Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-20 / 42. szám

1985. február 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Bodrogközi (nagy)beruházás, avagy... 1. ...a víz azt tegye, amit az ember akar Több, mint egy esztendeje, pontosan 1983. október 29-én fog. lalkoztunk lapunkban részletesen megyénk egyik nagy beruhá­zási programjával, a Tisza és a Bodrog határolta, alföldi jelle­gű, mezőgazdasági művelésre olkalmas terület, a Bodrogköz komplex meliorációjával, ár- és belvízmentesítésével. Úgy vél­jük, időszerű újra nagyító alatt részleteiben megvizsgálni e több milliárd forintos, több, mint egy évtizedes időtartamú beruházás fontosságát, jelentőségét, a munkálatok jelenlegi állását, s is­mertetni a közvéleménnyel a már eddig megvalósított létesítmé­nyek szerepét, az elért eredményeket, a közeljövő megvalósítás­ra váró feladatait, nem utolsósorban a munkák során felmerült gondokat. Elöljáróban (emlékeztető­ül) néhány adat, információ: a Bodrogköz 47 604 hektáros tájegység, ahol a szántóte­rület nagysága 30149 hek­tár. E területen — különö­sen az utóbbi 20 évben — labilissá vált a korábban évtizedek, egészen pontosan a századforduló óta eredmé­nyesen folytatott gazdálko­dás. Különböző okoknál fog­va lényegesen magasabb lett a talajvizszint, s jelentős te­rületek 30—40 napig tartó, nehezen elvezethető belvíz alá kerültek. A víznyomá­sok következtében a talajok tömörödötté váltak, szerke­zetük megromlott, termőké­pességük lecsökkent. E ká­ros és negatív folyamatot elősegítette a belvízelvezető rendszerek elhanyagoltsága, illetve közel sem tökéletes kiépítettsége. Ez egyaránt vonatkozott (természetesen részben még ma is vonatko­zik) a meglevő üzemi, üzem­közi csatornákra és a fő- művi rendszerekre. A bel­vízzel borított terület 1980- ban például 20 800 hektár volt, s az itt gazdálkodó 12 termelőszövetkezetiben akkor, mintegy 300 millió forintos kár keletkezett, összességé­ben elmondható, hogy labi­lissá vált a térség gazdálko­dása, következésképp az itt élők megélhetése is, melynek érthető következménye volt a lakosság egyre nagyobb mérvű elvándorlása. A térség legkritikusabb időszakában született meg a Minisztertanács 3146/1977. számú határozata, amely el­rendelte a Bodrogköz bel­vízrendszerének helyreállí­tását, egyben az ehhez és a fejlesztéshez szükséges ta­nulmányterv elkészítését is. Megbízatás alapján négy év múlva 1981-ben az Agro- ber megyei kirendeltségének jóvoltából elkészült a térség komplex meliorációs terve. — Mi a Bodrogköz víz­rendezésének alapvető kon­cepciója? Erre a kérdésünkre Ste­fan Márton, az ÉVIZIG igaz­gatóhelyettes főmérnöke még 1983-ban így válaszolt: „A víz azt tegye, amit az ember akar. Az alapvető kiinduló­pont, a földek, a táblák leg­rövidebb időn belüli vízte­lenítése. Kritérium, hogy a vízborítás — szántóföld ese­tében — 3—5 napnál nem lehet hosszabb időtartamú. De gyepterület esetében sem haladhatja meg a 8 napot." E koncepció, s természe­tesen a konkrét tervek alap­ján kezdődött meg ebben az évtizedben a víz elvezetésé­nek üzemi, üzemközi és fő­művi beruházása a Bodrog­közben, egymástól függetle­nül, de mégis szorosan egy­másba épülve, egymáshoz kapcsolva. E munkálatokban (tervezés, kivitelezés, ellen­őrzés) sok érintett vett részt, s kezdetben nem kevés gond, súrlódás is adódott. Dr. Szigeti Antal, az Ag- rober megyei kirendeltségé­nek igazgatója másfél évvel ezelőtt ezeket panaszolta:,.A munkákat bizony nehezítet­te, hogy az ártámogatási ok­iratokat csak májusban kap­tuk meg. A bizonytalanság, hogy lesz-e rá pénz, vagy sem, visszafogta a beruhá­zók lendületét.. . Felhív­nám a figyelmet, a kivite­lezést végzők eszközellátott­ságának hiányosságaira is. Sok a régi, leamortizálódott gép, gyakori a munka közbe­ni meghibásodás. Azzal, hogy minden beruházás egyszerre kapott zöld utat, teremtő­dött gond is. A párhuzamos kivitelezések miatt ugyanis az üzemközi beruházás nem tart előrébb, mint az üze­mi, pedig g teljes siker ér­dekében egy fázissal meg kellene előznie azt. Magya­rul: ma nem egy üzemi te­rület meliorációja már ké­szen van, ugyanakkor pél­dául a szivattyúállások, ame­lyek az ár- és belvizet se­gítenek továbbítani, még nem készültek el...” A vázolt (s nem vázolt) gondok, súrlódások ellenére a munkálatok hol lassúbb, hol gyorsabb ütemben azért haladtak. S ennek 1983-ban már volt mérhető nyoma, eredménye. Koleszár Dénes, az egyik belvízzel érzékenyen érintett gazdaság, a tiszakarádi Új Élet Tsz elnöke mondta ak­kor: ,,Hogy nekünk, itt élők­nek, itt dolgozóknak mit je­lent ez a munka? A lehe­tetlen helyzetből hoz vissza bennünket... Ez évben (1983-ban) 2.9 tonna volt a hektáronkénti búzaátlagunk. Azokon a területeken, ahol már befejeződött a meliorá­ció, 4,4 tonnát értünk el.” A haszon tehát, ha még csak mutatóba is, de már az első években jelentkezett, azokban a gazdaságokban, ahol elsőként kezdték meg a meliorációs munkákat. Mindez összhangban van az Agrober megyei kirendeltsé­ge által készített tanulmány- terv termelésfejlesztési cél­kitűzéseivel. Ezek pedig a következők: 1. szűnjön meg a Bodrogközben a szántóte­rület csökkenése, e folyama­tot növekedés váltsa tel. 2. Teremtődjön meg a terme­lési biztonság. 3. Alakuljon ki a megfelelő növényter­mesztési szerkezet, ezen be­lül nőjön az árunövények aránya. 4. Teremtődjenek meg az alaptevékenység (nö­vénytermesztés, állattenyész­tés) eredményességének fel­tételei. Mindezek megvalósításához elsősorban az szükséges — s ezért munkálkodnak immár öt éve oly sokan a Bodrog­közben a Bodrogközért —, hogy az utóbbi évtizedek­ben sorscsapásnak nevezett víz azt tegye, amit az em­ber akar. Úgy viselkedjen, ahogy az ember akarja. Se­gítsen. ne ártson! Soroza­tunk következő részében a Bodrogközben minap tett látogatásunk tapasztalatairól számolunk be, az ott élő szakemberek véleményének is hangot adva. Hajdú Imre Nem igaz az, hogy a szá­mok ridegek, szenvtelenek. Hiszen egy labdarúgó-mér­kőzés harcát, a karaj árát, egy rég áhított külföldi úl megszerzésének feltételét legrövidebben és legjellem­zőbben numerikusán fejez­hetjük ki. A gyerekek szá­mából nemcsak a család nagyságára lehet következ­tetni, hanem á lehetősség­re is, s hogy mennyi pénz van egy vállalat fejlesztési számláján, az már utal ar­ra, hogy jut-e az új gé­pekre, vagy pedig be kell érni a régi technológiával. Talán emlékszik még rá a tisztelt olvasó, hogy ja­nuár utolsó szombatján kö­zölték a lapok a gazdaság és a társadalom elmúlt évi fejlődéséről összeállított statisztikái jelentést. A KSH megyei igazgatóságá­nak közleménye február 16-án jelent meg. A szo­kásos információknál ter­jedelmesebb beszámoló jog­gal került a legfrekventál­tabb oldalra, hiszen min­dennapi életünket alapve­tően meghatározó tények­ről tudósított. Jó hírként regisztrálhattuk. hogy a nemzeti jövedelem, az ipa­ri termelés és a lakossági fogyasztás a tervezettet né­mileg .meghaladó mérték­ben nőtt, ám a számokból az is kihüvelyezhető, hogy nagyobb dinamizmus szük­séges a gyorsabb előrelé­péshez. A háziasszonyt per­sze az érdekli, hogy meny­nyi van a borítókban, s ezért mennyi portékát sze­rezhet be a boltban és a piacon. S miután a dolgok összefüggenek, erre is vá­laszt talál a figyelmes ol­vasó. Az viszont már más kérdés, hogy a beszédes számok hatása mennyire érzékelhető a napi gyakor­latban. Hogy a lakossági takarékbetétek összege eg.v esztendő alatt tíz százalék­kal nőtt, s csaknem elérte a 220 milliárd forintot, az önmagában is sokágú kö­vetkeztetésre okot adó po­zitívum. De igazából csak annak dobogtatja meg a szívét, aki a íehérneműs szekrényben egyre hízó be­tétkönyvet őriz. Az árszín­vonal 8,3 százalékos emel­kedése viszont egyetemle­ges érdeklődést, s talán kétkedést is kelteit. Ki-ki vérmérséklete és pénztár­cája szerint ítél, de előíté­lettel viseltetni a kimuta­tások iránt nincs okunk. A tények makacs dol­gok, s ezzel kapcsolatban mondotta egy interjúban Huszár István: „Nem a statisztikának van igaza, nem azt kell megvédeni. A valóságot kell nagyon tisz­telni ... Semmi sem áll tá­volabb tőlünk, mint hogy a valóságot mesékkel dí­szítsük. Egyetlen tényt sem akarunk elhallgatni vagy megmásítani.” (brackn) A speciális kiképxésű keveréksxáMitó munkagép. Fotó: Pekó Ferenc A Sajószentpéteri Üveg­gyár felhívást intézett az ország jelentősebb autójaví- vállalataihoz, amelyben azt kérte, hogy olcsón elő­állítható, s az üvegipari alapanyagok gyáron belüli szállítására alkalmas mun­kagépeket tervezzenek, il­letve készítsenek el. A miskolci XVI. számú Autójavító Vállalat is jelent­kezett ötletével, amit azon­nal elfogadtak az üveggyá­riak. A keverékszállító jár­művet AVfA Röbur típusú tehergépkocsik alkatrészei­ből állította össze a vállalat kollektívája. Rekord gyor­sasággal, hat hónap alatt végezték a tervezéssel és a speciális kialakítású proto­típus elkészítésével. Az első gép „nyúzópróbája” még ezekben a napokban is tart a sajószentpéteri gyárban. Az eddigi információk sze­rint kedvezőek az üzemelte­tés tapasztalatai, sőt az üveggyár nyolc darab mun­kagépet összesen 3 millió forint értékben már meg­rendelt az autójavító válla­lattól. A vállalatnál nagyon bíz­nak abban, hogy a sajó­szentpéteri kedvező tapasz­talatok felkeltik más üveg­gyárak érdeklődését is. Az autójavító nemcsak a mun­kagépek garanciális javítá­sát, hanem a folyamatos al­katrészutánpótlást is vállal­ná. Sajátos módszerrel a politikai-gazdasági leladatok megoldásáért Sajtótájékoztató a megyei NEB-en A megyei és városi népi ellenőrzési bizottságok múlt évi tevékenységéről és az idei feladatokról tájékoztat­ták tegnap az újságírókat a megyei NEB-en. (A megyei tanács végrehajtó bizottsága decemberben tárgyalta a megyei NEB munkáját és megállapította, hogy a testü­let sajátos eszközeivel, mód­szereivel hatékonyan segíti a tanács előtt álló politikai és gazdasági feladatok megoldá­sát. A múlt év során széle­sedett a népi ellenőrzés ha­tásköre, összehangoltabbá vált a tervezés és koordiná­ció. bővült a NEB-nek a társadalmi szervekkel való munkakapcsolata.) A tegnapi sajtótájékozta­tón Józsa László, a megyei népi ellenőrzési bizottság el­nöke elmondta, hogy 1984- ben a megyei NEB 9 téma- vizsgálatot és 2 utóvizsgála­tot tartott, a városi NEB- ek pedig 49 alap- és célvizs­gálatot végeztek területükön. A megye közvéleménye nagy érdeklődést tanúsított a la­káskarbantartás- és felújí­tással, a termelőszövetkezeti szakcsoportok működésével, az időskorúak helyzetével, a butikok és szerződéses üzle­tek működésével kapcsolatos vizsgálatok iránt. A célvizs­gálatok — melyek többnyire bejelentések alapján kezdőd­nek — az utóbbi időben egy­re összetettebbekké váltak, nagyon nagy és körültekintő munkát kívánnak a népi el­lenőröktől. (A Topszolg ve­zetőinek visszaélései is egy célvizsgálat során kezdtek le­lepleződni.) A múlt évben 3X3 közér­dekű bejelentés és javaslat, továbbá 198 panasz érkezett a megyei NEB-hez, tehát az ünnepnapokat nem számítva, naponta kettő. Ezek hatvan százaléka megalapozott volt. Sajnos, azonban; a bejelen­tések és panaszok egynegye­de aláírás nélkül, névtelenül érkezik és