Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

1984. december 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A kistelepülések jobb ellátásáért Új módszerek a kereskedelemben T A falusi életforma nehéz­ségei nem kis részben abból adódnak, hogy minél kisebb egy település, annál szűkebb a boltok áruválasztéka; né­hány száz lakos számára nem gazdaságos mondjuk har­mincféle tejterméket forgal­mazni, még kevésbé tartós fogyasztási cikkeket kínálni. Bevásárlás végett a városba utazni pedig nemcsak dó­igényes, hanem — amióta a közlekedési tarifák emel­kedtek — drága is. Ezen a gondon igyekeznek enyhíteni a fogyasztási szö­vetkezetek, amelyek — a SZÖVOSZ ajánlásai alapján — korszerűsítik kereskedel­mi módszereinket. Az egyik ilyen, már alkalmazott, de erősen kiterjesztendő rend­szer a főboltosi forma: a na­gyobb települések áruházai, szaküzletei a közeli falvak kis boltjai számára is ren­delnek árut. Főboltok és szaküzletek r Természetesen ehhez nem elég a jó szándék, hanem az érdekeltséget is meg kell teremteni. Mivel a kis bolt­ban többletforgalom — több­letnyereség — jelentkezik, itt magától adódik az érdekelt­ség. Am, hogy a nagyobb üz­let vagy áruház együttmű­ködési készsége egyúttal ér­dekévé is váljon, a többlet­nyereségből is részesednie kell, tehát a rendszer csak akkor működhet, ha az ár­résen a két partner oszto­zik. Jobban szervezett ellátást, n kereslethez rugalmasabban alkalmazkodó nyitvatartást eredményezhet, ha a kis bolt szervesebben kapcsolódik a nagyhoz, annak fióküzlete. Ebben az esetben érdekazo­nosság alakul ki: a kis bolt az áruház, a szaküzlet kihe­lyezett részlegeként műkö­dik. forgalma és eredménye is ott jelentkezik. Néhány áfész már meg­próbálta bevezetni a minta utáni értékesítést szintén a nagyobb és a kisebb áruhá­zak, illetve boltok együtt­működésére építve. Ennek lényege, hogv a vásárló csak mintadarabokat lát. ezek kö­zül választ, és a kért árut a legközelebbi szövetkezeti áruházból vagv szaküzletből szállítják a lakására. Ez az értékesítési forma szinte minden fejlett országban meghonosodott, hazai elter­jedésének azonban több aka­dálya van. Minta után A minta utáni árusításhoz mindenekelőtt képes kataló­gusok kellenének, amelyek­ből a vásárló tájékozódhat a termék tulajdonságairól és óráról. A prospektusok, a ka­talógusok azonban több ok­ból is hiányoznak. Ezek elő- N állítása, kinyomtatása egyfe­lől költséges — a nálunk ho­nos árrések nemigen nyújta­nak rá fedezetet — másrészt hosszadalmas. Márpedig amíg a nyomdai termék elkészül, azalatt változhat a bolt kí­nálata és a termék ára. Ka­talógusból árut majd csak akkor rendelhet a falusi la­kosság, ha a nyomdák rövi- debb határidőre vállalnak munkát; ha a termelők na­gyobb biztonsággal, folya­matosan gyártják, szállítják áruikat; ha a forgalmazó szövetkezetek költségviselő képessége növekszik. Addig is, átmeneti forma­ként kínálkozik az előjegy­zés alapján történő értékesí­tés. Ez a módszer kezdet­ben csak a nehezen besze­rezhető termékek kiszolgálá­sát szabályozta, megakadá­lyozandó az áruvisszatartást. Segítségével azonban nem­csak sorbaállitani lehet a vásárlókat, hanem begyűjte­ni is az igényeiket. Már sok falusi boltos vesz fel elő­jegyzést, és annak birtoká­ban meg meri rendelni az árut: tudhatja, nem marad raktáron. Az előjegyzés el­terjesztésének aligha vannak akadályai, jószerivel csak a boltos készségén múlik, hogy vállalkozzon a kért termékek megrendelésére, eladására. A falvak, a kis települé­sek boltjai akár a megren­delőiroda funkcióját is be- töllhetik, ahol a vásárló bármire feladhat rendelést. Nem kell hozzá más, mint az áfészek aktív piacszervező tevékenysége. Bármely kis bolt vezetője egyúttal ügy­nöke, üzletszerzője lehet egy vagy több nagyobb szaküz­letnek, áruháznak, különö­sen, ha valamennyi egyazon áfészhez tartozik. Mozgóárusítás Valamelyes javítják a fal­vak áruellátását a mozgó ABC-boltok is. A fogyasztá­si szövetkezetek 1081-ben — ha nem is kizárólag a saját pénzükből, hanem központi támogatással — tizenegy ilyen üzletet. indítottak útjára. Jelenleg megyénkben is több mozgóbolt közlekedik menetrendszerűen, és lát el egyenként 3—5 kisebb tele­pülést vagy tanyasi körzetet nani cikkekkel. Bár a mozgóárusítás is ésszerű megoldás, nálunk két tekintetben nem racio­nálisan alkalmazzák. Egyfe­lől: a mozgó ABCrbollok szinte kizárólag olyan tele­pülésekre járnak, amelyeken van hagyományos üzlet is. Másfelől: tevékenységük veszteséges. Hogy ilyen körülmények közölt miért járnak mégis a busz-boltok? A hivatalos magyarázat sze­rint azért, mert „fontos sze­repet. töltenek be az új áruk megismertetésében és elter­jesztésében, a választék bő­vítésében. s versenyt: tá­masztva jobb munkára kész­tetik a helyi boltokat is". Az új üzemeltetési formák — a szerződéses és a bér­leti rendszer, illetve a jöve­delemérdekeltség — amelyek gazdaságosabbá teszik a bol­tok, vendéglátóhelyek mű­ködését. nemigen terjedtek el a kis településeken. A SZÖVOSZ a jövedelemérde­keltség egy egyszerűsített formáját dolgozza ki, ame­lyet alkalmasabbnak ítél a falusi kereskedelemben. Kevesebb a selejt Ha rosszabbodik a piaci helyzet, megnőnek a minő­ségi követelmények — tart- ják Ózdon, s ennek megfe­lelően törekednek a selejt csökkentésére. A legújabb kimutatások szerint a tava­lyihoz képest 0,5 százalék­kal javult, a hengerelt kősz­ívűk selejt-részaránya. Ez Irt íelenli, hogy 970 ezer tonnás éves termelés mellett ötvenmillió többletbevételhez jut az Ózdi Kohászati Üze­mek. Amellett, hogy 5000 tonnával csökkent a selejt, lényegesen kevesebb a gyár­hoz intézett reklamációk száma is: ebben az évben csak 0.03 százalék, ami ko­hászati viszonylatban a leg­jobb érték. A bodrogolciszi üzem területén acél- és müanyagtartályok- ban tárolják a feldolgozásra kerülő alapanyagot. Ezen a képen a „boszorkád ' nylia", az 1226 literes vá­kuumos rendszerű lepárló is látható, amelynek műszereit Solcz Géza ellenőrzi. Párlat Hegyaljáról Tokaj-Hegyalja évszázadok óta híres termékeinek ská­lája napjainkra» újabb kü­lönlegességekkel gazdagodott. Élelmiszerboltjainkban, ajándékokat árusító üzlete­inkben a közismert tokaji borok mellett megjelent a — remélhetőleg rövidesen hasonló hírnévre szert tevő — tokaji pezsgő és a Rá­kóczi borpárlat. A napokban a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát bod- rogolaszi borkezelő üzemé­ben jártunk, ahol többek Sikeres gazdasági évet zár a mezőkövesdi Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet. December 10-én teljesítették 122 millió fo­rintos árbevételi tervüket, e hét elején már 126 millió forint árbevételt könyvel­hettek el. A szövetkezet tag­sága a XIII. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy 3 százalékkal több árut gyárt és értékesít. Vállalásukat immár teljesítették és mivel az év végéig, még van né­hány . munkanap, jelentősen túl is teljesítik. Sikeres volt az idén a nép- művészeti szövetkezet ex­porttevékenysége is. A terve­zett 36 millió forintos ex­porttervüket túlszárnyalták, között a kiváló zamatú bor­párlatokat készítik. Francsik Zoltán üzemvezető-helyettes elmondta, hogy a lepárlás­hoz elsősorban a gyengébb minőségű hegyaljai bort használják fel. Félreértés ne essék, azért ez sem annyira „gyenge", hogy zamat-, íztar­talmánál fogva ne adna jel­legzetes tokaji sajátosságot a belőle készült párlatnak, amelyet a lepárlás után még két-három évig hordókban érlelnek. 45 millió 150 ezer forint ér­tékű árut értékesítettek kül­földön. Népművészeti blúzo­kat exportáltak Franciaor­szágba, az NSZK-ba, Olasz­országba, az Amerikai Egye­sült Államokba és jelentős mennyiségű bérmunkát vé­gezlek osztrák megrendelés­re is. A Szovjetunióba gyer­mekruhákat és női hálói,n- geket exportált a szövetke­zet, exportáltak gyermekru­hát és fehérneműt Lengyel- országba is. Az év utolsó munkanap­jaiban is exportra termelnek a mezőkövesdi asszonyok, ja­nuár elején ugyanis útnak indítják az 1985. évi első ex­portszállítmányukat. II megyei tiönmegelözési tanács üsse Tegnap, pénteken, Miskol­con ülést tartott a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bűn- megelőzési Tanács. A testü­let tagjai megvitatták és el­fogadták szervezetük ideig­lenes működési szabályzatát, döntöttek egy bűnmegelő­zéssel kapcsolatos pályázat meghirdetéséről, majd meg­határozták következő esz­tendei munkatervüket. Em­lékeztetőül : a megyei bűn- megelőzési tanács — az or­szágban elsőként — május­ban tartotta alakuló ülését. Titkársága azóta kidolgozta az ideiglenes szervezeti sza­bályzat tervezetét, s ugyan­csak a titkárság tett javas­latot a pályázat kihirdeté­sére. A megyei bűnmegelőzési tanács társadalmi szervezet. Tagjai figyelemmel kísérik a bűnözés megelőzésével, illet­ve visszaszorításával kapcso­latos párt- és állami hatá­rozatok végrehajtását, érté­kelik a tapasztalatokat, egy­ben javaslatokat, ajánláso­kat tesznek az ügyben érin­tett szervezeteknek. Felmé­rik és elemzik a munkake­rülők, az alkoholisták, a ve­szélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak, valamint a ci­gánylakosság helyzetét, s in­dítványokat tesznek felelős­ségre vonásukra, gyógyítá­sukra, problémáik megoldá­sára. A rendelkezésre álló eszközökkel törekednek a bűncselekmények elköveté­sében szelepet játszó körül­mények megszüntetésére, így például szorgalmazni fogják az őrzés-, és biztonságtech­nikai berendezések széles- körűbb elterjesztését. A bűn­megelőzési tanács 25—30 tagból álló szervezete a párt-, az állami, az igazság­ügyi, a társadalmi szerveze­tek képviselőinek köréből, illetve a Nehézipari Műsza­ki Egyetem Állam- és Jog- tudományi Karának vezető szakembereiből verbuváló­dott. A bűnmegelőzési tanács a megyei tanáccsal, a megyed bírósággal, a megyei fő­ügyészséggel, az egyetem ál­lam- és jogtudományi kará­val, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal kö­zösen hirdeti meg az emlí­tett pályázatot, „A társada­lom bevonásának lehetősé­gei a bűnmegelőzésbe” cím­mel. A kidolgozandó főbb témakörök: a gyermek- és a fiatalkorú bűnözés megelő­zésének lehetőségei, a ci- gán.vlakosság társadalmi be­illeszkedésének tapasztalatai és a további feladatok, az alkoholizmus szerepe a bűn- cselekmények elkövetésében, az utógondozás szerepe a bűnmegelőzésben, a család és iskola szerepe, a közélet tisztasága elleni bűncselek­mények megelőzésének kér­dései. A pályázat széles kö­rű, a szakembereken kívül bárki benyúithatja munká­ját. A beküldési határidő: 1985. május 30. A megyei bűnmegelőzési tanács első­sorban a területünkön élő és dolgozó pályázók munkáira számít, amelvben a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei ta­pasztalatokat összegzik, s hasznos tavasatokat tesznek a bűnözéssel kancsolatos problémák megoldására. U. J. ins év a Malvóraan Egyre nő a lövészMub sportolóinak a száma MHSZ-minka Monokon A tanácselnök szobájának falán oklevelek, dicsérő do­kumentumok. — Monokon 1948 óta mű­ködik honvédelmi klub. még Magyar Honvédelmi Sport- szövetség klubjaként alakult — mondja Ficsor József ta­nácselnök. akinek „honvé­delmi-lövész" múltja az évek számát tekintve is tisztele­tet ébreszt: harminchat éve tevékenykedik ezen a terü­leten. Harmincötén kezdték 1948-ban a lövészklub meg­alakítását. Fiatalos lendület­tel indultak neki a klub megteremtésének. Mit kí­náltak akkor a lehetőségek? A falu fiataljait, mint azóta is, lelkesítette a történelmi múlt, a hagyomány és kö- zösségteremtés. A lehetősé­gek azonban hosszú évekig egyedül a lövészklub meg­alakításához. aktív* működé séhez voltak elegendők. Igyekeztünk jól dolgozni — mondja az elnök. — Majd 1967-től. amikor MHSZ-re változott a szervezet neve, az egyéb átszervezésekkel megalakult a tartalékosok klubja, harminc taggal. A lövészek akkor már hetve­nen voltak, így jelentékeny tagságot mondhattunk a ta­hiban magunkénak. Golop- pal egyesült a községünk, ott lövész szakosztály alakult meg 1978-ban. A két köz­ségben 150 MHSZ-tag van. azóta is. Sokat foglalkoznak a leg­kisebbekkel. az úttörő kor­osztállyal. A kicsik eredmé­nyei. éppúgy mint a felnőtt lövészeké, a iók között szá­mon tartottak a volt bírás területén. A monokiak ered­ményeibe az is beletartozik, hogy már 4—5 alkalommal tartottak itt tartalékosok járőrversenyt, és bár a tar­talékosok tevékenvsé°e az utóbbi időben gyengült, en­nek oka. hocv a fiatalé'' el­mennek a faluból — éves tóváhhkénzéseikét sikeresnek tart iák. résztvevők, rendező szervek egyaránt. — ke —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents