Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-03 / 28. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. február 4., hétfő Új dokumentumfilmek A MAFILM Híradó- és Dokumentumíilm Stúdiója elmúlt félévi termését néz­tem végig a közelmúlt na­pokban. Sajnálatosan éppen a leghosszabb és a legérde­kesebbek egyikének tekint­hető, A magyar nép nevé­ben címmel jelentkező és a felszabadulást követő idő­szakban működött népbíró­ságok életét, tevékenységét, s nem utolsósorban a háborús bűnösök ott folytatott pereit bemutató film nem volt ma­radéktalanul megtekinthető, utószinkron és egyéb tech­nikai munkák miatt. Ám ez a film hamarosan forgalom­ba kerül, részben felszaba­dulásunk 40. évfordulójához kötve, részben pedig a má­jusban sorra kerülő 25. mis­kolci filmfesztivál egyik szenzációjának ígérkezik. Ez a film ugyanis kamera elé tudta állítani azokat, akik még közöttünk élnek a nép­bíróságok életének aktív ré­szesei közül. Megszólalt töb­bek között dr. Major Ákos, a volt Népbíróságok Orszá­gos Tanácsának elnöke, szá­mos országos jelentőségű ítélet kihirdetője. Az egyko­ri népügyészek közül Maro­sán György, dr. Újhelyi Szi­lárd és mások, és természe­tesen archív filmeken ott lesznek a háborús bűnösök, ott lesznek a felvételek a tárgyalásokról, a hiteles do­kumentumok cáfolhatatlan- ságával áll majd újra előt­tünk, kortársak és későbbi generációk előtt az a ször­nyűséges bűnhalmaz, amit a háborús bűnösök elkövettek, s amelyekért a magyar nép nevében okkal és joggal vonta őket felelősségre és ítélte el hajdan a népbíró­ság. Ez a film a múltat idézi meg, mint ahogy a múltat láttatja az a rövid, tizenhat perces dokumentumfilm is, amelyet Grunwalsky Ferenc készített és Múlt-idő címmel a múlt század végi agrár- szocialista mozgalmakról szóló, Eszmélés című játék­filmjének korhangulatát kí­vánta megadni. E kisfilm, amely nem más, mint Plohn József egykori hódmezővá­sárhelyi fényképész megőr­zött szociofotóinak remek montázsa, a maga szótlansá­gában is igen sokat mond a múlt század végi agrár­proletariátus életéről; önálló filmként élvezetesebb, érté­kesebb, mint az Eszmélés hangulati bevezetőjeként volt. detlenek is a nekik juttatott kultúrapótlékkal, az egész nótaest inkább csak ürügy a falu társadalmának összejö- vételére, a közös vacsorára és nótázásra. S alig várják, hogy a vendégművészek hagyják őket magukra. Ke­serű kép, de nagyon igaz kép a mai faluról, amely ta­lán még messzebb van a vá­rostól, mint valaha, s ennek oka nemcsak az utazási költ­ségek emelkedésében kere­sendő. A végére hagytam az egész félesztendős termés legjavát, Magyar József alkotását, amely eredetileg a Volt egy­szer a család, majd később Képek a család életéből cí­met viselte, most A mi csa­ládunk címről van leginkább szó. Magyar József nyolc­vanperces filmjében a tőle megszokott oknyomozó esz­közökkel, különböző vélemé­nyek szembesítésével, a sok­féle helyen felvett riportok, egymással ölelkező interjúk, egyéb felvételek adatainak ütköztetésével — A mi isko­lánk című, nagy sikerű vi­tafilmjében megkezdett gon­dolatot folytatva — azt a kérdéskört járja körül, va­jon jelenlegi körülményeink között, amikor az anya is dolgozik, a szabad időben második műszakokat telje­sítenek a szülők, házat épí­tenek, vagy lakásra gyűjte­nek, egyáltalán amikor meg­növekedett az elfoglaltság és a gyermeknevelés nagyrészt az állami intézményekre há­rul, milyen is a család élete, ez az együttélési kapcsolat szülő és gyermek között, mennyiben felel meg a csa­lád korábbi fogalmának, ér­telmezésének, beszélhetünk-e napjainkban olyan értelme­zésben a családról, mint korábban. A rendezőnek ez az újabb filmje bizonyára még hevesebb vitákat és in­dulatokat vált majd ki, mint A mi iskolánk tette. Sok ki­tétele vitára ingerel, ám se­gít tisztázni a családdal, a mai családdal kapcsolatos sok kérdést, noha természe­tesen feleletet adni ezekre igen hiányosan tud. Mint említettem, e filmek még csak ezt követően ta­lálkoznak általában a közön­séggel. De érdemes várni őket, érdemes lesz, ha más­kor nem, a miskolci feszti­válon vitázni róluk. (benedek) Téli álom A kerék se a göröngyöket, se a kátyúkat, télidőben pedig leg­inkább a havat nem kedveli. A hó a szánkóval van jó barátság­ban, azt röpíti a hátán, míg a kerék belesüppedve, csak bána­tos döcögésre képes. Amelyik szekérnek hát „ki van a négy ke­reke”, jobb, ha téli álmot alszik, egészen az olvadásig. Aztán jöhet a sár... Laczó József felvétele Városunk művészei Komor hangulatok újrafo­galmazására vállalkozott hét­fői zongoraestjén Jónás Gab­riella, a miskolci Bartók- teremben. Liszt Funérailles- ja, valamint Chopin, a Gyász- induló tételében meghatáro­zott b-moll szonátája fogta közre műsorált, melynek tel­jes programja is e két szer­ző kompozícióira épült. A romantikus zongorairodalom vitathatatlan vezéreit társí­totta tehát a fiatal pianista, azt a Liszt Ferencet, akiről Chopin így vélekedett: „ ... bárcsak elcsenhetném tőle, ahogyan Etűdjeimet tol­mácsolja!”, s azt a Fryde­ryk Chopint, akinek nagy szerepe volt abban, hogy kortársában feltámadt a von­zalom hazája, s. általa a magyar zene iránt. Ennek a vonzalomnak mintegy il­lusztrációjaként hallhattuk — a magyar szabadságharc le­verése fölött kesergő Fu- nérailles mellett — a Csár­dás macabre-ot, ezt a kései opust. Liszt Desz-dúr hang­versenyetűdje társaságában Chopin négy Mazurkája (Op. 17. No 1—4) csendült fel, s hallhattuk még az opus 10-es sorozatból az F-dúr etűdöt, melynek nyomán ismételten igazat adhattunk Pourtales- nak, aki a lengyel komponis­tát annak idején a zongora poétájaként emlegette. Csupa közismert mű, s ne­hézségük — túl a technikai problémákon — épp ebben rejlik, mit lehet még hozzá­tenni az előadói evidenciák­hoz, illetve az előadói értel­mezés mennyiben egyéni theti tovább a nemzethalál zon­gorarítusát (Funérailles), a komor magábafordulás vö- rösmartyi mondanivalóját (Csárdás macabre), a fel- íeltörő honvágy (Mazurkák), valamint a lét és nemlét hamleti pillanatait (b-moll szonáta). Jónás Gabriella jól eliga­zodott e különböző progra­mú, de invencióját tekintve jobbára mind tragikus konf­liktusokat hordozó zenei szi­tuációban. A szenvedélyek kibontakoztatásában bizonyos távolságtartó racionalizmus jellemezte, amitől úgy érez­hettük, kicsit józanabbul él a felkínált effektusokkal, mint az várható volt. Ez a visszafogottság azonban se­hol sem deformálta a művek karakterét, csupán a kompo­zíciók szélső értékei kerül­tek közelebb egymáshoz, s nem merészkedtek akkora távolságra, mint amennyit tolmácsolásuk hagyománya emlékezetünkben felidéz. D. Szabó Ede A rádió mellett A falu krónikása A stúdió további új film­jei napjainkban játszódnak. Ezek közül csak említésként szólok a Szentendrei nyár című, a mai Szentendrét be­mutató harmincperces és egy találmány sorsát körül­járó, még címe sincs másik műről, meg az egyetlen, nem hazai témájú alkotásról, amely Sandino fiai címmel, a mai Nicaraguát mutatja be igen őszintén, sokszínűén, nem hurrá hangulatban, a nehézségeket is érzékeltetve, emberien, s igen plasztiku­san. Nicaragua e pillanatban is egyik robbanásveszélyes pontja nemcsak Közép-Ame- rikának, hanem szinte az egész világnak, s a film azt tükrözi, hogy az új életre tért nicaraguai nép meny­nyire tisztában van helyze­tével, feladataival, vállalt