ez sok esetben megnehezíti a munkát. Hol­ott fölösleges a félelem, ha jogos a panasz, a bejelentés, mert a bejelentőket, pana­szosokat mindenkor megvédi a NEB és a nevét természe­tesen titokban is tartja. A népi ellenőrök megyénk­ben tavaly 37 esetben kezde­ményeztek fegyelmi, 7 eset­ben kártérítési, 65 alkalom­mal szabálysértési és 7 al­kalommal büntető eljárást. De ettől lényegesen maga­sabb azoknak a javaslatok­nak a száma, amelyeket a NEB az illetékesekhez inté­zett és ezzel megszűntek bi­zonyos törvénysértési, gaz­dasági és egyéb hibaforrá­sok. (A megyei NEB egyéves munkája nyomán rendező­dött például a lázbérci víz­tározó okozta lakóházrongá­lódások kártérítési ügye.) Nagyon fontos a felelősségi rendszer minden fokon való érvényesülése. Hogy a belső vállalati ellenőrzés milyen liberális, arra egy példát mondtak. Megyénkben 1980 és 1984 között az ipari, épí­tőipari, közlekedési és szol­gáltató vállalatok 200 vizsgá­latot végeztek és mindössze 2 emberrel szemben java­soltak valamilyen eljárást. Ismertették az újságírókkal a megyei népi ellenőrzési bizottság idei témavizsgálati programját. Megvizsgálják- a gazdaságos anyagfelhasználá­si és technológiakorszerűsí­tési programok előkészítését a műtrágya és növényvédő szer gyártásának és felhasz­nálásának területén. Ellenőr­zik a magánlakás-építés kö­rülményeit. különös tekin­tettel az építőanyag-ellátásra és a műszaki feltételekre. Végigkísérik a szakemberek a zöldség-gyümölcs útját a termelőktől a fogyasztókig. Összegyűjtik az új vállalko­zási formák működésének eddigi tapasztalatait, meg­vizsgálják, milyen körülmé­nyek között tudjuk állam- polgári ügyeinket elintézni munkaidőn kívül. Vizsgála­tok indulnak továbbá a kül­földi kiküldetések szabály- szerűségére, a juhtenyésztés helyzetére, a sportegyesüle­tek pénzügyi gazdálkodására, valamint felmérik a táj- és környezetvédelemmel kap­csolatos határozatok végre­hajtását is. Fejtrágyázás februártól A február eleji enyhe idő­járás elolvasztotta a januári hótakarót a földeken. Meg­indult az élet a határban, több gazdaságban elkezdték az idei év első szántóföldi munkáját, a gabonafélék ta­vaszi fejtrágyázását. Ám a tél, kicsúfolván minden szorgos igyekezetei, zord hi­deggel, vastag hóval, sőt he­lyenként hófúvással „söpör­te” ki a földekről a gépeket és embereket. Megkérdeztük Lovász Attilát, a megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás szaktanácsadó­ját, mikor kell időben és szakszerűen íejtrágyázni és az eddig elvégzett munka nem okoz-e károkat? — A gabonafélék a nitro­géntrágya szükségletük egy- harmadát már az őszi alap­trágyázáskor megkapták. A többit azonban tavasszal, februártól májusig, fejtrá­gyázás formájában kell ki­juttatni a gabonatáblákra. Ez ideig csak a sík terüle­ten gazdálkodó nagyüzemek tudták megkezdeni a mun­kákat. A lejtős vagy hullá­mos területeken nem ajánla­tos a hóra vagy a fagyott talajra kiszórni a fejtrágyát, mert az olvadáskor lemo­sódhat a talajról és vizeket szennyezhet, illetve a völ­gyekben összegyűlve toxikus hatást is kifejthet. A megye termőterületének közel két­harmada erdőtalaj, ami bi­zonyos fokú lejtést feltételez. Ezeken a területeken tehát még várni kell a fejtrágyá­zással. Sőt, azoknál az üze­meknél, ahol lehetőség van folyékony trágyázásra, aján­latos a második-harmadik tápanyagpótlást így elvégez­ni, de még' a növény szárba- szökkenése előtt! Miután ta­lajaink zöme savanyú kém­hatású, célszerű mész alap­anyagú nitrogénműtrágyát alkalmazni. A jó fejtrágyá­zás termésnövekedést ered­ményez, de a jelen gazdasá­gi körülmények között csak akkor, ha azt időben és szakszerűen végezték. (bca)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents