Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
1984. december 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A miskolci Semmelweis Kórházban tegnap, december 18- án tudományos illést rendeztek dr. Kardos Géza sebész főorvos munkásságának 40 éves jubileuma tiszteletére. A kórház tudományos bizottsága az ülés fő témájaként az „életveszélyes állapotok diagnosztikus és terápiás problémáit” jelölte meg, ahol a sebészeti ellátás kérdései mellett a belgyógyászat, szülészet, urológia szakterüle- ' teihez kapcsolódva húsz előadó és számos érdeklődő vett részt. Dr. Jánváry Anna igazgató főorvos köszöntötte a tudományos illés résztvevőit, ezt követően Gápelné Tóth Rózsa, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese megnyitó beszédet mondott, amelyben méltatta Kardos Géza főorvos negyvenéves munkásságát, szakmai eredményeit, amelyekért idén a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A megnyitó után az Országos Sebészeti Társaság tiszántúli csoportja nevében is köszöntötték a főorvost, aid a tudományos ülés első előadását tartotta a „heveny élet- veszélyes állapotok” témáról. |;U — A Semmelweis Kórház sebészetének történetében Popper József, Singer Erik, Molnár Gyula és Tóth József főorvosok után vette át az orvosi munka irányítását. Hogyan értékeli az itt töltött tizennyolc évet? , — Hetvenágyas osztályt vettem át, most 120 ágyunk van, és. korszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő ellátottságú felszereléssel. Egyike a legnagyobb sebészeti osztályoknak, ennek minden jó és rossz oldalával. Harminckét éve vágyók vezető beosztásban, mint addig is. itt is segíteni kellett a fiatal kollégák szakmai és tudományos fejlődését, hiszen — ez sajnos negatívum • — kevesen vagyunk, és a mindennapi munka mellett ébren kell tartani, támogatni a fiatal kollégák tudomá- ■ nvos érdeklődését. Ezek alatt az évek alatt értük el, hogy az osztály ágylétszáma megnőtt, de a borsodi egészség- ügyi viszonyok ismeretében, még ez is kevés az ellátásban. Volt időszak, amikor sok kolléga ment el, mert nem tudtunk nekik megfelelő életkörülményeket biztosítani, ám ez, sohasem mehetett a szakmai munka rovására. — Szegedi klinikus, ózdi főorvos, miskolci osztályvezető főorvos. Mit tart a negyven év jelentős eredményének? — Szegeden a klinika megbízott igazgatóhelyetteseként, oktatóként, számos szakmai publikáció írójaként töltöttem el tizenöt évet. Aztán jött a kisváros. Ózd, ahol meg kellett teremteni a sebészeti osztályt, és ekkor korábbi, más szakképzettségemet, az ortopédiait és traumatológiait teljes mértékben hasznosíthattam. (A főorvos nevéhez fűződik, hogy ózdi tevékenysége alatt, vidéken az első között használt gépi narkózist, és elsőként létesített intenzív terápiás egységet.) Miskolcon az osztály fejlesztése, a fiatal kollégák szakmai képzése az, amit fontos feladatnak tartok. — Mi a véleménye a megyénkben folyó tudományos orvosi munkáról? — Főorvosként is igyekeztem az utóbbi években a tudományok haladását figyelemmel kísérni, és örömmel látom a fiatalok szakmai igyekezetét. Osztályomon mindig van lehetőségünk ifjú kollégáimnak tudományos munka végzésére, témáim nagy részét .át is adtam nekik. Bár kísérletes munkára kevés a lehetőség, a gyógyítómunka eredményeinek vizsgálata, azok értékelése tudományos igényű munkát ad a fiatal orvosoknak.. Nyáron a pécsi sebészkongresz- szuson voltam, és úgy látom, kollégáink idehaza ehhez hasonló, országos szintű tudományos üléseken konzultálhatnak. Húsz előadás hangzott el a tegnapi tudományos ülésen, ahol , a belgyógyászat területéről dr. Berkessy Sándor, dr. Szigety Jenő, a nőgyógyászat témakörében dr. Pécsi Győző Tartott előadást többek között. — ke — Részletek a kiállítás anyagából. Képek az alkoholos ember magatartásáról (bal oldali képünk). Érdeklődők a tablók előtt (jobb oldali képünk). Kiállítás Miskolcon Ok az alkoh Súlyos bűncselekmé$ nyék, tragikus kimenetelű közlekedési balesetek fotói, végzetes családi viszályok lehangoló történetei, jókedvű mulatozással kezdődött és halállal végződött kiruccanások pontos krónikái kerültek egyazon kiállítás keretében a látogatók elé. Ami közös bennük: a cselekmények alakulásában kivétel nélkül szerepe volt az alkoholnak, a mértéktelen alkoholfogyasztásnak. Az alkohollal valamilyen módon összefüggésbe hozható gazdasági kár hazánkban évente 15 milliárd forintra tehető, és akkor még nem •, is ,„szóltunk.... a nem anyagit.'jellegű károkról, az alkoholista ember leépüléséről, az italozás következtében szétszakadt csonka családokról, a veszélyeztetett gyerekekről. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta megnyitó beszédében dr. Túrós András rendőr ezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színház- termének előcsarnokában tegnap megnyitott kiállításon. Mint mondotta, a bűnüldöző szakemberek behatóan tanulmányozzák, figyelemmel kísérik az alkoholizmus alakulását, mert az szoros összefüggést mutat a bűnözéssel, hiszen az alkoholfogyasztás közvetve, vagy közvetlenül jelen van a bűn- cselekmények elkövetésénél. Miskolcon és a megyében az elmúlt időszakban többszöI- a mar A BAM útvonalát keresztező északi folyók árterei ideális otthont nyújthatnak a vidráknak — állítják a tudósok, akik az Amur vidék tindinszki és zejszkói körzetében vizsgálják a természeti és klimatikus viszonyokat. Az ötvenes években telepítettek vidrát az Amur menti területekre, de ekkor még,, csak a déli folyók vidékéit honosodtak meg a kis vízlakók. A kutatók szerint a fürge állatkák jól megszokják majd a zordabb északi körülményeket is. ü ucsu ídaS Berger gondolataiba mélyedt. Nem volt sok gondolata. Legalábbis ami a sorsát illette, semmi. Ment á sorban. Ködös sötét este volt, csípős hideg ropd ásott a Duna felől. Belemart az arcába. Nem sokat törődött vele. Ismerte útja végcélját. A sor végén haladt. Mögötte az egyik nyilas. Olyan arccal lépkedett mögötte, mintha valami mindennapi munkára menne. Géppisztoly lógott a vállán, két keze a zsebben. Szipogott, majd a kabátja ujjúval végigtörölte az orrát. ‘ A géppisztoly megemelkedett kissé és hátbalökte Bergert. Az mintha megfeledkezett volna helyzetéről, hátrafordult, mint aki meg akarja tudni kitől is ered a hátbalökés. A nyilas arcára tévedt a tekintete. Sápadt, sovány arc volt. Mozdulatlanul bámult előre. A két arcmezőt pirosra csípte a hidea. Korát elárulták az arcát elborító pattanások. Mintha meg sem látta volna Bergert. mintha csak sétálna és véletlenül egyfelé vezetne az útjuk. Ennek a lógó géppisztoly és az előtte botladozó sor mondott ellent. Nem sok volt a Duna-partig. Berger a családjára gondolt most. Zsófi a felesége és három fia. A hatéves Sanyi, a nyolcéves Pisti és a tízéves Misi jutott az eszébe. Nem arra gondolt hol lehetnek. Tudta. Halottak. Amikor ide hajtották a csillagos házból, megüzente egy ember. Nem is tudta kicsoda. Csak annyit mondott, ne gondoljon a családjára. Már nincs miért. Ennek talán csali egy félórája lehet. Még nem is fogta fel, hogy egyedül maradt. Meddig ... ott a sarkon túl van a folyó... A mellén levő csillagra nézett. A sárga rongydarab úgy fityegett, mint akinek semmi dolga már, mint amire már nincs szükség. Oda nyúlt, letépte. Csak egy szál cérna tartotta. Egy-két pillanatig morzsolgatta az ujjai között, aztán elengedte. Mint egy utolsó üzenet az •élőkhöz, úgy hullott a fagyott hóra a szégyenbélyeg. A sor haladt, a szél csípett. Még az utolsó percekben is bántotta, tépte a botladozó embercsoportot, — Kegyetlen idő... — mormogta Berger, mintha ennek lett volna jelentősége. Ám az. ember még ha megbélyegzett halálba induló is, hisz, remél, valamit hoz a som, vagy az isten. De it1 egyik sem. Az isten aludt, aludt mór ezen az estén is. Elfáradhatott ennyi borzalom láttán. A „sors meg úgy látszik másfelé vette útját. Ki is törődne néhány emberrel, akik hamarosan csak voltak lesznek. Berger is effajta gondolatokat forgatott a fejében. Nem hitte a segítséget, mégis várta. A hó ropogott. Elöl egy asszony, mikor méglátta a csillámló vizet, felzokogott. Egy géppisztolyagy odacsapott, csend lett. Csak a léplek ... már számolni 1 elletett hány lépés a partig. Száz ... nyolcvan ... ötven ... Botladoztak a lábak, egymásba bújtak a testeit. Mentek, még mindig mentek ... — Mikor ér már véget? — sóhajtott: egy öregember. Bergerben valami dac támadt. Életerő kerekedett benne. Aztán ránézett a fegyveres ltölyökre. Ott volt előtte a sötét lyuk, ahonnét majd a halál csap belé. Minden elszállt megint. Maga sem vette észre, fütyülni kezdett. A Sevillai borbély nyitányát. Sok zenét tudott. Igen szépen fütyülte Mozart, Beethoven műveit. Kitűnő hallása volt. Ügy ragadt bele a zene, hogy nem tudott szabadulni tőle. Most különös módon, melegen, áthatóan csengett a füttyszó a kihalt vízparton. Semmi nem mozdult, meghalt a város. Csak a fütty élt, zengett, zúgott, mintegy búcsúdal. A csoport megállt. A fegyveresek dühösen morogtak, de megálltak a csodálatos füttyre. Aztán ez is elhalt. A csapat újra nekilendült, de csak vánszorgott. Már a lépcsőnél voltak. Egyenként lökdösték őket a legalsó lépcsőfokra. Már mindenki ott állt. Berger ismét füttybe kezdett. Beethoven: IX. szimfóniáját fütyülte. Az örömódánál feldübörgött a taps. A géppisztolyok zenéje. Azután némaság lett megint. A fegyveresek a parton hagyott cipőket nézték. Sárközi Sándor rösére emelkedett az ital- mérőhelyek száma, szaporodott a zugkimérések, tiltott pálinkafőzések száma is. A túlzott mértékű szeszesital-fogyasztás megyénk bűnügyi helyzetének alakulásában jelentős szerepet játszik, ami elsősorban a köz- biztonság és a közrend elleni bűncselekményeknél mutatkozik meg. Tavaly például 1042 közlekedési bűncselekményt követtek el megyénkben ittasan, míg a garázdaságok felét egyértelműen az alkohol motiválta. Az alkoholizmus elleni küzdelemben társadalmi méretű összefogásra van szükség, a jogszabályok, az erre a feladatra kijelölt intézmények fáradozásai önmagukban nem elégségesek. A kiállítást, amely sokrétűen, elemzően mutatja be az alkoholfogyasztással ösz- szefüggő cselekményeket, azok súlyos következményeit, mindenkinek ajánljuk. Sajátos aktualitást adhat ennek az ünnepek közelsége is, amikor a jókedv, a ki- kapcsolódás napjaiban sokan csak a mértéktelen italfogyasztásban találják meg örömüket... Nagy József Fotó: Csákó Gyula • f« r r • ipar A Borsodi Szénbányák Vallalat közel tizenhétezres kollektívájára az utóbbi években egyre nehezebb feladatok vártak. Soha ennyi bedolgozott szabadnapjuk nem volt a borsodi bányászoknak, mint ezekben -a hónapokban — években — mégis kevés a szén, a jó minőségű szén. Az elavult géppark, a geológiai nehézségek — iszapbetörés, vízbetörés — miatt hosszú idő után először nem tudja teljesíteni termelési tervét a vállalat. Az ország lakossági szénellátásának hatvan százalékát az északi szénmedence biztosítja. E szükséglet kielégítése -érdekében a bányászok szabad szombatjukat. ünnepnapjaikat is a szénfalaknál töltik, sőt a munkába — mint például a Mákvölgyi Bányaüzemnél — besegítenek a lengyel bányászok is. Egyebek között erről. valamint a fiatal dolgozókat leginkább foglalkoztató gondokról és az elkövetkezendő időszak feladatairól. a bányászattal szemben támasztott elvárásokról beszélt Kiss Dezső, a Borsdi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója a napokban a bányász fiatalok ifjúsági parlamentjén. Szólt a vezérigazgató a meglevő béraránytalanságokról. mindennanos gondjaikról: a létszámhiányról, valamint a kettős szakma és a munkaidőn túli oktatás fontosságáról. Elmondotta azt is, hogv a vállalattól lí)8S-ben négymillió-hat száz- ötvenezer tonna mosott — tehát jó minőségű — szén kitermelését váriák. Hogv e várakozásnak eleget tegyenek. szükség van valamenv- nvi bányász áldozitt-és^ }el- kiismeretes munkáiéra, a tartalékok még jobb kihasz- nálásá-a. Ehhez kérte a jelenlevők segítőkész támogatását. Ismertette az ifüísági peri 5)men ten azt i^ hogv lövőre a bányászatban hét- százalékos bérfejlesztést terveznek, mely a gyakran kifogásolt, alacsony -bérek okozta feszültséget enyhíti. A beszámolót követően — valamennyi üzem ~ ifjúságát képviselve — nyolc hozzászólás következett. Bóta Csaba, a Bükkaljai Bányaüzem dolgozója, a pár "éve még meglevő lakásépítési akció hiányát kifogásolta. Ma egyre kevesebb lakást kap a vállalat és ezeknek ..beugrója” sok esetben olyan magas, hogy azok. akik leginkább rászorulnának, egyszerűen nem tudják befizetni ezt az összeget: holott a bányászutánpótlás, a letelepítés szempontjából egyik legfontosabb ösztönző éppen a lakás biztosítása. Kakukk József, a Farkaslyuki Bányaüzem fiataljainak képviseletében azt mondta el, hogy manapság gyakran olyan fiatalok érkeznek a bányákhoz, akiknek munkája bizony kifogásolható. Azért, hogy kevesebben legyenek a ..bányászat szekerét féke- zők”. nagyobb figyelmet kellene fordítani az úionnan érkezők beilleszkedésére, nevelésére és egyáltalán a szakma megszerettetésére, minden nehézségével és persze szépségével együtt. Mint mondo+ta. a farkaslvuki bányász fiatalok munkájára lehet számítani. Élen járók a termelési munka versen vekben. Legutóbb például az itt dolgozó. Szabó Ovula vezette ifiúsági brigád tagja’ első helyezést értek el a KISZ Borsod mérvéi Bizottsága és a voloedai fiatatok által meghirdetett közös munka versenyben Kői 'ács József, a KOSZGÜ K1SZ- titkára javaslatot tett egy nlkptrészmofcó létréhozá’c-íra, fl ti^tn rátartása érdekében A Miskolci R ÍDVR fi Tr^nvi sel^tpKon felrója 1* TjO ifrr Feroiic. nedip elmondta. szíveden vállalnak a fiatalok kommunista mncy^akot, ha . annak bévé fel éből a lak á sépí tési alap összegét emelik. (monos) 1
