Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

mi.

3Q„ «KÖnvnf»

ÉSZAK -v'MAGTARORSZAG 3

Mmcten ágazat: önelszámoló egység

: A prügyiek jókat derülnek azon, hogy egyszerre szárnyra kapta őket a hír, amikor az egykori grófi lóistállóban elkezdték gyártani a sípoló alkoholtesztereket, Nem vitatják ők. valóban ügyes találmány, újszerű, korlátlan ideig használható. nyomtatott áramkörös stb., de az már mégiscsak érdekes, hogy a gyártás kezdetekor havonta rájuk kérdezett agy-ágy újságíró, riporter: van-e elég alkatrész, fogy-e a teszter? (Nos. örömmel jelenthetjük, a napokban elkészült « prügyi Tisza mente Termelőszövetkezet ezredik alkoholtesz- tere, minőségi reklamáció nem érkezett, elő tárgy alá sok folynak az. NDK kereskedelmével, lehel, hogy exportcikk lesz belőle.) Érthető a prügyiek csodálkozása, hiszen ezen kívül még olyan sok nagyszerű, érdekes dologra vállalkoztak és vállalkoznak napjainkban is.

— Az élet kény szeri tette ki * HO-as évek vége felé, hogy létrehozzunk eg.v építőipari részleget. A nagy beruházási korszakban nem volt olya*» építővállalat, épitöszövetke- zet. -amely elvállalta volna a mi apró beruházásainkat. A részleg azóta is virul, jelenleg egy négytantermes iskolái. tornatermei, és egy hús- feldolgozó üzemel építenek, mindkettő átadása jövőre lesz. A két beruházás összege 4fi millió forint. A nyereséghányad a miénk. És ugyancsak az élet kenvszerí- tette ki a többi ipari részleg. üzemág kialakítását is. Kél út állt előttünk — sorolja Semsey András elnök —, vagy beszűkül a gazdaság és kénytelen leépíteni a taglétszámot. vagy jövedelmező tevékenységeket honosítunk es ezzel itthon marasztaljuk a prügyi és taktakenézi embereket: az ipari tevékenységből származó eredményi visz- szaáramoltatjuk az alaptevékenységbe és a legjövedelmezőbb ágazatok fejlesztésére fordítjuk. Ezt az utóbbit választottuk. Kicsit el >s „szaladtunk” egy időben, nem bírtuk forgóalappal, hitelt kellett felvennünk a forgóalapunk feltűnésére is. pzérl jónéhánv melléktevékenységei. ágazatot fölszámoltunk. Il.v módon csökkent az idei termelési értékünk, de egészségesebb a gazdasági

szerkeze'

— Milyen összetételű jelen„ leg a prügyi—kettőzi ipar?

— Faipari üzemünk raklap-elemeket, parkettfrízt gyártott, gyárt, emellett bér- fűrészelést vállal, továbbá tel gyártják a cirokseprűinkhez a nyelet. A cirokseprűüzem- ben évente 70—100 ezer seprű készül, jó a piaca. Kenézen- hagyománya van a cirok termesztésnek. ezert is vállalkoztunk rá annak idején. A két község nölakos- ságángk a varroda-kötöde ad munkát, a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárral állunk szerződésben, az ő maradék anyagaiból csinos női blúzokat varrunk, melegítőket és dzsekiket állítunk elő. A lakatosüzem beépített meleg- viztárolós kazánokat gyárt bérmunkában a Lenin Kohászati Műveknek és újabban dohányszárítókat készít. Ä dohány szárítók vezérlésszabályozó programdobozát az elektronikai műhelyünk

gyártja. Nyolcszázan dolgoznak a helyi iparban es ugyanennyien a külső szolgáltató ágazatunknál. A külső létszám egv időben ennek a duplája volt. Leépítettünk. a külső munkák irányítása és főleg ellenőrzése így is rendkívül sok energiát kíván.

Érdemes szólni a Minidosz elnevezésű, szabadalmaztatott dohányszántókról. Tavalyelőtt huszonöt darabot gyártottak belőle, az idén már kétszázötvenet. Ezeket a szárítóberendezéseket helyezik ki azokhoz a gazdaságokhoz, kistermelőkhöz, akik a prü- gyieknek termesztenek dohányt. de most már annyira „felfutott” a termelés, hogy az értékesítését is szorgalmazzák.

A Tiszamente Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet búzát. kukoricát termeszt, ser- t Astert vesztessel és -hizlalással, valamint. Taktakenézen tehén tartással és -hizlalással foglalkozik. A sertés hizlaló ágazat a legnagyobb, legerősebb, az elmúlt években ennek a fejlesztésére invesztálták a legtöbbet.

— Romlik a ser lés hizlal ás pozíciója és ez. olyan fájó pont. hogy mentjük, ami menthető. Többek között ezért építjük a húsfeldolgozó üzemünket. Sajat magunk dolgozzuk fel az ÁHV-szab- vánvl meg nem ütő állatokat. Sok ilyen van. Daraboljuk a sertést, továbbá tájjellegű hurkát es kolbászt töltünk — már jövőre. Üzlethálózatot is szeretnénk létrehozni a Taktaközben — mondja Semsey András.

Az intenzív kultúrák közül a cukorrépa és a dohány termesztésénél változtatásokra készülnek. Mindkél növénynél fokozni kívánják a tagság érdekeltségéi. A cukorrépánál a gépesíthető műveleteket nagyüzemi módszerekkel végzik, a kapálás és betakarítás viszont a 1ag. alkalmazott egyéni feladata lesz. A dohánytermesztés nagyüzemi formája a jövő évtől teljes mértékben megszűnik. Bebizonyosodott, hogy sokkal ért ékesebb dohányt termesztel k kisüzemi módszerekkel. dohány felvásárlási áránál ugyanis nem a mennyiség, hanem a minőség a meghatározóbb: az ár mázsánként 2 ezer SOI) és IS ezer Hód forint között mozog. A prügyi érdekeltségű kis- termesztők legutóbb átlagosan 9 ezer forintért tudták eladni a szárított levelek mázsáját, míg a nagyüzemi ért csak fi ezer 500 forintot tudod fizetni az átvevő’.

— Az új gazdasági szabályozók arra késztetnek bennünket. hogy minden területen fokozzuk az egyéni érdekeltséget — magyarázza a szövetkezet elnöke. — Ügy gondoljuk, erre már most készülnünk kelj. A jövő évtől az ágazatok önelszámoló egysegekké alakulnak. Az ágazatvezetők teljes jogú irányítók és teljes jogó felelősök lesznek. Havonta értékeljük az ágazati munkát, mégpedig nem naturálisán, hanem értékben. Sokat várónk az intézkedéstől.

— Hogyan fogadják er érintett ek?

— Van. aki még fél. ezért ágál, mások viszont megsejtették mór a lehetőségeket.. .

ijéy»y Györgjd

Hegeli

export

szállitroáiryok

Az idei vágojuhexport legélénkebb hónapjának bizonyul december. Nemcsak az olaszok ünnepi menüjének „csemegéjét”, a tejesbárányt exportálják kannonszamra megyénk nagyüzemi juhászaiéiból, nagyon kelendőek külföldön — főleg az arab országokban —, a nagyobb testsúlyá, hizlalt juhok is Ezekből az elmúlt holnapban és december elejen Líbiába irányítottak hazánkból! több ezer darabot. A jugoszláviai Kardeljevóig vonaton tették meg az utal. majd ott behajóztak, és az Adrián, valamint a Földközi-tengeren utaztak Líbiába, Derva városka kikötőjéig.

Most. az év niorto (napjaiban Szíriába utaznak a be- gető exportszállítmányok. A Gyapjúforgalmi Vállalat szakemberei meg a karácsony előtti utolsó napokban, majd közvetlenül Szilveszter előtt is vagonszámra vásárolták tel megyénkben a itt) —45 kilo közötti bizlah pe- csenyebaránvokat, s irányították azokat Szíriába, Az elmúlt heten Szendrőből például már hat, Sárospatakról es Mezöesatiól kél-két vagon élő vágójuk indult útnak Közel-Keletre.

ifj tecMógia a BVM-bcn

Az A Ham« Fejlesztési Banktól kapott hitel tel továbbfejlesztettek a vasastechnológiát a htejoo és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában. A 4.2 millió forintos költséggel megvalósított új technológia lehetővé teszi, hogy kevesebb fizikai munka igénybevételével, a szerelés helyett most már liegesszék a halókat, és ezzel könnyebbé, gyorsabbá es gazdaságosabbá tették a munkát. A gyárban az áj technológia segítségével ebbe« az évben tovább növelték a födémek, a gerendák és a körüreges panelek gyártását, amelyet elsősorban a kislakások építésénél íi»»- nálnak fel.

Hulladék? Semmirevaló. —* így el tudatúnkban. Pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mindazon anyagok zöme. amelyek eddig szemétdombra kerültek, visz- szajuttatva a termelésbe — jól hasznosíthatók. Másutt, más országokban ez egyértelműen igazolódott.

Szemétdombjaink pazarlásunk anyagi megnyilvánulásai. Mielőbb ál kell értékelnünk fogalmainkat, szokásainkat. hogy a szemétdombra válóban a semmire, sem használható hulladék, maradék kerüljön. Éhhez persze pénz kell. Volt és van. Több mint Itt milliard forintot tervezett a kormány a melléktermék- és hulladékhasznosítási program megvalósítására.' És hogy ez az összeg mennyire nem ablakon kidobott f)cnz, arra példák vannak . ..

Nemrég helyezték tizembe a 2.1 milliard forintos költséggel felépült ózdi salakfei- dolgozót Az iparvárosban az elmúlt évtizedek alatt csaknem 55 millió tonna salak halmozódott fel, szennyezte ;; környezetet és a levegőt. ..lost megváltozott a helyzet. A feldolgozó, hidegjara,s és próbaüzem után. évente' 1.5 millió tonna salakból hozzávetőlegesen 320 ekei tonna vasat, vastartalmú atiyagol képes visszanyerni Így kevesebb ércet és kokszot kell behozni külföldről, a megmaradó dollárokat másra költhetjük, csökken a kohászat önköltsége. A végtermékként kikerült salak pedig tovább hasznosítható a »épgazdaság több területén.

Ígéretes kísérletek kezdődtek a mezőgazdaságban: apróra zúzott salakot juttattak a termőföldre. Az eredmény: a salakban található mész és magnézium javította az úgynevezett savanyú talaj minőségét. Salakzúzalékból már több út épült Borsodban, de alkalmas útlap és adalékanyag készítésére is.

Mivel hazánkban továbbra is a magánerős építkezések a meghatározók, jo hír, hogy a salak talazóanyag gyártására is alkalmas. Szamos jő tulajdonsággal bír az új termék : kitűnő hőszigetelő,

könnyű, nagy kiterjedésű, tehat gyorsan lehet vele építkezni. Valójában Ózd és Miskolc környékén régóta épülnék „salakházak”. Szó van falazóblokkgyártó üzem építéséről, de a végleges döntés még nem szüleien meg.

„Alapanyag” lesz bőven, hiszen nemcsak Özdon. hanem Dunaújvárosban is megkezdték a salakfeldolgozást. Több millió tonnára tehető a Dunai Vasműben felgyülemlett salak is; a számítógéppel vezérelt berendezések kél műszakban dolgoznak. Végül is eltűnnek a salakhegyek. tisztább levegőhöz, környezethez jutunk, és még pénzünk is marad.

Látni kell: nagy üzletet ígér a salakfeldolgozás. Akárcsak a gumiabroncsok ú jraf utózása. Magyarországon évente noegközefítőteg

kétmillió külső gumiköpenyt használnak fel; a felszerelt személygépkocsi - abron csők 'Mi. míg a tehergépkocsi-abroncsok 20 százaléka ájra- íutozott. összehasonlításul megemlíthető, hogy Olaszországban a felhasznált teher- gepkocsi-köpeoyek 90 százaléka újrafutózott. Air* egyben jelzi, vannak meg kihasználatlan lehetősegek idehaza. Jó hír, hogy 1984-ben 570 ezer gumiköpenyt futóznak újra hazánkban. A Szerencsi és a Bábolnai Állami Gazdaság, a Taurus, a TSZ- KER es öl Volán vállalat tart fenn futóüzemet.

Az a tapasztalat, hogy kü- Ionosén a tehergépkocsi abroncsait futtatják túl a gépjármű vezetek, csökkentve ezzel az újrafutózható köpenyek számát. A vállalatok ugyanis nem elég költségérzékenyek ahhoz, hogy az alkalmasint 50—70 százalékkal olcsóbb, újrafutózott gumiköpenyeket vásárolják meg tehergépjármű veikre. Emiatt kihasználatlanok a tehergépkocsi-köpenyek futózására alkalmas kapacitások. Felmérések szerint a személyautó-tulajdonosok szívesen vásárolják az újrafutó- zott abroncsokat, ám valószínű ebben szerepet játszanak az alkalmankénti hiányok. amelyek kénys/eritó- teg Hatnak a gépkocsivezetőkre.

Jói bevált a TSZKER gu- miabroncsimportja. Üjrafu- tozható Continental, Dunlop, Goodyear, Michelin és Pirelli külső köpenyeket vásárolt külföldön, amiért1 áruvat fizetett, tehat dollar nélkül jutott hozzá, ugyanakkor bővíteni tudta a hazai választékot. Szakemberek állítják különböző vizsgalatok alapja«, hogy az újrafutózott abroncsok megközelítik az áj gumik minőségét, és jóval olcsóbbak.

Az elhasználódott, «te áj- rafutózawa alkalmatlan abroncsok gazdasagom Hasznosítására te talaltak módot. Beremende* 2á millió forintért olyan tüzelési rendszert építettek, amely alkalmas a külső gumiköpenyek elégetésele. Számítások szerint 20 ezer tonna köpeny elégetésével 10 ezer tonna fűtőolajat lehet helyettesíteni.

1980-ban hirdette meg a kormány a melléktermék- és h u 1 ladék hasznos i tá.-*i prog ra - mot. A közelmúltban a Gazdasági Bizottság is áttekintette a megvalósítás eddigi tapasztalatait. Amint említettük. több mint 10 milliárd forint fordítható azokra a beruházásokra, amelyek elősegítik a program eredményes megvalósítását. Az újrahasznosítással ez ideig ti milliárd forinttal sikerült növelni a hazai nyersanyag bázist.

A Gazdasági Bizottság határozata szerint egyebek mellett gyorsítani kell a program megvalósítását, és meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak hulladékfeldol- gozó berendezések hazai gyártására.

Az ELZETT Müvek Sátoraljaújhelyi Gyárában, az előzetes számítások szerint sikeres esztendőt zárnak '11184-ben. A gyár teljesíti éves termelési követelményét. s ezzel együtt sikerrel tesz eleget külföldi meg- 1 rendelésednek is. Így többek között leszállítják a háromszázezer darab Lada-zárkomplexumot a Szovjetunió részére, s az év végéig elhagyja a gyárat az USA-ba készülő mágneses biztonsági ajtózár utolsó darabja is. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a sátoraljaújhelyiek a késztermékgyártás mellett az elöál- t Ittashoz szükséges gépi berendezések gyártásával is , foglalkoznak, saját maguk gyártják a gépeket. Fejve- j teleinken a mágneses biztonságizár-gyártás egyes mozzanatait örökítettük meg. Fotó: Csákó Gyula

A rendkívüli pontosságot Igénylő mágneses ajtózárokhoz speciális rotorszereiö gépen állítják elő az alkatrészeket.

Kalmár Ildikó a Zsiguli személygépkocsi ajtózár összeszerelését végzi.

A teljesen automatizált Frech-tipusú öntőgépből nyolc darabot üzemelnek be a közeljövőben, Varga János öntő- munkas az első berendezés üzempróbáját végzi.

Azari Imréné a Gratcia típusú zár szerelése közben.