Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-18 / 296. szám
193.1. december 18, kedd ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Megduplázott eredmény Lendületben a csokoládégyár Segített az innovációs alap Több gazdálkodási tényező miatt 1985. január 1 - löl kiválik a Szerencsi Édesipari Vállalattól a cukorgyár. A döntés gondos mérlegelés alapján született, az új gazdasági szabályozók ugyanis tovább mélyítenék a gazdasági „ellentéteket” az alacsonyabb eszközigényű cso- koVidégyár, édesipari gyár és a nagy eszközigényű cukorgyár között. A SZEV a jövő évtől tehát két gyárral dolgozik tovább, a csokoíá- dégyárral és a Diósgyőri Édesipari Gyárral. * A Szerencsi Csokoládégyár »okát megélt kollektívája most minden megrázkódtatás nélkül néz az újabb változás elé. Az utóbbi évek legsikeresebb gazdasági évét zárják ezúttal. Az éves meny- nyjségi tervüket december 10-érc teljesítettek, így a hátralévő napokban már pluszban termelnek. Főleg olyan árukat állítanak elő, amelyek kelendőek, de a szezonális termékek gyártása idején nem tudtak velük fog 1 a lkozn i. N yol eszá/.h a t. van tonna szaloncukrot, figurát gyártottak és 1172 ezer daran. három Célé összetételű Mikulás-csomagot. Ez utóbbiak elkészítését, a szocialista brigádok vállalták társadalmi munkában, ily módon kívánták könnyíteni a kereskedelmi dolgozók év végi tél terhelésén. A gyár a termelési érlek- lervét alig teljesíti túl az idén, ennek az az egyszerű, kézenfekvő oka, hogy az édesipari termékek iránt fokozatosan csökken a kereslet. Ehhez az igényváltozáshoz természetesen alkalmazkodni kell, azt kell gyártani. ami fogy. Az olcsóbb csokoládé darabárukat, valamint a cukorkákat, karamellákat vásárolják ú.jabban szívesen. A termékszerkezetei ennek megfelelően alakítják az utóbbi években. A Zemplén desszert, a Petit. Nelli, a Léda, valamint a darabáruk közül a Dón, a Vi- kend, a Vili már az olcsóbb árfekvésű áruk közé tartozik. így eladható. Az extra igényekre is gondolnak azért a gyárban, folyamatosán lehet kapni Gourdmand közi gyártású desszertet, melynek az ára dobozonként 400 forint. A gyár rekonstrukciója 1075-ben fejeződött be, azóta már elhasználódlak bizony a gépsorok, s nem sok pénz jutott, az utóbbi években míiszaki fejlesztésre. Mostanra viszont már halaszthatatlanná váll egy mártó gépsor vásárlása. Állami hí telt kért és kapott erre a célra a gyár. a gépek már érkeznek, jövőre már termelnek i.s. Egyelőre úgy látják'. hogy beláthatatlan ideig a cukorkáké és karamelláké a lövő. ezt tudják eladni külföldön is — ha jó minőségű. A termékrekonstrukció jövőre is folytatódik, egyre több hazai alapanyagot, hazai terményt használnak fel a gyártmányokhoz. Használtak már eddig is barackot, szamócát, napraforgót, jövőre már kukoricát és búzát is A termelési érték a csokoládégyárban 1 milliárd 227 millió forint lesz. körülbelül a tervezett szinten teljesítik. Az eredménytervet viszont sikerült megduplázniuk. így 25 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. Az eredmény több forrásból származik. Legnagyobb tételt képvisel az eredményben az energiaköltség csökkentése. Annak ellenére tudták csökkenteni az energiafelhasználást, hogy közben növekedett a cukorkák termelése: a cukorkagyárlás fajlagos energiaigénye ugyanis magasabb. mint a többi terméké. Az idén 15 százalékkal kevesebb gőz- és villamos energiát használtak fel, és ez mintegy 10 millió forintnak felel meg. Az Innovációs Alapnakkö- szönhetik ezt a megtakarítást a szerencsiek. Az IA két évvel ezelőtt kereste fel a gyáriakat, és nagyon előnyös szerződést ajánlott fel. A gőzvezetékek szakaszolásához szükséges berendezéseket is az alap adta (a megtakarítás jó része ennek köszönhető), annak fejében, hogy egy idő után osztoznak a megtakarításon. Azóta javulnak a fajlagos mutálok a gyár valamennyi területén, az eredmény örvendetes. A nyereség másik része * jobb műszaki gyártáselőkészítésnek köszönhető, továbbá a „Dolgozz hibátlanulP* munkarendszernek, amely * kezdetektől nein veszített lendületéből. A kakaóbab feldolgozásánál nagyon sok hasznos anyagot (így pénzt) lehet megtakarítani. A kakaóbab drága importáru, s ha egy kicsit is javítanak a kihozatali „mutatókon”, tehát kevesebb a pörköl esi, hán tolási veszteség — ez sokat nyom a latban a nyere- ségképződésnél. A jobb műszaki előkészítéssel és a DH-val is összefügg az eredményképzés klasszikus forrása: az export. Az exportlervüket 8 százalékkal teljesítik túl, 143 tonna édességet, illetve félkész árut szállítanak Nyugat- Európába cs a skandináv államokba. Remélik, hogy az új martócépsor segítségével tovább tudják javítani aminőséget, a választékot. így a jövőben fokozni tudják nyugati exportjukat is. Lendületben van a gyár — mondják a Szerencsi Cso- koládégvárban, és remélik, az átszervezés sem fékezi le a termelést. Kilátásaik jók a jövő esztendőre, az előszerződéseket megkötötték már a kereskedelemmel. Lcvay Györgyi Csapoiisliliiiz le HM bélésanyag 1 n«5-töl évi 50 millió forinttal csökkenti a Dunai Vasmű i konverleres acél előállításának költségeit azzal, hogy a csapoló üstök bélésanyagaként ezentúl nem a nagy aluminiumoxid tartalmi) nudlit és korund adalékkal készült, téglákat használja hanem kfémoxid -dalékos magnézium szilikát téglával béleli ki a csapolóüstöket. Ezt az új bélésanyagot a Szilikátipari Művek és a Dunai Vasmű közösen fejleszlelte ki. A kohászati kombinátban eddig használt tégla igen drága, a gyárnak tonnánként 18 ezer forintjában van, a k (>n ve r te rés acélgyártáshoz pedig ebből az anyagból mintegy 20 tonnát használtak fel naponta. Az új tégla viszont emennek felébe kerül csupán. Negyven évvel ezelőtt ágyúk és harckocsik álltak őrt Putnok határában. Ma a nagyközségben a szénfejtő elövájási gép és a traktor jelképezi a békés épitömunkát. Fotó: Laczó József PutnoK a negyven évről „Az északi szélesség © Itt 17 30" es a keleti hosszúság 38’5'45” vonalán fekszik, a He- gyesletö és Kyczkorondó- hogy lábánál, a Forrás- völgy két oldalán, le a Sajó folyó partjáig” — határozta meg Putnok földrajzi helyét Balogh Béla lelkész, „Putnok mezőváros története 1881-ig” című munkájának 1855-ös táborkari térkép alapján. Nem gondolhatta, hogy az ilyen jellegű információk nyolc- van-kilencven esztendő múlva más jelentőséggel bírnak majd. A katonai térképeken stratégiailag fontos helyként szerepelt a Sajó-völ- gyi község, elfoglalásáért mégsem folyt ádáz csata, öldöklő küzdelem, mert a szovjet csapatok több irányból érkező támadása kisöpörte Putnokról a néniét csapatokat. A visszavonuló fasisztáknak sikerült felrobbantaniuk a Sa- jó-hidat, a vasút és az út nagy részét, de a malmot a helybeliek ellenállása, a bányát pedig a gyors szovjet akció megmentette a pusztulástól. — A lakosság nagy része a Nyakvágó dombon levő borospincékbe menekült már pénteken, mert akkor már közel hallatszott a front. Szombat délután néhány szovjet előőrsöt is láttunk, de akkor mégnem hittük, bogy a vasárnap valóban ünnepnap lesz valamennyiünk számára — emlékezik Tábori Sándor, aki akkoriban szökött politikai fogolyként búi leáll a szőlöshegyen. — Féltünk, hogy a harcokban elpusztul a község, meri korábban hevesen bombázták a vasútállomást, és arról is tudtunk, hogy a németek sok objektumot aláaknáztak. Mégsem volt komoly ellenállás, mert a fasisztáknak gyorsan menekülniük kellett. Az első orosz katonákat december 17-én, délelőtt ni Hantot luk meg. Vizet kérlek és mentek tovább. Csak jóval később érkeztek meg a parancsnokok, akik azonnal felvették a kapcsolatot az élet megindításáért tenni akaró putriokiakkal Kti- rchi Ferenc és Chikány Ferenc szervezték a malom beindítását, a villa - mos vezetékek rendbe hozását, a barmában a munka megkezdését. Nekem elsősorban a nárt szervezése volt: a feladatom. Januárban alakítottuk mega kommunista Pártot. A községtől is komoly áldozatot követelt a háború. Az akkor négv és fél ezer lelket számláló település lakói közül nvnlr- szazíin pusztultak el a har- rokhnn és a gettókban A Még nincs negyvenéves, a község legfiatalabb vezetője, és tősgyökeres put- noki. — A gyár létesítése sok ember anyagi gyarapodásai, s ezzel együtt a község fejlődését is elősegíti A bányászok mellett egy újabb munkásközösségre u számíthat, támaszkodhat i község vezetése. Segítünk:, ahol tudunk, mert van me; tennivaló Putnokon. Elsősorban a művelődési lehetőségekre gondolok, aminek megoldása valameny- nyi itt élő ember közérzetet javítaná. Remélem, egyre többen leszünk, put- noki érzelmű, a községért tenni akaró vezetők, akik magukénak érzik a település haladását, gazdagodását és együtt munkálkodunk azért.. A jövö sokat ígkrő, készen a bánya ma már ** ország legkorszerűbb mélyművelésű szénbányái közé tartozik, közel 250 szenet termel naponta; * pamutfonó fejlesztése tovább folyik; a tíz községet magába foglaló termelőszövetkezet pedig ezt a« évet is nyereséggel zárta. A községben működő 13 gazdálkodó egység összese» 700 millió forint termelés» érteket állít elő. Ars wj gazdasági szemlélet is szorosabb együttműködési kíván meg a tanácsoktól és a vállalatoktól. N. Győr Gynla, * Pvd- noki nagyközségi Tanács elnöke is ebben bízik, amikor arra a kérdésre, mit várhatnak a putnokiak a következő négy'ven évtől? — válaszolt. — A hetvenes évek elejétől megkezdődött dinamikus fejlődés további folytatását várom. Nem titok, az itt élők vágya az, hogy Putnok ismét város legyen. Terveink elsősorban olyan tennivalókat tartalmaznak, amelyek ennek a célnak elérését segítik elő és javítják a lakosság közérzetét. Mindenekelőtt egy korszerű egészségházat akarunk kialakítani. ahol az alapvető szakvizsgálatokat is el lehet végezni. Javítjuk az oktatási feltételeket és szeretnénk még a közeljövőben megéníteni egy bölcsődét Tgénv van rá. és indokolt is egy művelődési komplexum létrehozása. Bővítenünk kell a kereskedelmi hálózatni és javítani a vendéglátás színvonalát. iliabb közművesített házhelyeket adunk az építkezni vágyóknak, de a következő ötéves tervben tanácsi lakásokkal is segít - tűk a letelepedést. Szöveg: Fónagy István Fotó: I,»eró Jmorf Tábori Sándor 1946 márciusában küldött volt az országos földigénylők kongresszusán. putnokiak láthatták ar. ő szabadságukért küzdők szenvedéseit is. hiszen a kórházakká alakított iskolák már szűknek bizonyullak, s bizony, a temető felől egyre gyakrabban hallatszott diszsortűz. Száz- hatvan szovjet és 80 román katona sírját gondozzák ma is az úttörők. Ha valaki szakaszokra akarná osztani Putnok fejlődését, mindenképpen a földosztást és a föld reformos házhelyek kiadását kellene elsőként bejegyeznie az utóbbi negyven év krónikájába. A következő fontos esemény a malom és a banya államosítása volt. A felszabadulás első napjaiban a malom már dolgozott, a bányában viszont nehezebb volt elkezdeni a termelést, mert kevés volt az ember, a gép, az energia. Mégis, l!145-ben már naponta húsz vagon szén került ki a föld alól. A tősgyökeres putnokiak, a lokálpatrióták büszkén és némi nosztalgiával emlékeznek vissza 1950-re, amikor a község járási székhely jogát megerősítették, ami egyet jelentett a fejlődéssel. Az idő azonban kevés volt a jogokkal járó előnyök kihasználására, mert 1081-ben Űzd lett a járás központja. Ez. az. esemény még csak lassította a település fejlődését, a bányászatnak a 'Rfl-as évek közepén megkezdett visszafejlesztése viszont már megállította Putnok gyarapodását. — A hetvenes évek elején kezdődött meg a község dinamikus fejlődése — emlékszik vissza Závodsz- ky Dezső, alci 40 éves. •— Nein a bányász beszél belőlem, amikor azt mondom. hogy ezt elsősorban a bánya fejlesztése iette lehetővé. Ez. is mutatja, hogy egy nagyüzem jövője milyen biztos alapot nyújthat a vonzáskörzetében levő település fejlődé; sértek. Miután kiderült. Gyúrón János Putnok legfio- lolabb vezetői közé tartozik. hogy nagy mennyiségű és jó minőségű szénvagyon található Putnok térségében, hozzáláttak * bánya korszerűsítéséhez. Százmilliókat áldozták erre a célra. Ennek a község is hasznát látta. Ahogy vjsz- szaemlékszem, ezekben az evekben kezdődött meg a közművesítés, a hetvenes években épült egy modern általános iskola, egy száz- férőhelyes óvoda és több orvosi rendelő. Mi is akkoriban költöztünk be a vásáriért új bányászlakásba, de az.óla felépítettek egy újabb bányatelepet, ahol háromszáz bányászcsalád él. Az űj összkomfortos lakások építése még ma is folyik, jövőre sok családnál lesz lakásszente- lö. A bánya valóban alapvetően megváltoztatta Putnok arculatát, a kisparaszti településből munkásköz- ség lett, ahol ma már több mint nyolcezren élnek. A helybeli vezetők nem félnek az elvándorlástól, mert az ipari üzemek egyre több munkahelyet kínálnak az. itt élőknek és a környékbelieknek. Terjeszkedik a község, most már Ózd irányába is. Az állami beruházások mellet! a magánerős lakásépítés is dinamikus: az utóbbi években 75 családi ház már felépült, több mini félszáz pedig jórészt elkészült. A tanácsi vezetés további közművesített bázUelyelc kialakításával segíti a letelepedést, ugyanis a nehézipar mellett a könnyűipar is megvetette lábát, sót komoly terveket szövöget, tehát további betelepülőkkel lehet számolni. — Dolgozóink többsége nő és helybeli. Az elmúlt években azonban a cérná- zóüzom gyárrá nőtte ki magát, s a létszámigénye is nagyobb — mondja Gyvrán János, a Kispesti Textil gyár nutnoki pamut- fonó- és rémázőgvárána’- igazgatóis
