Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
1985. február 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Bodrogközi (nagy)beruházás, avagy... 1. ...a víz azt tegye, amit az ember akar Több, mint egy esztendeje, pontosan 1983. október 29-én fog. lalkoztunk lapunkban részletesen megyénk egyik nagy beruházási programjával, a Tisza és a Bodrog határolta, alföldi jellegű, mezőgazdasági művelésre olkalmas terület, a Bodrogköz komplex meliorációjával, ár- és belvízmentesítésével. Úgy véljük, időszerű újra nagyító alatt részleteiben megvizsgálni e több milliárd forintos, több, mint egy évtizedes időtartamú beruházás fontosságát, jelentőségét, a munkálatok jelenlegi állását, s ismertetni a közvéleménnyel a már eddig megvalósított létesítmények szerepét, az elért eredményeket, a közeljövő megvalósításra váró feladatait, nem utolsósorban a munkák során felmerült gondokat. Elöljáróban (emlékeztetőül) néhány adat, információ: a Bodrogköz 47 604 hektáros tájegység, ahol a szántóterület nagysága 30149 hektár. E területen — különösen az utóbbi 20 évben — labilissá vált a korábban évtizedek, egészen pontosan a századforduló óta eredményesen folytatott gazdálkodás. Különböző okoknál fogva lényegesen magasabb lett a talajvizszint, s jelentős területek 30—40 napig tartó, nehezen elvezethető belvíz alá kerültek. A víznyomások következtében a talajok tömörödötté váltak, szerkezetük megromlott, termőképességük lecsökkent. E káros és negatív folyamatot elősegítette a belvízelvezető rendszerek elhanyagoltsága, illetve közel sem tökéletes kiépítettsége. Ez egyaránt vonatkozott (természetesen részben még ma is vonatkozik) a meglevő üzemi, üzemközi csatornákra és a fő- művi rendszerekre. A belvízzel borított terület 1980- ban például 20 800 hektár volt, s az itt gazdálkodó 12 termelőszövetkezetiben akkor, mintegy 300 millió forintos kár keletkezett, összességében elmondható, hogy labilissá vált a térség gazdálkodása, következésképp az itt élők megélhetése is, melynek érthető következménye volt a lakosság egyre nagyobb mérvű elvándorlása. A térség legkritikusabb időszakában született meg a Minisztertanács 3146/1977. számú határozata, amely elrendelte a Bodrogköz belvízrendszerének helyreállítását, egyben az ehhez és a fejlesztéshez szükséges tanulmányterv elkészítését is. Megbízatás alapján négy év múlva 1981-ben az Agro- ber megyei kirendeltségének jóvoltából elkészült a térség komplex meliorációs terve. — Mi a Bodrogköz vízrendezésének alapvető koncepciója? Erre a kérdésünkre Stefan Márton, az ÉVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke még 1983-ban így válaszolt: „A víz azt tegye, amit az ember akar. Az alapvető kiindulópont, a földek, a táblák legrövidebb időn belüli víztelenítése. Kritérium, hogy a vízborítás — szántóföld esetében — 3—5 napnál nem lehet hosszabb időtartamú. De gyepterület esetében sem haladhatja meg a 8 napot." E koncepció, s természetesen a konkrét tervek alapján kezdődött meg ebben az évtizedben a víz elvezetésének üzemi, üzemközi és főművi beruházása a Bodrogközben, egymástól függetlenül, de mégis szorosan egymásba épülve, egymáshoz kapcsolva. E munkálatokban (tervezés, kivitelezés, ellenőrzés) sok érintett vett részt, s kezdetben nem kevés gond, súrlódás is adódott. Dr. Szigeti Antal, az Ag- rober megyei kirendeltségének igazgatója másfél évvel ezelőtt ezeket panaszolta:,.A munkákat bizony nehezítette, hogy az ártámogatási okiratokat csak májusban kaptuk meg. A bizonytalanság, hogy lesz-e rá pénz, vagy sem, visszafogta a beruházók lendületét.. . Felhívnám a figyelmet, a kivitelezést végzők eszközellátottságának hiányosságaira is. Sok a régi, leamortizálódott gép, gyakori a munka közbeni meghibásodás. Azzal, hogy minden beruházás egyszerre kapott zöld utat, teremtődött gond is. A párhuzamos kivitelezések miatt ugyanis az üzemközi beruházás nem tart előrébb, mint az üzemi, pedig g teljes siker érdekében egy fázissal meg kellene előznie azt. Magyarul: ma nem egy üzemi terület meliorációja már készen van, ugyanakkor például a szivattyúállások, amelyek az ár- és belvizet segítenek továbbítani, még nem készültek el...” A vázolt (s nem vázolt) gondok, súrlódások ellenére a munkálatok hol lassúbb, hol gyorsabb ütemben azért haladtak. S ennek 1983-ban már volt mérhető nyoma, eredménye. Koleszár Dénes, az egyik belvízzel érzékenyen érintett gazdaság, a tiszakarádi Új Élet Tsz elnöke mondta akkor: ,,Hogy nekünk, itt élőknek, itt dolgozóknak mit jelent ez a munka? A lehetetlen helyzetből hoz vissza bennünket... Ez évben (1983-ban) 2.9 tonna volt a hektáronkénti búzaátlagunk. Azokon a területeken, ahol már befejeződött a melioráció, 4,4 tonnát értünk el.” A haszon tehát, ha még csak mutatóba is, de már az első években jelentkezett, azokban a gazdaságokban, ahol elsőként kezdték meg a meliorációs munkákat. Mindez összhangban van az Agrober megyei kirendeltsége által készített tanulmány- terv termelésfejlesztési célkitűzéseivel. Ezek pedig a következők: 1. szűnjön meg a Bodrogközben a szántóterület csökkenése, e folyamatot növekedés váltsa tel. 2. Teremtődjön meg a termelési biztonság. 3. Alakuljon ki a megfelelő növénytermesztési szerkezet, ezen belül nőjön az árunövények aránya. 4. Teremtődjenek meg az alaptevékenység (növénytermesztés, állattenyésztés) eredményességének feltételei. Mindezek megvalósításához elsősorban az szükséges — s ezért munkálkodnak immár öt éve oly sokan a Bodrogközben a Bodrogközért —, hogy az utóbbi évtizedekben sorscsapásnak nevezett víz azt tegye, amit az ember akar. Úgy viselkedjen, ahogy az ember akarja. Segítsen. ne ártson! Sorozatunk következő részében a Bodrogközben minap tett látogatásunk tapasztalatairól számolunk be, az ott élő szakemberek véleményének is hangot adva. Hajdú Imre Nem igaz az, hogy a számok ridegek, szenvtelenek. Hiszen egy labdarúgó-mérkőzés harcát, a karaj árát, egy rég áhított külföldi úl megszerzésének feltételét legrövidebben és legjellemzőbben numerikusán fejezhetjük ki. A gyerekek számából nemcsak a család nagyságára lehet következtetni, hanem á lehetősségre is, s hogy mennyi pénz van egy vállalat fejlesztési számláján, az már utal arra, hogy jut-e az új gépekre, vagy pedig be kell érni a régi technológiával. Talán emlékszik még rá a tisztelt olvasó, hogy január utolsó szombatján közölték a lapok a gazdaság és a társadalom elmúlt évi fejlődéséről összeállított statisztikái jelentést. A KSH megyei igazgatóságának közleménye február 16-án jelent meg. A szokásos információknál terjedelmesebb beszámoló joggal került a legfrekventáltabb oldalra, hiszen mindennapi életünket alapvetően meghatározó tényekről tudósított. Jó hírként regisztrálhattuk. hogy a nemzeti jövedelem, az ipari termelés és a lakossági fogyasztás a tervezettet némileg .meghaladó mértékben nőtt, ám a számokból az is kihüvelyezhető, hogy nagyobb dinamizmus szükséges a gyorsabb előrelépéshez. A háziasszonyt persze az érdekli, hogy menynyi van a borítókban, s ezért mennyi portékát szerezhet be a boltban és a piacon. S miután a dolgok összefüggenek, erre is választ talál a figyelmes olvasó. Az viszont már más kérdés, hogy a beszédes számok hatása mennyire érzékelhető a napi gyakorlatban. Hogy a lakossági takarékbetétek összege eg.v esztendő alatt tíz százalékkal nőtt, s csaknem elérte a 220 milliárd forintot, az önmagában is sokágú következtetésre okot adó pozitívum. De igazából csak annak dobogtatja meg a szívét, aki a íehérneműs szekrényben egyre hízó betétkönyvet őriz. Az árszínvonal 8,3 százalékos emelkedése viszont egyetemleges érdeklődést, s talán kétkedést is kelteit. Ki-ki vérmérséklete és pénztárcája szerint ítél, de előítélettel viseltetni a kimutatások iránt nincs okunk. A tények makacs dolgok, s ezzel kapcsolatban mondotta egy interjúban Huszár István: „Nem a statisztikának van igaza, nem azt kell megvédeni. A valóságot kell nagyon tisztelni ... Semmi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy a valóságot mesékkel díszítsük. Egyetlen tényt sem akarunk elhallgatni vagy megmásítani.” (brackn) A speciális kiképxésű keveréksxáMitó munkagép. Fotó: Pekó Ferenc A Sajószentpéteri Üveggyár felhívást intézett az ország jelentősebb autójaví- vállalataihoz, amelyben azt kérte, hogy olcsón előállítható, s az üvegipari alapanyagok gyáron belüli szállítására alkalmas munkagépeket tervezzenek, illetve készítsenek el. A miskolci XVI. számú Autójavító Vállalat is jelentkezett ötletével, amit azonnal elfogadtak az üveggyáriak. A keverékszállító járművet AVfA Röbur típusú tehergépkocsik alkatrészeiből állította össze a vállalat kollektívája. Rekord gyorsasággal, hat hónap alatt végezték a tervezéssel és a speciális kialakítású prototípus elkészítésével. Az első gép „nyúzópróbája” még ezekben a napokban is tart a sajószentpéteri gyárban. Az eddigi információk szerint kedvezőek az üzemeltetés tapasztalatai, sőt az üveggyár nyolc darab munkagépet összesen 3 millió forint értékben már megrendelt az autójavító vállalattól. A vállalatnál nagyon bíznak abban, hogy a sajószentpéteri kedvező tapasztalatok felkeltik más üveggyárak érdeklődését is. Az autójavító nemcsak a munkagépek garanciális javítását, hanem a folyamatos alkatrészutánpótlást is vállalná. Sajátos módszerrel a politikai-gazdasági leladatok megoldásáért Sajtótájékoztató a megyei NEB-en A megyei és városi népi ellenőrzési bizottságok múlt évi tevékenységéről és az idei feladatokról tájékoztatták tegnap az újságírókat a megyei NEB-en. (A megyei tanács végrehajtó bizottsága decemberben tárgyalta a megyei NEB munkáját és megállapította, hogy a testület sajátos eszközeivel, módszereivel hatékonyan segíti a tanács előtt álló politikai és gazdasági feladatok megoldását. A múlt év során szélesedett a népi ellenőrzés hatásköre, összehangoltabbá vált a tervezés és koordináció. bővült a NEB-nek a társadalmi szervekkel való munkakapcsolata.) A tegnapi sajtótájékoztatón Józsa László, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondta, hogy 1984- ben a megyei NEB 9 téma- vizsgálatot és 2 utóvizsgálatot tartott, a városi NEB- ek pedig 49 alap- és célvizsgálatot végeztek területükön. A megye közvéleménye nagy érdeklődést tanúsított a lakáskarbantartás- és felújítással, a termelőszövetkezeti szakcsoportok működésével, az időskorúak helyzetével, a butikok és szerződéses üzletek működésével kapcsolatos vizsgálatok iránt. A célvizsgálatok — melyek többnyire bejelentések alapján kezdődnek — az utóbbi időben egyre összetettebbekké váltak, nagyon nagy és körültekintő munkát kívánnak a népi ellenőröktől. (A Topszolg vezetőinek visszaélései is egy célvizsgálat során kezdtek lelepleződni.) A múlt évben 3X3 közérdekű bejelentés és javaslat, továbbá 198 panasz érkezett a megyei NEB-hez, tehát az ünnepnapokat nem számítva, naponta kettő. Ezek hatvan százaléka megalapozott volt. Sajnos, azonban; a bejelentések és panaszok egynegyede aláírás nélkül, névtelenül érkezik és ez sok esetben megnehezíti a munkát. Holott fölösleges a félelem, ha jogos a panasz, a bejelentés, mert a bejelentőket, panaszosokat mindenkor megvédi a NEB és a nevét természetesen titokban is tartja. A népi ellenőrök megyénkben tavaly 37 esetben kezdeményeztek fegyelmi, 7 esetben kártérítési, 65 alkalommal szabálysértési és 7 alkalommal büntető eljárást. De ettől lényegesen magasabb azoknak a javaslatoknak a száma, amelyeket a NEB az illetékesekhez intézett és ezzel megszűntek bizonyos törvénysértési, gazdasági és egyéb hibaforrások. (A megyei NEB egyéves munkája nyomán rendeződött például a lázbérci víztározó okozta lakóházrongálódások kártérítési ügye.) Nagyon fontos a felelősségi rendszer minden fokon való érvényesülése. Hogy a belső vállalati ellenőrzés milyen liberális, arra egy példát mondtak. Megyénkben 1980 és 1984 között az ipari, építőipari, közlekedési és szolgáltató vállalatok 200 vizsgálatot végeztek és mindössze 2 emberrel szemben javasoltak valamilyen eljárást. Ismertették az újságírókkal a megyei népi ellenőrzési bizottság idei témavizsgálati programját. Megvizsgálják- a gazdaságos anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési programok előkészítését a műtrágya és növényvédő szer gyártásának és felhasználásának területén. Ellenőrzik a magánlakás-építés körülményeit. különös tekintettel az építőanyag-ellátásra és a műszaki feltételekre. Végigkísérik a szakemberek a zöldség-gyümölcs útját a termelőktől a fogyasztókig. Összegyűjtik az új vállalkozási formák működésének eddigi tapasztalatait, megvizsgálják, milyen körülmények között tudjuk állam- polgári ügyeinket elintézni munkaidőn kívül. Vizsgálatok indulnak továbbá a külföldi kiküldetések szabály- szerűségére, a juhtenyésztés helyzetére, a sportegyesületek pénzügyi gazdálkodására, valamint felmérik a táj- és környezetvédelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtását is. Fejtrágyázás februártól A február eleji enyhe időjárás elolvasztotta a januári hótakarót a földeken. Megindult az élet a határban, több gazdaságban elkezdték az idei év első szántóföldi munkáját, a gabonafélék tavaszi fejtrágyázását. Ám a tél, kicsúfolván minden szorgos igyekezetei, zord hideggel, vastag hóval, sőt helyenként hófúvással „söpörte” ki a földekről a gépeket és embereket. Megkérdeztük Lovász Attilát, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szaktanácsadóját, mikor kell időben és szakszerűen íejtrágyázni és az eddig elvégzett munka nem okoz-e károkat? — A gabonafélék a nitrogéntrágya szükségletük egy- harmadát már az őszi alaptrágyázáskor megkapták. A többit azonban tavasszal, februártól májusig, fejtrágyázás formájában kell kijuttatni a gabonatáblákra. Ez ideig csak a sík területen gazdálkodó nagyüzemek tudták megkezdeni a munkákat. A lejtős vagy hullámos területeken nem ajánlatos a hóra vagy a fagyott talajra kiszórni a fejtrágyát, mert az olvadáskor lemosódhat a talajról és vizeket szennyezhet, illetve a völgyekben összegyűlve toxikus hatást is kifejthet. A megye termőterületének közel kétharmada erdőtalaj, ami bizonyos fokú lejtést feltételez. Ezeken a területeken tehát még várni kell a fejtrágyázással. Sőt, azoknál az üzemeknél, ahol lehetőség van folyékony trágyázásra, ajánlatos a második-harmadik tápanyagpótlást így elvégezni, de még' a növény szárba- szökkenése előtt! Miután talajaink zöme savanyú kémhatású, célszerű mész alapanyagú nitrogénműtrágyát alkalmazni. A jó fejtrágyázás termésnövekedést eredményez, de a jelen gazdasági körülmények között csak akkor, ha azt időben és szakszerűen végezték. (bca)