Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

1964 íiaes#Bfe®r 2S„ pániek _ ESZAK'MAGYARORSZÄG 3 Aszalón A jreíkszói Béke TermeNl­.w.övetkezet jelenlegi mérete 1981 elején alakult ki, ami­kor is három, korábban önál­ló termelőszövetkezet part­es gazdaságvezetése, tagsága kimondta az egyesülést. Tet­tek ezt annak reményében, hogy meglévő eszközeiket jobban kihasználva majdan eredményesebben tudnak gaz­dálkodni. Szabó Bálint, az alapszer- rezet titkára: — Az egyesü­lés évében váltunk ki a köz­ségi alapszervezetből, s alaki­tól tűk meg huszonegyen az üzemi alapszervezetet. A kü­lönválás mindenképpen in­dokolt volt, hiszen a pártta­gok legfontosabb feladata — a gazdasági munka, a min­dennapok tennivalói mellett — a termelést segítő, ellen­őrző tevékenység. Az egye­sülés után mintegy hatezer hektárra növekedett a szö­vetkezet területe, így a mun­kaszervezés javítását, a ve­zetés színvonalának emelését tartottuk legfontosabb fel­adatunknak. Kezdetben ke­rületi formában dolgoztunk, ami azt jelenti, hogy köz­ponti irányítás mellett a há­rom kis lermclőszövclkezei­ből alakullak ki a kerületek. Ennek a formának megvol­tak az előnyei és hátrányai is. Mellette szólt az össze­szokottság, ellene, hogy a gazdasági szabályzók az el­múlt időszakban egyre fe­szítőbbé váltak. Azok ér­vényre juttatása a kerületi rendszerben egyre, nehézke­sebbé vált. Ezért döntött úgy a szövetkezet párt- és gaz­dasági vezetése, hogy áttér az ágazati irányításra, a ter­melési egységeket összevon­ja. Így jobban érvényesül ugyanis a direkt irányítás és az egyéni felelősség. Az átszervezés viszont ala­posan megnehezítette az alapszervezet munkáját. A tagok különböző munkahe­lyekre kerültek, az aszalói telep helyett — a szikszói gépműhelytől az alsóvadászi lakatosüzemig - - több köz­ségbe jártak el dolgozni. Kö­vetkezésképpen a pártvezetés sajátos helyzetbe került.. A területi szétforgácsolódés megnehezítette a pártmun­kát, a taggyűlések összehí­vását, az egységes szemlélet kialakítását. A szövetkezet folyamatos fejlődése bizonyítja a veze­tés döntéseinek helyességét. Az egyesülés évében hektá­ronként még .'1.1 tonna búzát, 4,9 tonna kukoricát, s 2,.r> tonna tavaszi árpát termel­tek. Az idén pedig öt tonna kenyérgabonát, 6.5 tonna ab­rak szemestakarmányt, s 5.2 tonna (!) árpát takarítottak be ugyanarról a területről a kombájnok. Az állattenyész­tés sem panaszkodhat, a le- henenkénti tejtermelést 2684 literről 3300 liter fölé sike­rült emelni, ami korsze­rűnek aligha nevezhető kö­rülmények között, több mint jó eredmény. Ráski Gábor, a párt veze­tőség titkára: — Az egye­sülést követő évben 1,6 mil­lió forint lett a megnagyob­bodott gazdaság eredménye. Idén — az elmúlt évhez ha­sonlóan — több mint hat­milliót várunk. Köszönhető ez annak is, hogy alapszer- vezeteink tagjai a rendelke­zésükre álló eszközökkel és módszerekkel eredményesen segítették a termelést, annak korszerűsítését, a termőföld védelmét, a melléküzemágak ésszerű fejlesztését. Sikerült megértetni * dolgozókkal, hogy a nehezebb feladatok is megoldhatók jobb és szor­galmasabb munkával, na­gyobb erőfeszítésekkel. Miskolc közelsége még mindig elcsalja innen a szakképzett munkaerőt, fő­leg a fiatalabbakat. Égető gond a szakmunkáshiány. Kevés a szerelő, s hiány mutatkozik szakképzett erő- gépvezetőkből is. Még min­dig nem találtak megoldást a nagy teljesítményű gépek munkaterületen való mú- szakváltására, s üzemanyag­gal való feltöltésére. Az egyéni érdekeltségi rendszer sem megfelelő, nem ösztön­zi kellőképpen a dolgozókat a nagyobb teljesítményre, minőségi munkára. Az alap­szervezet nem tudta segíteni a szocialista munkaverseny kiszélesítését, hatékony mű­ködését. A közelmúltban * párt- alapszervezet 1a ggyű lésén t öbben szóvá telt ck, hogy a szövetkezeti tagok és az al­kalmazottak körében erősí­teni kellene a szövetkezethez való kötődést. Erre megfele­lő módszer lehetne célrész­jegyek kibocsátása, mert így a tagság megtakarított pén­zét olyan beruházásokra használhatnák íeí, amelyek növelnék a szövetkezeti nye­reséget. A közös cél pedig következésképpen erősítené az itt dolgozók és a mező- gazdasági üzem kapcsolatát. Az érdekeltségi rendszer ki­dolgozása mind sürgősebb feladattá válik, hiszen a költségtakarékos, hatékony gazdálkodás ezt a formát nem nélkülözhet]. Karmán Korrózióálló fémek Szovjet futatok megálla­pították, hogy a hold kőzet­mintáiból származó fémek — a vas, a titán és a félveze­tő szilícium — az erős oxi­dálószereknek is ellenállnak. Ugyanilyen ellenállóképessé tehető a földi ™ is, Va io­nokkal bombázzák — például hélium-, neon-, vagy argon- ionokkal, vagyis a napszél alkotórészeivel, esetleg nit- rogénion okkal. 7, bombázás nyomán a fém felületén egy „kváziamorf’ (csak látszólag alaktalan) ré­teg keletkezik, amely vegyi­leg nagyon állandó, s a fé­met sok korrodáló hatástól megvédi. Ezt a törvényszerű­séget felhasználhatják vas­anyagok korrózióvédelmére. A vásárfók védelmében aazsasági A gazdaságirányítás kor­szerűsítésének jegyében elfo­gadott törvények és rendeie- tek a korábbinál jóval sza­badabb kezet adnak a vál­lalatoknak és a szövetkeze­teknek. Nemcsak saját nye­reségük felhasználásáról dönthetnek önállóbb módon, hanem araik megállapításáról is. Ám. mint minden piacra orientált gazdaságban, to­vább kell fejleszteni nálunk is az ellenőrzés szerepét, hogy a tisztességes verseny szabályait a gazdálkodók egymással szemben és ter­mészetesen velünk, vásárlók­kal szemben is betartsák. En­nek egyik fontos eszköze a gazdasági bírság kiszabása. A ^íróság e őtt Ezt a szankciót akkor le­het alkalmazni, ha a válla­lat ok vagy szövetkezetek, vagy éppen a kisvállalkozá­sok valamelyike vét a rá vo­natkozó jogszabályok ellen, s ezzel jelentős haszonra tesz szert vagy versenytársait, il­letve vevőit károsítja. Ez természetesen csak ál­talános elv. Egyébként a gazdasági bírság eddig sem volt ismeretlen fogalom a különböző szankciók között. Bár korábban a tárgyalóter­mek nem egyszer élénk vi­tától voltak hangosak, az egyes hatóságok nem egy­formán ítélték meg egy-egy gazdálkodó tevékenységét. Az új rendelkezések, illetve a tisztességtelen gazdáik -»dói magatartást tiltó törvény a korábbinál jóval tiszíább helyzetet teremtenek, így va­lószínűleg a gazdasági bír­ság is jobban betöltheti a neki szánt funkciót, azt. hogy visszatartsa a gazdál­kodókat a jogszabályok, az üzleti tisztesség megsértésé­iül. A gazdasági bírságról szó­ló minisztertanácsi rendelet élesen elkülöníti egymástól a büntetésként fizetett pénzt, illetve a kártérítést. Egyértel­műen leszögezi, hogy függet­lenül a gazdasági bírság ki­szabásától, az okozott kárt meg kell téríteni, illetve a jogtalan előnyt vissza kell fizetni. Amennyiben nem le­het megállapítani a károsul­ták kilétét, akkor az újon­nan létrehozott, a központi­lag kezelt Piaci Intervenciós Alapot Illeti meg a pénz. A bírság kiszabása pedig, ahogy korábban is, már a bíróság feladata. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy a visszaélést megállapító szer­veknek — például az Orszá­gos Anyag- és Árhivatalnak, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának, stb. — igaza van, a bíróság megítélheti a bírságot, amelynek legalább 30 szá­zalékkal meg kell haladnia a jogtalanul szerzett előnyt, il­letve az okozott kár össze­gét. Ettől a mértéktől csak különös méltánylást érdemlő esetekben tekinthet el a bí­róság. Nem lesz elnéző Az eddig ismertetett sza­bályok alkalmazásának va­lószínűleg nagy szerepe lesz a további években, miután nemcsak az állami és szö­vetkezeti szektor cégeit, ha­nem a kisvállalkozások, a magánkisiparosok és keres­kedők törvénysértő tevékeny­ségét is lehet ily módon büntetni. A gazdasági bírság kisza­bása nemcsak a vevőket be­csapó kereskedőket, a mun­kát felébe-harmadába végző cégeket fenyegeti, a jogsza­bály felsorol ettől eltérő ese­teket is. Már eddig is kü­lönböző szankciókkal néztek szembe az ebbe a körbe eső gazdálkodók, most a rende­let egységes szempontok sze­rint rendelkezik a rájuk ki­szabható bírságról. S hogy melyek ezek? Például bírsá­got kell fizetnie orrnak a cégnek, meneiyók engedély a A kórházakban, rendelő- intézetekben a gyógyítást nagy értékű hazai és kül­földi berendezések segítsé­gével végzik az orvosok. E komplikált műszerek fel­szerelése, karbantartása a Röntgen- és Kórháztechni­kai Vállalat, észak-magyar­országi kirendeltségén dol­gozó szakemberek felada­ta. A műtétekhez szükséges ollók, szikék élezése, fel­újítása szintén a vállalat profiljába tartozik. A vál­lalatvezetés nagy hangsúlyt fektet, a rendszeres tanfo­lyamok megszervezésére. Évente több alkalommal, ha­zai és külföldi előadók tá­jékoztatják a kórháztech­nikai berendezések válto­zásairól, az újdonságokról az itt dolgozó szakembere­ket. A Röntgen- és Kórház­Baboy László elektroműszerész egy meghibásodott ER-31 típusú EKG-készülék javítása közben. A vérnyomásmérők karbontartása, javítása Hegedűs László mechanikai műszerész feladata. A felújított vér­nyomásmérők hitelesítéséről a Mérésügyi Hivatal gondos­kodik. technikai Vállalat, kórhá­zakkal és rendelőintézetek­kel negyedéves, vagy havi karban ka rtási szerződ ént. köt. Ha hibabejelentés érkezik a megye bármely területéről, a szakemberek 43 órán belül a helyszínre érkezve megjavítják a meghibásodott berende­zést . A megépülő új egészség- ügyi létesítményeknél, mint például annak idején a Gyermek egészségügyi Köz­pontnál, s jelenleg a Vas­gyári Kórház sebészeti osz­tályánál a beépítésre ke­rülő kórháztechnikai be­rendezések felszerelésénél, műtők, röntgengépek, EKG üzembe helyezésénél is je­len vannak a vállalat dol­gozói. Számos nagy hírű nyugat-európai berendezé­seket gyártó cég termékei­nek a márkaszervizét is ellátja, a Röntgen- és Kór­háztechnikai V á l tálát. Fo.jlán Ihászt* I A pártélet napirendjén: a választások Rém pihennek a párttagok a beszámoló taggyűlések «tan — újabb fontos feladat »ár rájuk: felkészülni a jav­nérkül., avagy a jogosítvá­nyában meghatározott fel­tételektől eltérő módon vesz részt a külkereskedelemben is, ha a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok sze­rint engedélyhez kötött te­vékenységet e dokumentum hiányában, avagy az előírá­soktól eltérő módon végez. Nem számít bocsánatos bűn­nek az sem, ha valamelyik cég jogosulatlanul folytat va­lamely tevékenységet. S az alkatrészekkel, a tartozékok­kal való ellátást, a javító­szolgálat fenntartását is ko­molyabban kell majd a cé­geknek venniük; amennyi­ben e kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, gazda­sági bírságot szabhat ki rá­juk a bíróság. Ugyanígy nem számít bocsánatos té­vedésnek a minőségrontás sem, s a munkavédelmi elő­írások súlyos megszegéséért is a bíróság elé állhat egy vállalat. Tisztességesen Az ismertetett jogszabályok valószínűleg híven tükrözik a kormányzat szándékát, a kö­vetkező években a nagyobb szabadság a szigorúbb ellen­őrzéssel, és ha kell. megfe­lelő szankciókkal jár majd együtt. S ez nemcsak a vál­lalatok. hanem a fogyasztók érdekeit is szolgálja, akik sokszor kiszolgáltatottnak ér­zik magukat a monopol­helyzetben levő nagy és kis cégekkel szemben. De remél­hetőleg a gazdálkodók több­sége inkább a törvény adta keretek között, vagyis tisz­tességesen próbál majd tisz­tes haszonhoz jutni. miárban sorra kerülő veze­tőségválasztó taggyűlésekre. A jelölő bizottságok a párt­tagok véleménye alapján döntik el, kiket jelöljenek a párttisztségekre, az alap­szervezet vezetőségébe és a felsőbb pártfórumok küldöt­teinek. Az elkövetkezendő napok­ban, hetekben tehát minden párttaggal elbeszélget a je­lölő, bizottság, hogy megtu­dakolja tőle: kit tart legal­kalmasabbnak a párttitkár posztjára, és a vezetőség tag­jainak sorába. Hogy ki lesz a párt titkár egy-egy üzem­ben például, az még a párton kívülieket is foglalkoztatja. Mert tekintélyük van a tiszt­ségviselőknek a közösség tagjai előtt, és a gazdasági, állami vezetők is partnerük­nek tekintik őket. A párttit­kár nemcsak az alapszervezet tagjaira, hanem az egész kollektívára vonatkozó kér­désekben foglal állást; véle­ményével részt vesz a közös­ség sorsát érintő döntések előkészítésében. A széles látókörű, jól kép­zett párttitkár, pártvezető­ség sokat segíthet az éssze­rű kockázatvállalás ösztön­zésében, az új kezdeménye­zések támogatásában, a ko­rábbinál jobb eredmények elérésében. Akik értik a párt politikáját, azok képesek fel­ismerni, hogy saját posztju­kon, a közösségben, amely­ben élnek, mi a konkrét he­lyi teendő, mi a módja an­nak, hogy ne csak szavak­kal, hanem tettekkel is bi­zonyítsanak. Tehát az olyan kommu­párttisztségekre, akik min­dig készek a meggondolt cselekvésre és képesek meg­győzni társaikat is annak szükségességéről. Nemcsaa felismerik, hogy melyik út vezet a jó megoldáshoz, ha­nem fáradhatatlanul képe­sek megmagyarázni ezt azok­nak is, akik maguktól eset­leg nem jönnek rá. Egy-egy munkahelyi kollektíva nehéz helyzetbe, hullámvölgybe is kerülhet, de az akadályok leküzdésében, a kibontako­zásban fontos szerep jut a pártszervezetnek, amely a tit­kárral, a vezetőséggel az élen. nem siránkozik együtt a sopánkodókkal. hanem azt keresi, hogyan lehet megol­dani a nehézségeket. Az őszinte beszélgetések során azt is elmondják az alapszervezet tagjai a jelölő bizottságnak, hogy a jelö'ieK egyéniségéről miként véle­kednek, mennyire érzik segí- tökészségüket, ha egyéni gondjaikkal fordulnak hozzá­juk. Kiderül a beszélgeté­sekből, milyen megbecsülés­nek örvend a párttisztségre javasolt kommunista. Mert azt magától értetődőnek tartja mindenki, hogy a párt­titkárnak legyen tekintélye, de ezt példamutató maga­tartásával. elismerésre mél­tó munkájával és emberség­gel kell kivívnia. A januári taggyűléseké» bizonyára sok olyan párttit­kárt, vezetőségi tagot válasz­tanak meg megyeszerte az alapszervezetekben, akik már évek, évtizedek óla bizonyít­ják, hogy méltóak a közös­ség bizalmára.

Next

/
Thumbnails
Contents