Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 14., csütörtök Miskolci nyár ’85 Hangversenyek és színház Zárszámadás Mezőkeresztesen Meghalt Boda István A Borsod megyei Lapkiadó Vállalat és az Észak-Magyar- ország Szerkesztősége megrendültén tudatja, hogy Boda István, nyugdíjas újságiró, az Észak-Magyarország volt szerkesztője 1985. február 12-én, 64 éves korában elhunyt. Boda Istvánt a vállalat és a szerkesztőség saját halottjá­nak tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. A lesújtó hír szinte meg­bénítja tollat tartó kezün­ket: „Ez lehetetlen... Ez hihetetlen ... Pistával ilyesmi nem történhet meg!...” — mondogatjuk naphosszat, elárvult íróasz­talára tekintve. Hiszen nyugdíjasként is közöttünk élt, szinte az utolsó pilla­natig. Azok közé az újság­írók közé tartozott, akik nem tudnak meglenni a szerkesztőségi atmoszféra nélkül. A hír hallatán — tudjuk — a megyében sok ismerője, barátja, tisztelő­je döbbenten áll meg. Új­ságírói, lapszerkesztői mun­kája mellett sokoldalú tár­sadalmi tevékenységet fej­tett ki. Munkás környezetben nőtt fel, egész életútja a diósgyőri, ózdi, utóbb pe­dig a miskolci pamutfonó­beli munkásokhoz kötő­dött. Éveken át írta, szer­kesztette a Diósgyőri Mun­kás, majd az Ózdi Vasas című üzemi lapokat, mi­közben fáradhatatlanul szervezte a munkás szín­játszó köröket. Aktív új­ságírói munkásságából két évtizedet lapunknál töltött el. Szerkesztőségünk nem­csak a megbízható munka­erőt, hanem — hosszú ide­ig mint szakszervezeti bi­zottságunk titkárát — a tiszta szívű, mindig segí­tőkész jó barátot is gyászol­ja. Csak néhány napja, hogy elváltunk, megbeszél­ve a legközelebbi találko­zás időpontját. Erre most már nem kerülhet sor. Az örökifjú, nyughatatlan em­bert váratlanul elragadta a halál. Nagy űrt hagyott maga után, nemcsak sze­rető családjában, kollektí­vánkban is. Emlékét meg­őrizzük. Továbbra is sok a járhatatlan út A hagyományos játszóhe­lyeken — a diósgyőri vár­ban, Tapolcán, az avasi templomban, a muzsikáló udvarban — lesznek az idén is a Miskolci nyár rendez­vényei. A tavalyi rendkívüli sikeren felbuzdulva egyéb­ként a miskolci ortodox templom is színhelyéül szol­gál néhány hangversenynek, az elképzelések és a terve­zett program szerint barokk művek szólalnak majd meg itt három alkalommal. Töb­bek között erről is szó volt tegnap délután azon a meg­beszélésen, amelyen a vá­rosban levő művelődési és kulturális intézmények ve­zetői, munkatársai a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő nyári miskolci programokat egyeztették. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a zenei események (Folytatás az 1. oldalról) hogy időközben a témát új­ból felülvizsgálták, és a szakértői vélemények szerint a helyzet — vízügyben — kedvezőbb, mint korábban gondolták. A terület árvíz­mentesítési programja szere­pel az ÉVilZIG beruházási elképzelései között, és ennek megfelelően az árvízvédelem, a belvíz- és csapadékvíz-el­vezetés, illetve a talajvíz- szint-szabályozás várhatóan a VII. ötéves terv időszakában megvalósul mind Szirmán, mind pedig a Martintelepen. Ehhez hasonlóan, egy ké­sőbbi fejlesztés bázisát ké­pezi a rendezési terv is, hi­szen ismeretes, hogy a szó­ban forgó terület nem képezi a VII. ötéves terv potenci­ális rendezési területét. A következő tervidőszakban ugyanis csak az előkészítési munkákat kell elvégezni itt, azaz a tervezett fejlesztésre kell alkalmassá tenni Szir­mát és a Martintelepet. Nézzük, miből indultak ki a tervezők, milyen vezér­elvek alapján dolgozták ki a részletes rendezési tervet. A legfontosabb elképzelés, hogy az összeépítés Marti n- telepet és Szirmát elővárosi dominálnak a programban. A muzsikáló udvarban — a Kossuth utcán — Mozart zenekari müveiből hallhat­nak több alkalommal az ér­deklődők, hogy ízelítőül csak ezt említsük. Nem maradnak el a szín­házi jellegű rendezvények sem. A diósgyőri várban a Mágnás Miskát, a tapolcai szabadtéri moziban pedig Boccaccio: Certaldói vásárát viszik „színpadra”. Megis­métlik a tavaly nagy sikert aratott vízi karnevált. Az idén újra esedékes a Bor­sodi fonó, amelyre ezúttal négy megye hagyományőrzőit hívják meg. A várat eddig is emlegettük már; a Kaláka folknapoknak és a rock­színháznak is — öt előadás­sal jönnének — itt lesz a helyszíne. rangra emeli majd. A tele­pülés Miskolc szerves részé­vé válik, de ugyanakkor el is különül majd a várostól. Főként a vasút miatt. Te­hát, viszonylag önállóan szerveződik majd. Ezért is kap Itt hangsúlyt a közép­fokú központ létesítése, amely egyrészt egységbe szervezi a kétféle települést, másrészt pedig lehetővé te­szi, hogy körülötte kisvárosi jellegű — zöldövezetes — környezet alakuljon ki. A térségben ugyanakkor foly­tatni kell a belvárost elke­rülő úthálózat kiépítését is. A tervezők a meglévő terü­letet — telkeket, házakat — nem akarják különösebben megbolygatni. Erre legfel­jebb csak a forgalom kor­rekciója miatt kerülhet sor, néhány helyen. A két tele­pülés között lesz a majdani súlypont, azaz: a beépítés legintenzívebb zónája. A tervezett lakóterületen telep­szerű, több szintes, korszerű sorházas és ugyancsak kor­szerű családi-, ikerházas építkezésre nyílik lehetőség. Mindez feltételezi, hogy a szakemberek a közeljövőben felülvizsgálják a korábbi építési tilalmakat. D. H. (Folytatás az 1. oldalról) kukorica termett, a költségek csökkentése érdekében a szemek nagy részét nedvesen tárolták. A kifejezetten kedvezőtlen tejtermelési árviszonyok el­lenére, jelentősen sikerült növelni a hozamokat a fejős­tehenészetben. Közel 400 li­terrel fejtek egy év alatt egy állattól többet, az 5100 liter feletti tejmennyiség jónak mondható. Ami viszont a jö­vőre is feladat, az a borjú­elhullás csökkentése. Orszá­gosan is kiemelkedő ered­mény a szövetkezet juhásza- tában született. Száz anyától 148 bárányt választottak le, egy állatról 5,65 kg (!) gyap­jút nyírtak, s ráadásként több mint 30 liter tejet fej­tek. Ezek az eredmények elsősorban a megfelelő, ma­gas szintű takarmányozás­nak köszönhetőek, tehát nem véletlen, hogy a gazdaság ál­lománya a törzstenyészetek közül is a legjobbak közé tartozik. A piaci igények változása alapjában alakította át a szö­vetkezet ipari ágazatainak termelését. A forgácsolás, s galvanizálás vesztett ered­ményességéből, míg az el­múlt évben a tekercselő munkákra jelentősen nőtt az igény. Így a gazdálkodást se­gítő üzemek munkájára to­vábbra is számítanak, hiszen ezek nyereségéről továbbra sem mondhat le a közös gaz­daság. Az elmúlt év mérleg szerinti nyeresége, a 11,3 mil­A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat és a vállalat szakszervezeti bizottsága versenyt hirdetett általános és középiskolák ré­szére a szovjet filmek láto­gatására. A verseny 1984. október 1-től december 31- ig tartott, és értékelése most fejeződött be. Az iskolákat — létszámuk szerint — öt kategóriába so­rolták, és Borsod megye és Miskolc 26 mozija a vonzás- körzetébe tartozó 48 iskola részére tartott külön ifjúsági előadásokat, amelyeken ösz­lió forint kisebb ugyan, mint a megelőző gazdálko­dások eredménye, de ebbe alaposan bejátszik az a 9 millió forint, amelyet a kész­letgazdálkodás változása mi­att, még a múlt év elején a nyereség terhére be kellett fizetnie a szövetkezetnek. A tapasztalatokból okulva az idén úgy változtatták meg a vetésszerkezetet — az őszi árpa vetésével, s a borsóte- rület növelésével —, hogy a nagyobb jövedelmezőséget, a biztonságosabb termelést szolgálja. Ösztönzőbb bér­rendszert alakítanak ki, amelyet az új jövedelmező­ségi szabályozási formákhoz igazítanak. A mezőkeresztesiek zár­számadásán részt vett dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke, aki hozzászólá­sában azokra az országos s megyei elvárásokra tért ki, amelyet mezőgazdasági üze­meinknek mindenképpen szem előtt kell tartaniuk. Meleg hangon gratulált a mezőkeresztesi termelőszö­vetkezet tagjainak az elért eredményhez, hiszen az el­múlt évben az átlagostól jobban kellett gazdálkodni ahhoz, hogy a szabályozó- rendszer elvonásait, a költ­ségnövekedést, feszített, jó munkával ellensúlyozni tud­ják. Az Aranykalász Terme­lőszövetkezetben ez sikerült, így nem véletlenül tüntet­hette ki a szövetkezet elnöke a termelés élenjáróit, hi­szen példamutató munká­jukkal erre bőven rászolgál­tak. szesen 52 645 fiatal néző vett részt. Az öt kategóriá­ban 13 iskolát — a kategó­riánkénti 1—3. helyezetteket — vásárlási utalványokkal díjaztak, továbbá 11 mozi üzemvezetőjét is jutalomban részesítették. A díjazottak megkapták a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza elis­merő oklevelét is. A verseny eredményét teg­nap hirdették ki Miskolcon, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat székházában, s az eredmények elemzése után átadták a jutalmakat. Az át­adáson részt vett Anatolij Kovalenko, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza film­osztályának vezetője is. (Folytatás az 1. oldalról) lény és Felsőzsolca vonalán. Ugyanez vonatkozik számos bekötő útra is, a hejceire, hennádcéceire, ócsanálosira, báskóira, a sóstófalvaira, a pányokira és szakácsira, va­lamint a Sajólád—Bocs és Gesztely—Kesznyéten—Ti- szalúc—Köröm térségében levő bekötő utakra. A Bodrogközben nehezí­tette a helyzetet a viharos erejű szél, ami órákon belül visszahordta a havat a már letisztított részekre, így a Sá­toraljaújhely—zemplén- agárdi és a Sárospatak—zemp- lénagárdj szakaszokon a for­galom csak ideiglenes volt. Ezeken a helyeken a hófal vastagsága tegnap is három méter maradt, ezért a Vo­lán-autóbuszok menetrend szerinti járatainak, s a tele­pülések élelmiszerrel való ellátásának a biztosítására hóeltakaritó gépláncot szer­veztek, s a hómaróból és hó­ekékből álló lánc már az előző este tíz órakor elin­dult Sátoraljaújhelyből Zemplénagárdra. Elővárosi rangon és színvonalon Szovjet filmek látogatási versenye Az Antonov-ügy háttere I Egy rágalc im illillli anatómiája ni” és vallani. Hogy miért? Az olasz bíróság előrelát­hatólag májusban kezdi meg Szergej Antonov és két tár­sa ügyének tárgyalását — jelentették be a pápa elle­ni merényletben bűnrészes­séggel vádolt bolgár állam­polgárok védőügyvédjei. Martella vizsgálóbíró 1243 oldalas jegyzőkönyve azt ál­lítja, hogy a három bolgár együttműködött Agcávai, II. János Pál pápa merénylő­jével. Mire alapítja ezt a vádat? Kizárólag a politikai gyilkosságért már Törökor­szágban elítélt, majd onnan elszökött újfasiszta kalandor vallomására. Ez a vallomás azonban csupán egyetlen tényre épül, arra, hogy a há­rom bolgár a merény let ide­jén Rámában tartózkodott. Nos, ezen az alapon perbe lehetne fogni Róma vala­mennyi polgárát, és a város minden látogatóját. A vádat semmiféle tárgyi bizonyíték nem támasztja alá. A pápa elleni merényle­tet 19411. május 13-án követ­ték el. Agcát, a merénylőt, a Szürke Farkasok elneve­zésű szélsőjobboldali török terrorszervezet tagját a hely­színen letartóztatták. A bí­róság életfogytiglani fegy- házra ítélte. Ám, háromne­gyed év múlva, 1982 febru­árjában Agca hirtelen „em­lékezni” kezdett: előállt a bolgár kapcsolattal. Azt ál­lította, hogy Szergej Anto­nov, a Balkán légitársaság római irodájának helyettes vezetője és két társa bízta meg őt a merénylet végre­hajtásával. Újabb háromne­gyed év telt el, amikor az olasz hatóságok letartóztat­ták Antonovot. Aztán megkezdődött a „bi­zonyítékok” gyűjtése. Ezek a bérgyilkos Agca vallomásán kívül semmi konkrétumot nem tartalmaztak. A nyomo­zás során több mint száz esetben bebizonyosodott, hogy Agca hazudik. Ennek ellenére az olasz hatóságok hitelt adtak azoknak az ál­lításoknak, hogy „bolgár nyomok" vezetnek a Szent Péter téri merénylethez. Miért változtatta meg a merénylő a tárgyaláson tett vallomását, amelyben még szó sem volt a „bolgár kap­csolatról”? A választ való­színűleg az a látogatás ad­ja meg, amely 1981. decem­ber 29-én zajlott le Agca cellájában. A látogatók a SISMI, az olasz katonai kémelhárítás emberei vol­tak. Ezt Lagorio akkori olasz hadügyiminiszter ismerte be egy parlamenti felszólalásá­ban. A látogatás után kez­dett a terrorista „emlékez­Később közölte védőügyvéd­jével: „Megígérték, hogy tíz évre szállítják le a bünteté­semet, ha kipakolok.” Miért hisznek az olasz ha­tóságok egy újfasiszta bér­gyilkosnak, s miért hagyják figyelmen kívül a törvény előírásai szerint kifogásta­lan, szavahihető tanúk so­rának vallomásait? A vá­laszt alighanem dr. Giulio Lucchesi római jogász adta meg, aki kijelentette, hogy Antonov állítólagos bűnügyét csak kitalálták, hogy konst­ruált perről van szó. Hogy kik találták ki, arra a L’Unita, az Olasz Kommu­nista Pált központi lapjának cikke adott választ. Megál­lapította, hogy az Antonov elleni vádakat befolyásos, nagyhatalmú emberek gon­dolták ki, és Ali Agcát az olasz titkosszolgálat emberei befolyásolták. Köztudott az is, hogy a SISMI-nek kap­csolatai vannak a maffiával és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, a ClA-val. Több vezetője be­lekeveredett az államellenes P—2-es összeesküvésbe is. Nem járunk tehát rossz úton, ha az Antonov-ügy mögötti titkos sugallatokat akár Rómából, akár a ten­gerentúlról keressük. Erről az utóbbiról az a levél is tanúskodik, amely nemrég a La Republica című római lapban jelent meg. Ebben a római amerikai nagykövet­ség katonai attaséjához cím­zett, 1983 augusztusában kelt levélben Ali Agca így ír: „Két éve már, hogy ba­rátságunkat és közös érde­keinket figyelembe véve minden szükségest megte­szek ...”, majd nagyképűen tanácsokat ad az Egyesült Államok nagykövetségének, mit tegyen a szocialista or­szágok elleni propaganda- kampány hatékonyságának javítása érdekében. A Bolgár Népköztársaság az „Antonov-ügy” kezdete óta hiába követeli az ártat­lanul bebörtönzött Szergej Antonov szabadon bocsátá­sát. A bolgár állásfoglalások szerint nem bírói hibáról vagy tévedésről van szó, ha­nem előre kitervelt politikai provokációról. Az olaszor­szági nyomozásnak nem az volt a célja, hogy fényt de­rítsenek a pápa elleni me­rénylet hátterére, hanem az, hogy megkíséreljék meg­győzni a világ közvélemé­nyét arról, hogy „bolgár nyomok” vezetnek a bűn- cselekményhez. G. I. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat (3527 Mis'kolc, Zsigmondy utca 2.) felajánlja szabad kapacitását az alábbi gépeire: — lángvágó gép 8—70 mm lemezvastagságig- szalagok vágása, 100—1500 mm széles­ségben,- egyedi alakos idomok vágása 1500x6000 mm befoglaló mérettel,- gépészeti alkatrészek rajz alapján tör­ténő kivágása (pl. fogaskerekek 600x3000 mm befoglaló mérettel, — lemezolló 16 mm lemezvastagságig, 3000 mm hosszban, bármilyen anyag- minőség esetén. Saját vagy hozott anyagból, esetleg helyszíni gép bérbeadással. Érdeklődni lehet: (46) 15-204 telefonon Bátai István főüzemvezetőnél. & ^jMtMAGYARORSM^ 3^ ^2®IPARI VALLAV^ EAÉV V»

Next

/
Thumbnails
Contents