Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
1985. január 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 « Ha vidéki a tulajdonos, — avagy magad uram, ha szolgád nincs Levelet kaptunk nemrégiben Putnokról, melyben Németh István olvasónk elpanaszolja: Color Star-tipusú, 1980-ban vásárolt színes tévékész.ülékének az átalánydíjas szerződését a miskolci VlLLKÉSZ-szerviz 1984. december 31-vel felmondta. Az ok: a túrajárat megszüntetése. Olvasónk ezek után hasztalan próbálkozott közelebbi szervizeknél is. Özdon például azzal utasították el, hogy készüléke regit?), nincs hozzá alkatrész, „Nem értem a VILL- KESZ lépését, és azt sem, a megyében miért nincs olyan szervizhálózat, ami a színes tévé tulajdonosainak .ne bosz- szúságot okozna, hanem kielégítené az igényeit. Problémámmal jó tudomásom szerint, nem állok egyedül'’ — zárja levelét. A panasszal Ötvös Györgyöt, a miskolci VILLKÉSZ müszakvezetőjét kerestük fel. — Miért szüntették meg a járatokat? — Mert gazdaságtalan volt, mert csaknem két évig szívességből csináltuk és mert erre jogilag nem kötelezhet minket senki. — Szívességből? Ki helyett? — Inkább kik helyett. De, hogy a dolog érthető legyen ... Ismeretes, hogy 1983. január 1-től a GELKA-háló- zat megszűnt, s helyette a megyében önálló kisvállalatok alakultak. Nyilvánvaló volt. högy ők kezdetben ezzel a feladattal nem tudnak megbirkózni egyedül. Ezért segítettünk be a túrajáratokkal először, csak hat hónapra majd újabb és újabb hat hónapokra. Letelt a türelmi időnk, ráadásul ezek a járatok nekünk ráfizetésesek voltak. Gazdaságtalan tevékenységre pedig senki sem kénvszerithet minket akkor, amikor a mi feladatunk Miskolc város területének az ellátása. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy a kisvállalatok egv része — tisztelet a kivételnek — nem készült fel erre a munkára. Különösen „fehér folt” maradt színestévé-ügyben Szerencs, Ózd és Edelény. Innen jönnek most is a legtöbben a vidéki tulajdonosok. és valósággal könyörögnek: még be is hozzák a készüléküket, csak vállaljuk el az átalánydíjat. De nem! — Miért? Még így sem kifizetődő? — Nem erről van szó. Ha nem maradunk következetesek, a kisvállalatok továbbra sem „csipkedik magukat'’, mint ahogyan megítélésünk szerint, eddig sem nagyon tették. Elismerem, nincsenek könnyű helyzetgondok ben (különösen, ha az alkatrészellátást nézzük), de meg kell tenniük. Mellesleg szólva, ezt a putnoki panaszt azért sem értem, mert Ózdon kívül mehetett volna a tulajdonos a helyi vegyesipari szövetkezethez, vagy a kazincbarcikai Sajómenti Ipari Szövetkezethez is. Mindkét helyen javítanak színes tévét. Az ózdi indoklás pedig elfogadhatatlan. Mi az, hogy „régi" a készülék? A vásárlástól számítva tízéves koráig vállalnia kellene a szervizeknek az ilyen nagy értékű árucikkek javítását. illetve biztosítania az ehhez szükséges alkatrészeket. Más kérdés, hogy az alkatrészellátás katasztrofális. — Mi lehet a megoldás? — Részünkről semmi. A megoldást most már vidéken kell keresni ... — Adottak voltak a felkészülés lehetőségei? —kérdeztük ezek után Berta Jánostól, a Borsod megyei Tanács V. B. ipari osztályának csoportvezetőjétől. — Az induláskor a kisvállalatok kölcsönt kaplak a megyei tanács szolgáltatásokat fejlesztő alapjából és a helyi tanácsoktól. A VI. ötéves tervben külön is szerepelt megyénkben a színes televíziók javítási feltételeinek a támogatása. Ennek jegyében osztottak el arányosan a megyében működő szervizek között körülbelül 2 millió forintot. De az átszervezések utáni időszak nem volt elegendő arra. hogy akár a műszerezettséget, akár a szakembergárdát, a helyiséget és az alkatrészeket önállóan kigazdálkodjék. — Nem is lehetett? — Véleményem szerint nem. Valójában nem is volt rá két évük, mert a teljes műszerezettség beszerzése csak a múlt év első felében fejeződött be, és akkor még hol van az említett többi feltétel! Az elmúlt év eredményei pedig még kevésbé biztatóak, s a kilátások sem jók ... — Az okok? — Például nem hajtották végre a kívánatos létszám- csökkentést az improduktív gárdában. másrészt... a szolgáltatás ismeretesen nem a legnyereségesebb tevékenység. Az iparihoz pedig még beruházni is kellene, ha lenne miből... — Borús jövendölés... — Mi intézkedtünk. Kértük a helyi tanácsok támogatását is. hiszen a vállalatok hatóságilag hozzájuk tartoznak. Szép példáját mutatta ennek Szerencs város Tanácsa, amely az elmúlt év végén 150 ezer forintot biztosított a szerviz-részlegnek a színes tévékészülékek alkatrész-beszerzéséhez. — Mégis Szerencs jelenleg a legvitatottabb körzet. — Ezen nem is csodálkozom, hiszen a kisvállalatok lábraállásának legnagyobb „rákfenéje”, kerékkötője az alkatrészellátás hiánya. A beszerzés) kellene valahogy koordinálni, központosítani, s ez ügyben már megvitattunk néhány elképzelést. * A beszélgetések után az emberben mindenesetre ágaskodik a kisördög nér hány ellentmondást jelző kérdés formájában. Először is: vajon mennyire elegendő 2 millió forint, amikor egy elektronikával foglalkozó komoly gmk-nak szükséges körülbelül ennyi a műszerezettséghez? Ä kisvállalatok száma pedig a megyében kilenc... Aztán: vajon mire fordíthatná a feltételezett nyereséget egy-egy kisvállalat, mire adhatna támogatást a helyi tanács, amikor sok esetben el sem tudják költeni a pénzt a szükséges dolgokra, mert hazánkban jelenleg szinte megoldhatatlan probléma az alkatrész- ellátás. Ha nyugati a termék azért, ha belföldi gyártmány, másmilyen okok miatt ... Azt már ne is bolygassuk — mert belebonyolódnánk az embereket amúgy is érzékenyen érintő díjtételekbe —, hogy miért nem nyereséges a lakossági szolgáltatás. Végezetül pedig — ha a jó szándék vezérli is — ellentmondásos megoldás az alkatrészellátás centralizációja akkor, amikor az átszervezések mai tendenciája a decentralizálás. Biztatást tehát nem adhatunk a színes tévék vidéki tulajdonosainak. „Magad uram, ha szolgád nincs”, vagyis szerezzenek ismerős szerelőt, aki esetleg szerez ismeretség útján alkatrészt, és közben: várjanak a kisvállalatok lábraállására türelemmel. Keresztény Gabriella Kevesebb föld maradjon parlagon! Mint ismeretes, a járások megszűnte utáni átszervezések jócskán megnövelték az Edelényi Földhivatal munkáját. Nagyobb lett a működési területük, emelkedett a hozzájuk tartozó ingatlanok és községek száma. Jelenleg Edelény és Kazincbarcika. s a nagyközség és varos környező településeinek ügyes-bajos dolgait intézik. és ide tartozik Sajó- szentpéter is. A körzetek összesen — akar a bel- és külterületeket, illetve u zártkerteket nézzük —, több mint 179 ezer hektárnyi területen adnak munkát, és nem is keveset. mert a földhasználati, ingatlannyilvántartási, föld- értékelési és földmérési ügyek száma is jócskán megszaporodott. Mindezek mellett is kiemelt feladat a beadványok, fellebbezések intézése és a felvilágosítás adása. Ez év januárjától megváltozott ugyan az ügy- félfogadás rendje, ennek ellenére a távolabbi településekről érkezők problémáival soron kívül is foglalkoznak. Valtozátlanul fontosak az éves határszemlék, hiszen elsőrendű cél. hogy minél kevesebb föld maradjon parlagon. A tanácsi kezelésben levő állami földek hasznosítása a múlt évben főleg a kazincbarcikai körzetben okozott gondot, mert az itt dolgozók még rendelkeztek kellő helyismerettel. A körzet 24 községében folyamatosán végzik vállalati megbízással az egységes országos térképrendszer alapján történő felméréseket is, s az új térképek a VII. ötéves tervben készülnek el. Az év elsőrendű feladata lesz a külterületek és zártkertek állami átvétele. Valószínűleg sok gonddal jár majd ez. hiszen az ingatlantulajdonosok egy része a tulajdonközösséget megszüntette, de erről nincs okirat. Nehézkessé teszi majd a munkát az a körülmény is, hogy a zártkerti földek megosztásakor, illetve kialakításakor sok olyan úttal találkozhatnak a szakemberek, amelyek tulajdonjoga rendezetlen. Célszerű volna a földhivatal álláspontja szerint, ha ezeket tanácsi közútként tartanák nyilván. Miként lehetne szervezetté, rendszeressé tenni a gyermekgondozási segélyen levő nőkkel való törődést, foglalkozást? Milyen helyes formák, módszerek szükségeltetnek mindehhez? Egyebek között erre vonatkozó javaslatokat keresnek a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnökségének javaslatára — a szakmaközi bizottságok, amelyek tagjai a Hazafias Népfronttal és a KISZ-szel közösen fáradoznak e feladat megoldásán. A Szakszervezetek Özd városi Szakmaközi Bizottsága a vonzáskörzetben levő putnoki, borsodnádasdi és az arlói szakmaközi bizottságokkal közösen, széles körű vizsgálatot indított, hogy közelebbről megismerjék a gyermekgondozási szabadságukat töltők életkörülményeit, gondjait, problémáit. Céljuk volt, hogy hű képet kapjanak a kismamák helyzetéről, arról, milyen hatással van a családi életre a gyes, és hogyan ítélik meg e kedvezményt maguk a leg- érintettebbek, az anyák. A vizsgálat eredménye érdekében kérdőíveket bocsátottak ki, amelyek segítségével adatokat szerezhettek a családi otthonok milyenségéről, a gyermek vállalásával járó megváltozott anyagi helyzetről, a háztartásra, házi munkára, gyermekgondozásra fordított időről és más hasonló, a témához szorosan kapcsolódó tudnivalókról. A megkérdezetteknek negyvennyolc kérdésre kellett válaszolni. Segítséget adott a vizsgálathoz az a tájékoztató is, amelyet a vállalatok, intézmények szakszervezeti alapszervezetei, a Vörös- kereszt, a HNF és a KISZ készített a gyes-en levőkkel való foglalkozásról. A támogatásra azért is szükség volt, mert a terület ötvenegy üzeméből, intézményéből ezerhatszázan veszik igénybe a gyermek- gondozási segélyt. A felmérő munkában csaknem százhatvan aktíva vesz részt, akik február 15-ig találkoznak, beszélgetnek a kismamákkal. A vonzáskörzetben levő községi tanácsok aktívái is bekapcsolódnak, ebbe a munkába. Február közepén egyébként a vizsgálatnak csupán az első szakasza zárul le. Ezután kezdődik a kérdőívek értékelése és a javaslatok kidolgozása, az említett törődés helyes formáinak. módszereinek kialakítása érdekében. Léka Tivadar ... amint üveghangon mesél, s ha ráérsz és megállsz a csöndben hallhatod a jeges zenét, az évszak költészetét. Fojtán László felvétele Küldőn is keresettek a jugoszláv liajók A jugoszláv hajógyárak az idén és jövőre 77 hajót szállítanak hazai és külföldi vásárlóiknak. A külföldi megrendelések teljesítése két év alatt 1.3 milliárd dollár hasznot hoz a gyáraknak. A rijekai, a pulai és a spliti üzem révén Jugoszlávia fölzárkózott a nagy hajóépítő országok — Japán, a KNDK. Brazília, Spanyol- ország. Lengyelország, Anglia — sorába. A jugoszláv hajók fő megrendelői a Szovjetunió, Norvégia, Francia- ország, Libéria, Panama és Barbados. A hazai hajótársaságok is élnek az alkalommal. A jugoszláv kereskedelmi hajó zás 16 vállalata jelenleg több mint 4 millió tonna befogadóképességű haza* gyártmányú hajóparkkal rendelkezik. Patak parkjai Hóval borított városba idegenként érkezve, izgalmas felfedezéseket tehetünk. Mit rejthet a „fehér lepel”, menynyire gondozottak az utcák, terek, udvarok? Ismerősként szerencsésebbek vagyunk: már látjuk azt, amit a nyaranként erre járó turista még nem: mennyire lehet szebbé tenni még a városképet. azzal, hogy gondozzuk. tisztán tartjuk, ápoljuk, mint például Sárospatakot. A patakiak mindig igényesek voltak. Városi tanácsuk városgazdálkodási üzemének költségvetési tervét böngész- szük. A parkok ápolása, gondozása mellett a város tisztasága érdekében korszerűsítették a szemétszállításhoz és a járdák, utcák takarításához szükséges gépparkot. Bár a költségek növekedése miatt új parkrészeket nem alakítanak ki — az eddigiek gondozására is 300 ezer forinttal kell többet fordítaniuk. A parkfenntartási munkát korszerű gépesítéssel. és nem utolsósorban jobb munkaszervezéssel akarják ebben az évben folytatni. A parkok gondozása mellett nagyobb figyelmet fordítanak az egyre növekedő létszámú város köztisztaságára. Az elmúlt évhez képest a szemétszállítást a város területén túl kiterjesztették, Végardóra és Mus- tácra is. Amint elkészült az újabb körzetek szeméttelepének rekonstrukciója, és beszerzik az új szállítóeszközöket, megoldódik Vajdácska, Bodrogolaszi és Hercegkút szemétszállítása. Sárospatakon jelentős előrelépést jelentett, hogy az elmúlt évben üzembe helyezték a kukaedény- és konténermosót, s így higiénikusabb lesz a szemétgyűjtés a városban. Gépesítették az út- és járda- takarítást is. Az év folyamán a korszerűbb feltételek között sem kis feladat egy város tisztasága, ápolása, sok múlik az ott lakókon, és a Patakra látogatókon; azon, hogy mennyire érzik magukénak a várost. — ke — Automatika és nemezcsizmák Az életünkből sok mindent kiszorító mindenható divatnak ellenállt az orosz nemezcsizma. Használták nem csupán a Bajkál—Amur vasútvonal építői, akik nem találtak maguknak „egészségesebb” lábbelit az 50 fokos íagyo’khoz. hanem ma is népszerűek az ország városaiban és falvaiban. A nemezcsizmákat régebben kézzel gyártották. Ma már ennek a hagyományos téli lábbelinek-a készítését félautomaták gyorsítják. melyeket Kalinyinban gyártanak. Egyidejűleg több műveletet végeznek el egyszerre két csizmán. Óránként száz párnál több csizma kerül le róluk. Több törődést igenyelnek
