Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
ßM. őkLóbéé 11,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Nincsen tsz erdő nélkül A FÁBÓL nehezen lesz Megyénk termelőszövetkezeteinek zárszámadásain, a vezetőségi beszámolókban eléggé ritkán esik szó az erdőkről. A „mérlegekben", az árbevételt és az eredmény alakulását befolyásoló tényezők kozott sem említik túl gyakran az erdőgazdálkodás ..számait", ilyen kevés lenné megyénkben a téesz- erdő? — A terület nagyságát tekintve sok az erdő. de ..értekük", azaz árbevételük, sajnos kevés, ami pedig az erdőgazdálkodás hozta nyereségei illeti, erre rendszerint vsak legyintenek a főkönyvelők. Az. ország erdeinek 28.7 százaléka, kereken félmillió hektár fát „termő” terület van a mezőgazdasági .szövetkezetek birtokában. Zömük — a szakszerűséget sokáig nélkülöző — egykori közbirtokosság), vagy magán- erdő, s ezek egy része is csak igen gyér élőfakészl ettél rendelkező, legeltetett sarjerdö. Sajnos, az ország teesz-erdeinek nagy részére s. „rontott állagú” szakmai minősítés illik rá. MESÉL A TÉESZ-ERDÖ — És miről ..mesélnek" megyénk téesz-erdei? Méretei kről, „helyzetükről", azaz a téesz-ek erdő- gazdálkodásának gondjairól és. lehetőségeiről, az erdőkkel kapcsolatban mindén le nyögésről pontos helyzetelemzést ad az a felmérés, amelyet a közelmúltban készítettek a TESZ ÖV szakemberei. Kezdjük e felmérés fényeiből és számaiból azzal, hogy nincs megyénkben olyan mezőgazdasági szövetkezet, amelynek ne lenne erdeje. Igaz, hogy akad néhány. csak 5—10 hektárnyi fásított területtel rendelkező, de van 21, 500—1000 hektár közötti és 10 ezer hektárnál is több erdőt művelő termelőszövetkezete megyénknek. Összesen 42 402 hektárnyi a téesz-erdö. s ez a szövetkezeti termőterület 11.6 százaléka. És ennek a jelentős területnek tavalyi árbevétele alig haladta meg a 74 millió forintot, a mérlegek szerinti ágazati (tehát korántsem tiszta) nyeresége I 10.7 millió forint volt, 25 V üzemben pedig közel 3.4 milliós veszteséggel zárt az erdőgazdálkodás. (Végeredményben minden főkönyvelő már annak is örül. ha „0" körüli eredménnyel zár az ágazat.) A minőségei ftletóen az erdők zöme megyénkben f* „rontott állagú”, a szövetkezeti erdők termőhelyi és faállomány viszonyai kedvezőtlenek. s ráadásul a „rontott” erdők többsége az amúgy is mostoha adottságú üzemekben található. Ide kívánkozik a közgazdászoknak •az a megállapítása, hogy ,.nc erdő értékteremtő képessé- or meghatározó, de az értékképző folyamat itt rendkívül elnyújtott, lassú, es ráadásul több évtizedes, szak- széni murikat. hozzáértést köretei”. Márpedig a mosto- |,ha adottságú léesz-ek minél gv.jrsabbun. s lehetőleg beruházások nélkül várnának . forintokat a termőterületük i'nagv részén elterülő erdőktől. GONDOK GARMADÁVAL ji A talponmaradás lehetösé- igeit kereső egyik téesz-ben, „ahol a zárszámadási vitában ía 80(1 hektárnyi erdőtől követelték. sürgették a nagyobb nyereséget, a következőképpen érvéit az agaFORINT zatért felelős erdész szakember: — A fából nehezen lesz forint... Hosszú esztendők mulasztásait kell pótolnunk, amikor a pillanatnyi gazdaságosság szempontjai érvényesültek, amikor rendkívül kevés gondot fordítottunk az erdőművelésre, az erdőfelújításra, a telepítésre, a nélkülözhetetlen erdei utak építésére, a szükséges eszközök beszerzésére, az üzemi fafeldolgozás vertikumának fejlesztésére. Elaprózott területeinken, egy magunk ban aligha vagyunk mindezek orvoslására képesek. Ehhez az erők koncentrálására, másokkal való együttműködésre lenne szükség. A TESZÖV dokumentuma is ezeknek a problémáknak a megoldását tartja legsürgősebbnek a téesz-ek erdő- gazdálkodásában. A gondok között emljti továbbá a szák- emberhiányt, a korszerű technika hiányát, a mostoha szociális ellátottságot, és számos más problémát, így az apadok- és hulladékfa hasznosításának alacsony mértékét, s a faáruk érté- kesítése körüli nehézségeket. A felmérés azonban már azt is megállapíthatta, hogy az utóbbi néhány évben sok területen tapasztalható nemi javulás. Igaz, a' téesz- erdökben meg mindig csak 65 szakember, köztük hét erdömérnök, két faipari mérnök és 34 erdésztechnikus dolgozik, de már ez is számottevő javulás az előző évekhez viszonyítva. Míg 1981-ben meg 22, 1982-ben 14. tavaly pedig már csak 8 léesz erdészeti ágazatában nem dolgozott megfelelő szakember. Javult. 41-ről 48 százalékra emelkedett az ipari fakihozatal. némileg szakszerűbbek, eredményesebbek az erdőtelepítések, s a faüzemek felszereltségében is tapasztalható korszerűsödés. KIÚT A TÁRSULÁS ■— Az elmaradott technikai szint felszámolása, a ■speciális erdőgazdasági gépek gazdaságos kihasználása, ezek folyamatos üzemben tartása, javítása, és az orvoslásra váró számos más gond a téesz-ek erdőgazdasági tevékenységében külön-külön nem oldható meg — állapítja meg a TESZÖV felmérése. — Ezért az erdőgazdálkodási eredmények javulásának fontos eszközei lehetnek a szövetkezetek által már létrehozott társulások. Megyénkben eddig négy ilyen fa társulás működik, összesen 21 szövetkezet egyesítette erőit több. mint IS ezer hektárnyi erdőterületen E társulások közül legeredményesebben a nagvbarcai Bánvölgye Tsz gesztorságában működő társulás funkcionál. Munkája az erdőgazdálkodás, a fakitermelés, a fafeldolgozás és az értékesítés területét: is átfogj*. A szervezettséget és a célt tekintve e társulást tartja követendőnek a TESZÖV dokumentuma. megjegyezve, hogy av. alakuló társulások indítását pénzügyileg, fejlesztési támogatás biztosításává! célszerű elősegíteni. Ahol a gumicsizma a „sláger”. Bogyók levében kevesebb az édes ZŰRÉT sárdagasztással Leányka a leánykával. — Itt jobbra, ezen a A földúton menjenek! — igazít el egy fiatalasszony S/.omolva végében. Egyben figyelmeztet is. — De gépkocsival képtelenség felmenni a Galagonyásra ! . . . ... a Galagonyásra, ahol lari a szüret. Mi mást tehetnénk. választjuk az apostolok szekerét. Miközben egy-egy szikkadtabb ..szigetet” keresünk a .sártengerben, Móricz es mondása, „gyalogolni jó" jár az. eszünkben. Nyilván nem ilyen sárdagasztós útra mondhatta. Meg szerencse, nem kell messzire mennünk. Száz- százötven méter után meghalljuk a szüreti zsongást, háromszáz, méler után pedig feltűnnek a zsongás előidézői, a sz.üretelök is. * Az első szünetelők, akikkel 1984 őszén találkozunk, a mezőkövesdi 120-as Szakmunkásképző iskola tanulói. Kétszázharminc diák. Melegítőben. gumicsizmában, néhány bátor gyerek tornacipőben, valamennyien nyakig sárosán. Ennek ef lenére . . . — ... jobbén dolgoznak, mint tavaly — jegyzi meg az egyik tanárnő, aki az ürített puttonyok számát jelöli egy füzetbe. — Ebben nyilván az. is szerepet játszik, hogy akad mit szedni. .. Mi is látjuk: a kordonkarokon sok a szőlő, vagyis a mennyiséggel nem lehet probléma. Sokkal inkább azzal, hogy egyik-másik fürt már félig rothadt. No, meg az ízzel, ami az édességet tekintve elmarad a tavalyi szinttől. Bóta bajos, * bogácsi Hőrvöigye Tsz kertészeti egység vezetője: — Sajnos, a sok eső nyomán a szemek egy része kihasadt, s megkezdődött egy rothadási folyamat. A most szüretelendő leánykánál, s a rizlingnél 30—40 százalékos mértékű. Az otlonel muskotálynál valamivel kevesebb. Örvendetes, hogy a tramini nem rothad. A minőség? A most szedett lePuttonyos sorakoíó. ánvka 13—14 must tokos. Egyrészt a rothadás mértéke miatt kezdtük el ilyen alacsony fokkal szüretelni, másrészt mert a rendszer- gazdánk. a Gyöngyös-do- moszlói Állami Gazdasas közvetítésével mustként a Hosszúhegyi Állami Gazda Ságnak értékesítjük, ahol Marka és pezsgő alapanyagot készítenek belőle. — S mi lesz a többi fajta sorsa? — Szombaton végeztünk próbafokolást, az ottonel és a tramini 15.5 fokot mutatott. Az idő függvénye, hogyan emelkedik tovább a mustfok. Egyébként a termésből a leánykát, a rizlingszilvánit, az olasz- rizlinget, a sauvignont, a hárslevelűt mustként. a iramúin es az ottonel! szólóként értékesítjük tovább a rendszergazdának. * itt a Galagonyáson a 126 Kövesden tanuló diák. es arrább. a 86 saját felnőtt dolgozó szorgalma nyomán gyorsan telnek a vödrök, puttonyok, s a pótkocsik csilléi. — Lényeges, hogy legyen mindig üres szállítótartály — jegyzi meg a kövesdi tanárok egyike, Reich László. — Mert a gyerekek kedvvel dolgoznak, de ha egyszer leülnek, mert nem tudnak mibe szedni, utána már korántsem ugyanolyan lelkesedéssel kezdenek a munkához. Ezzel a ténnyel a szövetkezel szüretben érintett , vezetőinek, dolgozóinak I számolniuk kell. apnál is inkább, mert idén — a korábbi évekhez hasonlóan — sok diák segít be a Hor- v öl gye szölőbetakaritasá- ban. — A bogácsi, szomolyaj, bükkzserci, cserépfalui hetedik, nyolcadik osztályosok. valamint a Földes Gimnázium, a kövesáí László Gimnázium szaz- száz diákja is jön öt-öt napra — hallom az egy- ségvezetőtöl. — Rajtuk, s a sa.iái munkaerőn kívül negyven lengyel egyetemista is segít majd. Üzemektől is jelentkeztek, múlt vasárnap pedig nyolcvan külföldi és hazai iskolatelevíziós szakember volt itt szüretelni, ügy tervezzük, november ele.iere az utolsó kord on karról is le- | kerül s szőlöfürt. * — Milyen fajtát seod- tek? — kerdezem a gyerekeket. Szégyenlős mosoly- :| Ivat néznék egymásra, s • rázzák a fejüket: — Ne** tudjuk. Az. egyik fiú. Tortt László — Cserépfaluból — megmerni a becsületet: — Leánykát. — Te honnan tudod? — csodálkozom — Ki volt írva a bthfc» vegebe! — válaszolja öntudatosan. Ezt hallva, nevet mm- denki, s a jókedv — énp a nehez szüret miatt — hizlaló jel. Miként az is —- mint a bevezetőmben mar ínam —, hogy végre neew esik. Sőt, akad ezen a napon meg egy öröm: regre kisüt a nap. Ezt látva, egyre gondol mindenki, aki a szüretben érdekelt: bárcsak tartós lenne! Valaki meg is jegyzi: — Akkor sem lenne belőle sok, ha éjjel-nappal sütne! Hajdú )i»ff Fotó: Fojtán Lasvlo Agrokémiai szaktanácsok Az őszi betakarítási követően a legfontosabb munka a kiskertek előkészítése a tavaszi véleményezésre, a jövő évi termelés megalapozása. Szakszerűen csak talaj- vizsgálati eredmények birtokában tudjuk a tápanyag- utánpótlást biztosítani. Ha ültetvényt akarunk telepíteni. gyümölcsfa-telepítés előtt három rétegből 0—20. 20— 40. 40—60 em-es rétegből összesen három darab átlag- mintát, szőlőtelepítés előtt 2 db átlagmintát (6—30. 30 — 66 cm mélységből) vizsgáltassunk meg és kérjünk telepítési szaktanácsot. A zöldségeskertünk egyéb növényeinek tápanyag-után- pótlását a felső 0—25 cm- ből származó átlagminta vizsgálata alapján biztosíthatjuk. A vizsgálatokat a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás talajlaboratóriuma végzi. A szaktanácsot a vizsgálat alapján szakértők készítik el. Talajvizsgálatok nélkül, tájékoztatásul az alabbi tápanyag-visszapótlást javasoljuk: istállótragyából 100 négyzetméterre 300—500 kg«*. ősszel befergatva Ezzel a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását javítjuk. Műtrágyából ugyanolyan területre 5 kg 18 százalékos szuper- foszfátot és 2—5 kg kálisót javasolunk kiadni. A komplex műtrágyák közül az alacsony nitrogént a rtalmúakat részesítsük előnyben. Fontos a talajok meszezé- se. amihez őrölt mészkőport vagy cukorgyári mésziszapot javaslunk használni. 10—20 kg-ot 100 négyzetméterre. Vigyázni kell. hogy a me- s/.ezö anvagol ne a műtrágyákkal együtt adjuk a talajba. hanem a bedolgozott- beásott műtrágya után a talaj felszínére szórva és a felszíne» sekélyen beivum- kalva. Elismerés A/, elmúlt évelj során dinamikusan fejlődő kapcsolatrendszert alakított ki a Borsodi Vegyi Kombinát az arab országokkal, es c kapcsolatrendszer alapján a vállalat állandóan jelen van a termékeivel és szolgaltata- saival az arab országokban. A gyár a kiváló minőségű pve-porai vul es késztermékeivel. továbbá a szellemi exportiával elősegítette a közel-keleti es afrikai országok fejlődését, a természeti kincsek kiaknázását. A kazincbarcikai vállalatnak ezt a tevékenységét most Arab trófeával jutalmazták. A díjat a vállalat vezérigazgatója, dr. Tolnai taros vette át a közelmúltban Maánnsas.
