Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
Hogyan fejlődött az elmúlt években Kazincbarcika? — erről kérdeztük Takács Istvánt, a városi tanács elnökét. — A közelgő pártértekezlet és az idén tavasszal tartandó tanácstagi, ország- gyűlési választások előtt mi is elkészítjük számvetésünket — mondotta. — Az utóbbi években úgy érezzük, tovább erősödött a tanácsi szervek népképviseleti, önkormányzati jellege. Szakigazgatási szerveink a bürokratizmus felszámolására, a lakosság ügyeinek, panaszainak gyors, lelkiismeretes intézésére törekedtek. Mindezek mellett a jövőben jobb munkaszervezéssel javítanunk kell a szakigazgatási szervek közötti kapcsolatot. A tanácsi dolgozók munkáját nehezíti, hogy „kinőttük” a Fő téri épületet; jó néhány hivatalunk a város különböző helyein elszórva, kedvezőtlen körülmények között dolgozik. — A lakosság életkörülménye, életszínvonala differenciáltan alakult. A szerényebb fejlesztési lehetőségek ellenére eredményeinket alapvetően sikerült megőrizni, s egyes területeken, például a lakásellátásban jelentősen javítani. Tavaly több mint félmilli- árd forinttal gazdálkodtunk, s ez a tekintélyes összeg elegendő volt intézményeink működtetésére és fejlesztési céljaink megvalósítására. Az elmúlt évben több mint 400 lakás épült a városban. Ez azt is jelenti, hogy egy lakásigénylő három éven belül lakáshoz juthat Barcikán. Tavaly egy 32 lakásos garzonházat is átadtunk a fiataloknak. — Javult a kereskedelem áruellátása, bővült az üzlethálózat. A kertvárosban felépült egy szolgáltatóház, amelyben posta, Patyolat, cipőjavító és ételbár emeli a szolgáltatások színvonalát. Ugyancsak a kertvárosban adtunk át egy száz férőhelyes óvodát, amelyben tornaszoba is van. Igaz, az áruellátás a város peremrészein és vonzáskörzetében, a kisebb községekben nem megfelelő. Az elmúlt évben nőtt a magánkereskedők és a kisiparosok száma, s az új üzemeltetési formák elterjedésével rugalmasabbak a kereskedők, de növekedett a fogyasztói érdekek megsértésének száma is. — Arányosan, harmonikusan alakult a település- fejlesztés. Az 1982-ben kapott megtisztelő Hild-érem további jó munkára ösztönözi nemcsak a tanácsi szerveket, hanem a városukat szerető, lakóhelyükért áldozatra, társadalmi munkára kész kazincbarcikaiakat is. A városban 120 ezer négyzetméter park van, amely az elmúlt évben kétezer négyzetméterrel növekedett. Folytattuk a Mini-Vadon építését, a vegyipari szakközépiskolában is elkészült egy hadi- technikai park. A kazincbarcikai vállalatok, intézmények, az itt élők összefogása szép, s hasznos hagyomány a városban. — A városfejlesztési terveinknek megfelelően, .újabb építési terület előkészítését kezdtük meg a kertvárosi részen. Itt a hetedik ötéves tervben újabb 250—260 lakást építünk fel. Elkezdtük egy középfokú oktatási intézmény építését, 1986-ra elkészül egy szakmunkásképző és a 12 tantermes általános iskola is. Az idén átadtunk egy új ABC-áruházat és egy műszaki boltot. Tovább bővítjük a közműhálózatot, a távfűtést, a gázvezetéket. Az idén valamivel szerényebb összeg, mintegy 160 millió forint van fejlesztésre. Ezért is számítunk továbbra is a vállalatok közreműködésére, a széles körű társadalmi összefogásra. Természetesen ismét megpályáztuk a Tiszta, virágos város címet, meghirdettük az Egy újszülött — egy fa akciót, segítséget adunk, hogy minél több virágos erkély legyen a városban. Tovább szorgalmazzuk az eddig is sikeres környezetvédő akciókat; környezetismereti, környezetvédő vetélkedőt hirdetünk az iskolákban. — A vállalatoknak, intézményeknek az idén is elküldtük az 1985. évi társadalmi munkaakciók tervét. Bízunk benne, hogy a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az idén is szép eredményeket hoz a barcikai dolgozók társadalmi munkája. A pártszervezetek tennivalói A városi pártbizottság az elmúlt héten tárgyalta a vállalatok és szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodását. A mérlegkészítés egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy a pártszervezetek, a kommunisták, a politikai munka eszközeivel hogyan segítették a feladatok végrehajtását. A város vállalatainál, a termelés, gazdálkodás fontosabb mutatói összességében kedvezőek. A vállalatok többségében — elsősorban a BVK-ban — jelentős devizabevételt hozva, növekedett az export. Jó eredmények születtek az anyag- és energiatakarékosságban; ebben többek között példát mutatott a Könnyűbe- tongyár és a Volán. A termelési érték jelentős növekedését változatlan létszám mellett sikerült megvalósítani. Igaz, jó néhány szakmában munkaerőhiány van. Kedvezően alakultak a bérek. A város üzemeiben a megújulását kereső munkaverseny-mozgalom kiszélesedett, a közelgő pártkongresszus és felszabadulási évfordulónk tiszteletére. Csak néhány megállapítást emeltünk ki a pártbizottság értékeléséből, amely az eredményeket elismerve, a megoldandó feladatokat és a kommunisták tennivalóit is megfogalmazta. Így a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának középpontjában továbbra is a hatékonyságot elősegítő törekvések állnak. A bnriözgonl A Fő tér melletti „régi" bevásárlóközpont a barcikaiak kedvelt beszerzőhelye, de az elmúlt években néhány új szolgáltatóház és ABC is segiti az igények kielégítését. Dr. Balogh Ernő, a Kazincbarcikai városi Kórház és Rendelőintézet igazgató főorvosa, ott jártunkkor éppen az igazgató tanács ülésén vett részt. Az intézmény etikai helyzetét tárgyalták meg. — Etikai helyzetünk összegészében jó, de néhány negatív jelenség figyelmeztető számunkra — mondotta. — Néhány szakterületen kevés az orvos, például fogorvos, néhány osztályunkon — így a belgyógyászaton — nagy a zsúfoltság. Mindezek az objektív nehézségek hátrányosan érintik a munkamorált, a gyógyítómunkát. fenntartási költségek emelkedése, a nehézségek ellenére is tudjuk az elért szintet tartani. Pedig a gyógyítómunkában nagyon nehéz, szinte lehetetlen takarékoskodni. Kazincbarcika nehéz, de szép terület egy orvos számára. A fiatalok városa, ez ma is igaz, hiszen napjainkban a hatvanas évek elején született nők gyermekeit segítjük a világra. Igaz, hogy tavaly kevesebb gyermek született a városban, mint 1961-ben; de az is igaz, hogy a csecsemőhalandóság messze az országos átlag alatt van; tíz év átlagában, 10 ezrelék alatt. Az egészségügyi Négyszázhatvan ágyas kórházunk 1969-ben épült, a műszerezettségen is van mit javítani. Az árak és a ellátás színvonala, az életmód minősége és sok más tényező is közrejátszik ebben. A városi kórház központi sterilizálója a legmagasabb hi giéniai követelményeknek is megfelel. Képünkön Kazai Já nosné GST-21-es gázstabilizátor készülék mellett, amely lyel a hőre érzékeny eszközöket sterilizálják. lieM# 11 A Borsodi Vegyi Kombinát. tossággal kövesse nyomon Kazincbarcika —és bármely más település — születésének, életének valamennyi megnyilvánulását, de bízunk benne, hogy Kazincbarcika felnőtté válásának főbb mozzanatairól, és sokszor apró rezdüléseiről hűen tudósított lapunk. Hálás téma volt mindig az újságíró számára a város, sokféle jelzőt ragasztva neve mellé: ipari város, az energiatermelés, a bányászat, a vegyészet jelentős bázisa, a gyermekek, a fiatalok városa, iskolaváros, találkozók, fesztiválok, tanácskozások városa, virágos város, a szobrok és parkok városa, Hild-érmes város. S mindez, a néha előforduló újságírói túlzásoktól mentesen: igaz. Tehát nem most fedezzük fel sokadszorra Kazincbarcikát, de a tárgyilagosság megköveteli, hogy ismét hangsúlyozzuk: a város életében a Borsodi Hőerőmű, a Bükkaljai Bányaüzem, a Szénosztályozó, a Könnyűbetongyár, a Bányagépjavitó, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Volán, a Fűrészüzem, a Bányászati Aknamélyítő, a Kézműipari Vállalat, az ÉMÁSZ, a Kenyérgyár, a Habselyem és Kötöttárugyár mellett meghatározó szerepe van a Borsodi Vegyi Kombinátnak. Vagy ahogyan a városalapítók és első krónikásaik egyike leírta, de azóta is mindenki nevezi: a bévé- kának. A mai Kazincbarcikát sem leírni, sem megérteni nem lehet az elmúlt évtized aprólékos ismerete nélkül. A lakóknak a város olyan, mint a fiatal házasoknak az elsőszülött fiú. Számon tartják minden napját, nem években, de hónapokban mérik az idejét: minden nap a naptárban valami évforduló: az első szó, oz első mondat, az első felállás, az első lépés, az első fog, az első betegség, az első öröm, az első könny. Egy évtized az új város lakóinak tudatában annyi, mint egy év a szülőkében. Mindenre emlékeznek és minden fontos: az első bokrétaünnep, az első kész ház, az első csörgő vízcsap, az első utcai lámpa, az első bolt, az első aszfalt, az első iskola, az első tavasz, az első csőrepedés.” Boldizsár Iván, „Egy város serdülőkora" című 1960-ban készült írásából idéztük a fenti sorokat. Az író megyénk első szocialista városának első krónikásai közé tartozott; s a várossá nyilvánítás éve (1954) után az akkori Irodalrhi Újság 1955. október 11-i számában is írt az épülő városról. De sorolhatnánk rangos írók és újságírók sokaságát, akik a kezdetektől fogva napjainkig végigkísérték Kazincbarcika születését, iíjúvá serdülését, az érett férfikor napjainkban tartó szakaszáig. Nem várható el, hogy az országos, vagy akár a megyei sajtó valamiféle történetírói pon- A város címere. dezvényei egyre kedvelteb„Itt vagyunk a híres, nevezetes Kazincbarcika városban, annak is egyik legrégibb, gondolom kétéves házában, annak is a földszintjén, a könyvtárban. Látogatásunkról nem értesítettük előre a könyvtárost, s ennélfogva, amikor beléptünk, e szavakkal fogadott: »Be akar iratkozni?« (Ember Mária írása az Irodalmi Újság 1955. június 16-i számában.) Minket sem vártak az Egressy Béni Művelődési Központ könyvtárában, így enyhén megrovó pillantásokat kaptunk, amikor az egyik teremben tízegynéhány kazincbarcikai gimnazista könyvtári óráját zavartuk meg. Landenber- ger Istvánná tartott fakultatív órát azoknak a diákoknak, akik nemcsak olvasni szeretnek, hanem lehet, hogy később élethivatásul választják a könyvtárosi pályát. Napjainkban az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár lassan kicsinek bizonyul, pedig a gondokat enyhíti, hogy a város peremrészein négy művelődési ház is vonzza az érdeklődőket. Az Egressy- ben a felnőtt kölcsönzőknek több mint 3430, a gyermekrészlegnek pedig több mint 3000 beiratkozott c, vasója van. Barta lstv4 a művelődési központ I' lyettes vezetője elmond) az év elején ők is a m* leg- és a tervkészítés ) gyében dolgoznak, de tfj mészetesen így is változó programot nyújtanak. S<1 féle program között leli válogatni, például az úr. nevezett nyitott ház akciók rövid idő alat^ meghódították a fiatalokat. A könyvtár százötvenezres könyvállománya, folyóiratgyűjteménye, lemeztára az egyénileg művelődni vágyókat elégíti ki, a különböző szakkörök pedig a speciális érdeklődést segítik. A városi kiállítóterem renbek. Könnyű- és komolyzenei programok, hangversenyek, színházi előadások, nyelv- tanfolyamok és többféle, közhasznúnak nevezett, szabó-varró, hímző stb. tanfolyam, gyermekek jál- szóháza, amatőr művészeti csoportok — ebből 12 van — várják az érdeklődőket. A közeljövőben a televízió basic-tanfolyamához kapcsolódva, számítógépes, vizsgára felkészítő tanfolyamot indítanak. A tévé tanfolyamának anyagát képmagnóra rögzítik, ennek alapján heti egy alkalommal oktató foglalkozást tartanak, és ezen túl hetente egyszer gyakorlási lehetőséget is biztosítanak. „Könyv-tár, könyvek tára: az ember nagyot, kiterjedtet képzel hozzá, kivált, ha városi könyvtárról van szó. Kazincbarcika könyvtára 1955-ben elfér égy kis lakószobában” — ismét a harminc évvel ezelőtti riportból idéztünk. Ma már a könyvtár és a könyvtárak kicsinek bizonyulnak. A város ifjúvá serdült, s napjainkban érett felnőttkorba lépett. .. . . . , .. ...... „a 1* a művelődési központ fonotéka Ny,salovcs Zsolt népművelő e L SIolgá|,atásai: a kiválasztott berendezesenek. Egyre nepsze% ukQt kaieutlára és magnÓ5ia|agra komolyzenei müveket, vagy i* * díjmentesen átmásolják.
