eszmecsere a BVK-ban Hz ezerarcú műanyag A BVK vezérigazgatójá­nak volt mivel büszkélked­nie, amikor a megyei párt- bizottság első titkárának be­számolt a nagyüzem elmúlt évéről, hiszen az 1984-es esztendőt kimagasló ered­ménnyel zárta a gyár. Az eszmecserének otthont adó tárgyalóteremben az egyik, felirat így buzdított: Többet ésszel, mint pénzzel! S hogy pénzben sincs hiány, akár a 11,5 milliárd forintos ter­melési értéket, akár az egy- milliárd forintos nyereséget nézzük, közvetve igazolja, hogy ésszel és akarással is győzte az ország egyik leg­nagyobb vegyipari fellegvá­rának kollektívája. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára a tegnap dél­utánt Kazincbarcikán töl­tötte. A kíséretében levő Kovács Zoltán megyei tit­kárral együtt Üjhelyi Tibor, a városi pártbizottság első titkára kalauzolta a gyár­ba, ahol dr. Tolnai Lajos vezérigazgató, Mérten Já­nos, a vállalat párttitkára, Tamók Gyula, a szakszerve­zeti bizottság és Gyarmati István, a KISZ-bizottság tit­kára fogadta a vendégeket. Fejti György a vegyipari kombinát kommunistáival találkozott meléskiesést is. A hetvenes évek végén sikert sikerre halmozó magyar vegyipar az energiaválság, a világ- gazdasági apály, a szabá­lyozók szigorodása miatt az úgynevezett válságága­zatba került. A gondok egy­mást erősítették, s a 6500 dolgozónak kenyeret adó közösség előtt drámaivá ke­rekedett a kérdés: lenni, vagy nem lenni. A BVK kollektívája a talpraállás mellett voksolt. gok felelősségéről. A részt­vevők csak abbahagyták, s nem fejezték be a párbeszé­det. Egyben, aláírás nélkül is megállapodtak: az ezer­arcú műanyagnak (így a BVK-nak, Barcikának is) jö­vője van. (brackó) Gazdaságpolitikai aktívaértekezlet a fiataloknak Időszerű feladatok Gazdaságpolitikai aktíva­értekezletet tartottak teg­nap, kedden a KISZ Miskolc városi Bizottsága rendezésé­ben, a megyei pártbizottság székházában. A fiatalok az MSZMP KB 1984. április 17-i, „A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése”- re vonatkozó határozatáról, és az ebből adódó ifjúság­mozgalmi feladatokról hall­gattak előadásokat. A gaz­dasági szabályozórendszer főbb változásairól Dékány Béla, a Pénzügyminisztéri­um Ellenőrzési Igazgatóság ipari osztályának vezetője tájékoztatta a megjelente­ket. Ezután Tímár Vilmos, a Miskolc városi Pártbizott­ság gazdaságpolitikai titká­ra szólt a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről, tovább­fejlesztésének főbb irányai­ról, majd a vállalatok irá­nyításának, vezetési, és szer­vezeti rendszerének változá­sairól. Mint mondotta: időszerű az értékelés. Hiszen készü­lődünk a következő terv­időszakra, a pártkongresz- szusra, és az eltelt években elegendő tapasztalatokra tet­tünk szert a helyes, meg­fontolt tervek elkészítésé­hez. A kilencvenes évek ele­jére megbízható pontosság­gal kell kialakítanunk gaz­daságpolitikánk irányvona­lát. Szólt azokról a törekvé­sekről, amelyek az elmúlt években jellemezték gazda­ságpolitikánkat: a külkeres­kedelmi egyensúly visszaál­lításáról, megerősítéséről, az intenzív gazdálkodásra való áttérésről és a mindezek megteremtése érdekében be­vezetett korlátozásokról, azok pozitív és negatív hatásai­ról. Minden nehézség elle­nére, külkereskedelmi tevé­kenységünkben már többlet is keletkezett, amely az or­szág adósságállományának csökkentését eredményezte. Fizetőképességünk tehát meg­maradt. Bár növeltük ex­portunkat, olykor veszítet­tünk is rajta. A vállalatok az érvényben levő szabályo­zók szerint sokszor arra kényszerültek, hogy egymás rovására fokozzák export- képességüket. Ez is indokol­ja, hogy rövid időn belül változtassunk az érdekeltsé­gi rendszereken. Erre ad módot a jövőben a vállala­tok irányításának, vezetési és szervezési rendszerének módosítása. A gazdaságpoli­tikai titkár szólt még a kor­szerűsítések, reformok szük­ségességéről. Délután dr. Szórádi Sán­dornak, a KISZ Központi Bizottsága gazdaságpolitikai titkárának tájékoztatójával folytatódott az aktívaérte­kezlet. Az előadó a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos KISZ-feladatokkal is­mertette meg a résztvevő­ket. (monos) Veress Péter sajtótájékoztatója Lesz-e elegendő? A Hild-érmes város egyet­len látogatójának sem mu­lasztják el bemutatni az üzemről készült filmet, amely méltán viseli a Vegyipari szimfónia címet. Berente, Sajókazinc, Barcika együtt nőtt, fejlődött várossá. Ka­zincbarcika története a gyár története is. Fejti György az elődök, a gyáralapítók és -gyarapítók érdemeit elis­merve rögtön a jelenről kérdezett. A kemény tél okozta energiatakarékossági és -korlátozó intézkedések visszavetették-e a terme­lést? A kérdésre határozott igennel feleltek. Itt ugyanis a gyár dolgozói úgy véle­kednek, hogy: „Amit ma nem termelünk meg, az el­veszett!”. Egy ilyen nagy cégnél nemcsak az ered­ményt mérik milliókban, ha­nem a veszteséget, a ter­Sikerrel szerepelhet a vi­lágpiacon a fa—műanyag kombinációs új portéka, vagy a mezőgazdaságnak szánt két, frissen kikísérle­tezett műtrágyafajta. Érdek­lődéssel hallgatta a megyei első titkár, hogy Barcikán készül a Cavington alap­anyaga, s itteni műanyag pa­lackba töltik azt a Kékkúti vizet, amelyre a kanadai partner már vevő, s a ki­sebb súly miatt a légitársa­ságok is érdeklődnek. Késő délután Fejti György aktívaértekezleten vett részt, s az üzem kommunis­ta képviselőivel cserélt esz­mét. A kérdések és válaszok köre szerteágazó volt. Épp­úgy szóba került a dédelge­tett jégpálya terve, mint a műszaki értelmiségiek foko­zott megbecsülése. Ismétel­ten szó esett az új vállalko­zási formákról, s a pártta­(Folytatás az 1. oldalról) konvertibilis elszámolású for­galom 34 százaléka az utol­só negyedévben valósult meg. A rubelelszámolású áru­forgalommal kapcsolatban Veress Péter hangsúlyozta: a szocialista országok to­vábbra is alapvető szerepet játszanak külgazdasági kap­csolatainkban. 1984-ben is ezekből az országokból biz­tosítottuk az energiahordo­zó importot, a termeléshez szükséges alapanyag-behoza­tal több mint egyharmadát, s a teljes gépimport 64 szá­zalékát. Szocialista áruforgalmunk­ból a Szovjetunió 61 száza­lékkal részesedik. A Szov­jetunióba irányuló expor­tunkat az> elmúlt évben több, mint 11 százalékkal, az át­lagost meghaladó ütemben növeltük. Az export legdi­namikusabb árucsoportját a gépek jelentették, részesedé­se az összes kivitelen belül csaknem 47 százalék. A Szovjetunióból tavaly 6,5 százalékkal nagyobb érték­ben importáltunk árut, mint 1983-ban. A rubelelszámolá­sú viszonylatokban a terve­zettnek megfelelően, lénye­gesen csökkentettük az áru­forgalom passzívumát, még­pedig oly módon, hogy mind az export, mind az import értéke dinamikusabban nö­vekedett az előirányzottnál. A tervezettet meghaladó ex­portteljesítés ellenére jelen­tősek a lemaradások a szer­ződéses kötelezettségekből. Elsősorban a könnyűipari és mezőgazdasági termékekből kell a hiányt pótolni. L. L. Hohloma virágai Hohlomai teáskészlet A távoli Volga-parti fal­vakban már a XVII. szá­zadban virágzott a népi fa­festés. A környék ügyes kezű mesterei a közeli ke- resikedőfalutoa, Hohlomába vitték vásárra dísztárgyai­kat. Innen kapta nevét az azóta világhíressé lett nép­művészeti ág. A hohlomai mesterek ecsetvonásai nyo­mán gazdagon díszített készletek, finomvonalú kor­sók, gyümölcsöstálak, po­harak születnek. A művészetben a virá­gok hagyományosan a szép­ség jelképei. Az erdő övez­te Volga-menti falvak gon­dosan ápolják ezt a ha­gyományt. Szemjonov fa­luban 12 hektárnyi terüle­ten hatalmas gyár létesült, ahonnan évente mintegy 800 ezer ajándéktárgyat szállítanak a világ 32 or­szágába. De két, teljesen egyforma díszítést a leg­élesebb szem se talál köz­tük. Sőt, az aranykezű mesterek természetből me­rített motívumai azt is el­feledtetik velünk, hogy a hohlomai edények fából készültek. Egy-egy darab bonyolult és hosszadalmas megmunkálást igényel. A hársból, vagy nyírfából ki­faragott formákat először agyagoldattal és lenolajjal itatják át, majd szárítás után alumíniumporral von­ják be. Erre az ezüstös alapra varázsolják a szebb­nél szebb színeiket, lágyan ívelő virágmintáikat a hohlomai festőasszonyok. A tükörsima felületre ezután vékony lakkréteg kerül. A második égetésnél, 90—100 °C hatására a fémes felü­let meleg arany színűre változik. A gyár tágas festőműhe­lyében hosszú asztalokat borítanak a szebbnél szebb dísztárgyak. A festőasszo­nyok lágyan ívelő fűmotí­vumokkal, levelekkel, pi­rosló bogyókkal fűzik ösz- sze virágaikat. Nem hasz­nálnak sémát, itt mindenki „szabadkézzel”, emlékezet­ből dolgozik. Ezért oly meglepő, hogy az egyes motívumok tökéletes pon­tossággal kapcsolódnak egymáshoz: minden kis fű­szálnak, levélnek, virágszi­romnak helye, szerepe van. Amikor annak idején Pjotr Koncsalovszkij, az ismert orosz festő Hohlomában járt, éppen ez a pontos mintavezetés ragadta meg a figyelmét. A nagy tisz­teletben álló mester ecse­tet kért, s hozzákezdett egy virágfüzér festéséhez. A minta azonban nem sike­rült. A mester nevetve tet­te le az ecsetet, majd rá­mutatva annyit mondott: „Mintha megbabonázták volna, nem engedelmeske­dik”. A szakértők a hohlomai fafestés három fajtáját kü­lönböztetik meg — az egyiken fekete vagy vörös alapra viszik fel az arany mintázatot, a másikon a fekete alapot szinte telje­sen átfogják a szép ívelé­sű, hajlított minták. A harmadiknál arany alapra finom fekete és arany szí-' nű leveleket festenek. Ez a stílus régebben teljesen feledésbe merült, csupán a 20-as években éledt újjá. A mai fiatal művészek egyre változatosabb mintá­kat terveznek, amelyek új formában örökítik meg a Volga-parti természet apró csodáit. A rendkívül szigorú ja­nuári időjárás nemcsak a tél végére és tavaszra tá­róit zöldség- és burgonya­készletekben okozott némi károkat. Helyenként a sza­porító gazdaságokban tárolt burgonya vetőgumókészletek egy részét is károsították a kemény fagyok. Megyénk­ben, ahol az utóbbi évek­ben — zömmel a sajópüs- pöki, a nagybarcai és a gönci tsz-ekben megtermelt — ki­váló minőségű vetőgumó bő­ségesen állt a termelők ren­delkezésére, jelentősen nőt­tek a burgonya termésátla­gai, s jó volt a minőség is. Nemcsak a nagyüzemek, ha­nem- a háztáji gazdaságok részére is sikerült biztosí­tani a nagy termést adó sza­porító anyagot. Különösen ott, ahol a háztáji agronó- musok, az áfész-ek már ősz­szel megvásárolták, vagy megrendelték a háztáji „burgonyázók” összesített ve­tőgumó-szükségletét. ősszel a Vetőmag Vállalat kellő készletekkel rendelkezett, de vajon most, amikor a fagy­károkkal is számolni kell, lesz-e elegendő vetőburgo­nya a csak tavasszal „ébre­dők” részére? — A nagyüzemek már az egész megyében biztosítot­ták vetőgumó-szükségletüket — tudtuk meg a vállalat­nál. — Jelenleg még rendel­kezésre áll az idejében je­lentkezők részére — a De­siree és Grácia fajtákkal azonos, vagy még jobb mi­nőségű és magasabb termő­képességű — újabb burgo- nyafajtákból, így a Cleopat- rából, Seranából és Delco- rából jó néhány tonnányi ve­tőgumó. Ott, ahol az idén is jó termést akarnak elérni a háztáji burgonyaföldeken, ér­demes lenne idejében gon­doskodni a jó vetőgumóról. Munkavédelmi vetélkedő Munkavédelmi vetélkedőt tartottak a napokban a Mis­kolci Közúti Igazgatóság Borsod és Heves megyében működő üzemmérnökségei és géptelepi dolgozóinak rész­vételével. Kilenc területi egység cso­portjai vettek részt a ver­senyen, amelyen a munka- védelemmel, a tűzvédelem­mel és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre kel­lett választ adni. Az első a miskolci géptelep, a máso­dik a nyékládházi, a har­madik pedig a szikszói üzem- mérnökség csoportja lett. A verseny első három helye­zettjét értékes pénzjutalom­ban, a többi részvevőt pedig tárgyjutalomban részesítette a közúti igazgatóság. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZAGI REGIONÁLIS VÍZMŰ a működési területén 1985. február 28-ig fogad el Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, igényeiket a megjelölt időpontig az alábbi címre juttassák el: É. R. V. V. Kazincbarcikai Üzemigazgatósága 3701 Kazincbarcika, Ózdi út 3. Miniségi vetögumó - magasabb termés

Next

/
Thumbnails
Contents