Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
1984. november 14., szerda Reflexiók egy nyílt vitáról Mint hírt adtunk róla, az elmúlt héten nyílt vitát rendezett Miskolcon, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, annak megvizsgálására, -miként élünk a megnövekedett szabad idővel, hasznosan töltjükre azt ki, s ez az. időtöltés megfelel-e a XII. pártkongresszuson e témakörben, határozatban is rögzített állásfoglalásnak — egészségesebb életmód, a szocialista ember személyiségének gazdagítása, a közösségi művelődés prioritásának biztosítása, s mindezekhez a feltételek megteremtése —, egyáltalán milyen nálunk a szabad idő és a szórakozás kapcsolata? Elöljáróban azt kell feljegyezni, hogy a nyílt vita, amelynek három bevezető előadását,' a témakör országosan elismert, ldváló vezetői, szakemberei — Fukász György tanszék- vezető egyetemi tanár, Maróthy János, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója és J\necsek István, ^ az MSZMP Központi Bizottságának-munkatársa — tartották, vitájában pedig e munka helyi gyakorlati szakemberei — köztük Sziics Ferencnó, az SZMT titkára — szólaltak fel, az alapvető kérdésre nem adhatott teljes értékű választ, hanem a maga gondoiatgazdagságával csak kérdéseket fogal- mazhatott meg, igen markánsan; kérdéseket olyan részietekre vonatkozóan, amelyek összességükben azt tanúsítják, hogy a párthatározatban megfogalmazottak szerint még nem sikerült biztosítanunk a szabad idő okos felhasználását, ám az így sorjázó kérdőjelek igen kemény vonásokkal rajzolják jel a teendőket is. Szociológiai felmérések — nem egészen frissek — segítették a vitát, de igen sokatmondóak az adatokon túl a szinte közismert tények. A vita alapvetően abból a kérdéskörből indult ki, vajon a szabadidő-szokások alakításában milyen hatással bír a művészeti közélet abban az időszakban, amikor a munkaidő csökkenése nyomán növekszik a szabadidőlehetőség, de valójában csak a törvényes munkaidő csökkent, s nem a szabad idő növekedett, mert a legális második munka, a szabad idő jelentős részét leköti. Noha ezek társadalmi hasznossága többségben nem viiatható. ez a második munka igen sok szabad időt vesz ei az embertől. S amikor az emberek szabad idejükben keresni akarnak, másrészt meg kevés a pénzük a szórakozásra, kultúrára, mi lehet a szerepe a szélesebben értelmezett kultúrának? Erde- mes-e az embereket a művészetekhez közelítésre bíztatni, a fusizás ellenében? Aligha. Ebből az is kitűnik, hogy a baj nem a kereső munkával töltött idővel, illetve így lefoglalt szabad idővel van, hanem a fennmaradt kevesebb idővel, amellyel igen sokan nem tudnak mit kezdeni. Az emberek szabad idejükben szórakozni akarnak, s mennél inkább fáradtak. annál inkább akarnak szórakozni. Mit tehet ebben a szituációban a művészet és a tágabban értelmezett kultúra, a szabadidő-szokásrendszer olyan alakításáért, amelyben jelentősebb szerepet kap a kultúra, mit tudunk tenni a művészeti affinitás érdekében? Csupa-csupa kérdés. És a megállapítások, vélemények, immár kérdőjel nélkül: a falusi lehetőségek még inkább elmaradnak, mint a városiak, ugyanakkor igényekben ott is felbukkan bizonyos fajta torzulás; a második munkában nehéz fizikai munkát végzők fáradtak mindenféle kultúra befogadására; sok a zenét tanuló fiatal, és nem növeltszik a koncertlátogató felnőttek száma, hová lesz e fiatalok érdeklődése az iskolapad elhagyása után; nem kielégítő a közösségi művelődések kínálata, s az emberek többsége otthonában kulturálódik, ha kulturálódik; nincsenek emberi közösségek, városban különösképpen nincsenek; a kultúra gépi közvetítése, amely minden otthonban jelen van, sok mindenről leszoktat; ellentmondás van a befogadó igénye és a kínálat között. És lehetne még hosszan sorolni a megállapításokat, amelyek az előbbi kérdéseket nem válaszolták meg, csak igen markánsan megerősítették azokat. Nem érdektelen talán feljegyezni Maróthy János előadásából egy gondolatot: az emberek azért vonzódnak egyes fajta tévéprodukciókhoz, filmekhez, egyebekhez, mert azokban olyanokat láthatnak, amit ök maguk nem tudnak megtenni, de amire tudatosan, vagy anélkül vágynak, s — íme — minden nehézség nélkül kivetítődik eléjük. Figyelemre érdemes adalék ez, ha a kulturális, és azon belül a művészeti kínálat és az igények ellentmondásait vizsgáljuk. A nyílt vita nem hozott, mert nem hozhatott érdemi változást a borsodi szabadidős szokások és a szórakozási formák, lehetőségek kapcsolatában. De gondolatébresztő volt, s mert ä résztvevők döntő többsége olyan területen dolgozik, ahol tehet valamit a jobb kultúralcinátatért, talán gyümölcsöző is lehet e minapi gondolatcsere. De talán a befogadók (képviselőinek) meghallgatása sem lett volna (lenne!) oktalan. Benedek Mikié* Jelentkezzenek a régi diákok! Idén — pontosabban ebben a tanévben — ünnepli alapításának 425. évfordulóját a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. A jubileumi tanév alkalmából számos rendezvényre, megemlékezésre kerül sor az iskolában, s ezekre szeretnék mindazokat a régi diákokat meghívni, akik a Földesbe, vagy valamelyik jogelőd iskolába jártak. Nagyon sok értesítést küldtek már ki azokra a régi címekre, amelyeket felleltek. De sok levél visszajött ' az iskolába, mert a lakók elköltöztek Pedig nyilvánvalóan közülük is sokan szeretnének részegei lenni a nagy találkozónak, egy-egy kisebb rendezvénynek, vagy igényt tartanának a jubileum alkalmából megjelenő emlékkönyvre, melynek költsége 200 forint. Ezért az Ősi Miskolci Gimnázium Növendékeinek Egyesülete kéri azokat, akik támogatni akarják a jubileumi tanév rendezvényeinek sikerét, hogy értesítsék őket- az egyesület címén. (Miskolc, Hősök tere 7. 3525.) A levélre, amelyben az iskola v nevét, az érettségi évét és osztályát is fel kell tüntetni, írják rá: Nagytalálkozó, 1985. Kérhetik az emlékkönyvet is, amelyhez posta- utalványt kapnak. Szovjet porti ék Sokéves hagyomány, hogy november 7-e tiszteletére szovjet képzőművészeti kiállítás nyílik hazánkban. A műcsarnokbeli bemutatón — mint a cim is ígéri — portrék, önarcképek sorakoznak a falakon. Művészek vallanak önmagukról, kollégáikról, családjukról, barátaikról. De a vásznak ennél sokkal többet árulnak el. Hiszen ezek a portrék nemcsak 'az ábrázolt személyek pontos művészi megjelenítései. Emberábrázo- lások — mély öszintességgel feltárt személyiség-jegyekkel, emberi dilemmák ábrázolásával, gondok és örömök kifejezésével. Túl is lépnek az egyéni jellegzetességeken; társadalmi méretűvé válnak a művész. az alkotó erkölcsi-társadalmi törekvéseinek megfogalmazásával. A negyvenhárom műalkotás, amelyet itt kiállítottak, a 6t)-as, 70-es években fellépő, fiatal nemzedék vallomása. Drámai és ironikus, bensőséges vagy elidegenített, lírai és tárgyszerű megfogalmazásban, sokféle megformálásban, érdekes, gondolatébresztő, kiállítást láthatunk Budapesten, a december 2-ig nyitva tartó kiállításon. Tatjana Nazarenko: Fiatal művészek a Műcsarnokban Alokszandr Szitnyikov: Női arckép (O. Bulgakova port réja). Lányok és fiúk döntés előtt Pályaválasztási hetek kezdődnek Az általános iskolát befejező fiúk 74, a lányok 43 szakma között válogathatnak, a megyében, ha szakmunkásképző intézetben kívánják folytatni tanulmányaikat. Az utóbbihoz viszont illik any- nyit hozzáfűzni, hogy csak kétharmaduk olyan, amelyet tipikusan nőd szakmának szokás nevezni. A lányok számára is alkalmas — sőt női! — szakmáikból viszont nem szerepel a népszerűségi listán a vegyianyaggyártó, a fonalgyártó, a fériiruha-'kié- szítő, a kötő, az élelmiszertartósító szakma. Legalábbis ez derült ki abból a felmérésiből, melyet a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársad készítettek tavaly. A most nyolcadikos gyerekeket kérdezték meg, hol szeretnének, milyen iskolában, s milyen szakmában továbbtanulni. Az akkori felmérésből készült tájékoztató rövidesen a gyerekek kezébe kerül, s bizonyára az egyiik legnépszerűbb olvasmány lesz otthon. Nemcsak a gyerekek, hanem a szőlők körében is. Mert igaz ugyan, hogy egy év alatt né- hányan módosíthattak az elképzeléseiken, de nagy ösz- szefüggésiben mégis csak tájékoztatnak az adatok arról, ihogy hol várható túljelentkezés, mely iskolákban, milyen szakmákban. A pályaválasztásról, a lehetőségekről különben is sok szó esik az elkövetkező hetekben az iskolában. November 15-től december 15-ig pályaválasztási hetek lesznek a megyében. Legalábbis erre az időszakra sűrűsödnek az üzemlátogatások, a nyílt napok, a szülői értekezletek. A szülők bevonását a pályaválasztási hetek rendezvényeibe különben is szorgalmazza a tanácsadó intézet, hiszen tudomásul kell venni: a tizennégy éves gyerekek döntésébe a szülők határozott szerepet játszanak. Nemcsak a gyereknek, a szülőknek is jó, ha bemutatják a különböző szakmákat, az üzemi környezetet, annak lehetőségeit. Idén egyébként az üzemlátogatásokat nem központilag szervezik, az iskoláik közvetlenül az üzemekkel vehetik fel a kapcsolatot. Változatlanul igaz viszont, hogy azokat érdemes elvinni az üzemlátogatásokra, akik valóban érdeklődnek az ottani szakmáik iránt. Az elmúlt két esztendőben egyébként sokat javult a beiskolázás a megyében. Csaknem a felére csökkent azoknak a száma,* akiket mindkét helyről elutasítottak a felvételi döntések első fordulójában, s csak később, a megmaradt helyeikre nyertek felvételt. Ezek számát viszont csak csökkenteni lehet. De azt szükséges is! Hogy így legyen, ahhoz még sokoldalúbb tájékoztatásra van szükség. Idén ebben is történik előrelépés. Sőt, történt is, mert a már említett tájékoztatóban — először! — részletesen ismertetik azt is, hogy melyik iskolában milyen szakmákat tanítanak. A különböző szakmák népszerűsége területenként ugyanis nem azonos. Az autószerelő szakma például —nyolc helyen sajátítható el a megyében — Miskolcon, Ózdon, Szerencsen, Sárospatakon, Kazincbarcikán rendkívül népszerű, kót-háromszoros túljelentkezéssel is lehet itt számolni. Leninvárosban és Mezőkövesden viszont sokkal kevesebben választják. Hasonló aránytalanság tapasztalható például a nőiruha- készítő szakmában is — hogy egy másik példát is hozunk —, amelyre a miskolci 101- esben két és félszeres túljelentkezés várható, Szerencsen, Sátoraljaújhelyen és Özdon viszont az érdeklődés alacsonyabb, mint ahány tanulót felvehetnek. Érdemes tehát — határozott szándék esetén — az összes .lehetőséggel számolni, hiszen a legtöbb iskolának van kollégiuma. F. Tóth Gézáné, a Pálya- választási Tanácsadó Intézet igazgatónője elmondta, rövidesen a szokásos pályaválasztási tájékoztató füzet is az iskolákban lesz. Elég idő áll majd a gyerekek és a szülők rendelkezésére ahhoz, hogy mérlegeljék a lehetőségeket, összevessék az elképzelésekkel és a gyerek képességeivel. Az intézet elsősorban az általános iskolások pályaválasztását segíti, de a középfokú iskolák végzős tanulóinak is rendelkezésére áll. A tapasztalatok szerint ugyanis, közülük is nagyon sokan bizonytalanok az iskola utáni jövő elképzelésében, A szerda és csütörtök délutánokon ezért elsősorban nekik adnak tanácsot. ha hozzájuk fordulnak. És ökot is segítik nyílt napokkal. Mivel az utazási költségek megdrágultak, inkább az intézetek utaznak. Miskolcra például a sáros- patáid főiskola, december 17- én a Herman Ottó Gimnáziumban adnak tájékoztatót mindenkinek, aki náluk szeretne továbbtanulni. Éá természetesen a Nehézipari Műszaki Egyetem is megrendezi a maga nyílt napját, november 28-án. A pályaválasztás segítése aprólékos, s nem is látványos munka. A pályaválasztási heteknek viszont mindig van egy látványos rendezvénye — a vetélkedő. Idén ebben is lesz módosítás. A játékot jobban igazítják a célhoz. Azaz, olyan vetélkedőket tartanak, amelyek nem u jó tanulók „mérkőzései”. A Lenin Kohászati Művekben, a BÁÉV-nél és a Pamutfonóban egy-egy üzem- látogatás után rendeznek vetélkedőt — a látottakból. Csulorás Annamária ® Kiállítás és bemutató. A szovjet filmek fesztiválja rendezvényeinek sorában ma délután 14.30-kor kiállítás nyílik Miskolcon, a Kossuth mozi előterében szovjet filmek plakátjaiból, majd 15 órakor a Hevesy Iván Filmklubban bemutatják az orosz nyelvű diákklub részére Jászán Dublőrök című új filmjét, természetesen orosz nyelven. Megnyitót, illetve a filmhez bevezetőt Anatolij Kovalenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese tart. (Via délelőtt a képernyőn A bosszú Tíz évvel ezelőtt láttuk először, most megismételték a Reymont világhírű regényéből készült, Paiasztok című lengyel tévéfilmsorozatot, amely ma délelőtt, az első műsorban 10.20 órakor sugárzásra kerülő A bosszú című, tizenharmadik folytatással fejeződik be. Akik most látták a filmet, de azok is, akik már évtizedes ismerősként köszöntik, aligha mulasztják el megnézni ezt a folytatást is, s egyben el is búcsúznak a film szereplőitől. Képünkön: a film egyik kockája.
