Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. február 23., szombat örvendetesen emelkedik azoknak a száma, akik szabad idejüket a természetben töltik. Megyénkben, Borsod-Abaúj-Zemplénben ehhez gazdag szépségű tájak csábítanak, hiszen folyók, tavak sokasága, erdőségek, hegy-völ. gyek, a Bükk meredély sziklái, a füstből, porból, ködből magasra kiemelkedő, szépséges fennsíkja, a Zemplén csodás vulkánikus lánca, az alföldi részek, a Bodrogköz végtelennek tűnő síkja, a Cserehát változatos vidéke mind megannyi érdekessége, szépsége vidékünknek, hol érdemes letanyázni, szalonnát csurdítani, különös illatokkal csalogató bográcsot kavargatni, a benn buzogó, ször- lyögő akármit kóstolgatni, még tiszta vizű patakban hűsölő üvegsöröket mustrálgatni, vagy csupán a városok szennyes levegőjéből, zajából kikerülve szemlélődni, nagyokat lélegezni. Megújulva, felfrissülve térhet meg bizony az ember az ilyen hétvégekről. A tavak, folyók partjait, csendes csalitosait kedvelők között mind több a horgász. Ez azért is szerencse, mert mint általában a szervezett turisták, a természetet, valóban kedvelő-féltő emberek: vigyázzák a környezetet, rendben, tisztán hagynak maguk után mindent. Sokan inkább arra is ügyelnek, hogy egy-egy szép tanyázóhelyen a tűzhely közelében száraz fát, gallyat is hagyjanak az utánuk következőknek. Rendbe rakva található néhol nyárs, sátorcövek, zsineg, befőttes gumival összefogott kagyló, benne só, meg ilyen apróság, ami mind jelzi: nem kocaturisták jártak itt, hanem visszatérni akarók. Bizony jó, hogy a hegy-völgyeket járó „bakancsos" turistákkal együtt növekszik a horgászok száma is. Ma már megyénkben körülbelül 17 ezren vannak! Lapunkban szűkös lehetőségeink szerint igyekeztünk eddig is helyet biztosítani az őket érdeklő témáknak, most viszont valamelyest növekedtek lehetőségeink. Időnként jelentkezünk hát összeállításunkkal, elsőként megyénk legnagyobb, mintegy nyolcezer horgászt számláló egyesületétől, az Észak-magyarországi Horgász Egyesülettől kapott információkat közöljük. Kissé csalinak is szánva. A többi horgásznak és leendő horgásznak. Örömmel fogadva minden arra érdemes információt, történést is, mi belefér szerény összeállításunkba. Halpikkelyek évgyűrűi Az ifjúsági horgászoknak az egyesület ismét rendez előadássorozatot a Miskolc, Széchenyi út 73. szám alatti klubban. Ezeket az előadásokat biológus tanárok, tapasztalt horgászok tartják meg, halakkal, természettel kapcsolatos, témákról, diavetítésekkel egybekötve. Szó lesz például a halpikkelvek évgyűrűiről, a csigolyákról is. Az előadásokat ma, február 23-án, március 2-án és 9-én tártjaik meg 9 órai kezdettel. Vízparti A huszonöt fokos mínuszok, a hófúvásos, járhatatlan utak idején, amikor a folyókon jégtörő hajók küszködnek, a tavakat 30 centis jég borítja, ilyenkor bizony még inkább csak az egyesület Széchenyi úti klubjában érdemes beszélgetni. eleveníteni a vízparti táborokat, a zöld füvet, a színes sátrakat, az esti tábortűz füstjét. De azért mégis meglesznek ezek a táborok most is. Az ifi horgászok minden évben várják már ezt az élményt. Megyénk sok szép területén jártak már, színesedtek sátraik, húzták fel táborok reggelente a zászlót és töltötték sok játékkal, vetélkedővel, halfogási versenynyel, fürdéssel a napot, ismerkedtek a környék nevezetességeivel, történelmi emlékeivel, mert az ilyesfajta ismeretterjesztés is belefér a programba. Különösen sokat jártak az évekkel ezelőtti ifik Fözy György tanár úrral, most pedig más vezetőkkel. Az idén valószínű a sárospataki berki holtágnál épül majd meg a tábor, a horgászvizek egyik legrango- sabbjánál. Horgászok mondták Á harcsa (Tóth János, miskolci horgász története.) Azzal kell kezdenem, hogy talán a virágföldből, talán a zöldség közül, de valahonnan előkerült egy kis lótetű. Csúnya neve van ennek a rovarnak, a legtöbb ember nyilván agyontapossa, de a horgászok nem. Én, itt miskolci bérházban lévő lakásomban megörültem jöttének, megfogtam, betettem egy uborkás üvegbe, annak aljára földet raktam, meg egy kis káposztalevelet. Később főtt sárgarépát, meg zöldséget is raktam be neki. Dehogy azért, mintha én meg akartam volna menteni! Az igazság az; hogy a lótetű kiváló csali, leginkább harcsára. Gondoltam, ha megőrzőm tavaszig, majd rákap egy nagy hal, leginkább a nagybajszú. Ápoltam, gondoztam hát ezt a lótetűt. Mármint: etettem. Az az ötletem támadt, hogy amikor viszem neki a főtt sárgarépát, füttyentek egyet. Ismételgetések után minden füttyre kibújt a földből! Nézd már — mondom így magamban. Én ezt csalinak szánom, kártékony is tudom, de ez meg lassan, akármi legyek, megszeret engem. Sőt, már én is megkedvelem. Ráadásul, „ő” meg bizalommal van irántam, úgyannyira, hogy hívásomra elő is jön. És egyre nagyobbként jön elő, mert közben kifejlődött, megerősödött, ha szabadna azt mondanom egy lótetű- re, hogy szép, hát azt mondanám. A tél közben elmúlt, elérkezett az idő. mikor a harcsákat is megpróbálhatjuk. Ócsanálos alatt vertünk sátrat és az én szép, erőteljes lótetűmet kissé restelkedve ugyan — őelőtte restelkedve — de felhúztam a harcsázó horogra, melyet egy igen erős, nyolcvanas zsinór fogott. Magamban még elnézést is kértem tőle, bedobtam a vízbe, a botot kitámasztottam, majd visszabújtam a sátorba társamhoz. Csúnya idő keletkezett. Éjjelre sűrű felhők érkeztek, erős széllel, hideggel. Hiába öltöztünk fel melegen, reszkettünk, fáztunk. Később vihar keletkezett, de akkora, hogy azt hittük, bevisz bennünket a Hernád- ba. Csattogott, mennydör- gött, villámlott, itt a vég. A fák recsegtek, ágak röpködtek, zörögtek a sátor ponyváján, én beláz.asod- tam, hajnalban kissé betegen ébredtem, de mentem megnézni a lótetűmet. illetve most már a nagy harcsámat, mert annak lennie kell! A viz zavarosan, sárgán csapkodott. A botom spicce letörve! Később megtaláltuk a zsinórral együtt. A harcsázó horog is eltörve, a megmaradt rész kiegyenesedve! Hát miféle hal kaphatta be ezt a horgot?! Milyen nagy hal volt az, „aki" eltörte a horgot, eltörte a spiccet és elmenekült?! A horogdarabot azóta is őrzöm. Hát ez az én nagy harcsám! Az összeállítást készítette Priska Tibor A mi szépséges Tiszánk — melyen most a jégtörők küszködnek - ilyen is tud lenni. A horgászások idejére az idén is ilyen lesz. Az üstökös pályája: ellipszis-alakban a Nap körül. Az égi vándor látogatása Edmond Halley, angol csillagász. Megállapította az üstökös pályáját. Az idei év végén és a jövő tavasszal földközelben lesz a Halley-üstökös. Legutóbb l!)10-ben volt látható egünkön ez a különös égi tünemény. Megjelenését évezredeken keresztül baljóslatú jelnek tekintették. Yue Tsunk kínai császár i. sz. 712-.ben lemondott trónjáról, amikor csillagászok jelentették neki az üstökös megjelenését. II. Harold angol király 1006-ban ugyanezért remegve ült nyeregbe, amikor a hastingsi csatába indult. (Ott is veszett.) N Legutóbbi, 76 évvel ezelőtti látogatásakor elterjedt, hogy a csillag csóvája gázzal fertőzi majd meg a Földet, ezért sokan gázmaszkot vásároltak. Az amerikai Oklahoma babonás polgárai — régi indián szokás szerint — szüzet ákartak áldozni az ismeretlennek. MEGFIGYELŐ ÁLLOMÁSOK Az üstökös küszöbönálló újabb látogatására alaposan felkészül a tudomány: megfigyelő készülékek tömege figyeli majd naprendszerünk fáradhatatlan vándorát. A múlt év december 15-én és 21-én elsőként a szovjet űrszondák, a Vega 1 és a Vega 2 startoltak, hogy jövő év márciusában keresztezzék a Halley útját. Ezeket követte a japán MS—T5 égi megfigyelő, amelyet augusztus 14-én a hasonló Planet —A szonda követ. A tervek szerint 1!)85. július 2-án a Francia-Guayanából lövik fel a nyugat-európai országok megfigyelő állomását, a Giot- tót. 1986 márciusában amerikai automata megfigyelő hold indul útjára. Természetesen földi megt figyelésben sem lesz hiány. Ballonok, rakéták mérőkészülékeket visznek a magasba, óriásteleszkópok fordulnak majd az üstökös felé, és a világ sok ezer csillagászati megfigyelője kutatja majd az eget. Mi is ez a különös égi tünemény, amely a naprendszer torzszülötteként, változatlan ellipszis-pályán száguld a világmindenségben? A tudósok szerint megfagyott gázok és víz, melyhez porrészecskék csapódtak. Magjának átmérője mintegy öt kilométer, világító csóvája viszont kétmillió kilométer hosszan nyúlik el a világűrben. A tudósok azért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a Halley kutatásának, mert az üstökös összetételéiből következtethetnek a naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére. HALLEY FELFEDEZÉSE Az első matematikus, aki az üstökös törvényszerűségeit lejegyezte, Edmond Halley angol királyi csillagász volt. Három korábbi (az 1531-i, 1607-i és 1682-i) üstökös megfigyelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azonos jelenségről van szó. S amikor újabb 76 év múltán, 1759-ben — Halley jövendölésénék megfelelően — újra megjelent az égi tünemény, igazolódott az angol tudós tétele. Azóta nevezik Halley-üstökösnek. A csóva keletkezésére vonatkozólag Fred L. Whipple amerikai asztrofizikus 1951- ben tette közzé elméletét. Eszerint az üstökös felülete napközeiben gőzzé változik, s az így keletkezett gáz több ezer kilométeres burokkal veszi körül a magot. A „napszél” hatására azután ebből nő ki a több millió kilométer hosszú csóva. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁSBAN Á japánok MS—T5 nevű szondájukkal 4—5 millió kilométerre akarják megközelíteni az üstököst, a Planet —A 200 ezer kilométerre közelítene. A szovjet Vega 1 és Vega 2 tízezer kilométer közelségbe kell, hogy kerüljön. A megfigyelések kiértékelésében egyébként amerikai tudósok együttműködnek szovjet kollégáikkal. A két Vega megfigyeléseire támaszkodva a nyugat-európaiak által felbocsátandó Giotto 500, kedvező esetben akár 100 kilométerre közelíti majd meg az üstököst. A japánok főként a csóvát, a szovjetek és a nyugat-európaiak a gázburok tulajdonságait remélik felfedezni. A porszemcsék és a gázmolekulák analízise az üstökös „ősanyagának” tanulmányozásához vezethet. A 2 Vegát és a Giottót természetesen magas érzékenységű kamerákkal is felszerelték, amelyekkel 1000 kilométer távolságból 50 méternél kisebb alakzatokat fényképezhetnek. Problémát jelent a képek megfelelő minőségben való Földre juttatása. A Giotto találkozását a Halley-vel például 4 óra időtartamra tervezik, s ez idő alatt a műszerek ki lesznek téve a porszemcsék valóságos „hóviharának”. ISf etwm 0d)«wttK A berlini Simplicissimus címlapja 1910-ben: Félelem a gáztól. Könyvet olvas a gép Az Észt Tudományos Akadémia Nyelvi és Irodalmi Intézetének tudósai beszédre bírták a könyvet. Ennek érdekében egy számítógépet látó- és beszédrendszerrel láttak el. Az elektronikus készülék hangosan felolvassa a géppel írt vagy nyomdában nyomtatott oldalakat. Ezzel párhuzamosan az olvasandó szöveget át lehet vinni a fénymásoló filmjére, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző formátumú könyveket egyenesen a géppel írt szövegről nyomtassák, meggyorsítva ezzel a könyvnyomtatás folyamatát. A tudósok most azon fáradoznak, hogy megtanítsák a számítógépet ne csak géppel írt, hanem kézírásos sorok elolvasására is.
