Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. január 3., csütörtök A képernyő előtt szilveszterrel Talán csak visszabillen a naptár végre a normális kerékvágásba és a hét végén lesz a hét vége, a hétközi napokon meg dolgozni fogunk. Mert az elmúlt tíz nap, vagy talán két hét is ugyancsak a felbillent életrendet tükrözte, A négy-öt naposra tupírozott karácsonyi szünet, majd az azt követő napok szilveszterig, nemcsak a munkát borítót ták fel, illetve a munkarendet tették áttekinthetetlenné, hanem alaposan deformálták, a televízió műsorhetél is. így történt, hogy legutóbb karácsony utáni pénteken jelentkezhettem kedd helyett a heti tévékritikával, most meg csü törtökön tekinthetek vissza arra a hétre, vagy annak töredékére, amely karácsonytól szilveszterig tartott és amelyre az volt leginkább jellemző, mint a napi életre: a társadalom nagy hányada napokon keresztül gerjesztette önmagát az óév búcsúztatására, például már 28-án déli fél -egykor láttam a miskolci Széchenyi utcán pezsgősüvegeket bontó-dur- rogtató ifjú embereket, akiken látszott, hogy előzőleg sem kólát ittak. Már karácsony után hangos volt az utca a papírtrombitáktól, valami roppant elszánással igyekezett hullámzó tömeg megmutatni, hogy mi előre teljesítjük a szilveszteri jókedv-tervet, nem is tudom, mi maradhatott belőle az évváltásra. Nos, a televízió képernyőjén is sorra jelentkeztek a visszatekintő, elmélázó sorozatok. A Hét, az Unokáink sem fogják látni, a Tv-hiradó sem volt kivétel, de ez ilyentájt már így szokott lenni. Közben volt egy könnyen elfelejthető, a megidézett költőhöz nem egészen méltó összeállítás a száz éve született Szép Ernőről; érdemes volt meghallgatni Sándor György humoralista Lyukas- óráját, meg volt néhány mozifilm, láttuk a Háry János kedves kecskeméti gyermekelőadását és még a Jogi esetek is valami év végi könnyedséggel jelentkezett. így jött el az év utolsó napja, amely négyórányi, kifejezetten szilveszteri szórakozást ígért. A Szuperbolával kezdődött a négyórányi óév-búcsúztatás. Árkus József összeállítása sokkal jobb volt, mint a tavalyi, de halványabb volt, mint az azt megelőző, az első. Úgy tűnik, elsősorban az ötlet öröklődött. Több jó ötlet felszikrázott, de azonnal ki is hányt, igen sokat akart a műsor elmondani, így a legtöbb témát csak éppen felvillantani tudta, kidolgozni nem maradt ereje-ideje; egymásba fonódtak ötletszálak. Egészében azonban igen sok kellemes percet adott a műsor, amely az ország legfelsőbb vezetőit is „játszatta” különböző formákban. Igen ötletes volt a 2024-re történő előretekintés a Magyar Televíziónál, abból is elsősorban a Chrudinák—Arafat interjú, Ráday betonházakat védő intelme és Kudlik Júlia soha el nem fogyó kötése, önkritikus, éles percek sorjáztak, S ha minden felvillantott ötletmorzsát ki is tudott volna bontani, még jobban szórakoztatott volna. A Minden lében két kanál című angol sorozat felújított darabjáról nincs mit mondani. Ez a sorozat hajdan nagy siker volt. Akik most látták először, bizonyára örömmel fogadták. S ha már erről szóltam, illesse elismerés a négy sanzont, a kellemes, művészileg értékes idökitöltésért. Hofi Géza negyvenpercnyi műsorát alighanem igen sokan várták. Temetném a munkát című összeállítása egyenetlen volt. Kétségtelenül legjobb része a címadó Tóbiás-dal és az ahhoz bevágott filmrészletek sora volt, ám a címnek — Temetném a munkát — kevés köze volt a továbbiakhoz, amelyben a szokványos Hofi-féle szórakoztató-bölcselkedő- beolvasó csevegést hallhattuk, a megszokott manírokkal- íogásokkal, de például olyan igazság hirdetéséhez, mint „a csúszópénz ellen nem harcolni kell, hanem megoldani” nem nagyon kell különösebb bátorság. Mindenesetre Hofi volt a műsorban; s akik tavaly hiányolták, most nem szólhatnak. A legterjedelmesebb műsorrész az élő adásban közvetített Valahogy mindig lesz! című kabaré volt. Ennek is volt egy ígéretes bevezetője: egy bérház hat lakását láttuk, ahol minden áthallik, a lakók szinte együtt élnek. Aztán függöny hullt és soha többé nem tértünk vissza e lakásokba és a következő szokványos kabarészámoknak semmi közük sem volt a bevezetéshez. Valahogy mindig lesz! — móndta a műsor címe és a hosszú bevezetőt tartó Sas József. Valóban, valahogy mindig lesz és van. íme, ez a műsor is megvolt. Láttunk „maira vett’ ötvenéves Hacsek és Sajó jelenetet Chrudinák Alajos, Pálfy József és Gedeon Pál bemutatásában, amin Chrudinák igen jókat nevetett. Ugyancsak jókat nevetett Kabos László is önmaga viccein, amikor Bodrogi Gyulával öreg vicceket meséltek, amiket „a kritikának szántunk olcsó prédának”. Kiemelkedő száma volt a műsornak Gálvölgyi János és Körmendi János szótlan zenészpáros paródiája: tetszett Hernádi Judit dala; kevéssé villanyozott fel a négy öreg cukrászdái beszélgetése, vagy Agárdi Gábor nyúlós, széteső, öreg poénokból építkező kéményseprős jelenete. Saját nívója alatt maradt. Nagy Bandó András levélösszeállítása és nehezen érthető volt, nem tudni mit akart a Markos-trió. Egyetlen politikai töltetű villámtréfa akadt a műsorban az értékmegőrzőbe tett életszínvonalról, s ha egy kabaréban ennyi a napi életre reagálás, az bizony elgondolkoztató. Sajátos szerkesztéssel 23.43-kor elbúcsúzott a műsorvezető, majd negyedórás Bordalok diszkóritmusban című kavalkád töltötte ki 1984. utolsó perceit. Amikor e sorokat írom, már a bécsi újévi hagyományos koncertet sugározza a képernyő. Beléptünk 1985-be. Ami keddtől jelentkezett, illetve jelentkezik, már a jövő heti jegyzetre tartozik. Benedek Miklós Mövelődéseiméleti nyári egyetem A korszerű marxista társadalomkép és közművelődési munka gazdagításához kíván segítséget nyújtani a TIT Csongrád megyei Szervezete, amikor ez év nyarán, július 24-től augusztus 14-ig megrendezi művelődéselméleti nyári egyetemét. A tizennegyedik szegedi nyári egyetem a „Közművelődés — értékrend” témaköreit öleli fel. így többek között a műszaki haladás és a művelődés, a magatartás és értékrend, a történelemfelfogás értékrendi kapcsolódásairól hangzanak el előadások. Szó lesz arról is, hogy a közművelők mit tehetnek a szocialista értékrend fejlesztéséért. A rendezők elsősorban a közművelődés, a marxista—leninista oktatás és propaganda munkásait, illetve a nagyvállalatok közművelődéssel foglalkozó dolgozóit várják a nyári egyetem előadásaira, amelyeket ismert elméleti és gyakorlati szakemberek tartanak majd. Filmlevél Defekt Nem a bécsi koncert, de... Szórakoztató hangverseny Gyöngyössy Katalin, a film női főszereplője. Az új naptári évet magyar film bemutatásával kezdi a filmforgalmazás. Majdnem azt írtam, hogy új magyar film bemutatásával, de ez nem lenne egészen igaz. A Defekt című, Fazekas Lajos rendezte magyar bűnügyi játék ugyanis a Magyar Televízió műsorában már szerepelt, mégpedig 1984 márciusának a végén, s akkor sem volt egészen új, mert 1977 és 1982 között készült, majd kicsit „érlelődött" a raktárban és így került képernyőre — nem éppen a legszerencsésebb időpontban, ugyanis éppen akkor folyt a krimi nagymesterének, Hitchchocknak az életmű-sorozata —, majd most, újabb kilenc hónap után átköltözött a premiermozik vásznára. Igaz, most nem befolyásolhatja a nézőt a műsorkörnyezetben Hitchchock példája. A gyakorlottabb nézőnek feltűnhet, hogy a film nem éppen friss. Az operatőr régen elhunyt, s a film készítése óta észrevehető az idő a színészeken, a feketefehér feldolgozáson, a játék egészén. De ettől még lehetr ne igen jó és izgalmas. így azonban, ahogy látjuk, inkább ijesztgető, rémítő, mintsem logikai elemekre épülne. Jó mesterektől ellesett és átvett motívumok — megállás nélkül zuhogó eső, eldugott környezet, rejtelmes erdei lak stb. — női mezítelenség, szex ok nélkül, majd hirtelen feltámadó magyar állampolgári tisztesség, önfeljelentés a rendőrségen és ezzel egy régi bűncselekmény-sorozat felderítésének akaratlan segítése, no meg a rögeszmés, kétbalkezes nyomozó nevetségessé tétele a főbb összetevői a történetnek, amit a íorgatókönyvíró-rendező szinte a tűrhetetlenségig elnyújtott kameramozgatással, sejtelmes sötétséggel, rémfilmek hangulatának keltésével adott elő. Akik az effajta borzongást keresik a mozikban, nem töltik idejüket feleslegesen, de gyermekeiket ne vigyék magukkal. (bcnedck) Az új esztendő beköszön- lével a Miskolci Szimfonikus Zenekar szeretne kedveskedni közönségének egy szórakoztató, derűs műsorral. Nem vetekedhetnek ugyan — saját bevallásuk szerint — a bécsi újévi koncert hírnevével és sikerével, de úgy gondolják, valami hasonló — műsorban, kiválasztott programban — Miskolcon is kedvező fogadtatásra találna. Ezért január 7-én, este fél 8-kor a Rónai Sándor Művelődési Központba várják azokat a zenebarátokat, akik szívesen hallgatnak bécsi operettrészleteket, keringőket, polkákat, de természetesen műsorba iktatnak néhány népszerű nyitányt is. A Miskolci Szimfonikus Zenekart az együttes művészeti vezetője, Kovács László vezényli a koncerten. A két kiváló közreműködő énekművész Pászthy Júlia és Gregor József operaénekesek. A műsort Kovács P. József konferálja. A koncertre a jegyek elővételben az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségén és a Rónai Sándor Művelődési Központ jegypénztárában kaphatók, de a helyszínen is megvásárolhatók majd. Névadójukra emlékezlek Együtt emlékeztek közös névadójukra, Váci Mihályra a Miskolc-tapolcai Általános Iskola hetedik osztályos úttörői és az őket patronáló cementgyári szocialista brigád tagjai. A költő- politkusról a , brigád egyik tagja, Simon János beszélt, személyes emlékeit is felelevenítve. Az úttörők verseit mondták el. Az ünnepi megemlékezés után — amelyre a közelmúltban került sor a költő hatvanadik születésnapja alkalmából — vetélkedőt tartottak. Elhatároztak egy közös kirándulást idén májusban Nyíregyházára, Váci szülővárosába. Országos Petőfi-társaság alakul Petőfi Sándorra emlékeztek születésének 162. évfordulója alkalmából Kiskunfélegyházán, a költő gyermekéveinek színhelyén. A hétfői ünnepségen a KISZ, a Hazafias Népfront szervezetének vezetői, a városi tanács, valamint a költő nevét viselő intézmények, iskolák képviselői helyezlek el koszorúikat a Petőfi-szobor talapzatán, s az emlékház falán. Kiskőrösön, a költő szülővárosában este rendezték meg a hagyományos koszo- rúzási ünnepséget és fáklyás felvonulást azon a téren, ahol szülőháza áll, s ugyancsak szobor hirdeti emlékét. Az ünnepségen bejelentették, hogy január 4-én Kiskőrösön tartja meg alakuló ülését az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely irodalmunk nagyjának szellemi hagyatékát gondozni, munkásságát az újabb és újabb nemzedékekkel megismertetni lesz hivatott. Könyvböngészö Tudomány és művészei Jóllehet, elmúltak az év végi ünnepek, megszűnt a roham * a könyvesboltokban az ajándéknak szánt könyvekért, új megjelenésű művekre felhívni a figyelmet mégsem elkésett teendő, hiszen az ajándékozás múló cselekvés, a könyv azonban örök barát. Most három kiadó tizenegy újdonságára szeretnénk a figyelmet felhívni. Valamennyi a tudomány, illetve a művészet témaköréből, sőt nem egy kötetben ezek egymást egészítik ki. Akadémiai Kiadó Nyolc évvel ezelőtt, 1976- ban indult útjára az Akadémiai Kiadó hatalmas vállalkozása, a tízkötetesre tervezett Magyarország története. Mint a sorozat ismerői tudják, elsőként az 1918 —1919-et, illetve 1919-1945- öt tartalmazó hatalmas kötet jelent meg; ismételt kiadásánál ezt is már két kötetben vehettük kézbe, majd az elkészülés sorrendjében — a kronológiától eltérően — további három kötet következett, de azok már mind ugyancsak két-két könyvbe kötve, s most értünk el az első kötethez, amely szintén két könyvben, Előzmények és magyar történet 1242-ig címmel, 1972 oldalon, sok fotóval, 30 térképpel dolgozza fel a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti történetét, a hon- és államalapítás eseményeit, a magyar feudalizmus rendszerének megszilárdulását, a keresztény műveltség kezdeteit. — A Zrínyi Katonai Kiadóval közösen adta közre az akadémiai immár második, változatlan kiadásban a több mint ezeroldalas Űrhajózási Lexikont, amely változatosan tájékoztat minden, az űrhajózás és űrkutatás körébe tartozó kérdésről, a Függelékben pedig az 1957— 1980 közötti űrkisérletek fontosabb adatait táblázatos formában tartalmazza. Reneszánsz Baranyában a címe G. Sándor Mária nagyméretű, 127 fotóval gazdag tanulmányának, amely az Itália után először nálunk meghonosodott reneszánsz stílus hazai legmarkánsabb jelentkezései közül Pécsnek és környékének korabeli építészetét mutatja be monografikus feldolgozásban, s kétévtizedes kutatómunka eredményeként rajzolja meg e tájegység reneszánsz kori építészeti arculatát. A szászsebest evangélikus templom középkori építéstörténete a Művészettörténeti füzetek sorában jelent meg. Varga Lívia, a szerző Erdély egyik legjelentősebb templomának építéstörténetét dolgozza fel, bemutatva, miként járult hozzá ez az építés a későgótika erdélyi kibontakoztatásához. A kötetet 107 fotó teszi teljesebbé. — Sopron zenéje a 16—18. században címmel jelent meg Bárdos Kornél monográfiája, amely Sopron három évszázadának gazdag zenei anyagát tarja fel. A város sértetlen levéltári anyaga alapján híven rekonstruálható a város zenei múltja. E kötetet mintegy ezer kotta egészíti ki, amelyeknek tematikus jegyzékét Vavrinecz Veronika állította össze. — A Kortársaink sorozatban jelent meg Purcsi Barna Gyula kismonográfiája Szép Ernőről, a Nyugat nagy nemzedékének egyéni hangú költőjéről és elsőként tekinti út azt az életművet, amely lírában, prózában és drámában egyaránt jelentős értékekkel gyarapította irodalmunkat. Képzőművészeti Kiadó Pereházy Károly az iparművészet egy viszonylag ritkábban érintett ágának európai történetét dolgozza fel a Képzőművészeti Kiadó népszerű Képzőművészeti Zsebkönyvtár sorozatának most megjelent kötetében. Az európai kovácsoltvas-mű- vesség története című kötet a fennmaradt sok százezer alkotás mindegyikét nem mutathatja be, a teljességre törekvés megvalósíthatatlan feladat lenne, így a könyvben a kimagaslóan jó alkotások kaptak helyet. A kötet Mesterjegyzéke lexikon- szerű szerepet is betölt. Kétszáznál több, részben színes fotó is gazdagítja. Zeneműkiadó A Zeneműkiadó egy évvel ezelőtt adta ki a Brockhaus —Riemann Zenei Lexikon első kötetet, most vehettük kézbe a második, G—N kötetet, amely a „G” hangnévtől a „nyolcadhang”-ig terjedő címszavakkal folytatja az első kötetben vállalt feladatát: nemcsak a szakemberekhez szól, hanem zenei információival a zenekedvelőket is szolgálja. A záró harmadik kötet előreláthatóan 1985 végére jelenik meg. — Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal a címe Bónis Ferenc könyvének, amely a közelmúltban elhunyt világhírű dirigens és a szerző kéthetenkénti rádióbeszélgetéseinek, illetve Ferencsik visszaemlékezéseinek anyagát adja közre. A karmester halála miatt megszakadt sorozatot a kötetben a szerző utószava, gazdag képanyag, diszkográfia és névmutató egészíti ki. —• A pataki kollégium zenei krónikája című kötet Barsi Ernő és Szabó Ernő neve alatt jelent meg, s arról ad képet, hogy a „Patak — ifjúság — éneklés” hármas egység miként volt jelen, mennyire jellemezte évszázadokon át a pataki kollégiumot. A szerzőket az egykori diák, Vitányi Iván mutatja be, s gazdag válogatást is találunk a sárospataki diákdalokból és kórusokból. — Végül megemlítendő a Kroó György szerkesztésében megjelent, A hét zeneműve című kötet, az egy évet átfogó hangversenykalauz, amely 1984. október 1- tői 1985. szeptember 30-ig terjedő időszakra ad segítséget alapvetően a rádióbeli előadásokhoz, de önállóan is hasznosítható, lemezhallgatás közben, vagy koncertek előtt. A kötetben 27 szakember 32 zeneszerző 53 művét mutatja be. (bm)
