Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1534. november 10., szombat CSZAK-MAGYARORSZAG 11 SlÁGEKMÉRKÖZÉSEK AZ UEFA KUPÁBAN Pénteken délben ismét sor­soltak Zürichben. A labda­rúgó UEFA Kupában 12 or­szág 16 csapata volt érde­kelt, közöttük a Videoton is. A november 28-án ' és de­cember 12-én sorra kerülő, nyolc közé jutást eldöntő mérkőzéseket sorsolták ki. A székesfehérváriak különö­sebben nem panaszkodhat­nak, ugyanis jugoszláv el­lenfelet kaptak. Á Partizán Belgráddal kell mérkőzniük az említett napokon. A Par­tizán a 16 közé jutást ha- talrpas bravúrral harcolta ki, ugyanis Angliában 6-2-es vereséget szenvedett a Queens Park Rangerstől, ha­zai környezetben aztán káp- r;y*alos teljesítménnyel 4-0- ra győzte le a londoniakat, s az idegenben szerzett gó­lokkal a következő körbe ke­rült. A belgrádi aréna félel­metes légköréről mondta Al­len Mullery menedzser: —r „Életemben nem láttam ilyen közönséget. Ez a sta­dion maga a pokol..." Lesz még néhány sláger­összecsapás a 8 közé jutá­sért, létrejön az Anderlecht —Real Madrid és a Ham­burg—Inter találkozó. A pá­rosítás : Anderlecht—Real Madrid. Szparlak Moszkva— FC Köln, U. Craiova—Zsel- jeznicsar, Hamburg—Inter, Widzew Lodz—Dinamó Minssk, Tottenham Hotspurs —Bohemians Prága. Man­chester United—Dundee Uni­ted, Videoton—Partizán Belg­rad. EEgy témáról hárman Miskolcon jelenleg a DVTK-nak, az MVSC-nekés a Miskolci Postásnak van úszószakosztálya. A három egyesületnél együttesen csak­nem 400 igazolt versenyző­vel foglalkoznak. Annak el­lenére, hogy a korábbi év­tizedek huzavonája után Diósgyőrben építettek egy fedett uszodát, a három szak­osztály lehetőségei megköze­lítően azonosak — akár a személyi, akár a tárgyi fel­tételeket nézzük. Ezért be­szélgetésünk során dr. Vá­zold Ádámtól, a DVTK; Vígh Józseftől, az M. Postás szakosztályvezetőjétől és Hölcz Pétertől, az MVSC ed­zőjétől szakosztályuk vonat­kozásában ugyanazon kérdé­sekre kértünk választ. — Hozott-e előrelépést < szakosztálynál az idei év? DR. VÁZOLD ADAM: — Szakosztályunknál százöt­venre nőtt az igazolt ver­senyzők száma. Így létszám­ban, s az utánpótlás ered­ményességében feltétlen fej­lődést értünk el. Időeredmé­nyekben és technikai felké­szültségben szintén egyértel­mű az előrelépés. Egyébként Peimli Piroska személyében már minősített versenyzőnk is van. A szakosztály, de az egész város szempontjából kár, hogy meg kellett vál­nunk Kovács Zsolttól, aki a BVSC-nél már országos csú­csot javított... VÍGH JÓZSEF: — Ná­lunk nyolcvanra nőtt az iga­zoltak száma, s ebben a „bé­káktól” . a felnőttekig min­den korosztály képviselve van. Szinte kivétel nélkül minden versenyzőnk javított legjobb eredményén, s ez feltétlenül - fejlődés. A javu­lás üteme és mértéke azon­ban lehetett volna nagyobb is. Amennyiben Glázer Krisztina, Borosai Gábor, Karas Attila és Temesi Ju­dit továbbra is lankadatlan szorgalommal és lelkesedés­sel dolgozik, jelentős javu­lást is el tudok képzelni szakosztályunkban. HÖLCZ PÉTER: — A ne­hézségek ellenére szépen fej­lődtünk. Itt elsősorban Cse- ma Enikőt említeném, áki megyénk határain túl is nagyszerűen helytállt) hiszen a Gyöngyösön megrendezett OVB-n valamennyi számban döntős volt, és 100 m pil­langón új megyei csúcsot úszott. Biztató, hogy Molnár Katalin, Székely Csilla, Len­gyel Tibor az idén egyre jobban felzárkózott Enikő­höz. — Lemaradásunk fő okát az országos élmezőnytől mi­ben látja? Dr. F. A.: — Átlagon fe­lüli eredményt csak átlagon felüli munkával lehet elér­ni. Ez egyaránt1 vonatkozik az edzésmunka mennyiségé­re és minőségére. Az orszá­gos szintű fejlődéshez a je­lenlegi edzésidő kevés, és a legnagyobb lelkesedés esetén sem lehet megoldás a mel­lékállásban, vagy éppen tár­sadalmi munkában történő edzősködés. V. J.: — Nagy az előnyös helyzetben levő egyesületek „szívóhatása”. Amelyik fia­tal átlagon felülit produkált, azt felszippantja a főváros. Nálunk nehézséget okoznak az anyagiak is. A mi szak­osztályunk kizárólagosan csak a postásszakszervezettől kap támogatást, s igencsak szerény keretek között kell gazdálkodnunk. H. P.: — Ahelyett, hogy növeltük volna, egy órával csökkentették az edzésidőt. 150 fiatalnak a napi 6 óra kevés, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy 25 ver­senyzőnk naponta kétszer edz. Szakosztályunk tagjai­val mindössze Kiss József vezető edző és jómagam dol­gozunk. Így kevés lehetőség nyílik a személyes foglalko­zásokra, az egyéni technika finomítására. — Mit tart a fejlődés alap- feltételének? Dr. V. A.: — Az edz.ésidő feltétlen növelését, főállású edző alkalmazását. Vala­mennyi sportágban, így az úszásban is. az. edzésmunka egyre sokrétűbb. A jó ered­mény előfeltétele az átlagon felüli kondíció. Ezért egy kondicionáló terem létreho­zása — az előbbiek megva­lósulása esetén — már szin­te optimálissá tenné feltéte­leinket. Ennek reális lehető­sége van, hiszen az uszoda előterében ez megvalósítha­tó... V. J.: — Szerintem is alap­feltétel a vízben és szára­zon történő edzéslehetőségek javítása. Továbbá, s ez nem is kíván anyagiakat: jobb együttműködés az. iskolák­kal, megértőbb támogatás a testnevelők részéről. Azokat a gyerekeket, akik nálunk szerették meg a sportot, s szereztek erőt, ügyességet, bátorságot, ne csalogassanak más területre. H. P.: — Az. edzésidő csökkentése helyett, annak feltétlen növelését. Jobb összhangot a kötelező úszás­oktatás és a sport között. A kettő ne zavarja egymást! Színvonalasabb szakmai to­vábbképzéseket, s lehetősé­get hasznos tapasztalatok kicserélésére. — Szakosztályát képesnek tnrtja-e ezek megvalósítá­sára? Dr. V. A.: — Egyesületünk további megértő támogatása esetén igen. Annál is in­kább, mert szakosztályunk­nál is megalakult a szülői munkaközösség, s relük együttműködve kedvezően alakíthatjuk lehetőségein­ket. Ebben az esetben há­rom-négy év alatt országos viszonylatban is az átlagos­nál jobb szakosztállyá fej­lődhetnénk. Remélem az akadályok felszámolását, s bízom abban, hogy vágyam­ból valóság lesz. V. J.: — Képesnek tartom szakosztályunkat a további töretlen fejlődésre, mert tár­sadalmi munkás segítőtár­saim, Tollas Erzsébet és Csótai István a közeljövő­ben edzői minősítést szerez­nek, s ez szorgalmas mun­kájukban ' minőségi előrelé­pést is hoz majd. H. P.: — Ennek záloga el­nökségünk messzemenő tá­mogatása, s az a gyümölcsö­ző aktivitás, amit ennek ér­dekében szakosztályunk tár­sadalmi elnöksége kifejt Kossárik Nándor ír» iél! Sí r rr \ Válaszol: dr. Kozári Józsefné A napokban került sor Miskolcon, a városi, műjég­pályán uz 1. Belősz Borsodi Nagydíj elnevezésű nemzet­közi jégkorongtornára. Négy csapat három estén ál vetél­kedett a helyezésekért, s a nézők soraiban ott volt dr. Kozári Józsefné. a Magyar Jégsport Szövetség elnöke 1 Ifi. Készségesen válaszolt kér­déseinkre. — Köztudott, hogy a jég­szövetség nálunk nem tar­tozik a legfontosabb testüle­tek közé. Bizonyára nincs könny ű dolgu k ... — Finoman fogalmazott! Kifejezetten nehéz az irá­nyítás, hiszen sok nehézsé­get: kell leküzdenünk. De ne felejtse el, hogy három sportággal dolgozunk. Hoz­zánk tartoznak a műkorcso­lyázók, jégkorongosok, vala­mint a gyorskorcsolyázók. Nérni túlzással azt. iá mond­hatnám, hogy olyan ez, mintha összevonnánk a mű­vészi torna, az atlétikai és a síszövetséget. Eddig sze­rencsére minden akadályt átugrottunk. Testületünkben kiváló szakemberek tény­kednek, szakbizottságaink élén a sportágak ismert és elismert vezetői állnak. Ami Pedig az anyagiakat illeti- annyiból gazdálkodunk, amennyi rendelkezésünkre .áll, — Szót váltottunk néhány \ttíújátckossal. Panaszkod­nak, azt mondják, keveset törődik velük a sportveze­tés! — Határozottan leszöge­zem: mind az OTSH, mind pedig a jégsport szövetség igenis sokat tesz értük! Konkrét példákat is említhe­tek. Az Újpesti Dózsa szak­osztályának megmentése ér­dekében sokat kilincseltünk, aztán előbbre léptünk a fel­tételeket illetően is. Kicse­rélték a Kisstadion teljes csőhálózatát, sátrat kapott a Millenáris, lehet hokizni a Budapest Sportcsarnokban. Vagyis nem mondhatják, hogy nincs a talpuk alatt jég. Arról nem tehetünk, hogy nálunk a viszonylag enyhe, időjárás a hokisok számára kedvezőtlen. Es itt jegyezhetem meg: vidéken is található már több együttes. Munkájukra, eredményeikre figyelünk, a kibontakozás útját leutaljuk. — Válogatottunk képes-e megkapaszkodni a világbaj­nokság B-csoportjában? — Félő, hogy nem. Esé­lyeink nem a legrózsásab- bak. Alihoz, hogy tartósan gyökeret verjünk a második vonalban, több pályára, pénzre, csapatra, játékosra lenne szükségünk. — A sportág népszerűsí­tése érdekében egy-két ta­lálkozóra meghívhatnák a szovjet, vagy éppen a cseh­szlovák válogatottat! — Mi is gondoltunk már erre, a dolog azonban kis­sé bonyolultnak tűnik. Mert a magyar válogatottnak a tisztes helytállásra sem len­ne esélye, macska—egér harc folyna a pályán. Tehát, egy­szerre két nagycsapatot kellene vendégül látnunk, az időpontok összeegyeztetése pedig csaknem megoldhatat­lan feladat. Rangos tornák­ra, kupákra, világbajnoksá­gokra készülnek... Annyit elárulhatok terveinkből, hogy BEK-döntőt szeretnénk lebonyolítani. Bízunk abban, hogy előbb-utóbb megkapjuk a rendezés jogát. — Váltsunk „témát’'. Ügy tűnik, a műkorcsolyázó él mezőnybe hosszú ideig nem kerülnek be a magyar spor­tolók. Kincs méltó utóiju Xlmássynak, Regöczynek, Sallainak. _ — ök hárman világklasz- szisok voltak, akik nem „te­remnek” minden bokorban. Személy szerint azonban bi­zakodom, mert sok tehetsé­ges fiatallal rendelkezünk. Minden a szorgalmuktól függ. Amióta kondícióedzö foglalkozik a legügyesebbek­kel, jobban futnak. Mert ed­dig általában az volt a kér­dés, hogy versenyzőink bír­ják-e erővel, vagy sem. Ör­vendetes; már nem kell at­tól tartanunk, hogy a negye­dik—ötödik perc végére ki­fulladnak. Ha van erő, van jégbiztonság is, és kissé le­egyszerűsítve, a többi már az akaraterőn múlik. — Az elmúlt éltekben sze­mélyi ellentétek hátráltattak a munkát... — Igen, volt bőven vita, sértődés. Amikor foglalkoz­tunk az ügyekkel, rendre ki­derült: álproblémákról van szó. Reméljük, hogy most már minden sínre jutott. — Gyorskorcsolyázásban úgyszólván semmilyen ki­emelkedő nemzetközi ered­h Ml-ta: OzÉi RoMsz—DELEP SE Sorsoltak a férfi kézilabda Magyar Népköztársasági Kupában. Ar Ózdi Kohász csapatának ellenfele a legjobb négy közé jutásért a DÉLÉP SC együttese lesz. A mérkőzéseket december 7-én és 9- én játsszák le. Képünkön Pribék, az ózdiak egyik erőssége (« fe­kete-fehérek egyik hazai bajnoki találkozóján) kapura törés köz­ben látható. Csak röviden... .MA a miskolci városi sportcsarnok műjégpályáján 17 óra 30-tól jégkorong-ta­lálkozóra kerül sor, így a létesítményt az említett idő­pontban korcsolyázásra nem lehet igénybe venni. MEGVÁLTOZTAK a mis­kolci városi sportcsarnok te­lefonszámai. Az újak, köz­pont: 87-244. Igazgató: 88-602. SPORTÖLTÖZÖ. A napok­ban kedves ünnepségre ke­rült sor Szögligeten. A köz­ségi fiatalok társadalmi mun­kában, a helyi tanács segít­ségével öltözőt építettek. Az avató ünnepséget követően a DVTK labdarúgó-csapata ját­szott hírverő mérkőzést a helyi egyesület csapatával. A diósgyőriek 300 néző előtt 5-1-re nyertek. TEKE. Borsodi Építők Vo­lán SC—DMVSC 7-1 (2717­2441). Miskolc, NB II. férfi. Egyénileg: Zambó 489. .Ju­hász 467, Németh I. 461. Szé­kely 450, Németh Z. 431. monyt nem tudunk felmu­tatni! — Pedig a világon min­denhol nyitott pályán fut­nak, igy természetesen ná­lunk is. Sok helyen jartam már, nyugodt szívvel mond­hatom: a városligeti létesít­mény az egyik legszebb a világon. Több edzéssel, töbD szorgalommal előbbrelépést érhetünk, el. Sajnos egyik legjobbunk. Hunyadi Emese jelenleg sérült, gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. Hozzá hasonló „kaliberű” sportolónk pedig jelenleg nincs. — Annak ellenére, hogy a magyar jégsportot nem „jegyzik”, diplomatáink ré­vén nagy tekintélyt vívtunk ki magunknak! — Szó szerint így van! Teríák Elemér és Pásztor György például neves szak­ember. Mindketten tagjai nemzetközi szövetségük el­nökségének. Jómagam 28 esztendeje dicsekedhetem nemzetközi műkorcsolya baj­noki bírói minősítéssel. — Legközelebb merre szó­lítja a kötelessége? — A moszkvai nemzetközi viadalon pontozok majd. Később minden valószínűség szerint jelen leszek az Eu­rópa- és világbajnokságon is. Rolodzey Tamás VÍVÁS. Hollós Endre ál­tal felajánlott kupáért Mis­kolcon vetélkedtek a serdü­lők. Mindhárom fegyvernem­ben a diósgyőriek nyertek, az ózdiak előtt. KOSÁRLABDA. Veszpré­mi Volán—DVTK 93-86 (51-47). Veszprém, NB I női. Vezette: Elmauer, Major. Ld.: Netzné (27), Jászka (20), Tóthné (11). PÓCZOS GYULA nyerte a - háromnapos I. Duna menti szupermaratoni futóversenyt. A 200 kilométeres viadal végeredménye: 1. Póczos (Ózdi Kohász) 12:53.39. 2. _ Kiss 12:58.31, 3. Pollak 13:12,29. ÜSZÁS. November 7. tisz­teletére versenyt rendeztek , Miskolcon. A győztesek, fér- ^ fiák, Kriston (MVSC). Schifr ner (Ózdi Kohász), Fázold (DVTK), Papp (MVSC). Szé- nási (DVTK). Tóth (DVTK), Csernus (ÓKSE). Nők: Cse- ma (MVSC). Tamás (DVTK), Gvulai (MVSC), Zsámbok (DVTK), Eperjesi (DVTK). ,0 A MEGYEI ökölvívó-szö­vetség Ismét megrendezte és ® eredményesen befejezte já­tékvezetői tanfolyamát. Ti- zenketíen vizsgáztak ered-'* menyesen, akik között első­sorban a sportágat szerető fiatalok, aktívák találhatók. - Erdélyi János, a szövetség elnöke elmondta, hogy a . vizsgázók többsége már ed­zői diplomával is rendelke­zik! .> ERDEI futóversenyre ke­rült sor november 7. tisz­teletére Miskolcon. A pont­verseny végeredménye: l. DVTK 134, 2. MVSC 75, 3. Hajdúböszörmény 68. 4. H. Papp J. SE 57. 5. Edelény 54. SAKK. Mozgalmas napok vannak a mezőkövesdi sak­kozók mögött, az utóbbi időben ugyanis két verseny keretében is asztalhoz ültek. A városi egyéni minősítő viadalon Póta szerezte meg a győzelmet 6.5 ponttal, mö­götte holtverseny alakult ki a 6—6 pontos Éberth. Papp és Varga között. Az ese­ményt követően rendeztek egy villámversenyt is, ezt Varga nyerte 10.5 ponttal az ugyancsak 10,5 pontos Éberth előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents