Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-24 / 46. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. február 25., hétfő Ma ünnepélyes nyitás Abaújszántón Rádió mellett a zenehallgatás (értés) tu­MŰSOROK Immár nyolc esztendeje vissza-visszatérő ünnepe a magyar filméletnek a Film­napok falun sorozat megren­dezése. A kezdetekben ez a sorozat elsősorban azt a célt szolgálta, hogy o magyar fa­lusi életet tükröző filmalko­tásokat közelítse a falusi la­kossághoz, zömmel ilyen mű­vekből tevődjék ki a prog­ram. Tükröt kívánt tartani a sorozat a' falusi lakosság elé: falusi élet a vásznon, falusi nézők a széksorokban meggondolással. Voltak évek, amikor nagy számban adód­tak a falu változó életét tük­röző, egyfajta „falusi csen­des forradalmi korszakot” tükröző művek, mint például öt évvel ezelőtt a Harcmo­dor, a Békeidők, a Korked­vezmény című filmek egy­másutánja, amelyeknek mindegyike egy-egy akkor igen aktuális falusi társadal­mi gondolatkört járt körül a maga eszközeivel. Részben a falusi élet átalakulása, a la­kossági átrétegződés ered­ményeként azonban az ilyen steril falusi témák megrit­kultak — kivételes példa az olyan, mint a néhány év előtti Ne sápadj! —, a falu­si néző érdeklődése is mind­inkább az általánosabb, össz­társadalmi jellegűbb témák felé fordult. Éppen ezért ma már erőszakolt lenne a Film­napok falun sorozatot kizá­rólagosan falusi témákkal feltölteni. Már néhány éve az a cél, hogy e sorozat az egyetemes magyar filmművé­szet értékeit vigye közelébb a falun élő népességhez, hi­dat verjen az új magyar mű­vek és a falusi nézők kö­zött, s ne csak bemutasson műveket, hanem módot ad­jon találkozókra, gondolat- cserékre, filmalkotók megis­merésére, a filmek sugallta gondolatok továbbszövésére is. E gondolatok jegyében szerkesztette meg a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat a Filmnapok falun idei bor­sodi programját is, nem hagyva figyelmen kívül, hogy ez a sorozat szervesen kap­csolódik ahhoz az országosan meghirdetett és 1984 szep­temberétől 1985. április 4-ig tartó sorozathoz, amely Sorsforduló címmel, a felsza­badulásunk negyvenedik év­fordulójára emlékeztetve, egységes keretbe fogja az említett időszakba eső ősz- szes filmes rendezvényeket. Ilyenek voltak az elmúlt év őszén a munkásfilmnapok, a szovjet filmek fesztiválja, most a falusi filmnapok, majd ezt követi a forradal­mi ifjúsági napokhoz kap­csolódó filmes program, a kongresszusi filmszemle és a felszabadulási filmnapok sorozata, s bár időben már később lesz, de gyakorlati­lag ezek folytatója majd a májusban szokásos és újra esedékes szocialista filmek fesztiválja. A Filmnapok falun soro­zata a felszabadulásunk negyvenedik évfordulóját, il­letve a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusát megelőző hetekben folyik, és ez most külön is indokolja, hogy a legszéle­sebb közönségrétegekhez jut­tassák el a legújabb és a közelmúltban bemutatott ha­zai filmalkotásokat, azokat a műveket, amelyek a maguk sajátos nyelvén, a filmmű­vészet átfogalmazásában ad­nak képet napjainkról, kö­zeli és korábbi múltunkról, és a mai, meg a múlt tör­ténéseivel, képeivel kíván­nak választ adni a ma em­berét foglalkoztató kérdések­re — vagy esetleg könnye­debb hangvétellel szórakoz­tatni szeretnének. • A sorozat ünnepi megnyi­tása ma délután 17 órakor lesz Abaújszántón, a Május 1. moziban, ahol Kardos Jó­zsef nagyközségi tanácselnök bevezetője után Török László, az MSZMP Szerencs városi Bizottságának első titkára ünnepi beszédben méltatja a Filmnapok falun sorozatot, annak programját. Majd ezt követően a hazai agrárszo­cialista mozgalmak múlt szá­zad végi jelentkezésének egyik epizódját ábrázoló Esz- mélés című filmet vetítik le, s utána a filmgyár dolgozói­nak, a film alkotóinak köz­reműködésével ankétot ren­deznek róla. A Filmnapok falun prog­ramja gazdag, ígéretes. Több kiemelt rendezvény lesz a megyében és Miskolcon. Pél­dául március 1-én Sajószent- péteren, a Petőfi moziban a Társasutazás című filmet mutatják be, és utána Gaz­dag Gyula rendezővel vitat­kozhatnak az érdeklődők, március 4-én Sárospatakon, a Rákóczi moziban látható hasonló keretek között a Redl ezredes, természetesen ankéttal bővítve; ugyanerről a filmről rendhagyó iroda­lomóra lesz a miskolci Föl­des Ferenc Gimnáziumban, március 5-én. A Hazánk, Magyarország című doku­mentumfilm bemutatásához kapcsolódva — március 6- án — a miskolci Hevesy Iván Filmklubban lesz szak­mai tanácskozás a szövetke­zeti művelődési élet irányí­tói részvételével; 11-én Szentistvánban ankétot tar­tanak a Szirmok, virágok, koszorúk, 13-án a diósgyőri Ady Művelődési Házban a Vörös grófnő című filmről. A sorozat hivatalos prog­ramjában tizenhét újabb magyar film szerepel, de számos korábbi felújítása is látható. • Megkezdődik hát ma újra a Filmnapok falun sorozata, tovább folytatódik a Sorsfor­duló láncolata. Az elmúlt években Borsodban mindig sikeres volt ez a rendezvény, emlékezetes filmek, hasznos találkozások, gondolatcserék emléke kapcsolódik hozzá. Így legyen az idén is. Okos embereket hallgatni mindig jó! Hányszor va­gyunk úgy az életben, hogy megütközünk egy-egy jelen­ségen, megtorpanunk vala­mely feladat előtt, s nincs a közelünkben senki, aki bölcs tanácsaival továfablendíthet- ne. A rádió — felismerve ezt a társadalmi méretű hi­ányt — számos okosító (s mi tagadás, nemegyszer csak okoskodó) műsorral siet a segítségünkre. Ilyen — töb­bek közt — a Tanakodó is. Györfify Miklós kitűnően érti a szakmáját. Bizonyítja ezt azzal, ahogyan összeválogat­ja beszélgetőpartnereit, ki­választja a megvitatandó té­mát, s ahogyan kézben tart­ja a műsort. A kellő pilla­natban olykor naivnak tűnő kérdésekkel lendíti tovább a diskurzust, meghagyva azt a látszatot a partnereinek is, hallgatóinak is, hogy ők az okosabbak. Nem lebecsülen­dő képesség és ajándék ez egy országban, amely éppen legendásan rossz vitaikuítú- rájárói nevezetes. (Nincs tü­relmünk meghallgatni a má­sikat, egymás szavába vá­gunk stb., stb.) Csütörtökön délután (Pe­tőfi, 17.30—18.30) a vizuális kultúráról folyt a csevely. Az alcím szerint arról, hogy „mit tehetünk azért, hogy gyermekeink ne csak néz­zenek, hanem lássanak is”. Mármint a gyermekeink .. . Finom iróniát érzek ebben a megfogalmazásban, amely csak a kisdedek fogyatékos­ságait feltételezi... Indul­junk ki abból — ezt tették a műsorban is —, hogy vi­zuális élmény az egész lát­ható világ. Szűkítve a kört: nem mi határozzuk meg, hogy mit is akarunk látni, hiszen — leszámítva a leg­szűkebb környezetünket —, „a világ színpadát nem mi rendeztük be”. Közhelyigaz­ság ez, ténykérdés, ám azon a paradoxonon csak ritkán gondolkodunk el, hogy nem mindig, és mindenki látja is azt, amit néz. Nem véletle­nül hivatkoztak a műsorban is (ki tudja hányadszor) Ko­dályra, aki azt tanította, hogy igenis meg kell taníta­ni a fület a hallásra. Pedig Az „Emberi sorsok — nemzeti történelem” című so­rozatban ez alkalommal A szemtanú hitelességével cím­mel Hatz József visszaemlé­kezéseit közli a lap. A be­szélgetés érdekessége, hogy Hatz József egyike azon túl­élőknek, akik megjárták a német koncentrációs táboro­kat, olyan „különleges fog­lyok” társaságában, mint Leon Blum francia minisz­terelnök, Kállay Miklós volt datos, akarati aktus, míg a nézés nem az. A műsor vendégei: művé­szek, pedagógusok, pszicho­lógusok arról beszélgettek, hogy a nevelés mit tesz azért, hogy a gyerekeink valóban lássanak, tényleg birtokba vegyék a látható világot a maga szépségével és gazdagságával. AiTa a megállapításra jutottak, hogy az óvodából távolodva egy­re romlik a színvonal, sú­lyosbodnak a gondok. Az óvoda a gyerek életében az utolsó hely (nevelési fázis), ahol legalább megkísérlik a környezet formálásával is az otthon képzetét kelteni. Ké­sőbb az iskolában (beleért­ve az egyetemet is) egyre kopárabb, sivárabb, lélekte­lenebb lesz ez a környezet, passzív szerepre kárhoztatva a gyerekeket is. Ez aztán visszahat magára a gyerek­re, aki egyre nehezebben, „nyűgösebben” viseli el a sablonos, fantáziátlan kör­nyezetét. Ezzel is magyaráz­ható az a szomorú jelenség, hogy az óvodában még ak­tív, kreatív és őszinte gye­rek fokozatosan beszűkül, gátlásossá, passzívvá, közö­nyössé válik. A Tanakodó eredetileg a kamaszoknak szánt műsor, igen sajátosnak és tanulsá­gosnak érzem ezt a. folya­matot (mert nemcsak erre a műsorra jellemző), hogyan vált felnőtt műsorrá. Azaz — Goethe után szabadon — az élet üde zöldjébe, ho­gyan lopakodott be (íz okos­kodás szürkesége. Mert ezt a műsort bizony kamasz végig nem hallgatja. Ettől persze még lehet jó, de félő, hogy ebben az adásidőben sok szülő számára is elérhetet­len. A pedagógusokat pedig — pedig igen sok bölcs ta­nácsot is hallhat (ná)nak — alighanem irritálja már, hogy minduntalan kioktatják őket. (Nem mintha nem fér­ne rájuk olykor). magyar’ miniszterelnök, Schuschnig volt osztrák kancellár. Művelődéspolitikánk né­hány időszerű kérdésével foglalkozik a Kritika februá­ri számának több cikke. Ilyen Barabás Edit írása: Kultúra — hátrányos hely­zetben? — amely a kulturá­lis információ kérdéseit elemzi. Még tervezet cím­mel az oktatási reform né­hány problémájára világít rá Ambrus Z. Miklós—Ke­rékgyártó István Kulturális demokrácia és társadalmi részvétel, valamint Kunsza­bó Ferenc Szellemi köz­egészségügyünk című írása a magyar kulturális élet né­hány aktuális és megoldat­lan kérdését tárja fel. Korszerű és kortalan cím­mel Hollós Máté érdekes át­tekintést ad egy zeneszerző megítélése alapján zenei éle­tünk jelenségeiről. Elemzé­seinek alapja a Korunk ze­néje ’84 című sorozat, ame­lyet tizedszer rendeztek Bu­dapesten. A közelmúlt történelmének két izgalmas dokumentumát közli a lap. Károlyi Mihály levele Bőhm Vilmoshoz (1944. július 30.) nemcsak Károlyi, hanem a Londoni Magyar Tanács egész tevékenységé­nek is érdékes dokumentu­ma. rádió KOSSUTH: 0.20: Hogy tet­szik lenni? — 9.00: A hét zene­műve. — 9.30: Fodor József ver­sei. — 9.40: Ki kopog? — 10.05; Nyitnikék. — 10.35: Házy Er­zsébet operettfelvételeiből. — 11.05: Przemysli história. Szabó László hadtörténésszel beszélget Vadász Sándor. — 11.25; Szovjet dalok. — 11.40: Jókai Mór élete és kora. Mikszáth Kálmán írása rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Jogi arc­képcsarnok. — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. —14.10: Schubert: VI. szimfónia. —14.42: Nők zenéje. Krúdy Gyula no­vellája. — 14.55; Édes anya­nyelvűnk (ism.). — 15.00: Világ­ablak. — 15.30: A Szegedi Szim­fonikus Zenekar hangversenye. — 16.05: Ugróiskola. — 17.00; Eco-mix. — 17.30: Az új zene szolgálatában. — 17.50: Külföld­ről érkezett. — 19.15: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! — 20.45; A Philharmonia Zenekar két Offenbach-nyitányt játszik. — 20.55: A Rádiószínház bemu­tatója. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30; Kapcsoljuk a fi-os stúdióL — 23.30; Nótacso­kor. PETŐFI: 8.05: Népzene Ku- vaitból. — 0.17: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. — 12.10: Indulók, táncok fúvószenekarra. — 12.25; Kis magyar néprajz. — 12.30; Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13.05: Pophullám. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Tip-top- parádé. — 19.05: Nóták. — 19.30; Sportvilág. — 20.03; Show, ami show. — 23.20: Könnyűzene éj­félig. — 24.00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: A török Itá­liában. Operarészletek. — 10.09: Szimfonikus zene. — 11.30: Hein­rich Schiff és Roger Vignoles hangversenye. — 13.05: Lovak- rul. Széchenyi István könyvéről beszélgetés. — 13.35: Népzene sztereóban. — 14.00: Annie. Ze- nésjáték-részletek. — 14.26: A Quiet Riot felvételeiből. —14.56: Puccini: Manón Lescaut. Négy- felvonásos opera. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Új dzsessz- felvételeinkből. — 18.00: Diszkó­téka. — 19.05; Fiataloknak — kortárs zenéről. — 19.35: A Ma­gyar Rádió Händel-ciklusa. X/l. rész. — 20.36: A zeneirodalom remekeiből. — 21.37: Operaest. — 22.30: ,,Marsbéli krónikák.” A Solaris együttes nagylemezé­ről. — 23.00: A hét zeneműve. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-cs közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Fórum . . . Közbiztonság és közrend. Szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Mű­sorvezető: Horváth Kálmán. Te­lefonügyelet: Miskolcon 35-510, Egerben a 12-946, Salgótarjánban a 11-191. — 18.00: És'/ak-magyar- országi krónika. (Sajtótájékozta­tó az MTESZ-ben. — A sajóecse- gi híd sorsa? — A gondok elle­nére megfelelő az ellátás tej és tejtermékekből) — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a He­ves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. mozi BÉKE: Könnyű testi sértés. Színes magyar társadalmi drá­ma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — Aranyoskám. Mb. színes ame­rikai film. III. helyár! Kezdés: fl2 és n6 órakor. — Lady Chat- terley szeretője. Mb. színes an­gol-francia film. 18 éven felü­lieknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — BÉKE KA­MARA: Csárdáskirálynő. Magyar —NSZK opereütfilm. Kezdés: 4 órakor. — Az álarcos lovas le­gendája. Mb. amerikai western- f*lm. II. helyár! Kezdés: 6 óra­— Tengernyi a teendőm — mondta Németh Sándorné —, de egy percig sem siránko­zom, mind-mind kellemes el­foglaltság. Hét év után végre megkaptuk >a lakást a Jósika utcában. Kétszobás, gyö­nyörű! — Hogyan sikerült a hét­végi bevásárlás? — Pénteken bevásároltam, mivel csak fél 11-kor álltam munkába a Bocskai utcai MÁV-óvodában. Marhahúst vettem levesnek és sertéska­rajt. Szombaton húslevest főztem és sóskaszószt a főtt húshoz. Vasárnapra még ju­tott a levesből és ebédre rán­tottam ki a karajt. Burgo­nyapürével tálaltam. Az ősz- szel, az szb jóvoltából ked­vezményesen vásárolhattunk almát — egy jó adag pitére még jutott belőle. Takaréko­kor. — KOSSUTH: A nyolcadik utas: a halál. Színes angol- tu­dományos-fantasztikus film. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Ara­nyoskám. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: 13, hn5 és 7 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB; Ka­liforniai lakosztály. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely- ár! Kezdés: íb és Í7 órakor. — TÁNCSICS: Akit Bulldózemak hívtak. Mb. színes olasz vígjá­ték. III. helyár! Kezdés: f4, f6 és Í8 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA : Start két' keréken. Mb. színes amerikai ifjúsági film. Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Vészjelzés a tenger alól. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kez­dés: f5 órakor. — Szupermodell. Mb. színes amerikai film. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — PETŐFI: Feketeszakáll szelleme (felújítás). Mb. színes amerikai —angol vígjáték. III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — Szirmok, virágok, koszorúk. Színes ma­gyar dráma. 16 éven felüliek­nek! Kezdés; 4 és 6 órakor. — FÁKLYA: Az istenek a fejükre L estek. Mb. színes botswanai vígjáték. II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Pucéran és szabadon. Mb. francia vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — TO­KAJ DISCÖMOZI: Szuperzsaru. Mb. színes olasz vígjáték. Kez­dés: f7 órakor. — TAPOLCA. ADY: Amit tudni akarsz a szex­ről .. . Mb. színes amerikai víg­játék. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM : Mackenna aranya. Színes amerikai westemfilm. II. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — Utazás. Magyar film. Kezdés: 7 órakor. — EGYETEM ÉTTEREM: D. B. Cooper üldözése. Mb. színes ame­rikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: f9 órakor. — MISKOLC- HÁMOR: Aranyoskám. Mb. amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: Í6 órakor. — MISKOLC- SZIRMA: Meztelenek és bolon­dok. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott'! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINr BARCIKA. BÉKE: Gumi Tarzan. Mb. színes dán gyermekfilm. Kezdés: 4 órakor. — Vad faj- zat. Mb. színes olasz társadalmi dráma. 16 éven felülieknek! Kez­dés: 6 és 8 órakor. — LENIN- VÁROS, DERKOVITS: Redl ez­redes I—II. Színes magyar tör­ténelmi dráma. 16 éven felüliek­nek! Dupla helyár! Kezdés: f8 órakor. — A király és a ma­dár. Mb. színes francia rajz- mesefilm. Kezdés: f6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Házas­ság szabadnappal. Színes magyar vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSÁT* RÁKÓCZI; Az önvédelem nagy­mestere. Mb. színes szovjet ka­landfilm. Kezdés: hn4 és 6 óra­kor. — SÁROSPATAK, RÁKÓ­CZI, ÉJSZAKAI: Gyanútlan gyakornok. Mb. színes francia vígjáték. III. helyár! Kezdés: n9 Órakor. — SÁTOlíA' tv HELY. BÉKE: Hét' mesterlövész. Színes amerikai westernfilm. II. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — Gumi Tarzan. Mb. szí. dán gyer- mckfilm. Kezd.: 4 órakor. — ÓZD, BÉKE; Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓ­CZI: Lady Chatterley szeretője. Mb. színes francia—angol drá­ma. 18 éven felülieknek! Ki­emelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. színház 25, hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hanRvcrscnye Téli bérlet Kezdés: este fél 8 órakor san kell élnünk, nehéz volt összegyűjtenünk az OTP-la- kás 160 ezer forintos „beug- . róját", a törlesztés sem cse­kély. A férjem, aki építész- \ tervező, a hétvégeken is dol­gozik. — Mivel telt a szombat? — Mostam, takarítottam, majd elmentünk a Domus Áruházba, bútort nézni. Lát­tunk szépeket, de még gyűj­tenünk kell hozzá. Megláto­gattuk egy fél órára a nagy­mamát, majd az első osztá­lyos Gergő fiunkkal tanul­tunk — játékosan, aztán iga­zából is játszottunk egy jót■ — A vasárnap? — Szép nagy hó esett. Hó­golyóztunk a Majláthon, ahol azelőtt laktunk. Az este már a munkáé volt, fel kellett ké­szülnöm a hétfői óvodai fog­lalkozásra ... (benedek) Nagy siker a mozikban Aranyoskám Napjainkban látható a prem ienmozikban az Ara­nyoskám című amerikai filnwígjáték, amelyben Dustin Hoffman két szere­pet is játszik, ö a film­beli Michael és ő Dorothy is, azaz férfi- és nőszere­pet alakít a szórakoztató történetben. Fel lehetne egyébként ismerni a kép közepén ülő nőben Dustin Hoffmant? (horpácsi) II Kritika legújabb szálról . ' . . . Mivel töltötte a hét végét? A háziasszony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents