Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
1985. január 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Változó hatáskörök. Minisztériumok és vállalatok Bányatámelemek vasbetonból A Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárában 1984. utolsó negyedévében kezdtek hozzá a vasbeton bányatámok kísérleti gyártásához. Ez az újfajta biztositó elem szilárdságban és élettartamban vetekszik a hagyományos, úgynevezett TH-biztositó elemekkel. A kísérleti gyártás első darabjait a Tatabányai Szénbányáknál „vizsgáztatják", s amennyiben a folyamatos igénybevétel tapasztalatai kedvezően alakulnak, úgy a miskolci gyárban hozzákezdenek a sorozatgyártáshoz is. Fotó: Csákó Gyula Kialakult a munkavédelmi kép A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről egymás után láttak napvilágot az új jogszabályok. A legnagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irányítására vonatkozó határozatok hozzák majd az idén. Alapvetően módosul a gazdálkodók és az államigazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerveik — a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok — közötti viszony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb kerül, ily módon is növelve a vállalati önállóságot. Mint az MSZMP Központi Bizottságának 1984 áprilisi állásfoglalása megfogalmazta, a vállalatoknak a jövőben aktív piaci magatartást kell tanúsítaniuk, vállalkozó szellemben kell gazdálkodniuk. Am a mostani rendszer, miután a tulajdonjogok többségét az államigazgatási szervek, vagyis a minisztériumok, meg mások gyakorolják, meggátolja a kedvező tendenciák kibontakozását. A versenyszférában Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányító szervek katpcsolatát, s élesen elkülönüljenek egymástól a gazdaságirányítás feladatai és az állami tulajdon működtetéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból az idén jó néhány a vállalatok hatáskörébe kerül, és az áttérés 1986 végéig tart majd. Am a nagy horderejű lépések nem érintik a kommunális, a közszolgáltató és a kormányzat által fontos nép- gazdasági érdekből kijelölt vállalatokat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, tehát a korábbi szerv látja el, és a munkáltatói jogok — az igazgató kinevezése például — ugyanúgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások szerint a gazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is államigazgatási felügyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hozhatja meg a kívánt hatást, ahol már adottak a piaci verseny feltételei. Két új típusú vezetési formára ad lehetőséget az új szabályozás: a vállalati tanács; illetve a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányítva működhet a vállalat. Az előbbi elsősorban a közép- és nagy- vállalatok számára lesz megfelelő működési, forrna. Megszűnik a vállalatfelügyelet Akármelyik típusról is legyen szó, a korábbihoz képest sokkal szélesebb skálán mozognak a vállalat jogai: a vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölmentéséről. Megszűnik az államigazgatási szervek vállalatfelügyeleti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennek lényege: az adott állam- igazgatási szerv ellenőrzi, -hogy a cég belső szabályai megfelelnek-e az érvényes jogi, gazdasági szabályoknak, s a vállalat betartja-e ezeket. Am gazdasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vállalatok munkáját; például, hogy hatékonyan használják-e ki erőforrásaikat stb. A törvényességi felügyeletet az alapító szerv, tanácsi cégnél értelemszerűen a fővárosi, vagy a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el. A tulajdonnal, az eszközökkel való folyamatos rendelkezés joga tehát a vállalatoké. De az alapítás változatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében marad, sőt, bővül is: a létesítés során meg kell határozniuk az új cég induló vagyonát, valamint a vállalatvezetés formáját, amely a két említett típus egyike lehet. A már meglévő cégek szétválásáról, egyesüléséről, esetleg egy belső egység önállósodásáról érdemben a vállalatok döntenek, de magát a határozatot az illetékesek, az államigazgatási szerv adja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. A kormány- program végrehajtásáért Eddig lényegében olyasfajta változásokat ismertettünk, természetesen nem részletekbemenően. amelyek az állami szervek halásköré- pek szűkítését jelentik. De ezek után mi lesz az államigazgatás, vagyis a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok feladata? A jogok között meg kell különböztetni a szervezetek irányítására kapott felhatalmazásokat, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a tevékenységirányítás feladatait. Ilyen például az is, hogy az ágazati irányító szervek különböző koncepciók kidolgozásával, például rövid- és középtávú iparpolitika, közlekedésfejlesztési tervezetek összeállításával segítik a gazdaságpolitika célkitűzéseit. Ezenkívül továbbra is kidolgozzák a hatósági előírásokat tartalmazó jogszabályokat. A kormányprogramok végrehajtásából is kiveszik a részüket, a különböző tevékenységeket, változásokat segítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek jogait és lehetőségeit. A piacfelügyeletet viszont nem lehet ágazatokra lebontva gyakorolni, hiszen az egyes piacok kölcsönösen függnek egymástól, mintegy lépcsőzetesen egymásra épültek. Éppen ezért e tevékenység a kormányzat feladata lesz. Érdekes módon alakult a korábban sokat kifogásolt utasítási rendszer. A vállalat életére jelentős hatást gyakorló és működésüket hosz- szabb távra meghatározó utasítást csak a Minisztertanács előzetes hozzájárulásával lehet adni, s az esetleges kárért a döntéshozó bizonyos kivételektől eltekintve, anyagi felelősséggel tartozik. A vállalat végső esetben igazának érvényesítéséért még a bírósághoz is fordulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigazgatási szervek munkája ennek megfelelően átalakul: a vállalatfelügyelet operatív feladatai megszűnne';, s helyettük az ágazatban végbemenő változások folyamatos felmérése, a megfelelő jogszabályok kidolgozása, és a kormányzat céljainak érvényesítése ró változatlanul komoly feladatokat ezekre a szervekre. Megkezdődtek a metszések (Folytatás az 1. oldalról) anyajuhok ellésre való előkészítése. Februárban mintegy 4500 darab bárány születését várjuk ... Szirmabesenyő határában a két ünnep között esett le az első hó. Papp Gyula, a Bíikkalja Termelőszövetkezet elnöke: — összesen 1360 hektái'on vetettünk őszi búzát, őszi árpát és őszi káposztarepcét. Miután nálunk különösebb hideg nem volt, így ezek a növények állapotuknak, fejlettségüknek megfelelően, jól mutatnak. Az időben leesett és megfelelő vastagságú hótakaró reményt ad a biztonságos áttelelésre. Jelenleg a ■műhelyekben a nagy téli gépjavítások történnek, de megindult a termelés az erdőgazdálkodási ágazatban is. 1985-re mintegy három és fél, négyezer köbméter fa kitermelésére van lehetőségünk ... Tibclddaróc környékén is beköszöntött az igazi tél. Dósa Sándor, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke: —Ilyen kedvező időjárással még nem találkoztunk az utóbbi időben. Nálunk ugyanis már évek óta hó nélkül teleltek át az őszi vetésű növények, s a tavaszi szelek az átfagyott, száraz talajú hegyoldalból óriási károkat okozva, szinte kiszárították a növényeket. A leesett hó vastagon fedi a földeket, így .minden reményünk megvan a kedvező áttelelésen túl arra, hogy végre a földekben megfelelő mennyiségű csapadék tározódik. A 222 hektár szőlőterületünk fele szak. csoporti, fele közös művelésű. Negyvenöt fős metszőbri- .gádunk már húsz hektár szőlőn elvégezte a metszést. A mostani hó nem hátráltatja a még metszetlen 80 hektáron a termést alakító munkát. . . Ismeri, hogy az elmúlt év közepén kormányhatározat született a munkavédelmi felügyelőségek kialakítására, és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatoknak a szakszervezetről való leválasztására. A rendelet végrehajtása során elsőként Budapesten megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség, majd július 1-ével Miskolcon a Borsod megyei Felügyelőség is. A szervezetek a Minisztertanács irányításával működnek és az a feladatuk, hogy szervezzék, koordinálják, fejlesszék a biztonságos munkavégzést, illetve erre a tevékenységre felügyeljenek. Az új szervezet csaknem féléves tapasztalattal rendelkezik, ez idő alatt számos ellenőrzést hajtottak végre az állami vállalatoknál, a szövetkezeteknél és a kisiparosoknál, és az ellenőrzések alapján alakították ki a képet a munkavédelem megyei helyzetéről. Az együttes ellenőrzések során milyen tapasztalatokat szereztek és milyen a megye gazdasági szervezeteinek biztonságtechnikai helyzete? — ezt kérdeztük Perjési Zsolttól, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Borsod megyei Felügyelőségének vezetőjétől. — Az első fél évben sorozatos ellenőrzésekkel igyekeztünk képet kapni a munkavédelmi szervezettség állapotáról. Ezen belül mind a nehéziparban, mind a szövetkezeteknél, valamint a kisiparban számos ellenőrzés során tájékozódtunk a biztonságtechnikai helyzetről. Gyakran célvizsgálatokat is tartottunk, annak érdekében, hogy hű képet kapjunk egy-egy területen uralkodó állapotokról. így egyebek között célellenőrzésekkel felmértük egyes vállalatoknál az éves szociális tervek időarányos munkavédelmi terveinek végrehajtását, a dolgozók munkaköri alkalmasságát, a biztonságtechnikai képzést, a karbantartási munkák tervszerűségét, egyes termelőeszközök munkavédelmi minősítését, a dolgozók egyéni védőeszközeit, a gépek és berendezések használatbavételi rendjét és a belső ellenőrzés hatékonyságát. — Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az említett több mint 600 üzem, vállalat és szövetkezet különböző mértékben veszély- forrás az ott dolgozók számára. A megyében olyan nagyüzemek vannak, mint az LKM, a DIGÉP, a TVK, a BVK, továbbá igen széles körű másfajta ipari tevékenység is folyik, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is egyre nagyobb mértékben számolhatunk a hagyományos ágazatok mellett a melléküzemági tevékenységgel is. Az ellenőrzések feltárták, hogy a szervezettebben működő nagyobb vállalatnál — ahol a veszélyeztetettség is nagyobb — már a tradicionális okok miatt is megnyugtató, jobb a munkavédelmi helyzet, mint másutt. A többi területen, elsősorban a tsz-ekben és a szövetkezeti iparban — néhány kivételtől eltekintve — a biztonságtechnika szintje alacsonyabb a kívánatosnál. Ez az alacsonyabb színvonal megmutatkozik az üzemi balesetek arányában is. — Szerintünk — folytatja a felügyelőség vezetője — a biztonságos munkavégzést tekintve a legtöbb tennivaló jelenleg a tsz-melléküzem- ágaknál van. ahol eddig nem fordítottak annyi figyelmet a biztonságra, mint amennyit kellett volna. Az ott dolgozók testi épségének védelme miatt ezért több esetben kénytelenek voltunk olyan gépeket leállítani, amelyek nem feleltek meg a biztonságtechnikai előírásoknak. Ugyanúgy embereket is eltiltottunk a munkától addig, amíg a megfelelő munkakörülményeket ki nem alakítják. Véleményünk szerint a biztonságtechnikai szemlélet is azonos értékű kell hogy legyen a termelési szemlélettel, tehát nem szabad sehol sem termelő tevékenységet úgy folytatni, hogy közben a dolgozók testi épségét veszélyeztetik. — Az elmúlt év decemberében is végeztünk egy átfogó ellenőrzés-sorozatot, és ennek során megvizsgáltuk, hogy a vállalatok a preventív intézkedéseket hogyan hajtották végre. Eddig mintegy 90 százalékban a végrehajtás megtörtént, és most az a feladat, hogy valameny- nyi egységnél javuljanak a munka feltételei. Ott. ahol az előírásokat nem tartják be, természetesen kénytelenek vagyunk szankciókat is alkalmazni. Hangsúlyozom, nem az a fő cél, hogy szankciókat alkalmazzunk. Alapvető feladat most és a jövőben is a biztonságos munkavégzésre " való szemlélet kialakítása, hiszen jól tudjuk, az elmúlt időszakban ez kissé háttérbe szorult, és ennek hatására számos területen romlott a helyzet. Hajdú Gábor (bea) A Mályi Téglagyárban A Mályi Téglagyárban az idén mintegy 80 millió kis méretű téglának megfelelő poroton falazóanyagot és válaszlap-téglát gyártottak. A gyárban a lakossági igények kielégítését csak jelentős többletműszak lei- használásával sikerült biztosítani. Az év elejétől rendszeres vasárnapi műszakokat tartottak, s a karbantartási napokat is átcsoportosították. A három évvel ezelőtt befejezett 90 millió forintos beruházás ellenére is található azonban még olyan munkaterület a téglagyárban, ahol a kétkezi munkát nem helyettesítik gépek. Ilyen többek között az alapanyagot fogadó szint, ahol a dolgozók csillékből ürítik az agyagot a keverékbe. A képen: Müller János bedöntő látható munka közben. Fotó: Cs. Gy.
