Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
A Borsodi Vegyi Kombinát. A mai Kazincbarcikát sem leírni, sem megérteni nem lehet az elmúlt évtized aprólékos ismerete nélkül. A lakóknak a város olyan, mint a fiatal házasoknak az elsőszülött liú. Számon tartják minden napját, nem években, de hónapokban mérik az idejét: minden nap a naptárban valami évforduló: az első szó, az első mondat, az első felállás, az első lépés, az első fog, az első betegség, az első öröm, az első könny. Egy évtized az új város lakóinak tudatában annyi, mint egy év a szülőkében. Mindenre emlékeznek és minden fontos: az első bokrétaünnep, az első kész ház, az első csörgő vízcsap, az első utcai lámpa, az első bolt, az első aszfalt, az első iskola, az első tavasz, az első csőrepedés." Boldizsár Iván, ,,Egy város serdülőkora" című 1960-ban készült írásából idéztük a fenti sorokat. Az író megyénk első szocialista városának első krónikásai közé tartozott; s a várossá nyilvánítás éve (1954) után az akkori Irodalrhi Újság 1955. október 11-i számában is irt az épülő városról. De sorolhatnánk rangos írók és újságírók sokaságát, akik a kezdetektől fogva napjainkig végigkísérték Kazincbarcika születését, ifjúvá serdülését, az érett férfikor napjainkban tartó szakaszáig. Nem várható el, hogy az országos, vagy akár a megyei sajtó valamiféle történetírói pontossággal kövesse nyomon Kazincbarcika —és bármely más település — születésének, életének valamennyi megnyilvánulását, de bízunk benne, hogy Kazincbarcika felnőtté válásának főbb mozzanatairól, és sokszor apró rezdüléseiről hűen tudósított lapunk. Hálás téma volt mindig az újságíró számára a város, sokféle jelzőt ragasztva neve mellé: ipari város, az energiatermelés, a bányászat, a vegyészet jelentős bázisa, a gyermekek, a fiatalok városa, iskolaváros, találkozók, fesztiválok, tanácskozások városa, virágos város, a szobrok és parkok városa, Hild-érmes város. S mindez, a néha előforduló újságírói túlzásoktól mentesen: igaz. Tehát nem most fedezzük fel sokadszorra Kazincbarcikát, de a tárgyilagosság megköveteli, hogy ismét hangsúlyozzuk: a város életében a Borsodi Hőerőmű, a Bükkaljai Bányaüzem, a Szénosztályozó, a Könnyübetongyár, a Bányagépjavitó, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Volán, a Fűrészüzem, a Bányászati Aknamélyítő, a Kézműipari Vállalat, az ÉMÁSZ, a Kenyérgyár, a Habselyem és Kötöttárugyár mellett meghatározó szerepe van a Borsodi Vegyi Kombinátnak. Vagy ahogyan a városalapítók és első krónikásaik egyike leírta, de azóta is mindenki nevezi: a bévé- kának. ezer olvasó a „Itt vagyunk a hites, nevezetes Kazincbarcika valósban, annak is egyik legrégibb, gondolom kétéves házában, annak is a földszintjén, a könyvtárban. Látogatásunkról nem értesítettük előre a könyvtárost, s ennélfogva, amikor beléptünk, e szavakkal fogadott: »Be akar iratkozni?« (Ember Mária írása az Irodalmi Újság 1955. június 16-i számában.) Minket sem vártak az Egressy Béni Művelődési Központ könyvtárában, így enyhén megrovó pillantásokat kaptunk, amikor az egyik teremben tízegynéhány kazincbarcikai gimnazista könyvtári óráját zavartuk meg. Landenber- ger Istvánná tartott fakultatív órát azoknak a diákoknak, akik nemcsak olvasni szeretnek, hanem lehet, hogy később élethivatásul választják a könyvtárosi pályát. Napjainkban az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár lassan kicsinek bizonyul, pedig a gondokat enyhíti, hogy a város peremrészein négy művelődési ház is vonzza az érdeklődőket. Az Egressy- ben a felnőtt kölcsönzőknek több mint 3430, a gyermekrészlegnek pedig több mint 3000 beiratkozott ? vasója van. Barta IstvO a művelődési központ l’j lyettes vezetője elmond!) az év elején ők is a mc1 leg- és a tervkészítés 4 gyében dolgoznak, de t*j mészetesen így is változa1 programot nyújtanak. féle program között lel' válogatni, például az úí nevezett nyitott ház akciók rövid idő alat^ meghódították a fiatalokat. A könyvtár százötvenezres könyvállománya, folyóirat- gyűjteménye, lemeztára az egyénileg művelődni vágyókat elégíti ki, a különböző szakkörök pedig a speciális érdeklődést segítik. A városi kiállítóterem renNyisalovics Zsolt népművelő eSl16 a művelődési központ fonotéka berendezésének. Egyre népszcíít,n9tár szolgáltatásai: a kiválasztott komolyzenei müveket, vagy irtásokat kazettára és magnószalagra díjmentesen átmásolják. dezvényei egyre kedveltebbek. Könnyű- és komolyzenei programok, hangversenyek, színházi előadások, nyelv- tanfolyamok és többféle, közhasznúnak nevezett, szabó-varró, hímző stb. tanfolyam, gyermekek játszóháza, amatőr művészeti csoportok — ebből 12 van — várják az érdeklődőket. A közeljövőben a televízió basic-tanfolyamához kapcsolódva, számítógépes, vizsgára felkészítő tanfolyamot indítanak. A tévé tanfolyamának anyagát képmagnóra rögzítik, ennek alapján heti egy alkalommal oktató foglalkozást tartanak, és ezen túl hetente egyszer gyakorlási lehetőséget is biztosítanak. „Könyv-tár, könyvek tára: az ember nagyot, kiterjedtet képzel hozzá, kivált, ha városi könyvtárról van szó. Kazincbarcika könyvtára 1955-ben elfér égy kis lakószobában” — ismét a harminc évvel ezelőtti riportból idéztünk. Ma már a könyvtár és a könyvtárak kicsinek bizonyulnak. A város ifjúvá serdült, s napjainkban érett felnőttkorba lépett. A BVK és a város A közös érdekek alapján 1950. Az országos helykijelölő bizottság elhatározza, hogy ezen a területen nagy ipari kooperáció és új város épüljön. 1955. Megindul a termelés a BVK-ban. A gyár folyamatosan bővült: 1969-ben a PVC—I., 1971-ben a PVC—II., majd 1979-ben felavatták a 11,3 milliárd forint értékű PVC —III. gyáregységet. A kombinátnak, napjainkban hétezer dolgozója van. A város nevével a BVK az idők folyamán elválaszthatatlanul összeforrt és együtt vált ismertté itthon és külföldön. A város születése egybeesik a vállalatéval, még akkor is, ha a jubileumi évek számát tekintve a BVK előbbre tart. A kombinát dolgozóinak kétharmada a város lakója, a város életük körülményeinek jelentős meghatározója, tehát a közös érdekek alapján a BVK szívügyének tartja a város támogatását az élet minden területén. Ez sokféle módon megnyilvánul, s ha csak a legfontosabbat nézzük, akkor a VI. ötéves tervben a vállalat 20 millió forinttal járult hozzá a város gyermekintézményeinek létrehozásához, az építési telkek előkészítéséhez. A meglevő intézmények működését évi két és fél millió forinttal segíti a BVK, s gyakorlatilag feiTn- tartja az Egressy Béni Művelődési Központot és a Vegyész Sportkombinálot. Mindehhez viszont az kell, hogy a kombinát eredményesen gazdálkodjon. A Borsodi Vegyi Kombinát elmúlt évi munkájáról és idei terveiről dr. Tolnai Lajos vezérigazgatót kérdeztük: — Vállalatunk az elmúlt évben növelte gazdálkodásának hatékonyságát, tőkés exportját; csökkentette az energia felhasználását, rugalmasabban alkalmazkodott a világpiaci követelményekhez. Az is igaz, hogy az elmúlt év nem mindenben alakult az elképzeléseink szerint, szerencsére, a számunkra kedvezőtlen változások kisebb mértékűek voltak, mint a kedvezőek. Tavaly úgy kezdtük az évet, hogy termékeink mindegyike kelendő lesz, de később változott a piac, például kar- bamid-értékesítésünk kedvezően alakult, de a pvc kereslete és az ára is visz- szaesett. Végső soron eredményes évet zártunk. — Milyen ágazatokban, termék gyártásában értek cl kiemelkedő eredményeket? — Dinamikusan fejlődött műanyagfeldolgozásunk: 1984-ben az 1,8 milliárd forintot meghaladó termelési érték 320 millió forinttal több, mint az 1983. évi. Termelési rekordot döntöttek az ammónia- és a kar- bamidüzemek, s 6000 tonna terven felüli műtrágya gyártásával segítettük csúcsidőben a mezőgazdaságot. — Hogyan alakult a fejlesztési, beruházási tevékenység? — Új gyártósorokat helyeztünk üzembe, új gépeket vásároltunk a mű- anyagfeldolgozáshoz, s elkezdtük, illetve befejeztük néhány beruházás előkészítését. Így többek között megkezdtük az ongroflok vízkezelő szer kísérleti gyártását, megkezdődött a régi elektrolízis-üzem korszerűsítése, valamint a kardonit nevű új műtrágya gyártása. — A kormány Gazdasági Bizottságának mi volt a véleménye a kombinát munkájáról és jövőbeni elképzeléseiről? — Nagyra értékelték erőfeszítéseinket, amelyek a világgazdasági recesszió és az energia-árrobbanás következményeinek a leküzdését célozzák, hiszen nehéz körülmények között növeltük termelésünket és nyereségünket. Elsősorban a devizamérleg javítása céljából a jövőben néhány olyan fejlesztést valósítunk meg, amelyek népgazdasági jelentőségűek, ezek közül kettőnek a finanszírozásában a Világbank is részt vesz. — Az új gazdasági szabályozókra is figyelve, mit terveznek ■ 1985-ben? — Az új szabályozók egyrészt kötelezettségeket, másrészt lehetőséget nyújtanak számunkra is. Mindenképpen kiemelten kezeljük azokat a területeket, amelyeket a szabályozó- rendszer is felértékelt. Ilyen például a munkabér, de meg kell tanulnunk az összevont alappal gazdálkodni, és meg kell keresnünk az importkeret nélküli gazdálkodás eredményes formáit. Az idei terveinket az új helyzethez igazodva készítettük el. A szigorúbb követelmények ellenére is szeretnénk szociálpolitikai elképzeléseinket, valamint a tervezett mintegy 7 százalékos bér- fejlesztésünket megvalósítani. Múlt évi lendületünket fokozva, javítani akarjuk eredményeinket. Lakótelep Ujkazincon A fiatal város viszonylag régi lakásainak felújítása mellett folyamatos az új lakások építése. Felvételünk az Új- kazinc lakótelep építkezését mutatja, ahol mintegy 1800 lakás építését kezdték el. Új lakások a Lenin úton Az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában Király Bálint igazgató kalauzolt. A teljesség igénye nélkül sorolta az intézmény jellemző adatait: a jogelődökkel együtt több mint három évtizedes múltra visz- szatekintö iskolának jelenleg mintegy 420 tanulója van. Általános vegyészeket és vegyipari gépészeket képeznek, az 1985—86-os tanévben megkezdik a víz- és szennyvíztechnológiai szakemberek képzését is. Eddig is jelentős részük volt a tanfolyamrendszerű oktatásban. az új tanévben náluk is ismét beindul nappali tagozaton a technikusképzés. Az iskola tanműhelyében ottjártunkkor a tanulók EAN kisesztergagépeken gyakorolták a forgácsolás alapjait. Az igazgatói irodában Commodore 64 típusú számítógépek vártak kicsomagolásra. Nyolc gépet kaptak, s az igazgató elégedett: a főiskola után nekik van a legnagyobb számítógépes gépparkjuk az oktatási intézmények között. A vegyész szakközépnek 13 ezer kötetes könyvtára van, s az iskola felvonós sípályával is rendelkezik. Társadalmi munkában és társadalmi ösz- szefogással, a helyi üzemek jelentős segítségével építették. • Természetesen jó kapcsolatban vannak a BVK- val, más üzemekkel, felsőoktatási intézményekkel. Az iskola minden negyedik tanulóját felveszik egyetemre, vagy főiskolára. Katonai pályára irányító munkájuk és kitűnően működő iskolai MHSZ-tevékenységük eredménye, hogy minden évben 5—6 végzett hallgató kerül tiszti iskolára. „Inkább szeretnék látni virágzó kerteket A sár és por helyén.” A Széchenyi István írta sorokat egy oklevélen olvastuk, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága adományozott a szakközépiskolának 1984-ben. A Széchenyi István emlékplakettet és oklevelet a környezetvédelem, a környezetalakítás társadalmi támogatásában kifejtett jó munkájuk elismeréseként kapták, elsőként a megye oktatási intézményei között. Környezetvédő és nevelő tevékenységük példamutató. Az eddigi eredményeket elismerő kitüntetés további jó munkára kötelezi őket.' A város és környéke felnőtt társadalma megkülönböztetett figyelemmel kíséri az oktatási intézményekben folyó munkát. A város és a térség vállalati, szocialista brigádjai sokféle módon segítik az iskolákat, ahol gyermekeik tanulnak, vagy tanulni fognak. A város iskolái —, köztük a vegyipari szakközép — méltó erre a segítségre. A Lenin úton nemrégiben készült el egy 32 OTP-lakásos épület, amelyben a takarékszövetkezet mellett helyet ka- Az összeállítást irta: Petra József pott a városgazdálkodási, a beruházási és a távhöszolgáltató vállalat. Fotózta: Fojtán László
