Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. január 19., szombat vadász A Honművész debreceni levelezőitől tudjuk, hogy az ott működő dalszínész társaság a Bűvös vadász „számtalanszor látott daljátékkal” befejezte négy hó_ napos működését és 1836 november 20-tól Miskolcon „kezdi meg mutatványait”. A társulatot Pály (Pályi) Elek igazgatta, aki — mint a Magyar életrajzi lexikon összefoglalja — színész, operaénekes, műfordító, a magyar opera úttörője és megalapítója. Déryné elragadtatással ír daliás, karcsú termetéről, sötét lobogó hajáról. Pápán született 1796-ban, Bécsben lett színész és énekes, miután a papi pályáról lemondott. 1822-ben Kolozsvárott kezdi a hazai színipályát, Rossini Tolvaj szarka című operájával meghódítja az erdélyi városokat. 1825—26-ban elviszi a zenés színházat Debrecenbe, ahová 1828—29— 30-ban is visszatér. Közben állandó kapcsolatban van a színpártoló magyar városokkal. Huszonkét operaszöveg fordítását jórészt Kassán és Szegeden adja ki, legtöbbjük premierjét Miskolcon, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Kolozsváron ünnepli. Az ő nyelvén s az általa rendezett, szervezett előadásokon ismerte meg elsőként városunk népe Weber: Bűvös vadászát, Mozart: Don Jüanját és Varázssíp (Va- rázsfuvolá)-ját, Boieldieu: A fejér asszony című mulattató daljátékát, és jó néhány „tündéries víg bohózatot”. Az osztrák, német és francia muzsikára és humorra ráhangolt közönségünkkel 1832 április 23- án az angol „tüneményes varázsjátékot” is megismerteti : Egy óra, Lewis- Lannoy bohózata által. Pály Bécsben szívja magába a tündérjátékba ötvözött politikai pamflet szeretetét. (Ferdinand Raimund e műfaj mestere, s máig a bécsiek kedvelt színpadi szerzője. A szellemkirály gyémánjta című művét 1984. december 14-i premierrel újították fel a Burgtheaterban.) A magyar színházak közönsége, a városi polgárság, akárcsak Miskolc nagykendős, subás, gubás cipósütő, csizmadia népe, a pamflet sikamlós műfaja helyett jobban vonzódott a reálishoz. Mesehősként is sárból gyúrt embereket, mint a peliskei nótárius vagy Lúdas Matyi. A magyar színpad kezdettől fogva másként politizált, mint a bécsi. Pály megérezte, mi az igény és Munkácsy János Garabonciás diák című darabjához zenét szerzett, s ezzel, mint a kor zenekritikusa Mátray Gábor megállapítja: „megkezdi az eredeti magyar népszínművek sorát”. E műről jót nem olvashatunk, mert Bajza Józseftől Bayer Józsefig mindenki szidja laposságáért, de a színpadon örökérvény- nyel ott maradt. A XIX. század végén még minden héten legalább egyszer ment a téli időszakban népelőadás keretében, én még láttam 1946-ban amatőröktől, s amikor egy ifjú színész-rendező, régi magyar bohózatot kért tőlem, úgy ugrott elő a tudatomból, mint egy csúfondáros, aszott manó, nagy köpenyével leplezve rozogaságát... most, 1985-ben. Debrecenben a nagyközönség kissé elhidegült Pályi Elek társulatától. Miskolcon viszont az év decemberétől kezdve óriási sikerrel működnek. Egy hónap alatt belopják magú-, kát a város szívébe. „Indítványba hozatott, hogy a városunkban játszó már közkedvességet nyert színészeknek a kaszinó társaságban részvételük engedtessék meg. ... örömmel és megelégedéssel tapasztaltuk, hogy művészi pályájukon iparral, szorgalommal és tökéllyel haladnak elő. Ki pedig rendeltetésének megfelel, annak minden polgár örömmel nyújtja kezét. E dal és színész társaságnak alább megírt tagjai mindannyiszor, ahányszor akarónak, társaságunkban kedvesen fogadtatnak.” Aláíróként a Honművész december 24-i száma Török Alajos grófot tünteti fel, aki Sophye-nak testvére, Kazinczy Ferencnek sógora volt. A miskolci kaszinó a színház mellett állt. (Később az 1859-ben újjáépített épületben kapott helyet, s az 1950-es évek elején még kaszinóként működött.) Tagjai között a polgári érzelmű Török grófokon kívül főrendi tagja nem is volt, mert a Szath- mári Király család már polgárnak számított. A kaszinó-taggá avatott színészek között ott volt Éder György, a színházavató, Rácz Sándor, a mindenes, akit Sátoraljaújhelyre jegyzőnek hívtak, de ő hű maradt a színházhoz és haláláig Miskolchoz is, aztán Benza Károly, a hajdani pesti szatócs, kinek tótos, svábos dialektusán nemzedékek nőttek fel, mert a humora viszont ellenállhatatlan volt. Egyszer itt Miskolcon szerepe szerint ezt kellett mondania: A tündérkirály szakállát mindennap a hajnali szellő nyesi le. Mire ő: A tün- dirkiral szagalát mindennap a hajnali szelő senyi- le....azaz lesinye ... nem, nyisele ... azazhogy nyele- si. A társulat jó része az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színházban folytatja működését, de előbb még turnéznak egyet Bukarestben, ahol magyar, német, román és francia nyelven játszanak. Gyárfás Agnes Kastélymentő akció Fejér megye két patinás épületét mentik meg a pusztulástól az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei: Lovasberény- ben az év közepén végeznek a volt Cziráky-kastély állagmegóvási munkáival, az év második felében pedig hozzákezdenek a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély felújításához. Lovasberényben hetedik esztendeje dolgoznak az 1763—1767-ben épült klasz- szicista palota helyreállításán. Megerősítették a födémszerkezeteket, elvégezték a tartófalak cseréjét, helyreállították a tetőszerkezetet, s hamarosan befejezik a kémények kijavítását és a parkban lévő kápolna tatarozását. A munkára eddig 25 millió forintot költöttek, de a teljes helyreállításhoz még ennyi összegre lesz szükség. Az 1844-ben épített, romantikus stílusú fehérvárcsurgói volt főúri lak renoválása során szintén megerősítik az életveszélyessé vált födémszerkezetet, s elvégzik az épületen keletkezett legnagyobb hibák kijavítását. E munkát is több évre tervezik. Blues és rock Először szerepel e hónap végén Magyarországon a fehér blues zene egyik klasszikusa, Rory Gallagher. Január 21-e és 24-e között sorrendben Pécsett, Budapesten, Miskolcon és Debrecenben lép közönség elé együttesével. A miskolci koncertre a városi sport- csarnokban kerül sor, január 23-án. Menet közben igazi szenzációs „csemegévé” vált az ír gitáros és együttesének magyarországi bemutatkozója. Rory Gallagherhez és triójához — a Taste együtteshez — csatlakozott a világ talán legragyobb blues- szájharmonikása, Leonard Feltham, aki egyébként vendégként állandó szereplője a Rolling Stones és sok más világhírű együttes lemezeinek és koncertjeinek. Rory Gallagher és együttese egyébként több mint kétórás blues és rock dalokból felépített műsort mutat be. Az együttest és vezetőjét lemezeiről a magyar közönség ismeri — különösen a hetvenes évektől ismertek lemezei nálunk —, de tévébeli ismerőseink is, tavaly bemutatták őket a Rockpalast című műsorban. Izzó hangulatú, érzelmeket felkavaró zenét játszanak — a világon mindenütt ezzel nyerték meg a közönséget. Van még egy ismertetőjük; Gallagher és együttese nem hajlandó play-back zenére semmiféle show-műsorban. És általában nem vesznek részt olyan megmozdulásban, amelyben elveszhet az élő zene hitelessége. KALÁSZ LÁSZLÓ Megtudtam most: egyszerű úton jön létre a neutron- bomba és boldog lettem hirtelen hogy azt is tudom! istenem: mily ócska bokorban terem a régen meggyökerezett neu-neu-neutronbomba nem kell nékem megmagyarázni: csak az agyát kellett trágyázni! hogy felszökkenjen hirtelen egy fejben ez a fertelem ez a neu-neutronbomba nincs semmi új a Nap alatt: sugalmazta az agy-alap s nem is lesz: pillanat alatt miként volt: minden megmarad bagatell hogy meghal az élet: a tárgyakat nem dönti romba a neu-neu-neutronbomba ilyen boldog még sosem voltam: részenként rohadok majd holtan és nem egyszerre mint egész ezért nincs itten semmi vész s ha élni kívánsz: bújócskázol ki hányt ki nem: bunkerba mászol olcsódon s egyből könnyeden változik a történelem: ha majd kibújsz: gazdag lévén mindent megtalálsz a helyén akár száz házat birtokolhatsz egyszerre ezer ruhát hordhatsz minden lépéshez új cipőt s milliárd neutronesőt s boldog vagyok végül hogy véle élek: a világ jótevője mindezt szépen megmagyarázta miközben még koktélját rázta kedélyesen családi körben (öl-állata békén az Ölben) még mondta is: rég nem tudós csak egy picikét harapós szívszerint az emberi nemre s érte védő terve is lenne de a világ egy förgeteg s úgy született mint szörnyeteg (nevét tudni se akarom nem érdemli ez a barom de (jiiért lehet olyan ország ahol hordhat emberi orcát?) Kondor Béla a felszabadulás utáni magyar művészet legjelentősebb személyisége, iskolateremtő mester. Nevéhez kapcsolható a magyar grafika újjászületése, de mint festő, fotográfus és költő nem kis jelentőségű. Kondor egyik legfontosabb témája volt az erőszak. Nemcsak a háború szörnyűségeit fejezte ki borzongtató erővel, hanem minden olyan társadalmi mozgást, amelyben emberek élete forog kockán. Már ifjúkori remekében, a Dózsa-sorozatban is ezzel a gondolattal viaskodik. A terrorizmus kegyetlenségét elemzi a müncheni olimpián elkövetett barbár akciót ábrázoló képén. Ezzel az alkotásával rokonítható a Miskolci Képtár nagyméretű festménye. A kép bal oldalán egy teherautón trombitáló és szónokló agitátorok állnak, a jobb oldalon tucatnyi ruhátlan ember és néhány az utcára lökött hulla. A ruhátlan alakok csoportja a kapálódzó végtagok fonadékából áll: a kiszogáltatott- ságot reprezentálja. Az autó végén álló fiatalember o megdöbbenve szemléli a látványt. A kép a felhecceit tömeg sűrűsödő indulatát, a kegyetlenség automatizmusát fejezi ki. Kondor műve a Sárospataki Képtárban látható. Végvári Lajos Kondor Béla (1931-1972): Forradalom, olajfestmény, 200x195 centiméter.