sorsának nehézségeivel. A mát igen markánsan jelzi két film. Az egyik címe Húzzák a nótánkat. Ez a Zombori Katalin rendezte film azt mutatja be, Csajág falu egyetlen estéjének ke­retében, milyen is napjaink­ban a színházaktól távol le­vő falvak kulturális ellátása, hogy haknibrigádok miként élnek vissza az emberek kultúraigényével, s hogy az itt élők tulajdonképpen jobb­ra, szebbre vágynának, elége­Milyen sokszor idézzük József Attila verssorát: „a múltat be kell vallani”, de vajon ismer jük-e eléggé? Mármint a múltat: szűkebb környezetünkét, falunkét, vá­rosunkét, megyénkét ? A kér­dés — ugye? — nem költői, mint ahogyan a válasz sem. Ki tudná megmondani miért, de tény, hogy generációk nőttek fel úgy, hogy még szűkebb családjuk történetét sem ismerik eléggé. Talán éppen, mert ma már nem él együtt a három nemzedék: nagyszülők, szülők, unokák, s a találkozások is oly rit­kák, sietősek. Hiányoznak az alkalmak, amikor a tudássá, bölcsességgé érett tapasztalat jóízű beszélgetésekben ha­gyományozod ik át az ifjabb nemzedékekre. Ilyen sötét lenne a kép? Talán mégsem. Egyre több hírt hallunk helyi ’kezdemé­nyezésekről, . honismereti szakkörök, tájházak, múzeu­mok alakulásáról, alakításá­ról. Igaz, ami igaz: ennek nem mindig örülnek a mu­zeológus szakemberek. Elő­fordul, hogy a helyi ügybuz­galom, lokálpatriotizmus kra­hácsi kivagyisággal párosul, azzá torzul, vagy éppen csak a község idegenforgalmát igyekeznek ilyen módon fel­lendíteni. Végeredményét nézve persze ez sem feltét­lenül elítélendő. Mint ahogy — a hallot­tak alapján — nehéz meg­ítélni, hogy a kedden éjsza­ka (Kossuth 22.50—23) su­gárzott riport alanya, Szabó Józsi bácsi milyen értékek­re vigyáz Szigetszentmikló- son. Nagy Piroska (riporter) sem ezt firtatta, hanem azt, hogy a nyugdíjas (86 éves) kőművesből, hogyan lett a falu „krónikása”. Ahogy az már lenn) szokott: véletle­nül. Ha ugyan véletlennek lehet nevezni azt, hogy a még aggkorában is érdeklő­dő, szellemileg friss bácsit érdekli a múlt. Az apja — a falu csizmadiája — még látta Ferenc József koroná­zását, s a gyerekeit bevitte az akkor még német Pestre — úgymond — világot lát­ni. Megnézték a Feszty-kör- képet, ellátogattak a Város­ligetbe, a cirkuszba is. Ki emlékszik ma már a híres Beketov cirkuszra? Ezek azonban csupán kuriózumok, — a honismereti mozgalom nem ezekből az emlékekből táplálkozik Szigetszentmikló- son. Hanem? Szerencsés kéz­zel felújították, illetve em­léktárrá nyilvánították a fa­lu két híres, hajdan ott élt lakójának: Bíró Lajosnak, az Ázsia-kutatónak és gyűjtő­nek, valamint Ádám Jenő­nek a házát. Emellett fel­tárják a község családjainak, a község múltjának emlé­keit is. A dolgot persze el lehet intézni egy kézlegyintéssel is, mondván, hogy a ráérő idős emberek hobbija csu­pán. Ám ha „csak” annyi lenne, akkor is érdemes odafigyelni, támogatni ezta- ,mozgalmat. Falvaink — kü­lönösen a kistelepülések — elöregedtek, azaz sok a ma­gára hagyott, időmilliomos ember, akik minden értel­mes programért, közösségért hálásak. Ez persze nemcsak az idős emberekre áll. A megvallatott, feltárt múlt mindenkinek izgalmas — időtöltésnek is — és ezer­nyi tanulságot kínál. (horpácsi) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Mit üzen a Rá­dió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: Aragon versei. — 9.39: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Nótafelvételek. — 11.05: Bioritmus. — 11.25: Három dal. — 11.38: Wilhelm Meister tanuló­évei. 15. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Magyar előadóművészek. — 14.10: Lemeni operaáriák. — 14.38: A kabáttolvaj ebédje. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Kner Izidor. — 15.30: Kó­ruspódium. — 15.50: Inaktelki muzsika. — 16.05: Észkerék. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Az új ze­ne szolgálatában. — 17.58: Olasz filmszínészek énekelnek. — 19.15: BUÉK 1985! — 21.52: Rossini: A selyemlétra. — 21.59: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Egy rádiós naplójából. — 0.10: Kovács Barna gitározik. PETŐFI: 8.05: Nótamuzsika. — 9.05: Napközben. — 10.00: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 10.15: Láttuk-hallottuk. — 11.25: Világ­újság. — 12.10: Negyedóra 3/4 ütemben. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Verbunkosok. — 13.05: Pophullám. — 14.00: Ket­tőtől ötig. — 17.05: Népzenei fel­vételek. — 17.30: ötödik sebes­ség. — 18.30: Zeneközeiben. — 19.30: Sportvilág. — 20.03: Rock­újság. — 21.05: Helyettem írták. — 22.05: Nosztalgiahullám. — 23.20: Angot asszony lánya. — 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Medea. — 10.02: Milstein hegedül. — 11.00: Kama­razene. — 11.50: A nyugat lánya. — 13.05: Könyvszínpad. — 13.35: Népdalkórusok. — 14.10: Az Echo felvételeiből. — 14.40: Zenekari muzsika. — 15.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 16.40: Lassus-mad- rigálok. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Strauss felvételeiből. — 17.58; Új magyar zene. — 19.05; Két hangon. — 19.35: Hangver­senyzene. — 20.40: Versek. — 21.01: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.50: A hét zene­müve. — 23.00: Dés László a ,,Fal mögött” című lemezéről. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: Hétről hétre hétfőn este. Zenés magazin. Te_ lefonügyelet: 35-510. Szerkesz­tő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Paulo- vits Ágoston jegyzete. — Vála­szolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása. — Sport.) — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (A tarta­lomból : Számítógépek az Alko­tó Ifjúsági Egyesülés észak-ma­gyarországi területi képvisele­tén. Ma készletre termelik azt, amiből nyáron hiánycikk lesz.) — 18.25—18.30: Szemle az Észak. Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. mozi BÉKE: Gumi Tarzan. Mb. szí­nes dán gyermekfilm. Kezdés: 3 órakor. — A seriff és az ide­genek. Mb. színes olasz vígjá­ték. II. helyár! Kezdés: f8 óra­kor. — Feketeszakáll szelleme (felújítás). Mb. színes amerikai —angol vígjáték. III. helyár! Kezdés: n6 órakor. — BÉKE KAMARA: Guernica. Színes ma­gyar dráma. 16 éven felüliek­nek! Kezdési 4 órakor. — Spa­getti ház. Mb. színes olasz bűn­ügyi vígjáték. II. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — KOSSUTH: A város hercege I—II. Mb. szí­nes amerikai filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 10 órakor. — Hair. Színes amerikai musical. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f3 és hn5 órakor. — Kilenctől ötig. Mb. színes amerikai filmvígjáték. III. helyár! Kezdés: 7 óra­kor. — HÉV ES Y IVAN FILM­KLUB: A macska rejtélyes halála. Színes olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: f4, f6 és Í8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Fele-ba- rát-nőm. Mb. színes csehszlovák vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Iliúz a vadászösvé­nyen. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — Meztele­nek és bolondok. Mb. színes amerikai bohózat. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: f7 órakor. — PE­TŐFI: Lady Chatterley szere­tője. Mb. színes francia—angol film. 18 éven felülieknek! Ki­emelt és III. helyár! Kezdés; 4, 6 és 8 órakor. — FAKLYA: Az egyiptomi utas. Mb. színes fran­cia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés : f5 és Í7 órakor. — FAK­LYA KAMARA: Kelly hősei I —II. Mb. amerikai vígjáték. Dup­la és III. helyár! Kezdés: Í5 órakor. — TOKAJ DISCOMOZI; A nők városa I—II. Mb. színes olasz dráma. 18 éven felüliek­nek ! Kezdés: 6 órakor. — TA­POLCA, ADY: Ben Hur I—H. Mb. színes amerikai film. Dup­la és III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — KRÚDY; Szép lány ajándékba. Mb. színes francia- olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — VASAS SI­KERFILMEK MOZIJA; Kémek a lokálban. Mb. színes francia bűnügyi vígjáték. 16 éven felü­lieknek! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Szirmok, vi­rágok, koszorúk. Színes magyar film. Kezdés: 5 órakor. — Jim Craig. Mb. színes ausztrál wes- ternfilm. II. helyár! Kezdés: 7 órakor. — M1SKOLC-HAMOR: Az istenek a fejükre estek. Mb. botswanai film. II. helyár! Kez­dés: f6 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Az Ezüst-tó kincse. NSZK—jugoszláv film. Kezdés* f6 órakor. — MISKOLC-PERE- CES: Altatódal nászágyon. Mb. színes olasz film. 16 éven felü­lieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Fel a fejjel. Színes ma­gyar vígjáték. Kezdés: 4 órakor. — Hét merész kaszkadőr. Szí­nes amerikai kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — LENINVÁROS, DERKOVITS: Kéjnö Kaliforniába készül. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: Í6 és f8 órakor. — ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI; Defekt. Magyar film. 16 éven felüliek­nek! II. helyár! Kezdés: 3, 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI: Az istenek a fejükre estek. Mb. színes botswanai víg­játék. II. helyár! Kezdés: hn4 és 6 órakor. — SÁROSPATAK RÁKÓCZI ÉJSZAKAI: Az iste­nek a fejükre estek. Mb. színes botswanai vígjáték. TI. helyár! Kezdés: n9 órakor. — SÁTOR­ALJAÚJHELY, BÉKE: A Jedi visszatér. Színes amerikai tudo­mányos-fantasztikus film. Ki­emelt és III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — ÓZD. BÉKE* Balfácán. Mb. színes francia vígláték. III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD. KOSSUTH: Csak semmi pánik . . . Színes magyar kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. színház 4, hétfő A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű bérlet Kezdés: este fél 8 órakor Mivel töltötte a hét végét? Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató- A péntek estét, mint oly sok miskolci, természetesen a televízió előtt töltöttem, hiszen o Szivárvány vetélkedő­ben a Herman Ottó Múzeum is erősen érdekelt volt, túl minden helybeli lokálpatriotizmusán. A két hétvégi napom csendes itthoni munkálkodással telt el, talán még ma, va­sárnap délután a feleségemmel kimegyünk Borsodgesztre, szétnézünk a kertünkben. Egyébként hétvége ide, pihenő oda, a szombati nap, meg vasárnap dételöttje bizony munkával telt el.- A múzeumigazgató, a néprajzkutató, oz egyetemi to- nár, vagy az otthonában tevékenykedő magánember mun­kájával?- Nehéz szétválasztani, A Corvina Kiadó egy képes kö- tetet szándékozik megjelentetni múzeumunkról. Ennek a kéziratát szerdán kell leadnunk. Tiz-tizenkét munkatársam munkája fekszik ebben a kötetben, illetve a kéziratban, amit most újra átnéztem, korrigáltam. A kötet szerkesztője ugyanis én vagyok. Közeledik a második egyetemi félév kezdete, én meg a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem néprajzi tanszékén tanítok, készülnöm kell hát az újra kezdődő oktatói munkára is.- És az unokolátogatós?- E héten elmaradt, mert a fiam családja most a má­sik nagyapánál van. Ott ugyanis disznót öltek... (bm) Jónás Gabriella zongoraestje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents