Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1985. január 12., szombat Az Avas-szálló homlokzata A városunk történelmével foglalkozó könyvek, leírások úgyszólván mindegyikében rábukkanunk azokra a sorokra, melyek az egykori Tambur, majd Arany Corona életével, a hozzáfűződő eseményekkel foglalkozik. Nem vitatott tehát, hogy a mai Avas Szálloda Miskolc történetében jelentős szerepet töltött be. Napjainkban is gyakran megfordulunk a falai között. Ki azért nyit be ajtaján, hogy éttermében kellemes órákat töltsön, ki azért, hogy az itt működő Kossuth mozi nézőterén, egy jó film társaságában kapcsolódjék ki. Ismerkedjünk meg pár mondatban a főutca e jelentős és szép épületének történetével. Már Nagy Lajos korában, pontosabban az 1365-ös esztendőtől 1400 négyszögöles portán, melyen magtár, szőlőskert, ispáni épület, kocsma létesült, itt gyűjtötte ösz- sze a diósgyőri uradalom ispánja a jobbágyi kilenced terményeit. Ilyen volt a bor, a viasz vagy a méz. Petrus herceg, aki Mátyás király korában tekintélyes, gazdag embere volt Miskolc- nak, úgy véli, hogy jó pénz- befektetésnek ígérkezik, ha a nagy kiterjedésű portát megvásárolja, s a belőle származó jövedelmet saját malmára hajtja. Petrusnak, aki egyébként a királyi sereg részére a zsoldpénz beszedésével volt megbízva, valóra vált elgondolása, az 1400 négyszögöles telek birtokosa lett. A kapzsi ember nem elégszik meg óriási jövedelmével. 1478-ban a beszedett zsoldpénzt, ami nem volt kevés, eltulajdonítja. Birtokfosztottan hagyja el a várost, Mátyás minden vagyonát és birtokait elveszi. Az ezt követő esztendőkben több tulajdonosa is van a kúriának. Eladják és megvásárolják, míg 1562-ben az akkori tulajdonos, Egri János, Máthé Benedeknek és Máthé Ambrusnak eladásra felkínálja. Természetesen a hozzátartozó szőlőkkel, malommal, gyümölcsöskerttel együtt, a vételár igen magas. Pontosan 899 aranydu- kát és 200 körmöci arany. Ennek ellenére a két Máthé személyében új tulajdonosa van az aranyat érő teleknek. 1652-ben ismét gazdát cserél a tekintélyes kúria. Tulajdonosa vidékről Miskolcra költöző földbirtokos, Döry István. Mintegy száz éven át a Dőry család birtokolja a jelenlegi Avas Szálloda elődjét. Grassalkovich Antal, I. Li- pót császár főmegbízottja 1755-ben Miskolc első számú emberei közé tartozott.. Még ebben az esztendőben Egy kis dombormű a felújított épületen. elveszi az épületet Dőryék- től, és a kocsma a Koronauradalomé lesz. A Tambur vendégfogadó nevet ez idő tájt kapja, minden valószínűség szerint a fogadóban működő Tambur zenekar miatt. Régi, megsárgult alaprajzok arról tanúskodnak, hogy 1775-ben az épület hossza 27 méter volt. 1784- ben a fogadó az udvar irányában bővült, a hozzáépült barokk kapuval és vasból lévő cégérrel. A cégér: szőlőfürtök között királyi koronával. Nevében is újjászületik a fogadó, az Arany Corona nevet viseli. A város szép fogadójának hat vendégszobája van, 24 szekér fér el a kocsiszínjében. (E kocsiszínben lépett fel 1815 —1819 között a magyar színháztörténet egyik halhatatlan egyénisége, Déryné.) A naptárban 1798-al írtak, a Corona tovább bővül. A munkálatokkal Klir Vencelt, a város tekintélyes építészét bízzák meg. A bővítésben szerepelt egy ivóterem és kávézószoba, az emeleti részen pedig egy nagyterem „három díszes üvegcsillárral, porcelánkályhákkal és kórussal”. A rendezvények, bálok résztvevői részére ,,26 gönci hordót befogadó pincéből hordták fel a kiválóbbnál kiválóbb borokat”. A jelenlegi szálloda épülete nem azonos a Klir által tervezett házzal. 1893- ban a város akkori vezetői lebontatják a régi középkori falakat is magába foglaló Corona falait. A mostani Avas Szálloda kétemeletes épületét Adler Károly mérnök tervei alapján az Urschitz és fia cég építette meg, amit Korona névre keresztelnek, s az építést követő évben már vendégeket is fogad. A szálloda 132 ezer korona költséggel épült fel, első tulajdonosa Reidinger Béla, aki évi 15 ezer korona bérleti díjat fizet érte. Számos jó hírű tulajdonosa közt talán a legismertebb Böczögő Józsefé, aki azon fáradozott, hogy vendégei kifogástalan ellátásban, kiszolgálásban részesüljenek. A felszabadulást követve a Korona-szálló Hotel Avasként őrzi meg jó hírét. A régi miskolci házat nemcsak városunkban, de távoli tájakról hozzánk érkező vendégek is ismerik. A Szabadság térrel szemben levő kétemeletes szálloda homlokzata a közelmúltban szép köntöst kapott. Az egykori Tambur, majd Arany Corona, s most az Avas Szálloda történetekben gazdag, városunk értékes épülete. I'ojtán László Két díszes zászlótartó és egy erkély. Fiatal korában Párizsba készüli, festő szeretett volna lenni. „Színeket keverni az ét zések nagy palettáján. meghódítani u világot” — ahogy azt életregényének szerzője. Illés Sándor irta róla. Am Párizs helyett ottmaradt a homokon A homokon. hol fogant, hová másik szerelme, a szőlő vonzotta. S megmutatta « világnak, ott Kecskemét határában, hogy a homokon is lobét az emberből óriás. Ma van tehetségé, akaratereje és szorgalma. Archiv felvételünk 1953-ban készült a Kocsis birtokon. Bal- ról jobbra: Kocsis Pál, egy brigádvezető, Szabó András és Pali bácsi felesége Ida néni. Mi tagadás, óriási élmény, híres piktorok színekből kevert kompozícióin nyugtatni a szemet, de legalább olyan varázslat,- amikor a szájban szétfolynak színes szőlőbogyók titokzatos ízei, zamatai, harmóniái. Igazolásul tanúként szólítom földijét, barátját, a világhírű zenetudóst, Kodály Zoltánt. Kodály gyakorta felkereste, s ilyenkor hosszú sétákat tettek a homoki szőlőskertben. Nézték, vitatták, csodálták, s kóstolták a sokarcú szőlő titkait. Egy alkalommal Kodály megkóstolva az egyik, keresztezésből származó fajtajelöltet, így kiáltott fel: — Olyan ez, akár a muzsika. Minden összecseng benne, íz, zamat, szín. Ö csodálkozva nézte a Magyar az én szülőhazám és a Muscat Ottonel fajták keresztezéséből származó fajtajelöltjét. — Eddig még nem volt neve — jegyezte meg mosolyogva —, de mától kezdve már van. Úgy fogják hívni: Kodály Zoltán. S nem ez volt az egyetlen varázslata! ötvenéves szőlőnemesítő pályafutása alatt százötven fajtát, illetve kiemelt hibridet hozott létre. Ezek közül Kecskemét Katona-telepen a fajtagyűjteményben száz- huszonötöt ma is vizsgálnak. Leghíresebb fajtái a Bernáth János, az Irsai Olivér, a Kocsis Irma, a Glória Hungáriáé, az Attila pedig országos és világhírnevet hoztak számára. Mindezek után úgy vélem, sokan kitalálják — legalábbis a kertészkedők közül sokan —, hogy Kocsis Pál szőlőnemesítőről van szó, ki — szűk másfél hónapja múlt, hogy — száz éve, 1884. december 1-én Kecskeméten látta meg a napvilágot, s Ma- thiász János mellett a magyar szőlőnemesítés máig legnagyobb varázslója. Sok legenda, történet járja személyével kapcsolatban. Az egyik legmulatságosabb a sofőrszőlő esete. Történt, hogy Erdei Ferenc látogatta meg a neves szőlőnemesitőt. Bejárták a szölőskertet, kísérleti fajtákat, az ivaros keresztezéseket, illetve a magoncszelekciót tanulmányozták. Visszafelé jövet Pali bácsi észrevette, hogy az egyik új fajtajelöltről, a Malaga blanc pefektion és a Thallóczy Lajos muskotály keresztezéséről hiányoznak a fürtök. Pedig az ezekben található magok a további szaporításhoz, a további vizsgálatokhoz nélkülözhetetlenek voltak. Az öreg hirtelen haragra gerjedt.— Ki ette meg ezt a szőlőt? — kiáltotta. Erdei sofőrje bizony kénytelen volt bevallani, hogy amíg ott várakozott, ő közben lecsipegette. Nem tudta, hogy ebből ekkora baj lesz. — Szerencsére nincs nagy baj, mert azok a magok megvannak, — mondta most már sejtelmesen mosolyogva Pali bácsi. Megyénkhez is kötötték baráti szálak Kocsis Pált. ló kapcsolatban volt a tar- cali állami iskola egykori igazgatójával, Hegedűs Sándorral. A hárslevelű és a Malhiász Jánosné muskotály fajta keresztezéséből 1928-ban előállított új fajtáját például róla nevezte el. Ekképp: Hegedűs Sándor emlékére. Egy-két helyen Hegyalján még megtalálható ez az augusztusban érő, jól aszúsodó borszőlő, aminek sajnos a termőképessége gyenge. Milyen ember volt Kocsis Pál? Szabó András kertészmérnök, a HNF Kertbarátok és Kistenyész- tők megyei Társadalmi Szövetségének elnöke meséli: — A diplomamunkámat 1953-ban részben Kecskemét Katona-telepen készítettem A csemegeszőlők termesztési értékelése, különös tekintettel az exportra címmel. Amikor megkérdeztem, azzal fogadtak, hogy se kvártélyt, se kosztot nem tudnak biztosítani. Ekkor odajött hozzám Pali bácsi — kivel akkor találkoztam először — és azt mondta: — No, akkor öcsém, jössz hozzánk és nálunk alszol, nálunk eszel. Így voltam én három hónapig Kocsis Pál és kedves felesége, Ida né-, ni ingyenes kosztosa. Milyen ember volt Pali bácsi? A lehető legegyszerűbb ember. A formaságokra semmit nem adott. Nyáron például egy szál fekete klottgatyában, mezítláb járta a szőlőt. Én alig bírtam követni, mert a homok tele volt szúrós szerbtövissel. ű fel sem vette.' — Ugyan öcsém — s egyetlen kézmozdulattal lesöpörte a talpába fúródó, szúrós gazt. Volt egy ked-1 vés karosszéke a verandán, az ő 100—110 kilogrammjára méretezve. Abba más nem ülhetett bele. Ebéd után ebben a székben szeretett kicsit szunyókálni. Mindennap korán, öt óra- kor kelt, este tíz óra kö-. rül feküdt. Hallatlanul jószívű ember volt. Az üzlethez nem értett, de nem is érdekelte. Fajtáiból so4 kan meggazdagodtak. Megyeszékhelyünkön, a nevét viselő Kocsis Pál mezőgazdasági szakkör — kezdetben Szolnoki Jenő; most Munkácsi Gyula vezetésével — évtizedek óta ápolja a homok óriásának emlékét. Most a századid évforduló alkalmából például ünnepi ülést rendeztek, s Kocsis Pál-emlék4 lappal, valamint jutalmakkal köszöntötték a Miskolc város kertkultúrájáért legtöbbet tett kertbarátokat. A kis szőlősgazdákat, akik Pali bácsi szerint is képesek előbbrevinni a magyar szőlészetet. Így Varga Istvánt és Istvánnál, Feszt Ferencet, Iván Sándort, Futó Gyulát. Nekik is tisztelegve végezetül álljon itt a Kos- suth-dijas tudós egyik, mostanság sokat emlegetett mondása: — A közönség mindig jobb és jobb fajtákat kíván. Nincs megállás! Versenyképesnek kell lennünk a külfölddel is. Ugye ismerős tartalom? Szavai ma aktuálisabbak, mint korábban bármikorj Hajdú Imre Üvegfém - a szovjet tudósok újdonsága A Szovjet Tudományos Akadémia Kohászati Intézetének tudósai kifejlesztettek egy új berendezést üvegfémek előállítására. Az üvegfémek — számos szokatlan tulajdonsággal rendelkező anyagok. A berendezés lehetővé teszi, hogy pillanat alatt lehűtsenek gyakorlatilag bármilyen, folyékony állapotig hevített fémet. Ezek normális esetben kristályos szerkezetűek. A hevítés során a kristályok szétesnek és felbomlanak, a fém pedig amorf állapotúvá válik, mint amilyen az üveg. A tudósoknak sikerült megőrizniük az amorf szerkezetet a lehűtött fémben is. Ezt a hűtés rendkívül nagy sebességével érték el, amikor is a csökkenés másodpercenként elérte az egymillió fokot. Az új tulajdonságokkal rendelkező anyag rendkívül szilárd és a közönséges fémeknél jobban ellenáll a korróziónak. Megváltoznak a mágneses tulajdonságai is. Az üveghez csupán amorf szerkezetében hasonlít. Szakemberek véleménye szerint, az üvegfém nagy jövő előtt áll, mivel századunk — a polimerkémia rendkívül gyors fejlődésétől függetlenül is — a fémek százada marad, és állandóan növekszik a fémgyártmányok kereslete. Jelenleg néhány tized milliméter szélességű fémüvegszalagot gyártanak. Az elmúlt években a Szovjetunióban széles körben terjedtek el a kompozit (kevert) anyagok, melyek fokozott szilárdsággal rendelkeznek. Kidolgozták és már meg is kezdték a lehűlő fémötvözetek ultrahangos kezelési módszerének alkalmazását, ami szintén javítja annak szilárdságát és rugalmasságát. Régi miskolci házak
