Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 6., szerda Eszmecsere a BVK-ban Hz ezerarcú műanyag A BVK vezérigazgatójának volt mivel büszkélkednie, amikor a megyei párt- bizottság első titkárának beszámolt a nagyüzem elmúlt évéről, hiszen az 1984-es esztendőt kimagasló eredménnyel zárta a gyár. Az eszmecserének otthont adó tárgyalóteremben az egyik, felirat így buzdított: Többet ésszel, mint pénzzel! S hogy pénzben sincs hiány, akár a 11,5 milliárd forintos termelési értéket, akár az egy- milliárd forintos nyereséget nézzük, közvetve igazolja, hogy ésszel és akarással is győzte az ország egyik legnagyobb vegyipari fellegvárának kollektívája. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára a tegnap délutánt Kazincbarcikán töltötte. A kíséretében levő Kovács Zoltán megyei titkárral együtt Üjhelyi Tibor, a városi pártbizottság első titkára kalauzolta a gyárba, ahol dr. Tolnai Lajos vezérigazgató, Mérten János, a vállalat párttitkára, Tamók Gyula, a szakszervezeti bizottság és Gyarmati István, a KISZ-bizottság titkára fogadta a vendégeket. Fejti György a vegyipari kombinát kommunistáival találkozott meléskiesést is. A hetvenes évek végén sikert sikerre halmozó magyar vegyipar az energiaválság, a világ- gazdasági apály, a szabályozók szigorodása miatt az úgynevezett válságágazatba került. A gondok egymást erősítették, s a 6500 dolgozónak kenyeret adó közösség előtt drámaivá kerekedett a kérdés: lenni, vagy nem lenni. A BVK kollektívája a talpraállás mellett voksolt. gok felelősségéről. A résztvevők csak abbahagyták, s nem fejezték be a párbeszédet. Egyben, aláírás nélkül is megállapodtak: az ezerarcú műanyagnak (így a BVK-nak, Barcikának is) jövője van. (brackó) Gazdaságpolitikai aktívaértekezlet a fiataloknak Időszerű feladatok Gazdaságpolitikai aktívaértekezletet tartottak tegnap, kedden a KISZ Miskolc városi Bizottsága rendezésében, a megyei pártbizottság székházában. A fiatalok az MSZMP KB 1984. április 17-i, „A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése”- re vonatkozó határozatáról, és az ebből adódó ifjúságmozgalmi feladatokról hallgattak előadásokat. A gazdasági szabályozórendszer főbb változásairól Dékány Béla, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatóság ipari osztályának vezetője tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Tímár Vilmos, a Miskolc városi Pártbizottság gazdaságpolitikai titkára szólt a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről, továbbfejlesztésének főbb irányairól, majd a vállalatok irányításának, vezetési, és szervezeti rendszerének változásairól. Mint mondotta: időszerű az értékelés. Hiszen készülődünk a következő tervidőszakra, a pártkongresz- szusra, és az eltelt években elegendő tapasztalatokra tettünk szert a helyes, megfontolt tervek elkészítéséhez. A kilencvenes évek elejére megbízható pontossággal kell kialakítanunk gazdaságpolitikánk irányvonalát. Szólt azokról a törekvésekről, amelyek az elmúlt években jellemezték gazdaságpolitikánkat: a külkereskedelmi egyensúly visszaállításáról, megerősítéséről, az intenzív gazdálkodásra való áttérésről és a mindezek megteremtése érdekében bevezetett korlátozásokról, azok pozitív és negatív hatásairól. Minden nehézség ellenére, külkereskedelmi tevékenységünkben már többlet is keletkezett, amely az ország adósságállományának csökkentését eredményezte. Fizetőképességünk tehát megmaradt. Bár növeltük exportunkat, olykor veszítettünk is rajta. A vállalatok az érvényben levő szabályozók szerint sokszor arra kényszerültek, hogy egymás rovására fokozzák export- képességüket. Ez is indokolja, hogy rövid időn belül változtassunk az érdekeltségi rendszereken. Erre ad módot a jövőben a vállalatok irányításának, vezetési és szervezési rendszerének módosítása. A gazdaságpolitikai titkár szólt még a korszerűsítések, reformok szükségességéről. Délután dr. Szórádi Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága gazdaságpolitikai titkárának tájékoztatójával folytatódott az aktívaértekezlet. Az előadó a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos KISZ-feladatokkal ismertette meg a résztvevőket. (monos) Veress Péter sajtótájékoztatója Lesz-e elegendő? A Hild-érmes város egyetlen látogatójának sem mulasztják el bemutatni az üzemről készült filmet, amely méltán viseli a Vegyipari szimfónia címet. Berente, Sajókazinc, Barcika együtt nőtt, fejlődött várossá. Kazincbarcika története a gyár története is. Fejti György az elődök, a gyáralapítók és -gyarapítók érdemeit elismerve rögtön a jelenről kérdezett. A kemény tél okozta energiatakarékossági és -korlátozó intézkedések visszavetették-e a termelést? A kérdésre határozott igennel feleltek. Itt ugyanis a gyár dolgozói úgy vélekednek, hogy: „Amit ma nem termelünk meg, az elveszett!”. Egy ilyen nagy cégnél nemcsak az eredményt mérik milliókban, hanem a veszteséget, a terSikerrel szerepelhet a világpiacon a fa—műanyag kombinációs új portéka, vagy a mezőgazdaságnak szánt két, frissen kikísérletezett műtrágyafajta. Érdeklődéssel hallgatta a megyei első titkár, hogy Barcikán készül a Cavington alapanyaga, s itteni műanyag palackba töltik azt a Kékkúti vizet, amelyre a kanadai partner már vevő, s a kisebb súly miatt a légitársaságok is érdeklődnek. Késő délután Fejti György aktívaértekezleten vett részt, s az üzem kommunista képviselőivel cserélt eszmét. A kérdések és válaszok köre szerteágazó volt. Éppúgy szóba került a dédelgetett jégpálya terve, mint a műszaki értelmiségiek fokozott megbecsülése. Ismételten szó esett az új vállalkozási formákról, s a pártta(Folytatás az 1. oldalról) konvertibilis elszámolású forgalom 34 százaléka az utolsó negyedévben valósult meg. A rubelelszámolású áruforgalommal kapcsolatban Veress Péter hangsúlyozta: a szocialista országok továbbra is alapvető szerepet játszanak külgazdasági kapcsolatainkban. 1984-ben is ezekből az országokból biztosítottuk az energiahordozó importot, a termeléshez szükséges alapanyag-behozatal több mint egyharmadát, s a teljes gépimport 64 százalékát. Szocialista áruforgalmunkból a Szovjetunió 61 százalékkal részesedik. A Szovjetunióba irányuló exportunkat az> elmúlt évben több, mint 11 százalékkal, az átlagost meghaladó ütemben növeltük. Az export legdinamikusabb árucsoportját a gépek jelentették, részesedése az összes kivitelen belül csaknem 47 százalék. A Szovjetunióból tavaly 6,5 százalékkal nagyobb értékben importáltunk árut, mint 1983-ban. A rubelelszámolású viszonylatokban a tervezettnek megfelelően, lényegesen csökkentettük az áruforgalom passzívumát, mégpedig oly módon, hogy mind az export, mind az import értéke dinamikusabban növekedett az előirányzottnál. A tervezettet meghaladó exportteljesítés ellenére jelentősek a lemaradások a szerződéses kötelezettségekből. Elsősorban a könnyűipari és mezőgazdasági termékekből kell a hiányt pótolni. L. L. Hohloma virágai Hohlomai teáskészlet A távoli Volga-parti falvakban már a XVII. században virágzott a népi fafestés. A környék ügyes kezű mesterei a közeli ke- resikedőfalutoa, Hohlomába vitték vásárra dísztárgyaikat. Innen kapta nevét az azóta világhíressé lett népművészeti ág. A hohlomai mesterek ecsetvonásai nyomán gazdagon díszített készletek, finomvonalú korsók, gyümölcsöstálak, poharak születnek. A művészetben a virágok hagyományosan a szépség jelképei. Az erdő övezte Volga-menti falvak gondosan ápolják ezt a hagyományt. Szemjonov faluban 12 hektárnyi területen hatalmas gyár létesült, ahonnan évente mintegy 800 ezer ajándéktárgyat szállítanak a világ 32 országába. De két, teljesen egyforma díszítést a legélesebb szem se talál köztük. Sőt, az aranykezű mesterek természetből merített motívumai azt is elfeledtetik velünk, hogy a hohlomai edények fából készültek. Egy-egy darab bonyolult és hosszadalmas megmunkálást igényel. A hársból, vagy nyírfából kifaragott formákat először agyagoldattal és lenolajjal itatják át, majd szárítás után alumíniumporral vonják be. Erre az ezüstös alapra varázsolják a szebbnél szebb színeiket, lágyan ívelő virágmintáikat a hohlomai festőasszonyok. A tükörsima felületre ezután vékony lakkréteg kerül. A második égetésnél, 90—100 °C hatására a fémes felület meleg arany színűre változik. A gyár tágas festőműhelyében hosszú asztalokat borítanak a szebbnél szebb dísztárgyak. A festőasszonyok lágyan ívelő fűmotívumokkal, levelekkel, pirosló bogyókkal fűzik ösz- sze virágaikat. Nem használnak sémát, itt mindenki „szabadkézzel”, emlékezetből dolgozik. Ezért oly meglepő, hogy az egyes motívumok tökéletes pontossággal kapcsolódnak egymáshoz: minden kis fűszálnak, levélnek, virágsziromnak helye, szerepe van. Amikor annak idején Pjotr Koncsalovszkij, az ismert orosz festő Hohlomában járt, éppen ez a pontos mintavezetés ragadta meg a figyelmét. A nagy tiszteletben álló mester ecsetet kért, s hozzákezdett egy virágfüzér festéséhez. A minta azonban nem sikerült. A mester nevetve tette le az ecsetet, majd rámutatva annyit mondott: „Mintha megbabonázták volna, nem engedelmeskedik”. A szakértők a hohlomai fafestés három fajtáját különböztetik meg — az egyiken fekete vagy vörös alapra viszik fel az arany mintázatot, a másikon a fekete alapot szinte teljesen átfogják a szép ívelésű, hajlított minták. A harmadiknál arany alapra finom fekete és arany szí-' nű leveleket festenek. Ez a stílus régebben teljesen feledésbe merült, csupán a 20-as években éledt újjá. A mai fiatal művészek egyre változatosabb mintákat terveznek, amelyek új formában örökítik meg a Volga-parti természet apró csodáit. A rendkívül szigorú januári időjárás nemcsak a tél végére és tavaszra táróit zöldség- és burgonyakészletekben okozott némi károkat. Helyenként a szaporító gazdaságokban tárolt burgonya vetőgumókészletek egy részét is károsították a kemény fagyok. Megyénkben, ahol az utóbbi években — zömmel a sajópüs- pöki, a nagybarcai és a gönci tsz-ekben megtermelt — kiváló minőségű vetőgumó bőségesen állt a termelők rendelkezésére, jelentősen nőttek a burgonya termésátlagai, s jó volt a minőség is. Nemcsak a nagyüzemek, hanem- a háztáji gazdaságok részére is sikerült biztosítani a nagy termést adó szaporító anyagot. Különösen ott, ahol a háztáji agronó- musok, az áfész-ek már őszszel megvásárolták, vagy megrendelték a háztáji „burgonyázók” összesített vetőgumó-szükségletét. ősszel a Vetőmag Vállalat kellő készletekkel rendelkezett, de vajon most, amikor a fagykárokkal is számolni kell, lesz-e elegendő vetőburgonya a csak tavasszal „ébredők” részére? — A nagyüzemek már az egész megyében biztosították vetőgumó-szükségletüket — tudtuk meg a vállalatnál. — Jelenleg még rendelkezésre áll az idejében jelentkezők részére — a Desiree és Grácia fajtákkal azonos, vagy még jobb minőségű és magasabb termőképességű — újabb burgo- nyafajtákból, így a Cleopat- rából, Seranából és Delco- rából jó néhány tonnányi vetőgumó. Ott, ahol az idén is jó termést akarnak elérni a háztáji burgonyaföldeken, érdemes lenne idejében gondoskodni a jó vetőgumóról. Munkavédelmi vetélkedő Munkavédelmi vetélkedőt tartottak a napokban a Miskolci Közúti Igazgatóság Borsod és Heves megyében működő üzemmérnökségei és géptelepi dolgozóinak részvételével. Kilenc területi egység csoportjai vettek részt a versenyen, amelyen a munka- védelemmel, a tűzvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre kellett választ adni. Az első a miskolci géptelep, a második a nyékládházi, a harmadik pedig a szikszói üzem- mérnökség csoportja lett. A verseny első három helyezettjét értékes pénzjutalomban, a többi részvevőt pedig tárgyjutalomban részesítette a közúti igazgatóság. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZAGI REGIONÁLIS VÍZMŰ a működési területén 1985. február 28-ig fogad el Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, igényeiket a megjelölt időpontig az alábbi címre juttassák el: É. R. V. V. Kazincbarcikai Üzemigazgatósága 3701 Kazincbarcika, Ózdi út 3. Miniségi vetögumó - magasabb termés
