Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

I Kedves, büszke, naiv, őszinte lokálpatriotizmus. Vállalom vele a rokon­ságot. Kós Károly után — szabadon — magyarázom meg: azért jöttünk a i világra, hogy valahol megtaláljuk a közepét. Mert a világ közepe — an­nak ki kimondja — az otthont, a pátriát is jelenti. Itt Kövesden hány em­bernek? Akik olvasták a kövesdiek közül az imént idézett Kiss Gyula kö- i vetkező szavait, valószínűleg büszkén mosolyogtak együtt a költővel: „Ilyen , jót rég mulattam. / Vaduz — az állomás-fölírás / majd a baedecker tisztáz: / i Liechtenstein fővárosa / s az ország „összlakosa" / tizenhétezer lélek — / Kövesdé meghaladja / a tizennyolcezret. / 1969-ben írta e sorokat. Azóta nem csupán városi ranggal gyarapodott a Miskolc—Eger egyenest három­szöggé tágító „kócos Kövesd". Lélekszámban, épületekben, szellemiekben, gazdaságban egyaránt gazdagodott. [a lány! Tűt fogott és farrt, varrt. Kötényére faennyi színpompás vi- pszép kötényben ment idején. Az ördög belút- Nzabadon bocsátotta a f’-'.sái pedig azt követően lak, sőt messze földek- [dtnak mind a mai na- aűvészeti és Háziipari Szövetkezet — a hagyományok mai őrzője, terjesztője — az elmúlt öt évben is dina­mikusan fejlődött. A termelés évente 8—9 százalékkal növekedett, ezen belül különö­sen kedvezően alakult a tőkés exportjuk. Tevékenységükben kiemelkedő helyet fog­lal el a népművészeti babák készítése, de az új üzemi épület 1980-as átadása és a je­lentősebb gépberuházások óta a textilruhá­zat is egyre nagyobb teret kap termelésük­ben. Tavasz a télben A Köszméte utcában Pu- 0 zsár István G4 négyzetmé­teres üvegházában a csi- 1 korgó, zord tél ellenére kabót- gomboltató tavasz fogad. A csa­ládfő saját maga barkácsolta haj­tatóházában üveg és fólia vé­delme alatt 15 ezer tápkockás sa- ! látapalánta zöldell. I — A primőrhajtatús első sza- j kaszában mindig salátát termesz- I tünk. Magunk vetjük a magot, i1 magunk állítjuk elő a palántá- ! kát és a tápkockákat, s magunk ! neveljük fel a növényeket —új- 1 ságolta a gazda, aki egyébként a ! Matyó Tsz szakmunkása. E sok- ,( rétű munkában segítsége a fe- 1 leség, ő az áfész felvásárlótele- í pén dolgozik.; I — Ez a mi második gazdasá­gunk. Itt Kövesden nagyon so- I kan fóliáznak. Az áfész zöldség- termesztő szakcsoportjában pél­dául hatvanan vagyunk. Termé­szetesen azért csináljuk, mert anyagilag megéri, de úgy gon­dolom, a város is jól jár ve­lünk, mert van a piacon, a bol­tokban mindig elegendő primőr­áru — mondja Puzsárné, majd így folytatja: — Mi az első sza­kaszban 15 plusz 10 ezer, tehát összesen 25 ezer fej salátát ter­mesztünk. Ezek, amik két-három levélkével itt zöldellnek, márci­us közepére, végére lesznek szép fejesek. Ezekben a napokban a második termesztési szakasz nö­vényeinek, a paprikának, paradi­csomnak, uborkának a magveté­sét is megkezdtük. A saláta ér­tékesítése után ugyanis az üveg­házat, a fóliasátrakat e zöldség­félékkel hasznosítjuk. Elmondja: Makó József, a városi pártbizottság első titkára Befejezéshei közeledik a Skála-Coop Matyótáj áruház épí­tése. Az impozáns áruház kivitelezéséhez a megyei és városi tanács, a MÉSZÖV és a helyi áfész biztosította a szükséges pénzforrást. Földszintjén ABC és háztartási vegyicikk részleg kap helyet, míg az emeleten vegyesiparcikkeket árusítanak majd. A XII. pártkongresz- 0 szus óta eltelt öt év­ben — bár a korábbi­aknál nehezebb körülmé­nyek között dolgoztunk — mégis — úgy gondolom sze­rénytelenség nélkül mond­hatom — eredményesen munkálkodtunk a kongresz- szuson elfogadott határoza­tok végrehajtásán. Ezt a munkát hasznosan, jól segí­tették a megyei és a váro­si-járási pártértekezletek konkrét határozatai is. A szilárd belpolitikai helyzet, a következetes külpolitikai irányvonal kedvezően hatolt a pártmunkások, a lakosság mindennapi cselekvő maga­tartására. Területünk kom­munistái, és az összlakosság is elfogadta a párt politiká­ját, és tettekkel támogatta annak végrehajtását. Váro­sunkban és a vonzáskörzet­ben a termelőerők tovább fejlődtek, ennek megfelelő­en a termelési és társadal­mi viszonyok is. Mezőkö­vesd város arculata ez alatt az öt év alatt jelentősen megváltozott. Egyebek kö­zött több iskola, egészség- ügyi intézmény, korszerű úthálózat, lakóház és keres­kedelmi létesítmény építése bizonyítja ezt. A döntően Kövesdre koncentrálódott ipari üzemeink műszaki­technológiai színvonala — ha szerényen is, de — to­vábbfejlődött.. A mezőgaz­dasági termelés iparszerű­vé válása úgyszintén folyta­tódott. Javult a termőföld kihasználása, általánossá vált a nagy gépek üzemelte­tése, s az ehhez szükséges üzem- és munkaszervezés is korszerűsödött. A mezőgaz­dasági mellék- és segédüze­mi tevékenység fellendülése növelte a foglalkoztatottak számát. Bővítették a mun­kalehetőségek körét az új vállalkozási formák is. S egyben növelték a terme­lői kapacitást, lehetővé tet­ték a pluszjövedelem szer­zését, valamint javították a kereskedelmi és vendéglátó­ipari ellátást. Ugyanakkor ezek a formák kezdetben ideológiai bizonytalanságot, politikai feszültségeket is okoztak ... Körzetünkben nőtt a kezdeményezőkész­ség, és az egészséges vállal­kozói szellem. Ennek hatá­sára a gazdálkodás eredmé­nyessége az átlagot megha­ladó mértékben növekedett. Ellentmondásosan ugyan, de összességében az életszínvo­nal már elért szintjét sike­rült megőriznünk. Nem ta­gadjuk, egyes helyeken (a fiatalok, nagycsaládosok, nyugdíjasok körében) kelet­keztek feszültségek ... összességében a lakossá­gunk hangulatát mértéktar­tó optimizmus jellemzi. El­ismerik és értékelik poli­tikánk folytonosságát, meg­újulókészségét ... Ideoló­giai, kulturális tevékeny­ségünk ebben az öt év­ben gazdagodott és színe­sedett.. Ezt jól szolgálta a Az Elnöki Tanács határo­zata alapján Mátyás egyko­ri mezővárosa 1973-tól újra viselheti a városi címet. Me­zőkövesd új címere: felül arany mezőben a matyó ró­zsa a kivirágzott népművé­szetet és a messze földön is­mert népviseletet szimboli­zálja. Az alsó kék mezőben látható búzakalászt tartó kar már az 1464-es mezővárosi címerben is ott volt, jelké­pezve a vidék hagyományos mezőgazdasági jellegét. A fogaskerék pedig a jelen és a jövő jele, a dinamikus iparosodásé. propagandamunka. S annak ellenére, hogy a társadalmi- gazdasági változások, a kü­lönböző osztályokat, rétege­ket eltérő módon érintették, a munkás-paraszt szövetség tovább erősödött... A mun­kásság szakmai felkészültsé­ge növekedett.. A munkássá válás folyamata — különö­sen a nők és az első generá­ciós munkásszülők gyerme­kei körében — felgyorsult, de sokuknál ma sem tekint­hető befejezettnek.. Jelen­tős részük háztáji és kise­gítő gazdasággal is rendel­kezik. A tsz-paraszlság kö­rében a technika korszerű­södése csökkentette a nehéz fizikai munkát. A tsz-nyug- dijasok számának növekedé­sével beállt létszámcsökke­nést ellensúlyozta az ipar­ból történő visszaáramlás. A parasztság jövedelmi szintje közelítette, sőt sok helyen meghaladta a munkásságét. Igaz, ezt csak túlmunkával tudták elérni! Az értelmi­ség szerepe növekedett a te­rületünkön.. Életkörülmé­nyeiket, jövedelmi viszonya­ikat tekintve ez a legdiffe­renciáltabb réteg. A műsza­ki értelmiség és a pedagó­gusok körében érezhető volt a társadalmi megbecsülés hiánya, mely az utóbbi idő­ben — a fizetésrendezés óta — a pedagógusok körében csökkent.. A fiatalok túlnyo­mó többsége a munkában, a tanulásban és a közéletben helytállt. Ám a pályakez­dés és a családalapítás gondjai körükben fokozot­tan éreztették hatásukat, a jelentkező problémák, gyak­ran negatívan befolyásolták e réteg közérzetét. Az idős­korúak száma tovább emel­kedett.. E réteg életkörülmé­nyei, szociális helyzete a legnehezebb. Ezért közülük sokan munkát vállalnak. Többségüket ma is a fele­lősségérzet, a szocializmus iránti elkötelezettség, de olykor a türelmetlenség is jellemzi ... Ezek után néhány gondo­latot városunk, területünk gazdálkodásáról. Az itt mű­ködő ipari vállalatok és szövetkezetek termelésére, gazdálkodására a kiegyensú­lyozottság volt jellemző. Az ipar meghatározó szerepe — úgy érzem — tovább erő­södött. Termelési értéke éves átlagban 6,7 százalék­kal növekedett. Ennek je­lentőségét tovább emeli, hogy mindezt csupán évi 3,6 százalékos költségnöve­kedéssel érték el. Tovább nőtt az exportképes termé­kek aránya. Amíg 1969-ben a termelési érték 35 szá­zaléka, addig 1984-ben 39 százaléka realizálódott az exportból.. Ez időszak alatt a tőkés kivitel 29,6 száza­lékkal nőtt. Legkiegyensú­lyozottabb volt a fejlődés az Áutóvillnél, a Kismotor- és Gépgyárban, az ipari szö­vetkezetek közül a Ruha­ipari és Asztalos Szövetke­zetben. A beszámolási idő­szak végére e csoportba so­rolható még a Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet és az Építőipari Szövetkezet. Területünk me­zőgazdasági üzemei közül változatlanul stabilnak szá­mít a szentistváni, mezőke­resztesi, sályi, mezőnyárá- di és bükkábrányi tsz. A mezőkövesdi Matyó Tsz sajnos még nem... A ke­reskedelem területén a két áfész egyesülésével 1984. január elsejével létrejött a nagy Mezőkövesd és Vidé­ke Áfész. Ezzel egységeseb­bé, színvonalasabbá vált a lakossági ellátás. Az áfész dolgozói jól alkalmazzák a többcsatornás árubeszer­zést. A nemzeti áruházi he­tek rendezésével mérsékel­ték az országosan is je­lentkező hiánycikkek szá­mát. Az áruellátást nagy­kereskedelmi tevékenysé­gük bevezetése is javította. A párt-, állami, gazdasá­gi szervek munkájuk so­rán nagy figyelmet fordí­tottak az életszínvonal-po­litikából adódó helyi fel­adatok megvalósítására. Nagy eredmény, hogy a fog­lalkoztatottság területün­kön nem okoz gondot, meg­oldott. Javult a lakásel­látottság. Öt év alatt 412 többszintes, telepszerű és 387 magánerős családi ház épült. Mezőkövesden a közeljövőben átadásra ke­rülő 48 garzonlakással a lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeit teremtjük meg. A személygépkocsik száma jelentősen nőtt ebben az öt évben. A takarékbetét-állo­mány pedig 49,5 százalék­kal emelkedett, elérve a 860 millió forintot.. Több iskola, óvoda, bölcsőde épült, vagy korszerűsödött. Az egész­ségügyi ellátás terén bő­vült a szakorvosi rende­lés. A Zsóriban építés alatt áll egy 150 személyes reu­matológiai pavilon. Ugyan­akkor göndot jelent a szín­vonalasan dolgozó mentő­szolgálat jelenlegi mosto­ha elhelyezése, és az SZTK zsúfoltsága .... Életszínvo­nal-politikánk szerényebb eredményei, valamint az idős korosztályhoz tartozók számának növekedése az utóbbi években előtérbe állította a szociális gon­doskodást. így a szociális segélyekre kifizetett ösz- szeg, valamint a segélyben részesültek száma öt év alatt megkétszereződött, összegben pedig meghalad­ta az évi 5 millió forintot... E vázlatos tájékoztatás summázataként úgy érzem, azt mindenképpen el kell mondanom, hogy a két kongresszus között terüle­tünk pártszervei és párt- alapszervezetei összességé­ben eredményes munkát végeztek. Munkájuk eltérő színvonala ellenére Mező­kövesd és vonzáskörzetének politikai, gazdasági, álla­mi és tömegszervezeti éle­te fejlődött. .A párttagság helytállt a termelőmunká­ban és a közéletben egy­aránt. A párt tömegkapcso­lata is tovább szélesedett... Többek között ezek tuda­tában, ismeretében készü­lünk a közelgő városi párt­értekezletre, majd pedig a XIII. pártkongresszusra. A közeli napokban adják át a gimnázium mellett épült 48 lakásos garzonházat, amelynek első tulajdonosai fiatal háza­sok, s egyedülálló idős emberek lesznek. A garzonházzal meg­teremtették Kövesden a több lépcsős lakáshoz jutás lehetősé­gét, feltételét. Az összeállítást írta: Hajdú Imre Fotózta: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents