Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

1985. január 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 11 Kertbarátokna O h tél! Csokonai találó nyíltsággal jellem­zett: „tömlöccé teszed szobánkat, / kér. tünket és gyümölcsfánkat / zúzzál virá- goztatod." S ugyanő mi mással buzdíthatna ezeken a faggyal járó napokon: „jer barátom, minden unalmat űzzünk el / Az új boron vi­dám beszélgetésünkkel." Az már szentigaz, december és január a leg­alkalmasabb idő a vidám pinceszerekre! Még akkor is, ha dolgot, munkát is rejt jócskán a pincék mélye. Mert ugye Bacchus leve ez idő tájt nemesül élvezhető, mennyei itókává, ha­csak .. . hacsak nem felejti el gazdája időben elválasztani „seprő anyjától". Már miért is fe­lejtené el?! Dehogy felejti! Sőt, a dolgot, a te­endőt praktikusan összekapcsolja barátkozással, számvetéssel, tervezgetéssel. Bizony ott a pincék mélyén - már ilyenkor január derekán - fogan az új tavasz. Hama­rább, mint odakint a természetben. Ahogy Ja­nus fogalmazta, Csezmiczei: „... virágzik a mandulafácska merészen a télben ..." Szobanövények télen A zimankó nyomán négy fal közé szorult emberek so­kaságának ilyenkor, január táján a természetet egyedül a szoba zöld levéldísznövé­nyei jelentik. Egy cserépben nyurguló, igénytelen sanse- vieria (tigriske) vagy a ka­rácsony táján virágzó zygo- cactus truncatus (karácso­nyi kaktusz), netán a dél­szaki tavaszt idéző phoenix pálma. A legridegebb lakás is barátságossá válik a vi­rágállványon pompázó szo- banövényektőL Ám a növény sohasem csupán szobadísz, élő része a természetnek. Gondozást, törődést kíván! Csak ha a megfelelő talajt, az elégséges tápanyagot, vi­zet, fényt, levegőt, s mele­get biztosítjuk számára, ak­kor tud zavartalanul fejlőd­ni, s képes betölteni életta­ni, esztétikai szerepét. Különösen télen kíván nagy szakértelmet a növény- ápolás. Iván Sándor nyug­díjas kertbarátot, a miskol­ci Kocsis Pál mezőgazdasá­gi szakkör tagját éppen azért arra kértük, adjon néhány hasznos tanácsot azoknak az olvasóinknak, akik lakásuk­ban szobanövényeket tarta­nak. — A szobanövények több­sége ebben az évszakban, ha nem is alszik, de többnyire pihen. Ez azt jelenti, hogy az élettevékenységült jelen­tősen lelassul, kevesebb víz­ben oldott tápanyagot vesz­nek fel a gyökereik és ke­vesebb vizet párologtatnak el a leveleken keresztül. Eb­ből következik, hogy ritkáb­ban és kisebb vízmennyiség­gel kell öntöznünk, mert egyébként a talajban levő pangó víz következtében a gyökerek rohadni kezdenek, és a növény elöbb-utóbb el­pusztul ... A pihenő növé­nyek hőigénye is mérsékel­tebb. Télen korántsem kí­vánnak annyi meleget, mint tavasszal és nyáron, amikor gyors ütemű a fejlődésük ... A harmadik tényező, amely­nek mennyiségét ugyancsak mérsékelni szükséges, az a tápanyag. Ezért nem jár el helyesen az a virágkedvelő, aki most, a tél folyamán bő­ven műtrágyázza, öntözgeti és nagy melegen tartja nö­vényeit. Csak akkor öntöz­zünk, amikor a talaj felszí­ne megszikkadt, akkor min­dig langyos vízzel. Két-há- romhetenként fürdőkádba állítva zuhanyozzuk le a nö­vényeket, hogy a lombozatra tapadt port, koromszemeket, amelyek a levélek légzőnyi- lásait eltömik, eltávolíthas- suk. Én személy szerint a kö­vetkező szobanövényeket ajánlom az olvasóknak: a chlorophytumol, magyar ne­ve zöldike (kedveli a világos, meleg helyiséget, de igényte­lensége miatt tartható félár­nyékos, hűvös szobában is); a begonia hydrocotylifoliát, amely tavasszal hosszú vi­rágszárakon, gazdagon virág­zik; a diffenbachia pictát, (nem tűri a tűző napot, de világos helyet kíván); a san- sevieriákat, amelyek nagyon igénytelenek, hiszen ha ön­tözésükről elfeledkezünk né­hány napra, akkor semsíny­lik meg. A növény sohasem csupán szobadísz. Gondozást, törődést kíván. Iván Sándor munka közben. Évkezdés a gyümölcsösben Január a mély nyugalom ideje a gyümölcsfák életé­ben. Ilyenkor a fák, bokrok téli pihenőjüket tartják, élettevékenységük a mini­málisra csökken. A nyuga­lomban levő gyümölcsfákon sokféle munkát könnyebben elvégezhetünk, mint kihajlás után. Így például a met­szést és a kéregápolást. Ja­nuárban azonban rendszerint olyan szigorú, fagyos időjá­rás uralkodik, hogy ilyenkor még csak „csipegetve” lehel a növényápolási munkákat végezni. Ám a jó gazda nem tétlenkedik! A gyümöl­csös januári munkáiról Poós Lászlót, a miskolci Fehér Akác kerthasznosítási szak­csoport tagját kérdeztük. — Mindenekelőtt — kü­lönösen, ha nagyon havas, vagy hófúvásos az időjárás — ellenőrizzük a nyulak el­leni védelem hatékonyságát. Kerítés nélküli gyümölcsös esetében meg kell vizsgál­ni, hogy a bekötött fák vé­dőanyagát nem rongálta-e meg az időjárás, nem pusz- tította-e el a hó, a szél. Ha igen, akkor a hibákat azon­nal ki kell javítani. Bekerí­tett gyümölcsösben azt is érdemes megvizsgálni, hogy a kerítés alatt nem kelet­keznek-e nyílások, amelye­ken a nyulak beférkőzhet­nek. A hónap végén — ha az időjárás engedi — fagy­mentes napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és bokrok metszését. Ez annál is inkább hasznos, mert a tavasz beálltával nem tor­lódnak össze az esedékes munkák, ilyenkor a metszés formái közül főként a rit­kítómetszés végezhető el. El­sősorban az idősebb gyü­mölcsfák ritkítását kezdjük- Január a ritkitómetszések ideje. Poós László az egyik körtefáját „alakítja". meg, nagyobb méretű koro­nákból a sűrűsítő elágazá­sokat. koronarészeket távo­lítsuk el. A ritkítómetszés­kor ügyeljünk, hogy ne a koronavázat adó vastag ágak kerüljenek levágásra, hanem a napfény behatolását tény­legesen gátló, a korona pe­remén elhelyezkedő, sűrűsítc gállyrészek... A január végi ritkítómetszéssel egyidejűleg elvégezhető egyes almafajtá­kon — elsősorban a jona­tánon — a szükséges vessző- visszakurtítás is. Ennek cél­ja a lisztharmatos csúcsok, végek eltávolítása. Ezzel a gombakártevő áttelelőhelyei — ahonnan a tavaszi fertő­zés megindul — szüntethe­tők meg ... Törzsápolás. A törzs és vastagabb vázágak ápolása, tisztítása csak az idősebb gyümölcsfákra vo­natkozik. Ennek a beavat­kozásnak kettős célja van. Egyrészt a lehámló kéregré­szek eltávolításával meg­szüntethetek az áttelelő kár­tevők és gombabetegségek tanyái, másrészt pedig elő­segíthető a törzs és váz­ágak jobb életműködése, légzése. A törzsápoláshoz kü­lönböző kéregkaparók, drót­kefék az alkalmas szerszá­mok. Arra ügyelni kell, hogy az eleven kéregrészek ne ká­rosodjanak. Most mi, nyáron ők Az énekes madarak hasz­na, úgy gondolom, minden kertbarát előtt közismert. Rengeteg káros rovart ösz- szeszednek, a cinege például testsúlyának 30 százalékát kitevő rovarmennyiséget fo­gyaszt el egy nap alatt. Ilyenkor télen, különösen a tartósan havas időszakokban éheznek a kertek madarai. A hideg, a rövid nappalok és a természetes táplálék hiá­nya alaposan meggyötri őket. Ilyenkor a madarak a na­gyon felfokozott anyagcseré­jük miatt 12—16 óránál hosz- szabb ideig nem képesek éhezni! Az énekes madarak rászo­rulnak az ember segítségé­re! Most mi, nyáron viszont ők segítenek. A rendszeres etetés fon­tosságát emelte ki beszélge­tésünk során Tóth Józselné, a lillafüredi Herman Ottó Emlékház gondnoka is, aki a nevezetes kertbe elhelyezett madáretetők segítségével te­lente 10 mázsa napraforgó- maggal enyhíti a kertbe lá­togató cinkék, zöldikék, meggyvágók, csuszkák éhsé­gét. — Ha elkezdtük a mada­rak etetését, akkor nem sza­bad tavaszig abbahagyni, mert a terített asztalhoz hoz­zászokott kis vendégek éhen pusztulnak... Az etetőket szélárnyékos, védett helyre tegyük. Táplálékul olajos magvakat, búzát szórjunk bele, de a cinke, a harkály szereti a bőrös, sótlan sza­lonnát és faggyút is. Tilos adni sós eledelt (például sózott szalonnát) és kenye­ret. Rendszeresen ellenőrizzük, s eleséggel töltsük fel a madarak ete főhelyeit. Szőlőtermesztők naptára JANUÁRI TEENDŐK o) szőlőben: ha az időjárás megengedi, hordhatjuk a szerves trágyát a szőlősorok végébe. Ilyenkor elvégezhetjük az utak, vízelvezetők, iszapfogók javítását is. Most szerez­zük be a szükséges szőlőkarókat! Hibás permetező- és ta­lajművelő gépeinket javítsuk (vagy javíttassuk) kil Aki sző. löoitványt házilag állít elő, az hozza rendbe az etöhajtató ládákat, gondoskodjon az előhojtatáshoz szükséges anya­gokról (furészpor, moha, stb.). A vermelőben pedig ellen­őrizzük, nmes-e valami boj az elvermelt vesszők körül. b) pincében: a későn szüreteit és nehezebb borok első fejtését januárbon végezzük el. A hordókat kéthetenként töltögessük fel, az üres hordókat négyhetenként kénezzük és törölgessük. A törkölyt és o seprőt főzessük ki pálin­kának. Az oldalt irta: Hajdú Imre Fotózta; lacxó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents