Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

1985. január 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közvetít a számítógép Miért változtatnék munkahelyet oz emberek? Elsősorban magasabb bérért. A munkahelyet változtatók nyolcvan szá­zalékának elhatározását a jobb kereseti lehetőség igénye motiválja. A íennmarodó kisebb hányod indokai szerteága­zóak: változás az életkörülményekben, könnyebb munka, munkahelyi kellemetlenségek és újabban, félelem attól, hogy a létszámleépítésnél az ő nevük is a listán szerepel. Beültem egy órára Kövy Katalin ügyfélforgalmi ügy­intéző mellé a Borsod megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda számítógéppel felszerelt he­lyiségébe. P. Istvánná, a 62. ügyfél ezen a délelöttön. Építésztechnikus. A várható létszámleépítéstől tartva ke­reste föl az irodát. A kere­set inem elsőrendű szempont az állásváltoztatásnál, de azért jó volna pár száz forint pluszban, ha már 20 év után ilyen lépésre kényszerül. Az ügyintéző sem, ő maga sem reménykedik, hogy sikerül a mostani munkaköréhez ha­sonló új munkát találni. Na­gyon tapintatosak itt, még azt is megtudakolják, nines-e olyan vállalat Miskolcon, ahova elvi okokból nem men­ne. A harmincéves V. József­nek gimnáziumi érettségije és felsőfokú raktárgazdálko­dási tanfolyama van. Kizá­rólag egyműszakos állást keres, mert neki kell gon­doskodnia kiskorú gyerme­keiről. Szorult helyzetben van, hiszen ki tudja miért, már felmondta régi állását. Arra kéri az ügyintézőt, olyan vállalatot keressen, ahova már holnap elmehet. A számítógép képernyőjén feltűnik egy vállalat, amely raktári kiadót keres, 2000— 3500 forintos fizetéssel. Meg­örül neki. (A régi helyén el­érte a keresete az 5000 fo­rintot is.) N. Sándornak B— C—E típusú jogosítványa van. Kevésbé strapás munkát ke­res. A számítógép azonnal kijelez egy ilyen igényt — annál a vállalatnál, ahonnét az ügyfél eljönni készül. T. Ferenc és B. István nyugdí­jasok. Portásnak, fűtőinek, il­letve telexkezelőnek menné­nek. Ilyen igényt egyelőre nem jeleztek a vállalatok, a két kérelmet az iroda fél évig evidenciában tartja. M. János még nincs 16 éves, öt osz­tályt végzett, egyelőre hiz- tatni sem tudja Kövy Ka­talin, aki' pedig a legkisebb kapukat is sorra nyitogatja az ügyfelek előtt. (Ez a fia­tal rendszerszervező üzem­mérnök olyan remekül tud bánni az emberekkel, mint­ha pszichológusi diplomája is lenne.) K. Józsefné gépi forgácsoló a válása miatt kénytelen otthagyni négyműszakos munkahelyét, noha ott iro­dai munkát ajánlottak fel neki', ö mindenképpen fizi­kai munkát akar-, ha keve­sebb fizetésért is. Ügy tűnik, megoldódik a gondja. B. Sándorné egészségügyi okok miatt váltaná föl kereske­delmi munkáját, kényelme­sebb irodaira. Aktáját egy­előre „pihentetik”, hátha je­leznek egy ilyen igényt. RANDEVÚ 2675-SZÖR Az irodát tavaly 4íl60-an keresték fel, .igaz, személyi kartont csak 2374-et töltöt­tek ki. A többiek tájékozód­ni, érdeklődni jöttek. — Ügyfeleink többsége fő- foglalkozását változtatná, de felkeresték bennünket nyug­díjasok, gyesen levők és olyanok, akik mellékfog­lalkozást vállalnának. E két utóbbi igényre egyáltalán nem tudtunk kedvező választ adni, a nyugdíjasoknak né­ha-néha találunk munkát. Irodáinknak jelenleg 81 vál­lalattal, szövetkezettel van szerződése, tőlük 4340 igény- bejelentés érkezett tavaly. Ügyfeleink létszámát jócskán meghaladták a munkáltatói igények, ennek ellenére na­gyon sokan vannak, akiknek nem tudjuk megoldani' a gondjait. Tavaly 2675 ügyfe­let .irányítottunk a vállala­tokhoz, néhányukat többször több helyre is az év során — mondja Váraljai Károly cso­portvezető. — Nyilván az igények kü­lönbözősége az oka a siker­telen munkaügyi randevúk­nak ... — Valóban. A nők nagy csoportja ügyviteli munka­körök iránt érdeklődik, a vállalatok kevés ilyen igényt jeleznek. Fizikai munkáso­kat keresnek a vállalatok, több műszakra, szakmunkák­ra. Ács, kőműves, szigetelő, valamint lakatos, hegesztő, forgácsoló — ezek most a hiányszakmák a megyében. Százegy kőművesre érkezett igénybejelentés tavaly és mindössze heten jelentkez­tek. Vagy: ötvenhét ács-áll­ványozó munkakörre tnégy embert tudtunk irányítani. Kevés a vegyipari szakmun­kás is, 144 helyre jött igény, nálunk pedig csak nyolcán jelentkeztek. Valamit szépít a statisztikán, hogy a szer­ződő vállalatok helyett mi szinte naponta hirdetünk az újságokban és ezekről a munkavállalásokról nincs adatunk. MUNKAERŐ-TOBORZÁS - LEGÁLISAN Sikeres akciót kezdeménye­zett tavaly a Munkaügyi Szolgáltató Iroda, az akció­ból aztán gyakorlat lett. Tudták, hogy megyénkből na­gyon sok nyugdíjas és sza­badságát töltő dolgozó jár el az ország távoli vidékeire is idényjellegű mezőgazdasági munkára. Az alkalmi brigá­dokat a mezőgazdasági üze­mek többnyire ,.fű alatt”, toborzási engedély nélkül szervezték. Emiatt több me­zőgazdasági üzem felelős ve­zetője és toborzó brigádveze­tő ellen folyt már szabálysér­tési eljárás. A gyakorlat a megye munkaerőhelyzete szempontjából is előnytelen volt, hiszen sok esetben itt is szükség lett volna az idénymunkásokra. — Felkerestük azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyekről tudtuk, hogy rendszeresen toboroznak bor­sodi munkásokat és szerző­dést kötöttünk velük. — Immár szolgáltatási dí­jat kell fizetniük. — Igen, de ezt senki sem vette zokon, mindenki örült, hogy vállaljuk a legális to­borzást, nem kell szankci­óktól tartaniuk. A munka- vállalók azért örülnek az iro­da közreműködésének, mert hivatalosabbnak érzik azóta a szerződéseket, biztonságban érzik magukat. Tavaly 2940 idénymunkást irányítottunk az ország 34 mezőgazdasági nagyüzemébe. SEGÍTENI KISMAMÁNAK, NAGYMAMÁNAK Tavaly áprilistól humán szolgáltatásra i!s vállalkozik az iroda. Gyorsan fűzzük hozzá: ingyenesen közvetít. — Mivel sokan vállalnának nyugdíj és gyes mellett mun­kát, és sokan vállalnának mellékfoglalkozást, úgy gon­doltuk, segítünk nekik. Azt is tudjuk, hogy sok az egye­dül élő idős, beteg ember, sokan keresnek pótmamát egy-egy alkalomra, sok gye­rek mellé keresnek korrepe­titort is a szülők. Nos, az egyik oldalon „bejött” a szá­mításunk, tavaly 581-en je­lentkeztek munkára és mind­össze 89 esetben tudtuk egyeztetni az igényeket. So­kan szeretnének ily módon egy kis mellékjövedelemhez jutni, de úgy tűnik, a má­sik oldalon, a rászorulóknál pedig nem nagyon van erre pénz. Nagy propagandát fej­tettünk ki a humán szolgál­tatás sikere érdekében, tud­nak róla az emberek... — mondja dr. Szegedi László, az iroda igazgatója. — Tehát az iparvállalatok igényével ellentétes a hely­zet. — Bízunk abban, hogy az új bérrendszer változtat a vállalatok magatartásán. Az elmúlt évben ugyanis — a kiemelt szakmunkák kivéte­lével — az volt a helyzet, hogy vállalataink egy cso­portja sok kisbérű emberrel szerette volna alakítgatni a bérszínvonalát. Volt olyan igazgató, aki felkeresett min­ket és húsz embert kért az év utolsó hónapjaiban, a képzettség teljesen érdekte­len volt számára . . . Tudjuk jól, hogy a vállalatoknál sok az olyan munkás, akit az év egy részében alig-alig tud­nak foglalkoztatni, másutt viszont szükség volna rájuk. Sajnos, eddig egyetlenegy esetben sem kerestek fel ben­nünket átcsoportosítási, köl­csönadási kérelemmel, hol­ott mi felkészültünk az ilyen munkára. Felkészültünk to­vábbá átképző, továbbképző tanfolyamok szervezésére is, a megye munkaerő-gazdál­kodásának javítása érdeké­ben. Reméljük, az új évben már ilyen feladataink is lesznek. Lévay Györgyi Mind szervesebb részeivé válnak gazdasági életünk­nek azok a kezdeményezé­sek, amelyek gazdasági mun­kaközösségekben. különféle társulásokban öltenek tes­tet. Munkájukat, tevékenysé­güket törvények szabályoz­zák, és segítik. E törekvé­sek sorába tartozik az is, hogy a pénzügyminiszter fel­hatalmazása alapján egy év­vel ezelőtt, 1984. január el­sejétől az Országos Takarék- pénztár feladatköre a vál­lalkozói banktevékenységgel bővült. Mit jelent ez, milyen feladatokat lát el a vállal­kozási iroda, amelynek ugyan nincsenek még gazdag ta­pasztalatai, nagy múltra visszatekintő hagyományai, de vannak olyan lehetőségei, amelyeket mind többen igye­keznek igénybe venni. A vállalkozói iroda mun­kájáról Nagy László, az OTP megyei igazgatóságának helyettes vezetője mondta el: az iroda létrehozásának egyik legfőbb célja az volt, hogy az egyéni és társas magánvállalkozók hitel irán­ti igényeit kielégítve — ha szerény mértékben is —, elősegítse a lakossági szol­Meglcezdődött a kétműsza, kos termelés a Nyíregyházi Konzervgyár Vaja községbe telepített dobozgyárában. Az új üzemben hazánkban ed­dig nem gyártott, 3-5 kilós fém konzervdobozokat készíte­nek. Újabb beruházások előtt Minden idők legjobb nö­vénytermesztési éve! Lényé­gében ezzel a mondattal le­het jellemezni az dnáncsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elmúlt évi gazdálkodá­sát, hiszen árutermesztésük négy növényi kultúrája re­kordterméssel fizetett. Hek­táronként 6,2 tonna búzát, több mint tíz tonna kukori­cát, 2,8 tonna répát, 3,3 ton­na borsót takarítottak be a kombájnok. Simaházi György elnöknek minden oka meg­volna az elégedettségre. Ezért l>at furcsán, hogy az ered­mények helyett a gondokkal kezdődik a beszélgetés: — Szaporodnak a figyel­meztető jelek. Szinte min­den ágazatunkban romlott az eredményesség, s .nem biztos, hogy a közeljövőben lesz még olyan szerencsés időjá­rású év, mint a tavalyi, ami­kor kultúráink kimagasló hozamot adnak. A hatékony­ság csökkenését mindenkép­pen meg kell állítanunk, de nagy kérdés, hogyan tudjuk ehhez majd biztosítani a szükséges pénzügyi alapot. Rekordjai ellenére a nö­vénytermesztésben is növe­kedtek a költségek. Ignátz Imre főagronómus: — Elsősorban a vetőmag­termesztésben. Mintegy húsz százalékkal magasabb árbe­vétele miatt szerkezetünket már évekkel ezelőtt a mag­termesztés szolgálatába állí­tottuk. Az elmúlt évben már licencdíjat is kellett fizet­nünk, mázsánként 25—30 fo­rintot, s növekedtek a szem­lézés. fémzárolás költségei is. Tovább rontja a hatékony­ságot, hogy a vetőmagot tá­rolnunk kell, nem tudjuk a termést áruként értékesíte­ni. Így a gazdálkodás fenn­tartásához hitelt kell felven­nünk. A kamatok pedig ma­gasak. Mindezek ellenére a vetőmagtermesztés még min­dig többletnyereséget hoz, de hogy a jövőben is hozzon, tovább kell korszerűsíteni a feldolgozást, tárolást, mert Kiugró év után... csak a minőségileg teljesen kifogástalan terményért kap­hatunk megfelelő árat. Az állattenyésztés helyzete még kedvezőtlenebb. A tehe­nenként! 4200 literes tejter­melés nem mondható rossz­nak, de ennek ellenére a re­mélt félmilliós nyereség he­lyett, jó ha nem fizetnek rá az ágazatra. A főagronómus: — Ha maradnak a jelen­legi átvételi árak. akkor nem látjuk az előrelépés lehető­ségét az ágazatban. Mint gondolom máshol, nálunk is nem a tejtermelés, hanem a tenyészüszö-eladás jelentette a hasznot az ágazaton. Igen ám, de amíg a tejtermelés pénzügyi pozíciói ilyen rosz- szak maradnak, senki nem vásárol állatot. Volt olyan évünk, amikor nyolcvan fe­ketefrízzel keresztezett te- nyészüszőt adtunk el, dara­bonként 35—40 ezer forintért, tavaly egyetlen vásárló nem jelentkezett. Nem lehet mást tenni, negatív szelekciót kell végrehajtani. Közérthetőb­ben; a négyezer literen aluli teheneket Limousin fajtával termékenyítjük meg, mert a születő borjak jobb húsfor- májúák, könnyebben hizlal­hatok, s így exportra is ad­hatók. De ennek a módszer­nek bevezetésétől is csupán annyit lehet várni, hogy re­mélhetőleg elkerüljük a rá­fizetést. A melléküzemág úgyszin­tén nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. — Sajnos. — Az elnök tö­mörebben nem is fogalmaz­hatna. — A szabályozó rend­szer változása, az építőanyag- ipari áremelkedés, s a beru­házások számának csökkené­se az építőágazatok nyeresé­gét, árbevételét nagymérték­ben csökkentette. Ráadásul a helyi kiszerelő üzemünket jelentős pénzügyi ráfordítás­sal — másfél millió forintért — korszerűsítenünk kell, megteremtve a munkaegész­ségügy feltételeit. összegezve: a három ága­zat közül a növénytermesz­tés eredményessége a gazdál­kodás meghatározója. A leg­kevesebb gond, a jól bevált szerkezet, ennek a tevékeny­ségnek fejlesztését indokolná. A főagronómus rábólint: — Ez így van. De annak köszönhetően, hogy hét éve következetesen erre az ága­zatra fordítottuk a legtöbb pénzt! Gépvásárlásra, tech­nológiakorszerűsítésre több mint harmincmillió forintot költöttünk. Ám ezeknek a korszerű gépeknek, berende­zéseknek a többsége leamor­tizálódott, elöregedett, pár éven belül meg kell kezde­nünk pótlásukat. Ez újabb harmincmilliót jelent, ame­lyet nehéz lesz előteremte­nünk. És ez a ráfordítás csak a jelenlegi szint fenntartásá­hoz lenne elég! Ahhoz már kevés, hogy a bővített újra­termelést, az egyenletes fej­lődést biztosítsa. Ahhoz újabb 23 millió forint kelle­ne! — Még az elmúlt évben megpályáztuk a világbanki hitel keretében ezt az össze­get, hiszen egy ötezer tonna befogadóképességű magtárt, s egy Bábolna típusú szárí­tót tudnánk felépíteni, üzem­be helyezni érte. Reális esé­lyünk van, hogy kérelmün­ket kedvezően fogadják, s így meg tudjuk végre terem­teni azt a szilárd termelési hátteret, amely a jövedel­mezőség fokozását jelentheti. Finomíthatjuk szerkezetün­ket. még több nagy árbevé­telű kultúrát vethetünk, ter­meszthetünk. — kármán — gáltatások színvonalának nö­velését. Arról van szó, hogy a vállalkozási iroda az olyan egyéni és társas vál­lalkozók részére, akiknek csekkszámláját az OTP ve­zeti, hitelt nyújt. Részt vesz állami vállalatokkal, szövet­kezetekkel, illetve magán- vállalkozókkal való társu­lásban. Lényeges vonása az iroda tevékenységének az innovációval összefüggő fel­adatok megoldása, leasing- ügyletek (haszonbérbeadás) lebonyolítása, illetve facto- ring-ügyletek, más szóval esedékes kintlevőségek fel­vásárlása. Az iroda foglal­kozik a legkülönfélébb pénz­ügyi műveletek (kötvényki­bocsátás megszervezése és lebonyolítása stb.) intézésé­vel, tehát minden olyan igény kielégítésével, amely a hitelpolitikai elveknek meg­felelően realizálható. Sokakat érdekel, hogy mi­lyen hitelek nyújtására van lehetőség. Mint azt Nagy László kifejtette, a hitel az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területét egy­aránt érinti. Támogatják az olyan termelés bővítését, amely gazdaságos, az előál­lított termékek külső vagy belső piacon jól értékesít­hetők. Támogatást kérhet­nek és kaphatnak a kisvál­lalkozók, de hitel nyújtható olyan szolgáltatások bővíté­séhez is, amelyek a hiány­cikkek megszüntetésére irá­nyulnak. Hitellel támogatják azoknak a vállalatoknak a törekvéseit, amelyek állami gazdaságokkal, termelőszö­vetkezetekkel, vagy valami­lyen feldolgozó vállalattal szerződéses termelésre, ál­lattartásra kötöttek vagy kötnek megállapodást. A vállalkozási iroda a keres­kedelem számára is nagy segítséget és olyan közre­működést jelenthet, amely a szolgáltatások színvonalának növekedésével jár együtt. Ez­alatt értendő, például a pan­zió, fogadó létesítésére és üzemeltetésére irányuló vál­lalkozás. Az sem közömbös, hogy a hitel után milyen kamatot kell fizetni. A kamat mérté­ke a hitelpolitikai irányelvek előírásai szerint hosszúlejá­ratú hiteleknél 14, éves vagy annál rövidebb lejáratú hi­telek esetében pedig 13 szá­zalék. Egy éve annak, hogy megkezdte munkáját a vál­lalkozási iroda, amely a banktevékenységben, az üz­letpolitikában tulajdonkép­pen egészen új kezdeménye­zésnek számít. T. F. Hitel és lehetőségek Vállalkozói jiroila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents