Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

»iiffiii ia»—.w«»ck) ~^.„ -- •« r Es kin csattan' az ostor? — Ügy vették ki eat a nvilliót a zsebünkből, hogy , ész,re sem vettük. A szó legszorosabb értelmében el­repült . . . Deres István, a felsőzsoi- ■ cai , Lönin Termelőszövetke­zet elnöke keserűen folytat­ta : — És még szemrehányást' sem lehelünk magunknak. Más dolgozott rosszul, de mi isszuk meg a levét. ■1 Ezek után illik elárul ni, miről van szó. Pontosain 19 ezer Szabolcs ládáról, ame­lyet barnára pácolt az idő. Rosszul tette, mert hiába sorjázott bennük a mosoly­gós, kifogástalan gyümölcs, az átvevőhelyen közölték: a megviselt göngyöleg kizár­ja az almát , az exportból. — Az egész ügynek csak síz a szépséghibája, hogy a ha (százötvenezer forint ér­tékű ládák vadonatújak — folytatja az elnök. — Az elmúlt év őszép rendeltük meg. azon ókból, mert a göngyölege! Iá I ó vá 1 lalat minden későbbi megrende­lést elutasít. így egy évig tárolhattuk, kitéve a téli fa­gyoknak, a tavaszi esőknek, a nyári szárazságnak, hogy az. őszi szüret, első napjára . rendelkezésre álljon az ex— portgöngyöleg. így hat tele­raktuk a ládákat. — termé­szetesen gondosan váloga­tott gyümölccsel — s irány a több mint száz kilométer­nyire fekvő átvevőhely, ahonnan azonnal visszairá­nyították a szállítmányt. . Nehéz elképzelni, hogy nem a tartalom, hanem a ládák bámulása tartja visz- ♦sza a külföldi vásárlót a vé- ' leitől. De ha ez mégis így van, akkor továbbra is ma­rad egy kérdés: az exportőr vállalat miért nem értesítet­te előre a szövetkezetei, hogy az idei felvásárlást: a ládák színe fogja meghatározni ? Mert netán megkímélhették volna a gazdaságot a fuvar- költségektől? Mivel az utób­bi években már az átvételi árak sem fokozzák a terme­lési kedvet, erről az újabb, színre alapozott: eljárásról inkább, hadd ne mondjunk Véleményt. Már csak azért sem. mert a 19 ezer láda nem a felvásárló, hanem a szövetkezet nyakán marad. Legutóbb a gyümölcsös melletti almavásáron lehe­tett találkozni velük, amikor tízforintos áron — a beke­rülési költség harmadáért — próbálták a vásárlókra sótű­nt. Nem sok sikerrel. Ka­zánt sem érdemes fűterri ve­lük. rneit még az olajtól is drágábbak. Marad egy meg­oldás: ezt a 850 ezi-et leírni. Hogyan lehet megint pénzt kidobni az ablakon? A szö­vetkezetnek erre is van egy másik receptje. Olyan vál­lalatnak kell munkát vé­gezni. amely tartozásának .kifizetése előtt felszámolás­ra kerül. 1 teres István: — Seíiki nem gondolhatta előre, hogy egy országosan számontar- totl cég, mint az Irodagép- ipari és Finomtechnikai Vállalat, csődbe kerül. A tárca minisztériuma kémé­nyén lépett tel, újabb sza­nálás helyett megszüntette a vállalatot, hiszen az tüze- tesképtelenne vált. — Es hol itt a baj? Az elnök arca meglehető­sen savanyú: — Csak annyi, hogy több mint egymillió forinttal tar­toznak nekünk. És nem tudjuk, hogy visszakapjuk-e ezt az összeget, vagy csak a töredékét, esetleg a • legros­szabb esetben leírhatjuk az egészet. Az elmúlt évben — merem állítani —, nem ta­lálkoztunk olyan figyelmez­tető jellel, amelyből követ­keztetve felfigyelhettünk vol­na arra. hogy ez a cég ide­jűt.. Bár hogy. rosszul áll­nak, az bizonyos s zárni a- lartozásokbói lemérhető volt. Az elmúlt év októberében bírósághoz kellett fordul­nunk. hogy követelésünket kiegyenlítsék De mivel több vállalaton keressük jogilag a pénzünket, nem tűnt fel az irodagépipari vállalat válságos helyzete. (Az olvasót tájékoztatna kell egy mostanában hasz­nálatos közgazdasági zsar­gonról, a sor banállási úl. Ha a beruházó vállalat fizetés­képtelenné válik, akkor a mii nkavá 1 lalóna k bí rósá gho« kell fordulnia, hogy a külön­ben jogos, s elismert tarto­zásának összegét valahogy be tudja hajtani. Jogerős ítélettel a kezében átballag- hat a bankba, ahol követe­lését „fizetési meghagyás­ként” dátum szerint sorba állítják. Vágyás ha húszam keresik már pénzüket au. említett vállalaton. akkor csak huszonegyedikként kap­hatják vissza az elvégzett írni nká.i u k el fémértékét.) Azzal, hogy felszámolták az irodagépipari vállalatot, furcsa helyzet áilH elé. Ed­dig a szövetkezet futhatott a pénze után, amely most már végképp elröpült. A rá­dióból értesültek arról, hogy a sietve létrehozott felszá­moló bizottság az adósság hatvan százalékát visszaté­ríti. (Ha lesz miiből ? Mert először az állami tartozá­sokat, majd a bankhiteleket térítik vissza a vállalat va­gyonából, s csak harmadik­ként jelentkezhetnek a hu telezők.) Így az elnök han­gulatán különösebben cso­dá lkoani nem lehet: — Ez a sorbamállás már önmagában lehetetlenné tie­szi a pénzügyi szervezést. Jelenleg a megrendelők 13 1 millió forinttal tartownek szövetkezetünknek, s eppem emiatt nekünk *< ói hitele­ket kell felvenni, hogy sa­ját adósságainkat rendez­zük. Köztük van egy másik országszerte ismert vállalat, amelytől megint egymiilMöt követelünk. Mi arra a ga­rancia. hogy e/ a vállalat: nem megy tönkre, s ezt i.s felszámolják V Egyáltalán: szabad elvállalni valamilyen megbízást. ha gyanítjuk, a megrendeld anyagilag nincs teljesen rendben? Hol az. ésszerű kockázat habira? Kérdések, amelyekre alig­ha könnyű válaszolni. A szövetkezet, lm meg a köve­telésnek hatvan százalékát, vissza is kapja, akkor, is 11U ezer forintot veszi a bolton. Rosszabb esetben több mint egymilliót. Ez az összeg pedig egy évi ötmillió forint árbevételű ágazat tel­jes nyeresége! És ezeknek a pénzeknek elvesztéséről a zárszámadáskor nehéz lesz meggyőzni a tagságot. De. Farkas Attila az ér­dek képviseleti szerv, a me­gyei TESZöV titkára: — Az irodagépipari vallalat meg­szüntetése nehéz helyzetbe hoz néhány termelőszövet­kezet un két. Megyén k ben több gazdaság vállalt ennek az ipari cégnek munkál, például a sárazsadányi szö­vetkezetnek közel négymil­lió forinttal tartoznak. Ez nem kis pénz, annyira, hogy ennek a közös gazdaságnak egész éves pénzügyi mérle­gét felboríthatja. Méltány­talannak tankjuk, hogy az fizeti meg a felszámolás árát, aki kiválóan, s jól dol­gozott. Azt a vállalatot va­lamikor megalakították, s föl va ma tosan el lenőri zték. így elvárható lenne, hogy amely tárca felelős volt mű­ködéséért. az is fizessen. Mert így legfeljebb azt. te­het elérni, hogy tartósan veszteségessé válik néhány kisebb szövetkezet is. Bonus Rókus, a Magyar Nemzeti Bsm-k megyei igaz­gatója: — A gazdálkodó egységek- Bek hozzá kell szokna. hogy a jöwben előfordulnak még hasonló esetek. A tar­tósan veszteséges, fizetéskép­telenné váló vállalatokat igenis meg kell szón.tetői. • •— Ezek wienimt míves ar­ra garancia, hogy az ad«« Sieetni is fog? — Ezt ivem nioavdenánv! Minden egy«« szövetkezet Kóláiét az' illetékes banktól fedezeti igazoilási, bogy a beruházónak arra a munka na vian-e poruze. Ek az iga­zolás máj' bi'ztosvtóik, húszén a bank is garantálja- De. sajnos, a szövetkezetek ez.t a jól járható trial nem kö­vetik, azon egyszerű oknál fogva nem, hogy •‘•ok a ká­vá teiező. s kevés a bertthá- tó . Kövefckezéfílséppen: a nmankaadó válogathat a *ál- talíkozók közölt, s »nmek ad­ja a nmmkát, akii a fedeze­ti igazolásról elfeHedkerak . . . Kárniim bká* Egy átlagos hónapot figye­lőmbe véve több mint száz százalékkal növekedett az újítókedv októberben a Be- lon- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában. Az ü/'inben a hagyományosan megtartott újítói hónapban elsősorban az ésszerű anyag­os energiatakarékosságot és a biztonságos munkavégzés­sel kapcsolatos ötletek be­adását szorgalmazták. En­nek érdekében több előadást és másféle rendezvényt is tartottak. Ugyanakkor a szo­cialista brigádoknak ismer­tették a gyár időarányos gazdasági eredményeit és az év még hátralevő időszaká­nak súlyponti feladatait. Az újítói tevékenység to­kozása érdekében tett erőfe­szítések eredményesek vol­tak, és nemcsak hogy növe­kedett a benyújtott javasla­tok száma, hanem ezek álta­lában jól illeszkedtek a cél­kitűzésekbe. azaz hozzájárul­ták a vállalat gazdasági eredményeinek javulásához, így egyebek között az elmúlt hetekben beadott javaslatok közül az egyik megoldotta a PK födémelemek vasúti szál­lításának azt a gondját, hogy a födémelemek eddig szál­lítás közben gyakran el­csúsztak egymáson és ezzel nem ritkán meg is sérültek. Most a javaslatban alkal­mazott segédeszköz felhasz­nálásával kiküszöbölhetik az etósószást, és ezrei a Jövő­ben meg tudják oldani a födémelemek selejtmentes szállítását. Hasznosnak bizonyult egy másik benyújtott javaslat is, amely az MR típusú beton­keverő hajtómű öntvényhá­zát készíti el. Ezt az önt­vényházat eddig importból szerezték be és az újítás az import helyettesítését oldja meg, igen jól. Az újítási hónap tehát eredményes volt az üzemben, hiszen az említett két javas­laton kívül még több érté­kes ötletet is beadtak a szo­cialista brigádok és az egyé­ni újítók és ezek közül több az energiatakarékossággal foglalkozott. £S2tt-MAG¥**0«SZA6 3 Alkatrészgyártás A Boisodi Szénbányák Voüalatnal o termelés mellett nagy gondot fordítanak a termelő- i berendezések javítására éc karbantartásom .is. Az úgynevezeil bölcsóteknöket az Augusz­tus 20. szocialista brigád tagjai készítik az NDK-gyártmányú Horizont fúró-marómüvön. j A berendezés egy műszak alatt öt böicsöteknöt képes megmunkálni. A felvételen Kovács István brigádvezetö látható, munka közben. Fotó: Csákó Gyaki Többet r a meglevő összegből Közeledik az év vége és szaporodnak azok az információk, amelyek a beruházá­sok teljesítéséről adnak hírt. A megyében folyó fejlesztések első számú gazdája a Me­gyei Beruházási Vállalat, amely lebonyolí­tója, szervezője a tanácsi pénzek elköltésé­nek, annak a folyamainak, amely Borsod­ban is a meghatározott súlyponti feladato­kat. a lakásépítéseket, a gyermekintézmé­nyek fejlesztését, az egészségügyi létesít­mények és kereskedelmi létesítmények fej­lesztését is magában foglalja. Borsodban lí)84-ben összesen '2.4 íuüAiard forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy u.i lé­tesítmények valósuljanak meg. (Ebből mint­egy 1 milliárd forint a megyei tanácsi ke­ret.) A teljes összegből 1,3—1,4 milliárd fo­rinttal gazdálkodik a beruházási vállalat és ez a pénz nem kevesebb, mint amennyi a korábbi években volt, és jól felhasználva ez a pénz számos tón tóé létesítmény meg­építéséhez elegendő. — Hollóházától Botsodoaóasdíg jeienleg-a megye 53 településé« folyik valamilyen be­ruházás — mondja Bucskó Mihály, a Me­gyei Beruházási Vadaiul igazgatója, es Pi- ripyi Tilfor beruházási csoportvezető. — A vállalat most hatvan kivitelezővel és húsz tervező vállalattal van kapcsolatban azért, hogy a tervezett létesítmények megvalósul­hassanak. A gyors számvetés szerint a me­gye településein tervezett 917 lakás döntő része megvalósul, de Sátoraljaújhelyen, Sa­jószentpéteren, Mezöesátón és Özdon saj­nos elmaradnak a tervezett lakásszámtól. Az elmaradás együttesen mintegy 100—Ilii •lakást érint, és ennek az az oka, hogy a kivitelező vállalatok késnek a munkájuk­kal. Azaz ma a reális számítások szerint nem várható, hogy év vége előtt elkészül­jenek ezekkel a lakásokkal és azokat át is tudják adni. Ugyanakkor Mezőkövesden 48 garzonlakás terven felül készült ei, illetve remény van rá, hogy’ Sajószentpéteren is terven felül elkészülnek hasonló lakások. A tervszerű fejlesztés során a megyében a lakások mellett a gyermekintézmények és az egészségügyi hálózat fejlesztésére és kor­szerűsítésére fordítottak nagy gondot. Eb­ben az évbe« Szentistván, Forró, MezőcSát. Arnót és Boldva községekben növelték 4—4 tanteremmel a meglevő általános iskolákat, és ezek a boldvai kivételével az iskolai év kezdetere el 1 is készültek. A boldvai négy tantermet pedig e hónap végéig adják át az építők. A megyében ebben az évben 375 óvodai férőhel.v létesítésével számoltak, és vala­mennyi helyen. így Kazincbarcikán, Ongán, Szí i ma besenyőn és Tiszakarádon is elké­szültek a létesítmények és ugyancsak elké­szült a tervezett 40 bölcsödéi férőhely' is. A gyermekintézmények fejlesztésével ki­emelt figyelemmel foglalkoztak a beruházók és talán ennek is köszönhető, hogy Sajó- ládon az eredeti tervekben 1985-ös átadás­sal szereplő iskolát már az idén átadják. Ugyancsak az alapellátás biztosítása, illetve néhány' községben a több éves elmaradás pótlására történtek meg az egészségügyi és kereskedelmi hálózatfejlesztések. A teljes­ség igénye nélkül, orvosi rendelő épült például Leninvárosban. Szendrőn és Mező­kövesden, illetőleg kereskedelmi létesítmé­nyek készültek el Kazincbarcikán, Sáros­patakon. Sajószentpéteren és Bánrévén. Va­lamennyi létesítmény a tervezett költség­szinten belül, és határidőre elkészült. Az 1985-ös fejlesztésekről szólva — bár még folynak a tervegyeztetések —, az már látható, hogy a K»i. ötóves terv utolsó évé-' ben is, az ideihez hasonló nagyságú össze: jut majd fejlesztésre — mondják a beszél­gető partnereim. — Ezeknek a fejlesztések­nek az előkészítettségéből az következik, hogy néhány területen nieg nagyobb fejlő dés várható az elkövetkezendő évben mii: az idén. Az előzetes információk szerint la kasszámban 1985 megegyezik majd a H4-C-; évvel, bár a jövő évben tovább csőkké majd a tanácsi, viszont növekszik az OTP lakások szama. 1985-ben várhatóan tóbb gyermekiét / meny. elsősorban iskola készül el, és eg- bek között Sajokazan. Szírmabesenyőn. jószen(.péteren, Harsányban, Böcsön, Sá aljaújiielyen, Hollóházán, Sajóládon es zincbarcikán is megkezdik, illetée a legt helyen be is fejezik az új iskolák, illeti •- tantermek építését. Tehát jövőre a progi . i szerint tóbb létesítmény' valósul meg, mir.í az idén, es azok tovább enyhítik az isk< i zsúfoltságot, illeóve javítják majd az oki.s tás feltételeit. Ugyancsak szerepel a tervben tóbb óvó: . bölcsőde es kereskedelmi létesítmény ív építése is. Óvoda például Taktaharkányo es Sajószentpéteren, kereskedelmi léte - meny pedig Edelényben, Sajószentpeter. Plánokon, Mezőkövesden, Ózdon és Ha gonvban is épül. A jövő év együk kiemelkedő feladata U Leninvárosban egy évi százezer üzemói autószerviz megépítése. Ez a munka m megkezdődött. A következő évben is fon helyet foglal el az egészségügyi hálózat re­konstrukciója, illetve fejlesztése. A VI. i : éves terv utolsó éveben Mezőkövesden Zsóri-fürdő területén egy 150 ágyas ream:, tológiai intézet épül, Ózdon a köztisztasá; fürdő átalakításával pedig egy' 72 agy reumatológiai intézetet alakítanak ki. Ugya csak Ózdon két orvosi rendelőt, Szentis van községben pedig egy' egészségházat ép tenek. Folytatódik a következő évben, i lelve befejeződik Miskolcon a megy'ei Ki JÁL székházénak és laboratóriumainak; k alakítása is. Természetesen az említettek« kívül a megy'e más helyein is meg valósi nak egészségügye fejlesztések, amelyek t vább javítják majd az egészségügyi alapi látást. Megkezdődött a beruházási vállalatnál VII. ötéves terv előkészítése is, es a köve kezö tervidőszakban külön hangsúlyt k: majd a megyében is a középiskolai inté menyi rendszer fejlesztése. Csak ízelítőké a tervből: Sátoraljaújhelyen a jövő évb< fognak hozzá egy' 150 férőhelyes kollegii építéséhez, Kazincbarcikán és Mez.őköv den pedig egy-egy szakmunkásképző kia kitásához. A középiskolai intézmények 1 lesztesél a demográfiai hullám indokolja Közismert,-, hogy a gazdasági nehézséf kihatnak az újabb létesítmények megve sítására is, es ezért különös hangsúlyt 1 a vállalatnak az a tevékenysége, hogy rendelkezésre álló összegből odafigyeléss szervezett munkával minél több létes ményl lehessen megvalósítani. Az ez első háronmegy'ed részében eddig 690 mi! - forintot fizetett ki a vállalat az elvégz«-. munkáért, és a számlák ellenőrzésével, tetve egyes tételek „lefaragásával" már , millió forintot ..takarítottak'' meg. A pent zel való ilyen jellegű takarékoskodás lein tővé teszi, hogy a megyében ebből az ös> szegből újabb fejlesztéseket tervezzenek. Hajón Gainer

Next

/
Thumbnails
Contents