Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-03 / 28. szám
1985. február 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 . — Ez itt Indit-a Gandhi, ez meg Gagarin... itt van Brezsnyev, Andropov... itt meg az összes szovjet űrhajós fotója és autogramja ... Reagan elnök megküldte az amerikai kozmonauták kollekcióját is az aláírásokkal együtt, és köztük van Armstrongnak a Holdon készült felvétele is a lábnyomáról ... Forgattuk az albumokat Ózdon, ahol a televízió „Leg... leg... leg...” műsorából is ismert Pohl Ferenc egyedülálló gyűjteményét két napra kiállították a Pártoktatók Háza termében. Családi képről inézett szembe Erzsébet angol királynő; pipájából eregette a füstöt a fotómasina optikája előtt Helmut Kohl nyugatnémet kancellár; egy tengerparti pihenés közben kapták lencsevégre Cousteau kapitányt; egy nemes angoltelivérrel barátkozott Winston Churchill, Anglia háborúbeli miniszterelnöke. Kedves és barátságos sorokat olvashattunk a magyar politikusoktól érkezett levelekből, melyek között Kádár János, Óvári Miklós, Gáspár Sándor fotói, autogramjai sorakoztak. Pohl Ferenc több évtizede még tengerészként véletlenül összeismerkedett Willy Brandttal, aki akkoriban Nyugat-Berlin főpolgármestereként szabadságát töltötte egy utazáson. Gyermekei megkérték a tiszti szolgálatot teljesítő Pohl Ferencet, hogy mutassa be nekik a haSátoraljaújhely vonzáskörzetéhez számos község tartozik, hiszen vásárolni, különböző szolgáltatásokért, távoli részekről is jönnek ide. Az egészségügyi ellátást ez a város, mintegy százezer embernek biztosítja, ehhez mérten végzik a kórház rekonstrukcióját is már sole éve, látható, szép eredménynyel. Több község már közigazgatásilag is Sátoraljaújhelyhez tartozik, a fejlesztési, fenntartási, ellátási gondokkal, tennivalókkal együtt. Ezek közül a legnevesebb kétségkívül Széphalom, ahová minden évben sokan zarándokolnak el az ország különböző részeiből. Itt az ivó„Ebben az albumban tartom az európai kormányfők fotóit és autogramjait...” jót, majd a szíves kalauzolás után a gyerekek a szülőkhöz invitálták az első kormányost. A szülők: a Brandt család, a mai napig leveleznek Pohl Ferenccel, aki mi-, előtt tengerész lett volna, Ózdon a hengerműben dolgozott. Ebből az ismeretségből következett az ötlet, hogy levélben fordult a világ legkülönbözőbb országainak állam- és kormányfőihez. Egymás után érkeztek az autogrammal ellátott levelek. A gyűjteményben most 46 országból 935 fotó van. — Nagyon sokféle úton- ■módon igyekszem a kapcsolatot megteremteni. A belga királynak is írtam, nem tudtam a címét, de hát kivízellátást már megoldották. A Kazinczy-park miatt elég sok volt a kritika, de most már ennek a parknak a gondozása, kezelése is a város feladata. Károlyfalva — közigazgatásilag pár hónapja tartozik a városhoz — hamarosan megkapja az egészséges ivóvizet. Ennek a gondnak a megoldása már régóta időszerű, a község lakói nagyon is várják. Ide megszervezték a helyi autóbusz- járatot is, sajnos, a díjtételek emelkedtek, így most már ennek az ára is nagyjából annyi, mint a távolságié. Az ivóvizet egy másik községben, Rudabányácskán is rendezték. rályból csak egy van ... meg is jött a válasz. Fred Sino- watz osztrák kancellár nemcsak fotót, hanem egy tollat is küldött. Angliából, a miniszterelnökség titkársága küldte el Churchill és Montgomery tábornok fotóját is a miniszterelnök asszonyhoz írt levelemre válaszolva. Hogy miért csinálom? Eleinte csak a magam hobbija vezetett, de azt hiszem, nem haszontalan, ha meg tudom mutatni az érdeklődőknek korunk politikusait, azokat a tudósokat, művészeket, űrhajósokat és egyéb híres embereket, akiken nem kis mértékben múlik, hogy miképpen alakul korunk történelme, akiktől — függetlenül nemzeti hovatartozásuktól — mindannyian a béke megőrzését várjuk. A gyűjtemény nemcsak Ózdon aratott nagy sikert. Az ország több pontjáról érdeklődtek és a Hazafias Népfront segítségével most készítik elő egy tavaszi kiállítás megrendezését. A fel- szabadulási évforduló jegyében Pohl Ferenc levelet írt Magyarország valamennyi városa tanácselnökének, hogy küldjék meg fotójukat, valamint városuk címerét, a tervezett kiállításhoz. Eddig 42 városból érkezett meg a válasz és reméli a gyűjtő, hogy mire összejön valamennyi levél, addigra az évek óta rendezgetett kollekciója is eléri az ezredik darabot. sz. 1. Fitts - napsugárral Kelet-Svédországban, Studs- vik városban felavatták a világ első olyan központifű- tés-rendszerét, amelyet egész éven át csupán a Nap energiája táplál. A napelemek 120 négyzetméter felületet fednek be, s úgy helyezték el őket, hogy állandóan, a Nap irányába legyenek fordíthatók. A nyár folyamán így összegyűjtött napsugármeleg egy aknában tárolt 640 köbméter vizet mintegy 70 C-fokra hevíti fel. Az akna oldalait és alját 40 centiméter vastag ásványgyapot szigeteli, míg a víz felszínét poliuretánhab védi a lehűléstől. A tél beálltakor a forró vizet az 500 négyzetméter alapfelületű irodaépület fűtőrendszerébe szivattyúzzák. Iljbely községei Köztünk szólva Ismét divatba jött és ennek őszintén örülhetünk. Ez is egyike lehet ugyanis ama eszközöknek, amelyekkel emberibbé, és teljesebbé tehetjük életünket. Települések, vállalatok versengenek az évfordulós megemlékezésekkel. Van ahol az első okmánybeli megjelenés 750. évfordulójára emlékeznek, másutt az alapkőletétel 30. évfordulóját ünnepük. Lelkes emberek, nemes hobbinak hódolva kutatják településük múlt évszázadait, avagy vállalatuk, szövetkezetük évtizedeit, summázzák tapasztalataikat a honismereti mozgalom szervezett kereteiben, esetleg magánszorgalomból. A lokálpatriotizmus külsődleges megnyilvánulásaiból bizonyára lehet még elhagyni, serkenteni érdemes viszont minden olyan vonását, amely gazdagítja tartalmát, sava- borsát adja a vállalkozásoknak. A járdaépítésre, az óvodacsinosításra, szabadidőpark létesítésére buzdító szóért talán nem is vagyunk mindig hálásak, de milyen jó eltréfálkozni az ismerősökkel, a lakótársakkal a közös munka közben. Még gyakrabban találkozunk a büszkeség jogos érzésével, hogy tudniillik ezt meg ezt a fát én ültettem az új parkban, ezt a falat én építettem. Igaz: könnyebb büszkén visszaemlékezni részvételünkre egy-egy nagyobb akció esetében, mint például a gyermekrehabilitációs osztály, a véradóközpont, avagy a Herman Ot- tó-szabadidőpark. E nagyobb „tettek”-nél talán még értékesebb — még emberibb — az a csendes munka, amit a nyilvánosság mellőzésével vállalnak és végeznek szocialista brigádok, figyelmes szülők az osztályterem, a napközi, a környezet rendben- tartásáért. Voltak évek, amikor valamiféle kispolgári nyavalygásként kezeltük ezt a nemes, főleg érzelmi kötődést. Aztán meg a szuperracionalizmusunk miatt nem fért bele látókörünkbe. Mára ezen is túl vagyunk. Túl vagyunk mindannyiunk hasznára, hiszen ha csak az anyagi vonzatait nézzük is, az elmúlt évben a megyében 800 millió forintra tehető az az érték, amit az önzetlen társadalmi munka eredményezett. Ebben pedig nagy lendítőerő az egészséges lokálpatriotizmus. A tapasztalatok tehát egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak a divat miatt — remélhetőleg tartós lesz —, de sok más megfontolásból is érdemes az embereknek a lakóhelyükhöz, munkahelyükhöz való kötődését „hasznosítani”. Nem is csak a többlet társadalmi munka miatt, hanem mindenekelőtt egy jobb emberi közérzetért. Köztünk szólva: javítja a lakosság közérzetét, aki okosan épít a lokálpatriotizmusra, aki tudja, hogy az emberek szeretnek munkálkodni, saját kezdeményezésük, elképzelésük megvalósításán. Nagy Zoltán Szaporodó akták és résztvevők Alábbiakban azon penészről essék szó, melyet nemesnek aligha lehet nevezni. Nem a szalámi és a szőlő héján, még csak nem is a borospincék falán telepszik meg, hanem a lakóházak tapétáin, végsőkig megkeserítvén hívatlan megjelenésével az ott élők sorsát. Hogy a falpenészesedés, és következményeként a „penész-per” ma már közismert jelenséggé vált szerte az országban, így megyénkben és Miskolcon is, az Babus István, Vándor Sándor utca 23. szám alatti lakost a legkevésbé sem vigasztalja. Miért is enyhítene mérgén a mások baja, amikor nyolcadik emeleti lakásának szobafala paravánért kiált a lehangoló látvány miatt. — Egyre ritkábban hívunk vendéget, nehogy elborzadjanak. 1982-től kétszer tapétáztunk, de egy éve megint felütötte fejét a penész. Azóta kilincselek jobbx-a-balra, kapok ígéretet mindenünnen, csak jönni nem jön senki. Két kisgyerekem van, akik ebben a dohos levegőben kénytelenek felnőni... LMCNt TUDNI K&UT Babusék gondját közproblémának tartja Gyulai Ferenc, a Belvárosi Lakásszövetkezet műszaki vezetője. Jelenleg a szövetkezet 892 lakásából 24-et érint a pe- nészesedés. — Az okok? A műszaki vezető fanyar arccal sorolja a BÁÉV érveit. — A lakó ugyebár: lakik. Főz, gyereket nevel, pelenkát mos, virágokat ültet, párát lélegzik ki és be hanyag, felelőtlen módon. Akkor viszont mondják meg nekem, miért csak ez a 24 lakás penészes? Nem igaz, hogy csak az itteniek képtelenek „panel-életmódot” folytatni! A BÁÉV emberei fél- vagy negyedévente kijönnek, de az okot nem tudják megszüntetni, csak az okozatot. A mérgeskedést is tompítaná, ha a lakók nemcsak ígért határidőket, és kért halasztásokat kapnának. Tudok olyan esetről, amikor a Dan- kó Pista 25. szám alatti lakó kínjában végül Köjál-ellenőrzést kért, amely emberi tartózkodásra alkalmatlannak minősítette a lakását. — Mit tehet a szövetkezet? — Bejelent és vár. Nálunk utoljára október 17-én volt helyszíni szemle. Egyelőre egyezkedni szeretnénk, de ha ez nem sikerül, pereskedni fogunk. Előttünk áll a majdnem nyertes Avas-déli Lakásszövetkezet példája. A séma ugyanaz... * — A séma nem mindig ugyanaz! — szögezi le Pet- rovics Ernő, a BÁÉV főépítésvezetője, akihez a garanciális ügyek tartoznak. — Tudomásul kell végre vennünk, hogy az emberek nem egyformán élnek. Van, ahol a fűtési elégtelenség miatt keveset és rosszul (kereszt- huzat helyett tárt ablak) szellőztetnek, lehűlnek a falak, a pára lecsapódik. Aztán minek az a sok növény! Nem lehet 65 százaléknál magasabb a levegő páratartalma, és amikor kimegyünk, mérünk, percek alatt megállapítható, hogy itt valami nem stimmel. Akkor kezdünk vitatkozni... — Mindig a lakó a hibás? — Dehogyis. Hogy a Távhő nem fűt eléggé (16—17 fok van az előírt 20 helyett), hogy a tetőn levő motoros szellőzőberendezések nem folyamatosan, hanem csak heti 2—3 órát üzemelnek, arról valóban nem a lakó tehet. A legutóbbi bírósági határozatok már az ÉSZAK- TERV-et is kötelezték valamilyen eljárás kidolgozására, de két év óta nem sikerül alkalmazható technológiát létrehozniuk. Most pedig voltak ezek a nagy hidegek ugye ... hirtelen lehűltek a falak, kaptunk is Ózdról megint 37 lakást érintő bejelentést ... — Hány évig felelős javítani aBÁÉV? — 1981-től megnövekedett a garanciális idő. Három év helyett öt év, ha látható a hiba. Rejtettek esetében több is lehet. De hogy a hibákért ki a felelős, ma már nem egyértelmű. A vizsgálatok szerteágaznak... Szerte bizony. Egy másik BÁÉV-szakember újabb adalékkal szolgál: a lépcsőhá- zankénti két szárítóhelyiséget nem azért találták ki, hogy ott kulcsmásolók, sakkklubok vagy éppen kondicionáló termek létesüljenek, hanem a pelenkák, ruhaneműk szárítására. Hogy lelopják a ruhát? Kérem szépen, ez nem érv, a lakók ügyeljenek jobban — egymásra. Ügyeljenek. Annál is inkább, mert penész-ügyben újabban már nemcsak a lakóknak kell egymást figyelniük, hanem a lakások felépítésében és üzemeltetésében illetékes „társszerzőknek” is. A perek ugyanis, mint dr. Fenyőházi Elemér, a BÁÉV osztályvezető jogtanácsosa elmondta, egyre „komplexebbé” válnak. A tárgyalásokon ma már nemcsak a kivitelező jelenik meg, hanem a tervező is, mellette pedig, honi tájon maradva, a Borsodi Távhő. így aztán az elmarasztaló ítéletek nyilai sem csak egy céget vesznek célba, minek következtében megoszlanak a javítás költségei is. ★ Feltéve, ha van javítás. A dolog szépséghibája ugyanis, hogy — bár jogerős határozatban ítélik el mondjuk a tervezőt és kivitelezőt, fele-fele arányban — eddig még egyetlen ilyen pert sem követett javítás. Amit ugyanis a lakó annak vél — a tapéta leszedése, kicserélése — látszatintézkedés. Javítás addig nem is történhet, míg az ÉSZAKTERV azt a bizonyos technológiát ki nem dolgozza. A tervezőintézet pedig próbálkozik, próbálkozik, de a BÁÉV eddig egyetlen egyet sem fogadott el, mondván; nem jelent végleges megoldást. S hogy mennyire gyakori a penész-per? — Tipikus — teríti széjjel az aktákat dr. Fenyőházi Elemér. — Négy-öt éve sajnos tipikus. Három évre visszamenőleg mondok példákat: 1982-ben zajlott a „nagy miskolci per”, amely több mint száz tanácsi és szövetkezeti lakást érintett. Az elmarasztaló bírósági ítélet 50—50 százalékban vonatkozott tervezőre és kivitelezőre. Ez az arány a későbbieknél is jellemző volt. 1983-ban egy ózdi és hat kazincbarcikai, 1984-ben hat ózdi és három kazincbarcikai perünk volt. Az Avas- déli Lakásszövetkezettel még nem zárult le ... Por, pör hátán. Szaporodnak az akták, szaporodnak a feljelentések és a résztvevők. A penész-ügyek ma már nemcsak a lakót fojtogatják, hanem a kivitelezőn kívül számos más céget is — kapcsolódik a beszélgetésbe Fendle Ferenc, a BÁÉV fő- technológusa. — És nem véletlen, hogy kitágult a kör. Ez valamicskét a javunkra szolgál az ellenünkben egyértelműen a lakóközösségeket pártoló bírósággal szemben ... Mert nézze csak meg a kazincbarcikai lakások peréhez csatolt szakértői véleményt, amelyet az Ybl Miklós Műszaki Főiskola emberei készítettek! „Számításaink szerint — így a sommázás — legegyszerűbben a lakások ■»túlfűtésével'« lehetne a penésze- sedést csökkenteni. Javasoljuk, hogy a Távfűtő Művek kérjen az Energiafelügyelettől felmentést a szigorú energiatakarékossági intézkedések alól, mivel az ország leghidegebb pontja Borsod megye, Miskolc és Kazincbarcika városok”. Nos, ilyenformán szélesednek ezek az ügyek, és nyilvánvaló az összefüggésük a drasztikus energiatakarékossági intézkedésekkel. Nem véletlen, hogy a közelmúltban Kecskeméten rendeztek az ország nagy építőipari vállalatainak találkozót, amely a tömeges falpené- szesedésekkel foglalkozott. Fendle Ferenc részt vett ezen, és véleménye egy mondatban a következő: nem az építőipari vállalatok tehetnek a falpenészesedésről. Dönthet a bíróság bármiként is... * Kié tehát a felelősség? A beszélgetésekből az derült ki: megoszlik. Mi lehet a megoldás? Egyelőre nincs. Mert az ÉSZAKTERV, vagy az ország bármely más tervezővállalata egyedül aligha képes megbirkózni ezzel a feladattal. Hiába várják tőle a csodát, illetve azt a bizonyos technológiát, ámbár... Az illetékeseknek előbb-utóbb kell valamilyen megoldást találniuk, és nem várnak addig, amíg a gyarapodó „komplex perek” aktáit be nem lepi a penész ... Keresztény Gabriella
