Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 .1984. december 22., szombat Bach: Hat brandenburgi versenye előtt Újrahangolt Zenei Műhely r?>76 októbere óta tartják »zámon a Miskolci Új Zenei Műhelyt a város zeneértő és -szerető köreiben, az ország zenei' életében és néhány esztendeje már határainkon túl is. A Műhely nem önálló társaság, hanem — ahogy jizt Selmeczi György zeneszerző, a Műhely vezetője fogalmazta —: főlstaggione rendszerű csoportosulás, ami az egyetemes zeneirodalom legújabb remekeit igyekszik bemutatni, miközben felvállalta a zenei közművelés szerepét is. A mai, vagy más szóval: új zenét a zenetörténet ontológikus fejlődési »endszerébe helyezve, abból ki nem szakítva, hanem különböző irányzataihoz szervesen illesztve éveken át keresték a bemutatás, ac újrafogalmazás különböző lehetőségeit Ebben ae útkeresésben tapasztalták, hogy ú? zenét nem lehet megismertetni, elfogadtatni a gyökerek, az elődök műveiben való elmélyülés nélkül. Xenakisz, Stockhausen, Pendereezká, Boulez, Ligeti után törvényszerű volt, hogy visszanyúljanak Schoenberghez, Sztravinszkijhoz, Webemhez, Atban Bergehez. — Korunkban oly mértékbe« demokratizálódott a művek befogadásának folyamata, a művek megismerésének esztétikai értékrendje, hogy végtelenül felkésrülten kell közelíteni minden alkotáshoz, és ebben a folyamatban még a tévedésekét is vállalni kell — mondta Selmeczi György. Az új zene — mint a modern művészetek más területei is — hagyományokból építkezik ... kis túlzással azt is mondSiatnám, hogy Bach az egyik legmodernebb zeneszerzőnk ... Annak ismeretében, hogy a Miskolci Üj Zenei Műhely már néhány éve módszeresen vezeti be a legfrissebb alkotások bemutatásának so- »ába a klasszikusokat és ezáltal szinte kézzel foghatóan (már amennyire a zene közegében helytálló ez a hasonlat) igazolja a zenei törzsfejlődés folytonosságát, nem meglepő, hogy éppen J. S. Bach nevét olvashatjuk a legközelebbi koncertsorozatuk piakátján. Miskolcon, december 27—28—29- én, három napon át este 7 órai kezdettel a főiskola Bartók-termében bemutatják a nagy német zeneszerző „Hat brandenburgi verseny” című sorozatát. De nemcsak a mű követelte nagy teljesítmény miatt zajlik a napokban új rar hangolás a Műhelyben, ha- ném alapjában véve más ritmust, összhangzást vette íel a Műhely. Éveken át vasszorgalommai, kitartással és a zene iránti akarattal teli alázattal dolgozlak a megyei könyvtár biztosította keretek között... Oldalakat tenne ki a bemutatott zeneszerzők műveinek jegyzéke, a meghívott, országos és Európa-hirű előadók, együttesek névsora és a Műhely krónikájába belekerültek már külföldi; lengyelországi és párizsi fellépések is. Az újrahangolt társaság néhány tagját kértük meg, hogy szóljanak mai helyzetükről és terveikről. — Éveken át egyre-másra kellett leküzdeni azokat a nehézségeket, melyek a Szimfonikus Zenekar és a Műhely munkájának összehangolatlanságából fakadtak — mondta Halász István fagottos. — Most elértük azt. hogy a zenekarvezelés és a Műhely kidolgozott egy haditervet. Méltányolták a tevékenységünket, egyeztették a zenekari és műhelybeli munkát, stabil próbaidők és próbalehetőségek vannak, ami nem kis mértékben köszönhető annak is, hogy elkészült a zenemalom ... ahogy a köznyeiv hamar elkeresztelte új székhelyünket. Igen jelentős, hogy a Műhely működéséhez szükséges anyagi eszközöket az eddigiek két és félszeresére emelték, tudomásom szerint százezer forintot kapunk a tanácstól ... Visszatérve a jelenlegi vállalkozásunkra: nem mostani ötlet, hogy klasszikusokhoz fordulunk, de most nyílik lehetőségünk az ilyen nagy jelentőségű mű optimális interpretálására. Ebből a Műhely tagjai nagyon sokat profitálnak ... tágul az a szakmai mező, amiben építkezünk. Bach jóval meghaladta korát, előremutató zeneszerző volt. — A közönség szempontjából is jelentős ez a vállalkozás — fűzte tovább a szót Vrana Ilona hegedűs —, más. új zenét játszó együttesek is gyakran csomagolják a kínálatuk közé a klasszikusokat ... és azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mai, új zenében számos válságtünetet fedezhetünk fel, tehát az erőmerítéshez, a tiszta eligazodáshoz ismét és ismét vissza kell térni a klasszikus remekművekhez. A Hat brandenburgi verseny bemutatójának az is különlegessége, hogy nem lehet kinyomozni, mikor hangzott el utoljára így az egész Miskolcon. •— Tudni kell azt Is, hogy ezek a darabok olyan technikai felkészültséget, hangszereket igényelnek, amik ma már rendelkezésűnkre állnak... kossaú ideig ezek hiánya miatt nem szólalhatott meg a mű, úgy, ahogy Bach megálmodta — mondta Szabó József brácsás. A beszélgetésben itt visz- szakanyarodtwnk néhány előzményhez. Tavasszal lemezfelvétele volt a Mi-skol- ei Űj Zenei Műhelynek. Sztravinszkij, Webern, Varese, Maderna muzsikáit játszották korongra, ami remélhetőleg a következő év elején kerül a boltokba. Részt vettek Törőcsik Mari lemezfelvételén is, amihez Selmeczi György írt zenét Maár Gyula szövegeire. Nagy sikerű koncertet adott a Műhely a ..Miskolc bemutatkozik Budapesten” rendezvénysorozat keretébe* ősszel a Vigadóban. A tervek között szerepel, hogy az elkövetkező koncerteken többször dirigálja majd az együttest Kovács László és Török Géza, a Szimfonikus Zenekar vezető karnagya és má- sodkarmestere. — Nagyon szeretjük csinálni ezt a munkát ... — tette hozzá az előbbiekhez a véleményét Petrány Éva hegedűs, aki új embernek számít a Műhelyben, hiszen még csak egy éve muzsikál együtt a többiekkel. — Ezt nem muszájból vállaltuk, hanem — mégha sokszor fárasztó tanítás után is — örömmel hangoljuk össze időnket és hangszereinket ... Karácsony másnapján tehát elkezdődik egy koncertsorozat. Bachot fog játszani a Miskolci Üj Zenei Műhely három estén át ... azzal a meggyőződéssel és hittel, hogy legyen bár modern vagy klasszikus műről szó, a legfontosabb: a MÜ. az alkotás ... szülessen bármely időben, a mi jelenidőnket kell és lehet gazdagabbá tenni vele. Szendrei Lórin« Immáron harmadik alkalommal rendezett népdaléneklési versenyt a leninvá- rosi, Vándor Sándor Állami Zeneiskola, a városi könyvtár és a Tiszai Vegyi Kombinát. A Kodály Zoltánról elnevezett versenyen, amelyet a közelmúltban tartottak meg — több mint százan vettek részt, közülük 36- an jutottak be a döntőbe. Az általános iskolások közül Kunfalvi Mária, a zeneiskolások közül Kovács Eszter, a középiskolások és a felnőttek közül pedig Hadzsi Katalin győzött kategóriájában. Minden versenyző egy-egy népdalcsokrot állított össze és mutatott be. A népdalok terjesztéséről, megszerettetéséről szó volt azon a szakmai tanácskozáson is, amely követte a versenyt. Virágok karácsonyra A virágüiíetek is készülnek a karácso- ® nyi ünnepekre. Miskolcon a Szinva-Nép. kert lakótelepen levő Termál virágüzletben már megkezdték és folyamatosan készítik a karácsonyi virágkompozíciókob A gyertyával készült asztali virág-,.költemények" emelik majd a karácsonyi ünnep hangulatát. Éva-napra sok szép, falra rakható száraz díszeket ajánlanak. De vágott virágban is lesz választék. Szegfű, rózsa, flamingó, gerbera, írisz, frézia, kóla és strelizia várja a vásárlókat. Képünkön: Deme- terné Takács Ildikó és Szabó Erzsébet látható a karácsonyi készítmények között. Fotó: Laczó József Napjai»k örvendetes jellemző vonása a fokozódó érdeklődés a szűkebb pátria története, településünk múltja iránt. Sok helyen szinte tömegmozgalommá lett a helytörténet kutatása, lelkes kutatók — szakemberek és amatőrök — bújják a levéltárak porosodó iratcsomóit, hogy újabb adalékokat nyerjenek. Vannak szerencsésebb városok, amelyeknek múltjához már korábbi tudományos munkák adatai szolgálnék bintos alapul, jót rendszerezett és szerkesztett szakmunkák; népszerűbb müvéig tesr/Sc könnyen megismerhetővé a tegnwpot, s varrnak olyan városok, amelyeknél enyhén foghíjas ez az alap, vagy éppen a korábbi munkák szemlélete, egyéb jellemzője alaposabb átértékelésre, kiegészítésre szorul. Mindez arról jutott eszembe, hogy a napokban vehettem kézhez a Fejezetek Miskolc történetéből című, Békés Dezső és Veres László szerkesztésében megjelent kötetet, a Déli Hírlapban folytatásokban megjelent várostörténeti sorozat ötvenhat darabjának gyűjteményét. Mint elkötelezett miskolci lokálpatrióta — természetesen — mar egyenkénti megjelenésük idején elolvastam az e*yes közleményeket, helybeli muzeológusok, levéltárosok, egyéb szakemberek publikációit, ám egymás folyamatában olvasva az ötvenhat fejezetet, más kicsengést kapnak e rövid tanulmányok: egy-egy mozaikszemcse mindegyik, amelyik az Anonymustól való első említésről 1944. december 3- ig terjedő hét és fél évszázad történelmi láncolatának egy-egy fontos csomópontját jelenti. Természetesen nem egyforma a „térköz” minden egymást követő két csomópont, illetve fejezet között, ám így is Miskolc történetének összefüggő, könnyen áttekinthető képét kapja az olvasó. Olyan tanulmány- gyűjteményt, amelyet iskolai oktatáshoz, továbbképzéshez, vagy egyszerűen érdeklődés kielégítéséhez kitűnően hasznosíthat az olvasó. Nemes feladatot vállalt és teljesített korábban a Déli Hírlap a sorozat megszervezésével, közreadásával, s most — különböző tanácsi és más szervek erkölcsi és anyagi támogatásával — kötetben történt megjelentetésével. Igazat kell adni a kötet előszavának, amely Szerint e könyvet követni kell más tudományos munkáknak, amelyekből majdan összeáll Miskolc átfogó várostörténeti monográfiája.1 (Hogy ne „az öreg Szendrei- hez” kelljen gyakorlatilag napjainkban is visszanyúlni, ha valamit keresünk — to- szem hozzá zárójelben.) A Fejezetek Miskolc történetéből című kötet mar kapható a könyvesboltokban. Örömmel, szívesen ajánlom mindenkinek, akit érdekel Miskolc múltja, aki szereti a várost, mert annak jelenét, jövőjét a tegnaptól nem lehet elválasztani. (bm) Tíz évig élt békésein együtt a miskolci Vörösmarty Művelődési Ház és a magányosok klubja. Tíz év után «ivóitok. A kenyórkörés nem volt vüiarmentes, Maiként a hi to«,átokban is ritka az egymást sem sebüő-bántó eikösaöciés. Hehekag, hónapokig úgy bűnt, hely együtt- létre, közös programokra,, szórakozásra alkalmatos helyiség nélküT működni sem tudnak többé, s igazán csak a klubvezető belenyugvást we«n ismerő természetén múlt, hogy ősszel újrakezdhették. Előbb a Hazafias Népfront városi bizottsága segített, de hát a népfront- székház igazán nem alkalmas hossaű távon táncos összejövetelekre. De a városi tanács és a népfront segítségével végül is találtak fenntartót az avasi kulturális egyesület képében, s ahogy később megtudtam, akadt vendéglátóipari üzem is, amely tisztes, elfogadható feltételekkel egy-egy zenés programra, táncra is befogadta őket. Középkorú, meg azon túli nők, férfiak járnak a klubba. A városból, meg a városon kívülről. A férfi — aki egyszem férfiként jött a klub vezetőség asz- szonyaival, hogy beszélgessünk kicsit — például Put- nokról vonatozik be. Több mint öt éve vitte magával egy ismerőse, s mert kocsmáknál itt jobban érezte magát, megragadt. A társaság is jobb, a mulatság is szolidabb, és ha ide jön, ünneplőbe öltözik. Pedig a férfiaknak köny- nyebb. Társaságot is köny- nyebb találni, szórakozást is. A magányos nőknek nehezebb. Például azért, amit egyik ifjú kollégám sehogy sem akart érteni; egy bizonyos koron túl — és ez nem kor, hanem szokás, felfogás kérdése — egyedül nem nagyon ül beasz- szonynép szórakozóhelyre. Még városon is úgy tartották, falun meg pláne, rossz- féle személy az, aki egyedül mutatkozik nyilvános szórakozóhelyen. Szokások, tak országot is, s egy-egy jól sikerült kirándulás hetekig a jókedv forrása volt. Riasztóan, szaporodnak a magányosok. Nem azokra gondolok, akik magukat zárják magányba, becsukva maguk mögött a lépcsőházi ájtót. Szaporodnak a magányosok nemcsak a nyugdíjas korúak körében, akiknél az életformaváltoMagányosok klubja normák változtak, de aki a régiben nőtt fel, maga már nem változtat. Asszonylánya van az egyik asszonynak, negyvenen túl, ötvenen innen. Férje évek óta halott. A gyerek, aztán az unoka és a munka adott dolgot eleget, új társat nem keresett, nem is akart. De hát nem olyan öreg ő még, mondja, hogy néha ne lenne jó táncra perdülni, ne lenne jó elmenni egy kicsit szórakozni. Színházba is másképp megy az ember, ha a felvonások közti szünetben nem kell némán állni a folyosó sarkában ... Mert igaz ugyan, hogy eleddig jobbára a táncot emlegettük fel, de a klubprogramok nemcsak ebből állnak. Amíg a régi fenntartó, a Vörösmarty felújítása miatt nem szorultak, szűkös- ködtek - annyira, a beszélgetés mellé művészeket is hívogattak, jobbára a szórakoztató műfajból. De járzás szinte felerősíti az egyedüllét érzését, hanem a fiatalabbak között is. A válási statisztikákban élen járóak vagyunk. Amíg a gyerek kicsi, leköti anyját (többnyire az asszonyoknál maradnak a gyerekek), később üresek lesznek az esték. A nappal ad dolgot, de az este már nem. És jólesik legalább elbeszélgetni, meghányni-vetni az unoka tanulmányi előmenetelét, a vasárnapi ebédet valakivel, amivel az alkalmanként hazalátogató gyereket, unokát kínálják. Egy kézimunka is lehet beszédtéma, a ruha szabása is. Lehetne erről persze a szomszédasszonnyal is szót váltani, de újabban — s főként városokban, lakótelepen —, nem divat, s nem illik egymásra nyitni az ajtót, kopogni is csak akkor. ha sokalljuk az álszűrődő zajt. Azt mondja az egyik asz- szony, ő azért nem tartja a szomszédasszonyi kapcsolatot, s keres inkább barátokat, beszélgető partnereket a klubban, mert magánya, egyedüllét érzése felerősödik a szomszédos családban. A klubban nyílt kártyákkal játszanak, azonos cipőben járnak, köny- nyebb bánatot és örömöt is megosztani egymás között. Jobban felvállalják egymást. Számon tartják a másikat. A beszélgetésről is siettek el, az egyik idős, teljesen egyedülálló klubtagokhoz, beteglátogatóba. A sütemény otthon sült a sütőben, " házi illatokat áraszt, családit. .. Ez is beletartozik a klubba; a barátság, az egymással való törődés. A klub. amelynek tagjaival beszélgettünk, a legrégibb klub a városban. Azóta alakultak más magányos klubok is, mintegy jelezve, nem kevesek keresnek társakat az időhöz, hogy ne egyedül töltsék mindig. Tisztes, elfogadható körülmények között. Ami nemcsak hely, hanem igen. néha anyagi kérdés is. Költséges szórakozásra ritkán futja az egyedülállónak, idősebbnek, aki helyet ad nekik, annak meg kell elégednie a kicsi haszonnal, vagy még azzal sem. És mégis, amikor a művelődési házak költségvetésében is egyre vastagszik a bevétel rovat, hiszem, hogy kell helyet, formát, módot találni arra. hogy társas életet éljenek azok is, akik magukban vannak, de nem zárták még magukra az ajtót. Legalább nekik, ha a régi barát nem csönget be... Csutorás Annamária
