Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1984. december 28., péntek A képernyő előtt Karányi tallózás A televízió’karácsonyi műsorkínálata ahhoz a helyes elgon­doláshoz igazodott, hogy ez az ünnep a családi, baráti össze­jöveteleké, ilyenkor olyan színes választékot kell nyújtani, amiből ki-ki válogathat kedve és ízlése szerint, lehetőleg ne legyen benne semmi, ami az ünnep hangulatát sértené, ne akarjon. a műsor /ölébe kerekedni mindennek, ne akarja me­netrendszerű részekre tagolni az egész társadalom pihenő­napjait. Az idei karácsonyi televízióból szerencsére nem csor- tfotv annyira vastag sugárban a szeretetve hivatkozás, mint tavafly, nem hangzott okkal ok nélkül minden műsorszámban többször a Kiskarácsony, nagykarácsony dallama, s a nézők éneikül is tcdták. hogy karácsony van. Ha másból nem, az előző napok mindent elöntő reklámáradatából, például az Ezüstvasárnap című riportnak álcázott háromrészes rek­lámanyagból, a percekkel rövidebb adások végen jelentke­zett. .műsoron, kívüli reklámokból, a bújtatott reklámokat je­lentő műsorok sűrűsödéséből. Tulajdonképpen öt napot is számlálhatunk most karácso­nyinak műsorszerkesztés és nézettség szempontjából, hiszen a munkanappá lett szombaton is már ünnepi hangu­latban és leíkülettel ültünk a képernyők előtt. E nap érté­kének kell tartanom a Senki nem tud semmit című, 1947- bél való csehszlovák film bemutatását a „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!” című antifasiszta sorozatban. Josef Mach filmje a felszabadulás friss örömével mulatta be az ellenálló Prága egy derűs epizódját, egy olyan történetkét, amit Kcfcép-Európában csak a csehek csinálhattak meg, s amelyet tisztasága, naiv bája ma is élvezhetővé tett. Jó, bogy a Teleráma adásában e napon került sor a filmbe- scrrzósek néhány gondjának feltárására is, mert segített az adás néhány tévhitet szétoszlatni. Értékes órákat adhatott azoknak, alak még nem látták a Spanyol Izabella közvetí­tését a Madách Színházból. A vasárnapi — nagyon eklekti­kus — műsorral kapcsolatban az a kérdés adódik: vajon Váci Mihály tifí. születésnapján csak egy húsz év előtti mű­sorral tud a Magyar Televízió tisztelegni, újabbra nem fut­ja? Hétfőn, karácsony előnapján sorjáztak az ünnepinek szánt összeállítások, gyertyák, csillagszórók fényében hangzottak a karácsonyi versek, dalok és Csurgay Judit újra megtalálta könnyfakasztó riportjához a magányos falusi-tanyasi öreg- jtrnbert. Tetszett a Barátom, Bonca című gyermekfílm újra, wert nyolc év alatt mit sem vesztett gyermeki bájából, em­beri hitéből, és hasonló volt a másnapi immár újabb foly­tatás az újabb gyerekszereplőkkel, hiszen az elsőrészbeliek közbe* felnőttek. Olyan szépen beszélt ez a film a bonca- ságrói, azaz az emberi jótulajdonságok szükségességéről, hogy magam is szívesen vállalnám az ifjak elismerését je­lentő barátságát, befogadását a Boncák közé. Tamási Áron mesejátéka, az Ördögölő Józsiás nem kevesebb mint 32 évet várt a bemutatásra. Most a debreceni Csokonai Színház a televízióval közös vállalkozásban mutatta be, hogy az ünne­pi vacsora mellől a képernyőre pislogó fél ország megis­merhesse a népi igazsáytenés példázatát adó, folklórelemek­ben gazdag, látványos játékot, amelyet Gáli László rendezett kamerák elé. A két karácsonyi nap gyermekeknek szóló kínálata tűnt kiegyensúlyozottabbnak, a felnőtteknek adott operett-hang­verseny, azaz a siófoki szabadtéri színpadról való karácso­nyi közvetítés fonákságát a bántó playback-hibák nem tud­ták feledtetni, a Csillagok háiborúja meg talán arra akart inteni, hogy a szeretet ünnepe ide és oda, a jövő században *em fogunk, illetve fognak maradéktalanul örülni az élet­nek.. Egyébként ez nem volt kifejezetten karácsonyi műsor, »kár a csupa bunyó Vigyázat, vadnyugat! vagy a Derrick sem, de hát bizonyára sokan ezt igényelték. A Mestersége: színész sorozatban látott Mensóros Lőszfő-portréhoz egy-két megjegyzést kell fűznöm. Például több hasonló műsorból látható: divat lett azzal dicsekedni, hogy az éppen megin­terjúvolt művész polgári származása, esetleges börtönbünte­tése dacára is érvényesülni tudott. Mire kell ez, kivel szemben, s mit bizonyít? Vitatható, vajon a művész állítólagos túl­érzékenységét teljes mértékben el kell-e fogadni a nem művész társadalomnak, nem kellene elfogadni például a lakatos ér­zékenységét is. A beszélgető riporter vitapartner kellene, . hogy legyen ilyen esetekben is. Most az egyébként tiszte­letre méltó Görgey Gábor riporterként is a riportalany bó­logató régi barátja volt. — Csákányi László műsora viszont — persze más színészi és mösorkategória! — azért volt kel­lemes, mert fontoskodás nélküli, őszinte volt, „a” Csákányit mutatta be. — Derrick nyomozásával visszatértünk a hét­köznapokba, ahol csalnak, környezetet szennyeznek és a ké­nyelmetlen tanúkat meggyilkolják és a szeméttelepbe te­metik. Ez aztán kizökkentett a karácsonyi áhítatból úgy, hogy az utána sugárzott osztrák—magyar koprodukciós fe­nyőfadíszítés, meg karácsonyi gyermekkórus sem tudott risszabillenteni. s hiába énekelték Tihanyban a Kiskará­csony, nagykarácsonyt, a szeméttelep képe nem akart el­tűnni. Benedek Miklós Lézer vigyáz a léikor tisztaságára A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagoza­tának Légköri Optikai Inté­zetében új típusú lézeres lo­kátorokat — lidarokat fej­lesztenek ki. Ezeket széles körben alkalmazzák tudo­mányos kutatások során osakúgy, mint különböző népgazdasági feladatok meg­oldásához. A lézersugár hatékony esz­közzé vált a légköri folya­matok vizsgálatához, melyek részét képezik a környezet­védelmi programnak. A lézeres lokátorok segít­ségével adatokat lehet sze­rezni a levegő páratartalmá­ról 17 kilométeres magas­ságig, ami korábban egyet­len eszközzel és módszerrel sem sikerült. A Loza típusú lidart al­kalmazták azokban a légkö­ri kutatásokban, melyeket a szovjet—bolgár kutatási program keretében végeztek Bulgária városai és ipari központjai felett. E készülék alapján a bolgár ipar meg­kezdte az Elektronika—01 típusú lidar sorozatgyártását. Ez a készülék hatékony esz­köz a levegő tisztaságának ellenőrzésében. A légköri kutatások ha­gyományos módszereivel nem lehet teljes képet sze­rezni az atmoszféra állapo­táról, s kideríteni, hogyan terjednek szét az ipari ere­detű szennyező anyagok a levegő rétegeiben. A lida- roknak köszönhetően a kuta­tók annyi adatot kapnak a légköri folyamatokról, hogy lehetővé válik a légkör mo­dellezése. Ez pedig újabb előrelépést jelent a hosszú távú időjárás-el őreje) zés felé. Ma éjjel a képernyőn: Lyukasóra Sándor Györgyöt, a sa­játos hangú humoralislát aligha kell napjainkban már bemutatni a tévénézők többségének. A ma este, il­letve kora éjjel 22.15-kor az első műsorban látható Lyukas óra című műsora va­lamiféle „előszil veszt éri” magvas szórakozást kínál és egyben bevezető darabja egy hétrészes sorozatnak. A sorozat címe: Egy végtére hat vágta. Az egyszemélyes színpadával állandóan az országot járó és Borsodban —Miskolcon nagyon sokszor megfordult Sándor György­nek ez az első önálló elő­adóestje a képernyőn, még­is jó ismerősként várhat­juk és köszönthetjük. A képen Sándor György a műsor egyik pillanatában. Á mágneses fér és az agyműködés Az emberi szervezet egy rendkívül finom elektro­mágneses rendszer, amely mágneses mezőt gerjeszt, s maga is azonnal reagál a mágneses mezőben bekövet­kező változásokra, akár a szervezeten belül, akár a külső környezetben men­nek végbe — állítja Jurij Holodov neurofiziológus. Egészen a közelmúltig a tu­dósok nem vették tekintet­be az emberi szervezet mág­neses kölcsönhatását a (min­denfajta ioari és háztartási ma anességger j esztővel telí­tett) modern civilizáció ál­tal létrehozott mágneses alappal. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája idegműködési intézetében, ahol Holodov dolgozik, kimutatták, hogy a mágneses tér kihat a moto­rikus szervek működésére, befolyásolja az ember felfo­góképességét és emlékezőte­hetségét. A kísérletek bebi­zonyították. hogy az alacsony fokú elektromágneses hatás növeli a motorikus tevékeny­ség intenzitását, a szem szín­érzékenységét. érzékenyebbé teszi a szervezetet az elek­tromosságra és más külső tényezőkre. Ezzel szemben az erős mágneses hatás csök­kenti a szervezet reagálóké­pességét. Holodov szerint az elektro­mágneses sugárzás befolyá­sol halja az agy felépílését anélkül, hogy az érzékelő központokon átmenne. Az a feltevés sem kizárt, hogy a mágneses hullámok valami módon növekedéssprlcen tő vagy az intellektuális fejlő­dést gyorsító szerepet tölte­nek be. Ei ill iff a palaki taülépzis mini 1875. MÁRCIUS 17-ÉN Tre­fort Ágoston vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a 27 éves Dezső Lajost a sárospa­taki állami tanítóképezde igazgatójává nevezte ki. A fiatal igazgató tevékenységé­nek 3 évtizede meghatározó jelentőségű volt az intézmény életében. Erről- a kiváló igazgatóról és országos hírű tanügyi szak­emberről írt gazdag tartal­mú kötetet Ködöböcz József, a tanítóképző főiskola nyu­galmazott főigazgató-helyet­tese, az iskola múltjának fá­radhatatlan kutatója. A dualizmus időszaka igen fontos szakasza a hazai ta­nítóképzés történetének. A modem polgári élet, a nagy­ipari termelés, a néptömegek alapműveltségének emelését kívánta. Az így adódó új feladatok megoldása új igé­nyeket támasztott a népisko­lai tanítóval szemben. A ta­nítóképzés korszerűsítése na­pirendre került és halaszt­hatatlanná vált. „A polgári társadalom igényeihez igazo­dó közművelődésért, az egy­sége* nemzett nevelésért, a magyar iskolarendszer klasz- SKikussá tételéért folytatott küzdelem nagy alakjai között ott találjuk Dezső Lajost is” — írja a szerző bevezeté­sében. „Eszmei felfogásá­val, gyakorlati tevékenységé­vel csatlakozott a továbbfej­lődésért küzdő haladó peda­Kedves tagtársaim! Sajnos, munkaköri felada­taim elszólítottak az éves munkát értékelő és a jövő évi feladatokat tárgyaló ösz- szejövetelünk első „félide­je” után. Ezért választottam — a lehetőséggel vissza nem élés hitében — gondolataim elmondására e helyet. Hogy miért nem szólaltam meg a személyesen együtt töltött idő folyamán? Nos, az elhangzot­tak, a megszólalók gondola­tai kissé összekuszálták ben­nem kimondani való mon­dataimat. Szervezetünknek — a Magyar Népművelők Egye­sülete megyei szervezetének — alapítói közé tartozom, s az utóbbi négy évben igye­keztem mindig ott is lenni magunk között... ... a várakozásiéi!, de ez­zel együtt lelkesnek érzett alakuló ülésen, ha emléke­zetem nem csal, harmincan- negyvenen lehettünk. Ha próbálom visszaidézni az ar­cokat, úgy találom, hogy mi­napi találkozásunkkor sokan hiányoztak a kezdők közül. Ha az indulás tartalmi dol­gait kutatom, az a momen­tum idéződik, amikor noszo­gatni kellett bennünket: mondja már el ki-ki, mit vár a szervezettől, milyen javas­latai, ötletei vannak a műkö­dés élettel telítésére? Nehe­zen indult akkor a szó, de gógusokhoz, közoktatáspoliti­kusokhoz, s részese volt a néptömegek magasabb mű­velődésért folytatott harcá­nak, az ezzel kapcsolatos eredményeknek.” így lett a századforduló országosan el­ismert, kiemelkedő pedagógus egyénisége. A kiváló sárospataki igaz­gató a tantárgyi előírásokon túlmenően igyekezett tágítani a képzés szervezett kereteit, ezeket elsősorban nevelő ha­tású tartalommal kívánta megtölteni E törekvéseivel a magyar tanítóképzés országos korszerűsítésében is közre­működött. A SZÉP KIÁLLÍTÁSÚ, te­Jéses tipográfiai elrendezésű és jó! válogatott képekkel szemléletessé tett kötet olső nagy fejezet» Dezső Lajog életútját vázolja fel, egyéni­ségének vonzó képét rajzolja meg. Bemutatásra kerül ez­után Dezső Lajos gyakorlati nevelő tevékenysége egyrészt mint gyakorló pedagógus^ másrészt mint igazgató. A kötet legnagyobb része Dezső Lajos elméleti mun­kásságával foglalkozik. A szerző sokoldalúan elemzi Comenius tolmácsolását. Ezek közül legkiemelkedőbb a „Nagy Oktatástan” magyarra végül is többen elmondták gondolataikat. Bizakodással, reménykedéssel váltunk el, hogy elinduljunk együtt... ... azóta, az elmúlt négy esztendő során végig kísért —, de mondhatnám kísértett — bennünket a bizakodás, a reménykedés. Hogy a követ­kező évben sikerül végre ösz- szerázódnunk. Bizony, bizony, eleddig mindig az újrakezd dé« volt az éves tevékeny­ség megbeszélésének legfon­tosabb témája . .. ... így történt ez most is, legalább, amíg jelen lehet­tem és a megszólalásokat hallgattam. Persze helyén való dolog, hogy mindig job­bat kell akarni, és abban a jobban remélni kell. Az a tény kuszálta csak meg gon­dolataimat: megint, kevesen voltunk, megint mások is; hallottam új, tettet ígérőket és nem láttam jelen korábbi lelkesedőket. Magyarán: me­gint a végre összeállunk már? kérdőjelének vonzásá­ban beszélgettünk ... ... azért sajnálom ezt kü­lönösen, mert egyetértek az­zal: ebben az évben már valóban rendszeres tájékozta­tást kaptunk az egyesületi élet lehetőségeiről, eljutottak hozzánk a hírek, felhívások; voltak emlékezetes találko­zásaink, összejöveteleink; Ezek utáni azt vártam ma­fordítása, valamint a híres morva nevelő magyarországi tartózkodásának nagyszabá­sú monográfiája. Sok tanul­mányt írt a nevelés- és ok­tatáselmélet köréből, vala­mint a korabeli magyar is­kolaszervezet modernizálásá­nak problémáiról. Hosszú ideig érvényben volt a Ti- száninneni Református Egy­házkerület számára készített népiskolai tanterve, sok-sok kisdiáik forgatta elemi nép­iskolai tankönyveit. De ma­radandót alkotott a tanító­képezde tantervének korsze­rűsítése terén, valamint a ta­nítóképzős tantárgyak újjá­szervezése tekintetében. De széles körű tevékeny­séget folytatott a kiváló pa­taki igazgató. Sárospatak ne­veléstörténeti múltjának fel­derítésében is. Értékes tanul­mányokat jelentetett meg a hazai tanítóképzéssel kapcso­latosan a népiskolai törvény­ről és számos kiemelkedő je­lentőségű neveléstörténeti személyiség életéről és tan-' ügyi munkásságáról. (Árvay József, Fáy András, Deák Ferenc.) A második részben Dezső Lajos kiadatlan műveiből, tanulmányaiból, írásaiból és egyéb munkáiból található gam is, hogy összerázódunk végre, megtaláljuk egymást a szervezeti kereteken belül. Ez az egyesület — a nép­művelőké — valóban úgy indult: az vállalja a tagsá­got, akiben él a vágy a szakmai megújulásra, a kol­légákkal való találkozásra, az. egymás munkája iránti figyelemre; a legteljesebb önkéntességgel alakultunk tehát szervezetté itt a me­gyében is. Annak tudatában is: rajtunk múlik, élet lesz-e a szervezetben vagy „önsa­nyargatás”, tétovasággal te­li éldegélés?... ... az elnökségünk által sommázott beszámolóban külön is felfigyeltem a hiá­nyok említésére, például: „Hiányosságként említhetjük, hogy a sz.akmai programok mellett aránylag keveset fog­lalkoztunk tagjaink érdekvé­delmével, illetve az élet- és munkakörülményeinek .javí­tása lehetőségeivel ... A ki­tüntetési javaslatok esetében nem léptünk fel kezdemé­nyezőén, amin a jövőben változtatni szeretnénk’... .. . ehhez hozzáteszem: él­ni kellene nekünk azzal a lehetőséggel is, hogy lénye­ges, a közművelődés ügyét érintő megyei döntések előtt hallassuk véleményünket; te­gye le a voksát — termó­gondos válogatás. Ezek jó be­tekintést engednek Dezső Lajos pataki tudományos mű­helyébe. Találunk szemel­vényt nevelési-tanítási elvei­vel, a tanítóképzés tovább­fejlesztésével, a népoktatás problematikájával foglalkozó írásaiból egyaránt. Végül Dezső Lajos munkái­nak bibliográfiáját és a róla szóló írások ismertetését kap­ja az olvasó. A könyv, mint a Sárospa­taki Pedagógiai Füzetek jól szerkesztett sorozatának 8. kötete, a Comenius Tanító­képző Főiskola kiadványa­ként jelent meg. NEMCSAK A MAI tanítók, tanítónövendékek számára hasznosak és figyelemfelkel- ..tödk Dezső Lajos majdnem száz esztendeje megfogalma­zott pedagógiai gondolatai,' de a múlt értékes pataki ha­gyományai iránt fogékony olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Joggal ál­lapítja meg Ködöböcz József összegező utószavában: ..De­zső Lajos életműve azt bizo­nyítja, hogy nagy hatású el­méleti és gyakorlati pedagó­gus, aki a nemzetnevelés nagy munkájának kiváló harcosa, eredményes munkása volt.” Dr. Fehcr Erzsébet .... . . __________—™ e zetesen megmaradva a „ja­vaslat” igényénél — ez a szakmai szervezet. Tudom, ehhez ismerni kellene, mi­lyen elképzelések, milyen tervek vannak és készülnek. Azt gondolom, az elnökség tagjai révén ezekhez az is­meretekhez hozzájuthatnánk. Elnézést, ha úgy hangzott az utóbbi mondat, mintha én is az elnökségre akarnék újabb feladatot szabni. Ez nincs így, mert teljesen egyetér­tek a beszámoló megállapí­tásával: „...nagyobb prob-' lémánk, hogy nem tudtuk elérni a tagság megfelelő aktivizálódását... Hiányzik a kezdeményezőkészség, az egyéni feladatvállalás. Ennek javítása érdekében azt ter­vezzük . .. egyes tagjainkat megbízzuk különböző re­szortfeladatok elvégzésével.' Így valószínűleg növekszik a felelősségérzet és a tagok nem várják azt, hogy a te­rületi szervezet elnöksége ké­szén szállítsa nekik a »-pezs­gő« egyesületi életet, és csak válogatni kelljen a kínálat­ból” ... ... egyetértek azzal, amit még módomban volt halla­ni, hogy végre tisztázni kell: kik a tagjaink és kik akar-- nak valóban azzá lenni ... ... ezúton tehát ennyit kfJ vántam elmondani: hiszem, hogy mostani ülésünk végén is bizakodással, reménnyel búcsúztatok. A követő tettek gazdagítsák új esztendőnket, tagtársi üd-' vözlettel kívánom: Tó nagy József Szót (utólag) kérek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents