Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
1985. január 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 KGST-együttműködés nyomán Bővül hazánkban a polietilén-gyártás Nagy kapacitású üzem épül a TVK-ban Az elmúlt évtizedben a szocialista országokkal kiépített kapcsolatok kölcsönösen előnyösnek, gazdaságosnak bizonyultak. A vegyiparban létrejött együttműködés, termékcsere lehetővé tette egy-egy ország számára — hazánkban például az etilen-, valamint a pvc-gyár- iásban —. hogy gazdaságos méretű kapacitásokat hozzanak létre, ugyanis a leles- leg bizonyos hányada biztos vevőre talál a baráti országok piacain. Végeredményben így született meg a magyar—szovjet olefinegyezmény is. Magától értetődő, hogy a következő évek fejlesztési irányainak is ez(ek) a már létező és jól bevált nemzetközi együttműködésnek szabnak keretet. Eladók helyett vevők A magyar—szovjet olefinegyezmény egyik passzusa úgy szól, hogy a Tiszai Vegyi Kombinátban működő olefingyárból évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítanak a szovjetunióbeli Kalusba, to- vábbfeldolgozásra. Onnan vi- , szont, ellentételként, különféle petrolkémiai termékeket, elsősorban műanyagokat és szintetikus szál gyártásához szükséges' alapanyagok érkeznek hazánkba: Az 1980-ban meghosszabbított magyar*—-szovjet olefin- egyezményben azonban már jelentős módosítás fedezhető fel. Így például a szerződés kimondja, hogy a TVK 1986- ban már csupán 80 ezer tonna etilént szállít a Szovjetunióba. a korábbi 130 ezer tonna helyett. A rá következő évben, vagyis 1987-ben viszont teljesen megszűnik az etilénszállítás, ugyanis erre az időre tervezik a Szovjetunióban létesülő nagy etiléngyár üzembe helyezését. Ez a körülmény a TVK számára új helyzetet teremt: a vállalatnak gondoskodnia kell a visszamaradó 130 ezer tonnányi etilén feldolgozásáról, sót a kormányközi megállapodás értelmében 60 ezer tonnát vásárolni fog a szovjet partnertől. A nagy mennyiségű műanyag alapanyag sorsa az lehet, hogy idehaza feldolgozzák. Ezért döntöttek úgy a TVK-ban, hogy egy újabb nagy kapacitású polietiléngyárat építenek Leninváros- ban. A legkorszerűbb termék garantálva Erről a helyről is beszámoltunk róla, hogy a Gazdasági Bizottság jóváhagyta egy, a TVK-ban létesítendő évi 140 ezer tonna kis sűrűségű polietilén előállítására alkalmas petrolkémiai üzem beruházását. Tették ezt abból a megfontolásból, hogy a hazai petrolkémiai iparág fejlesztése egyet jelent a korszerű vegyiparral. Szükség volt megtenni ezt a lépést azért is. mivel a vegyiparban is. mint a többi iparágban a íeldolgozottsági szint növelése a versenyképesség egyik igen lényeges feltétele. Különben pedig,az ország polietilénszükséglete jelenleg meghaladja az évi 100 ezer tonnát, viszont a hazai előállítású polietilén, amit a TVK gyárt, csupán, ötvenezer tonnára tehető. Vagyis jelentős mennyiséget még importálunk belőle. A szakemberek egybehangzóan állítják: a lineáris polietiléngyártás a ma létező legkorszerűbb technológiát jelenti. Természetesen ezt a technológiát honosítják meg Leninvárosban is a tervbe vett polietiléngyár építésénél. A technológiát és a gyár berendezéseit amerikai, illetve japán cégtől vásárolták. Hogy miért jó ez a technológia? Jobb minőségű termék előállítása érhető el vele, kevesebb energiaráfordítást igényel és sokrétűbb feldo 1 gozásra. f el haszn á lásra alkalmas. Másképpen kifejezve: a lineáris polietiléngyárakban készült termék versenyképesebb elődeinél. Ez pedig a világpiacon elsődleges szempont. Növekszik a műanyag- telhasználás A mait evben. 1984 januárjában kötötték meg a külkereskedelmi szerződést az egyik nagy japán céggel lineáris polietiléngyár szállítására. A gyár építésére és szerelésére rendkívül rövid idő, alig több mint két év áll rendelkezésre. A mintegy 6 milliárd forint értékű beruházást a TVK saját erőből. jelentős bankhitel igénybevételével valósítja meg. A beruházás első esztendeje az építés éve volt, amely természetesen folytatódik 1985-ben is. Ugyanakkor meg kell kezdődniük a szerelési munkáknak is, hogy a rendelkezésre álló egv év alatt a gyárépítésnek ez a fontos része befejeződjön, amely kiemelkedő teljesítménynek számítana nemzetközi mércével mérve is. S közben folyik egy másik, egyáltalán nem elhanyagolható program a kombinátban: a nagy alapanyag- gyártó kapacitások létrehozásával egy időben nagy erővel bővítik a műanyag-feldolgozást. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt tíz év alatt az egy főre jutó műanyagtermelés, illetve -fogyasztás megháromszorozódott hazánkban. Nemcsak a polipropilén feldolgozását növelik a TVK-ban erőteljesen, hanem egyéb műanyagokét is. Megemlítendő, hogy ebben az évben újabb 12 ezer tonna polietilén-feldolgozó kapacitásra tesz szert a kombinát műanyaggyára. A termelés növelésével nemcsak arra lesz lehetőség, hogy a vállalat mindinkább kielégítse a hazai és a szocialista igényeket, hanem a tőkés országok piacain is egyre több műanyag termék talál gazdára. Lovas Lajos Vasbeton bányatámok Vasbeton bányatámok kísérleti gyártását kezdték meg a Tatabányai Szénbányák megrendelésére a BVM Miskolci Gyárában. Az új típusú tárnok szilárdsági vizsgálatait a közeljövőben kezdik meg. Ha a vasbeton bányatámok sikerrel állják az igen szigorú vizsgálatokat, akkor várható, hogy ezekből a termékekből megyénk bányái is rendelnek majd. Számítógépek a Telefongyárból név nii'gtevv.v/t«». \ Telrfonto ar taloral.iaú.ihclj í rgyNéRéhen min »Hcrohkevzwlekeket. hanem olyan te- lefonut viteti, vonat- es irány szúró lierentle/esekhe/ gyártanak alkatrészeket melyek a legmmlernphh s/a- nntastei tmikat hord jak mamikban \ tav-adatfeitlni- «o/.ási es átviteltechnikái herendo/esék egy viszony las kis gyáregységben tetemes termelési értékeket keltez- nek. .V/ egész gyár. aminek a budapesti központin mellett négy vidéki gyáregysége van. 2.7 milliárd lo- rint árbevételt kilny vethet el magúnak, amiből az újhelyi egység — a kalkulálások szerint — 128 millió lóriimat részesdf. A2 asszonyok: Lévay Istvanné és Lakatos Dezsöné a minőségi ellenőrzésre készítik eiö a bemérő berendezés betétrendszerét. Fotó: Csákó Gyula • A Telefongyár újhelyi egységének igazgatójával. dr. Bem Dániellel beszélgettünk az 1984. évi munkákról és a következő évi tervekről — Mi is. mint a lobbi vidéki gyáregység — kezdte az eves munka összefoglalóját az igazgató —. szakosodtunk. Meghatározott berendezéseket. teljesen zárt rendszerű alberendez.ésekel gyáriunk. Ami innen. Sátoraljaújhelyről Budapestié kerül, már csak össze kell rakni és a szimulátorterhelés után mehetnek a megrendelőkhöz gyártmányaink. A vállalatunk szerénynek nevezhető tervet készített erre az évre. hiszen 2,3 milliárd lórim volt az árbevételi célkitűzésünk Ezt 400 millióval toldottuk meg. Minek köszönhető ez? Nagymértékben növelte vállalatunk a dollárelszámolású exportját. A tervezett egymillió dollár árbevétellel szemben hatmilliót értünk el. A növekedés mértéke, arányaiban ránk is vonatkozik. — Hová kerülnek a Telefongyár által gyártott berendezések és milyen a fogadtatásuk? — kérdeztük az igazgatótól. — A legmodernebb technikát előállító megrendelőink jelentik a legfontosabb piacot. Leginkább a közel- keleti olajországokba szállít a vállalat átviteltechnikai berendezéseket, japán, a/ NSZK is ott van a vásárlóink között, de jelentősnek mondható a szocialista piacokra, főleg a Szovjetunióba. Cseh- szlovákiáha, az NDK-ba. Bulgáriába és Kubába menő szállítmányaink is. Beszerelés után még egyetlen partnerünk sem talált hibát a berendezéseinkben. — Ez a kiváló eredmény milyen feladatot rótt az újhelyi gyáregységre? — Nekünk egy hónappal korábban kellett befejezni a termelési feladatainkat. hogy maradjon idő az összeszerelésre, az exportáru csomagolására. Növelte feladatainkat. hogy vállalatpolitikai szempontból meg kellett emelni az átviteltechnikai berendezések gyártásának volumenét, ami nálunk egyhónapi pluszmunkát jelentett. vagyis az egyébként is megnövelt tervünket megfejeltük a 13 havi termeléssel Voll olyan műhelyünk, ahol kettő és fél hónap alatt félévi mennyiséget termeltek. — Az ilyen nagy teljesítményekhez megfelelő szakmunkások is kellenek. A munkásállomány mi! kapott ezért a pluszteljesítményért ? — Két lépcsőben, összesen 12 százalék béremelést hajtottunk végre 1984-ben. Mindenki megkapta a 3—4 százalékos reálbéremelést, de a differenciálás révén nagyon sok fiatal tízezer forint fölötti keresetet vitt haza Megvan a szükséges munkáslétszámunk. mechanikai és elektromechanikai műszerész szakmákban évek óla segítségünkre van a 117-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Mindemelleit saját nevelésben is képzünk számítástechnikai szakembereket. — Napjainkban rendkívül felerősödött a közérdeklődés és közigény a számítástechnikai berendezések iránt. A vállalat tervezi-e, hogy kielégíti ezt az igényt? — Nekünk nem protilunk. a tömegigény kielégítése. A mi berendezéseink vállalatok megrendeléseit elégítik ki. Tudni kell azt is. hogy a magyar számítástechnika nem versenyképes a tőkés piacon, lépéshátrányban vagyunk. Korszerű számítógépekkel nem tudja ellátni a hazai piacot a magyar ipar Mi a célunk? Olyan számítástechnikai rendszereket gyártani, ami a több telephelyes vállalatok között teremt megfelelő információáramlást. A Telefongyár ebben tud megfelelő piacot találni és ehhez gyártjuk mi az alkatrészeket a következő esztendőkben is — mondta a sátoraljaújhelyi igazgató. Sz. L. Megszűnt az országos központ Változások az állami gazdaságokban Az újságok meg 1984 őszén közölték a hirt: 1985 január elsejétől kezdve megszűnik az Állami Gazdaságok Országos Központja. Azóta már azt is tudjuk, hogy az állami gazdaságokat két irányítási csoportba sorolják: 77 gazdaság esetében vállalati tanács. 43 gazdaságnál közgyűlés. illetve küldöttgyűlés irányítja majd a vállalatokat. A két kategóriába a besorolás a lélszámulakulás figyelembevételével történt. A HALADÁS BÁZISAI Ma már elvitathatatlan, hogy a szocialista mezőgazdaság átszervezésének időszakában óriási szerepük volt az állami gazdaságoknak : gondoskodtak vetőmagvakról. szaporítóanyagokról, általuk szerezték be a szövetkezetek a Tenyészállatokat. Az intenzív búzal'ajtákat is az állami gazdaságokban próbálták ki először. Szerepük volt az állami gazdaságoknak a hibridkukorica-termesztés kialakításában es a hibrid üzemek létrehozásában. Ma már folyamatosan termelnek a korszerű állami gazdasági sertéstelepek, a baromfiágazatban nemzetközi szinten is elismert eredményeket értek el, és jelentős az állami gazdaságok kutató, fejlesztő és szervező munkája. A TERMELÉS MAGASISKOLÁI Az állami gazdaságok állal szervezett és alapított termelési rendszerekben meggyorsult a műszaki fejlődés. tervszerűbbe. szervezett ebbe és fegyelmezettebbé vált a termelés. és ezáltal eredményesebbé a gazdálkodás. A termelési rendszerek kihatással voltak az egész mezőgazdaságra, mivel az itt bevált újfajta gép. vegyszer, agrotechnikai eljárás gyorsan elterjedt az egész országban. A magyar mezőgazdaság termelése 1970 és 1980 között gyors ütemben, évi 4,8 százalékkal növekedett. Az állami gazdaságokban ugyanebben az időben 7,6 százalékkal tudták növelni a termelést. A gazdaságok jelenlegi területi arányuknál nagyobb mértékben — 17 százalékban — vesznek részt a lakosság ellátásában és az exportban. Az állami gazdaságok termelési szerkezete is eltér az országos arányoktól. Az ál- latsűrűség 30" „-ka! meghaladja az országosat. Másfélszer több szarvasmarhát, négyszer több sertést, három és félszer több baromfit, és ugyanannyi juhot tartanak területegységre vetítve, mint a termelőszövetkezetek. A nagyüzemi szőlő-, gyümölcsültetvények aránya is jelentősen meghaladja az országosét, és a termelőszövetkezetekét. Hogy az állami gazdaságokat évek óta a mezőgazdasági termelés magas fokú iskoláinak nevezték, ahhoz hozzájárult a gazdaságok személyi állománya, annak összetétele, képzettsége. A műit évbtpn az állami gazdaságokban 145 000 dolgozó tevékenykedett, ezek között 7000-nek volt egyetemi és főiskolai, 10 000-nek középiskolai végzettsége. A gazdaságok képzett dolgozói, mint falun élő értelmiség, nagy számban vettek részt a közéleti munkában, s azon fáradoztak, hogy kialakítsak a szocialista falu típusát, ami sikerült is. ÚJ SZAKASZ A január elsejei változások lehetővé teszik az önállóbb. függetlenebb gazdálkodást az állami gazdaságok számára, de szükségessé válik ugyanakkor egy, a gazdaságok együttműködését biztosító szervezet megalakítása is. Ez a tervek szerint a minisztérium mező- gazdasági főosztálya keretében tevékenykedik majd, mint állami gazdasági osztály. Magyar Gábor MÉM-mi- niszterhelyettes szerint az állami gazdaságoknak továbbra is feladatuk marad a termelésfejlesztésben való kezdeményezés: a biológiai alapanyagok. vetőmagvak, szaporítóanyagok. tenyészállatok előállítása, az új termelési technológiák kidolgozása, alkalmazása, és mindezek útján olyan magas szintű és eredményes gazdálkodás megvalósítása, amely tovább formálja, alakítja a magyar mezőgazdaságot. Olyanra tervezik a gazdaságok új együttműködési formáit, amelyek lehetővé teszik más gazdálkodó szervezetek részvételét is a munkában, és amelyek kiterjedhetnek kereskedelmi tevékenységre is. Szerves része marad az új társulási szervezetnek az AGKER Korlátolt Felelősségű Társaság is. összegezve az elmondottakat: 1985. január elsejével új szakasz kezdődött a hazai állami gazdaságok történetében. llj munkarend a farkaslvuki bányaüzemben A Borsodi Szénbányák Far- kaslyuki Bányaüzemébe sokan a környező településekről járnak be dolgozni, s a jelenlegi munkarend többeknél jelentős terheléssel jár A hétvégeken munkával töltött idő csökkenti a pihenésre. a családra fordítható szabad órák számát. A szénbányák vezetésének már korábban is az volt az álláspontja, hogy ahol a bánya állapota lehetóve teszi, és biztosíték van arra, hogy a termelési feladatokat maradéktalanul teljesítik, ott vissza lehet térni az eredeti 5+2-es munkarendre. Ez azt jelenti, hogy ötnapi folyamatos munkát követően két nap pihenő jár a dolgozóknak Ennek figyelembevételével a közelmúltban a farkaslyu- kiak azzal a kéréssel fordultak a vállalat vezetéséhez, hogy január elsejétől az elö- vájási körletben engedélyezzék számukra az 5+2-es munkarendet. A kérést a vállalatvezetés támogatta, s a szakszervezeti bizottság véleményezése után hozzájárult a munkarend-változtatáshoz. A döntés értelmében tehát ez év január elsejétől az első negyedévben — kísérleti jelleggel — visszatérnek az 5+2-es munkarendre az elö- vájási körlet dolgozói.
