Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

1985. január 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A zacskós tejből egy műszak alatt, három gépen 20-22 ~ , ] ~ , , , " " ~ \ ~ " ~ ezer litert dolgoz fel Gombos Józsefné. Az összeállítást irta: Bracko István es Szendrei Lőrinc, foto: Fajtán László Az 1-es számú Általános Iskola tornatermében játszó gyer­mekek sajnos nem öltözhetnek tornadresszbe ... Egy műszak alatt Edelény, Szendrőlád, Damak, • Balajt és Ládbesenyő hegyein- völgyein szántanak-vetnek- aratnak az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet gépei. A 6300 hektár területből 3780 hektáron díszlenek a szántóföldi kultúrák: nyáron a kalászosok sárgára érett táblái, ősszel a zizegő kukoricások és a mindennapi étkezésünkhöz el­engedhetetlen burgonyagumók, a sárga virágszirmokat vesztett napra­forgók és az állatok etetését szol­gáló takarmánynövények mozgósít­ják a betakarításban részt vevő ta­gokat. Az elmúlt három esztendőben a tsz növénytermesztési ágazata szép eredményeket produkált. A leg­utóbbi betakarításkor például búzá­ból 4,3 tonnát, burgonyából 29,5 tonnát hoztak le egy hektárról. Daj- nics János elnök elmondta, hogy a jó eredményeket a különböző me­zőgazdasági termesztési rendszerek­hez való csatlakozásuknak is köszön­hetik. Az intenzív gabona program­hoz, valamint a gabona és ipari termesztési rendszerekhez társulva jelentős, korszerű technikákhoz, munkagépekhez jutott a tsz, melyek nagymértékben növelték a termés­hozamokat. A hagyományosnak tekinthető másik mezőgazdasági ágazatban, az állattenyésztésben szarvasmarha­tenyésztéssel es -tartással, valamint juhokkal foglalkoznak. Az 1200 szarvasmarha között 480 tejelő tehe­net törzskönyveztek, melyek legna­gyobb része Holstein-friz fajta, míg a növendékhizlalásra újabban a hús­típusú charolais fajtával keresztez­nek. A közel 5000 juhból 3000 a te­nyésztést szolgáló anyaállat. Hasonlóan sok más termelőszö­vetkezethez, Edelényben is több melléküzemágat alakítottak ki. En­nek hátterében az is meghatározó volt, hogy 1980-ban — a kedvezőt­len körülmények miatt — a tsz nagy pénzügyi veszteséggel zárta az akkori évet. A mélyvölgyböl a melléküzemágak megszervezése ré­vén keletkezett bevételek is segítet­ték a kilábalást. Lakatos, forgácsoló, kovácsoló, galvanizáló, műanyagfel­dolgozó üzemeket létesítettek és ki­alakítottak egy varrodát is. Újabban tehát Edelényből lakásberendezé­sekhez gyártott kötőelemek, préselt, kovácsolt vasszerkezetek, konyhai felszerelések, szerszámok, műanyag zsákok, takarófóliák, tejeszacskók és autóskabátok kerülnek a megrende­lőkhöz, a piacra. 1984-ben — a különböző teher­viselések és a szabályozó rendszer­ből adódó kötelezettségek miatt — csak szerény nyereséget ért el az edelényi „Alkotmány”. A 4500 forin­tos havi jövedelmet leginkább a háztáji gazdaságok bevételeivel tudják kiegészíteni. Mindenki kap 100 négyszögöl, megművelt burgo­nyaföldet, de tavalytól lehetőséget biztosítanak további 1600 négyszög­öl, burgonyával beültetett föld bér­lésére is. amit a tsz gépeivel — önköltségi áron — ellátnak a szük­séges talajművelési és növényvédel­mi gondozással. A 816 állományi létszámból 430-an aktív tagok és a gazdaság fejlődésébe vetett bizal­mat is jelzi, hogy majdnem eléri a háromszázat a 30 éven aluli fiata­lok száma. Ugyanakkor nem kis fel­adatot jelent mind a tagoknak, mind a vezetőségnek a mintegy 400 nyugdíjasról való gondoskodás, akiknek a jövedelme meglehetősen alacsony, tehát a legtöbb segítségre szorulnak. A gazdálkodás korszerűsítése je­gyében az idén bevezetik a termelő- szövetkezetben a kiscsoportos önel­számolási rendszert, aminek révén minden ágazatban, minden terüle­ten az ott elvégzett munka, az ott produkált eredmény függvénye lesz ki-ki javadalmazása. Nemcsak a ve­zetés, hanem a tagság és alkalma­zotti állomány is felmérte, hogy a hatékony gazdálkodáshoz az eddigi­eknél is jobban szervezett, átgon­doltabb munka szükséges ... hiszen mindenki tudja: csak azt lehet fel­osztani, amit megtermeltek ... Bódva mentén: Edelény A tanácshazától a Parlamentig Könyv és komputer A gótikus református # templom több mint hatszáz éves múltra tekint vissza. A szomszéd­ságában meghúzódó könyv­tár nem dicsekedhet ekko­ra hagyománnyal, de Sle- zsák Imre igazgató kurió­zummal szolgál: — Az edelényi könyvtár az első volt az országban, amely egy járás egész te­rületét fogta át. Az alapí­tás éve 1952, s 61 telepü­lést számlált a járás. Ko­rábban alig volt itt olvas­nivaló, s az olvasási kedv sem buzgott... Az edelé­nyi könyvtár 1963-ban épült, s már akkor többre gondoltunk, mint a puszta kölcsönzés. Felértékelődött a könyvtár rangja. Funk­ciójának sokszorosan bő­vülnie kelleti, hiszen sok kis településen megszűnt az iskola, művelődési ház nem volt, a televíziózás elsorvasztotta a mozit. A könyvtárnak kulturális mű­hellyé, a kapcsolatteremtés színhelyévé kellett lennie. Az elárvult iskolákat könyvekkel, olvasókkal né­pesítették be. (Égerszög, Irota, Szakácsi, Debréte, Tornakápolna.) Létrehozták a könyvbarát köröket. (Boldva, Lak, Szendrőlád, Perkupa, Szőlősardó.) Ede­lényben és környékén rend­szeresen tartanak író-olva­só találkozókat. A gondo­san vezetett emlékkönyv tanúsága szerint Veres Pé­ter is megfordult itt. A könyvtárnak nyolc­vanezer kötete van, s ezer­nél több az úgynevezett hangzó anyag (kazetta, hanglemez). A kétezer ede­lényi olvasó százféle újság és folyóirat közölt . válo­gathat. A vidéki könyvtár­tagok száma 1500. Az ol­vasók száma — s ez rend­hagyónak számít a jelen­kori hazai gyakorlatban — évről évre nő. Arra a kér­désre, hogy mostanában mit olvas Slezsák Imre, meglepő a válasz: — A számitógépes iro­dalmat bújom. Jelentős anyagi támogatással szert tettünk egy komputerre. Nekem is meg kell ismer­nem ahhoz, hogy a számí­tógép nyelvén megtanulja­nak beszélni az érdeklődő edelényi fiatalok. Szuperiskola, szépséghibákkal Fónagy Ernőtől, a # Borsodi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vál­lalat ÁBC-üzletének veze­tőjétől tudjuk, hogy a 420 négyzetméter alapterületű boltban tavaly 35 millió forintos forgalmat bonyolí­tottak le. A Kincsem ABC — ami az áfész kezelésé­ben van — 320 négyzetmé­ter alapterületű és 43,5 milliós forgalmat könyvel­hetett el 1984-ben. Dobos Miklós, az áfész kereske­delmi osztályvezetője el­mondta, hogy Edelén.ven kívül 27 kisközség ellátá­sának felelőssége neheze­dik rájuk, az elmúlt tíz év alatt kiépítették a hűtő­láncot. A szövetkezet árbe­vétele tavaly 360 millió fo­rintra rúgott és tervezik a kishatármenti forgalom nö­velését és a nagykereske­delmi jogosultság megszer­zését, ami a jobb ellátást szolgálná. Felvételünkön: a „kincsem” a Kincsem előtt. Ot falu „Alkotmányba A múcsonyi Bósa At- • tila mindennap uta­zik, de szívesen vál­lalja a bejárást, mert sze­rinte a környék legjobb tanintézete az edelényi 1. számú Általános Iskola. Nemcsak ő van így ezzel. Sikk az „egyesbe” járni. A jól felszerelt iskolában jól képzett, rátermett pedagó­gusok oktatják a nebuló- *kat. A kétszárnyú épületben (az egyik rész 1973-ban, a másik 1982-ben készült el) Vaszilkó Ferenc igazgató­val beszélgettünk. A nö­vekvő demográfiai öröm, hogy tudnillik a gyermek­létszám még legalább öt évig gyarapszik, egyre több feladatot ró az iskolára. Ezres létszámmal számol­nak 1990-re, de mármost, a jelenlegi 865 tanulónak is kicsi ez az összkomfor­tos intézet. Mert minden vonatkozásban párját rit­kítja az iskola. Pompás tornacsarnoka és uszodája is van. De . . . A gondok felemlegelése ne tűnjön panasznak. A téli szünet utáni első ta­nítási napon hűvösek vol­tak a tantermek, a hideg miatt alaposan felöltözve lehetett csak edzeni a tor- • nacsarnokban, s az uszo­da, a fűtési elégtelenség miatt télen használhatat­lan. Továbbá: kinőtték a napközit is. Legalább 150 gyerek hiába vár felvétel­re. A szűkösséget jelzi, hogy ez év szeptemberétől a felsőtagozatos osztályok is visszatérnek a váltako­Tavalyelőtt még a földszintes, nagy­# községi tanácsházán találkoztunk dr. Sándor Dezső tanácselnökkel, most — miután Edelény elnyerte a városi jogú nagyközség rangot, amivel egy időben megszűnt a járás és annak közigaz­gatási vezetése, a járási hivatal — már az emeletes tanácsházán kopogtattunk a ta­nácselnökhöz, aki egyben országgyűlési képviselő is. — Mifelénk a mezőgazdaság adja a leg­több munkalehetőséget az itt élő emberek­nek — kezdte szűkebb hazája bemutatását dr. Sándor Dezső. — Az utóbbi években szerencsésen növekedett az értelmiségiek; orvosok, tanárok, tanítók, gazdasági szak­emberek száma. A mezőgazdasági üzemek mellett jelentős szerepük van a bányáknak, de a szendrői alumíniumgyáron kívül nincs jelentős ipari bázisunk. Mindemellett a iegfontosabb jellemzője a Bódva völgyé­nek. hogy főleg aprófalvak tarkítják a tá­jat. A 43 község közül 26-ban 500 alatt van a lélekszám. Ez határozza meg valamennyi igazgatási, szervezési munkánkat; a közle­kedés, a bolthálózat működtetését. Edelé- nyen keresztül nyáron kilenc, télen nyolc vonatpár halad Tornanádaska felé és a távolsági buszállomásunkról 52 autóbusz- járat indul naponta a legtávolabbi falucs­kába is. Ha már a boltokról szót ejtettem, el kell mondani, hogy az alapellátás min­denhol kielégítő, a három áfész az elmúlt másfél évben 15 új vegyesboltot nyitott a különböző falvakban, javultak a hús- és a zöldségellátás körülményei. A következő évek fejlődését biztosítja, hogy az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács által felszabadított tartalékból a körzet három áfésze ösz- szesen 7,8 millió forintot kapott, amit a lakosság igényeinek jobb kielégítésére for­dítanak majd. A tanácsi önállóság megnö­vekedésével párhuzamosan kialakulnak az új gazdálkodói lehetőségeink is. Jövőre, tehát 1986. január 1-től a helyi források képzésére rugalmasabb eszközeink lesznek. Dr. Sándor Dezső önállóbban dönthetünk egy-egy fejlesztés­ről, beruházásról. A jövőnkhöz tartozik — folytatta a ta­nácselnök — az ifjúságról való gondosko­dás. Most 12 ezer 876 Edelény lakossága, de várható, hogy ez növekedni fog. Nemcsak Edelényben, de leginkább itt növekedett a tantermek száma. Bővült a szemléltető­eszközök állománya, modern tornatermek épültek Edelényben, Szendrőben, Bódva- szilason. fedett tanmedence segíti az úszó­oktatást Szendrőben és Edelényben. A tanácselnök még hosszan sorolta a szo­ciális, kommunális ellátás fejlődését igazo­ló adatokat, majd mint országgyűlési kép­viselőhöz fordulva, tettük fel a kérdésün­ket; „Miről beszélne a soron következő or­szággyűlésen, ha interpellálási lehetőséget kérne?” — Megismételném a korábbi interpellá- lásom témáját a falvak villanyáram-fo­gyasztási költségeiről, szólnék a munkake­rülőkkel szemben alkalmazandó hatósági intézkedések szigorításáról, de beszélnék az idős. nyugdíjasok, főleg az 1975 előtt nyugállományba vonult öregek helyzetéről. Tornateremben zó beosztású tanítási rend­re. Az igazgató elmondta: a bővítéshez, a fűtési ap­parátus korszerűsítéséhez rengeteg pénz kellene. Az igazgató nemcsak az eny­hét hozó tavaszban bízik. Erős hittel hiszi, amit Szent-Györgyi Albert után mindenki tud: a jövő olyan lesz, mint amilyen a ma iskolája.

Next

/
Thumbnails
Contents