Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
- ÉSZAK-MAG YARÜRSZAG 4 1984. október 11., csütörtök FilmJevél Refsnietéalattk Dr. Bognár József akadémikus, az egyik előadó. ! Szokatlan filmrriel találkoz- i hat a mozilátogató mától a I miskolci Hevesy Iván Film- j klubban. Valójában nem is I film a fogalom szokványos értelmében, s mégcsak nem is dokumentumfilm, hanem a, közgazdasági tudományos ismeretterjesztés és a napjaink égető gazdasági kérdései körüli álláspontok nyilvános ütköztetése. Erről a filmről — már csak maradjunk ennél a meghatározásnál, hiszen jobbat, megfelelőbbet úgysem találhatunk — szabva nyos kritikát nem lehet írni, nem • lehet számon kérni . a szereplők vezetését, a látványt, 'egyebeket, mert ezek nincsenek benne, az elhangzó közgazdasági jellegű megnyilatkozások elfogadása, vagy vitatása pedig nem esztétikai, nem művészeti feladat, hanem elsősorban a szakemberek dolga, illetve az érdeklődő nézőé. Kritika helyett maradni kell hát az olyan filmlevélnél, amely bemutatja, mi is ez a szokatlan alkotás, amely — ha a szélesebb nagyközönség soraiban nem is, de — a szakemberek és a gazdasági életünk . iránt intenzívebben érdeklődők körében bizonyára hullámokat verően visszhangzik majd. Nos, a Reformgondolatok című film, Vitézy László rendező munkája, tulajdonképpen hét kiemelkedő közgazdász szakember — Berend T. Iván, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, dr. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Nyers Rezső tudományos tanácsadó, Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, ; Sárközy Tamás, a Marx , Károly Közgazdaságtudo- : mányi Egyetem tanszék- vezető tanára, dr. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója — előadásainak minden dramatikus vonás mellőzésével történő közreadása, illetve az előadásoknak olyan formában történő összeszerkesztése, hogy azok egymásra rímeljenek, vagy egymással ütközzenek. K hét kiváló szakember ugyanis előadásban tekinti át a magyar gazdasági életet, annak mintegy másfél évti- ' zedes változásait, s mondja el véleményét az 1968 óta folyó gazdaságirányítási reform, illetve rendszer helyzetéről. Az előadások Budapesten, a TIT Kossuth-klu fajában hangzottak el. természetesen a filmben látott és hallott változatnál nagyobb terjedelemben, s Vitézy az ott felvett, egyetlen kamerával rögzített előadásokat vágta, montírozta, szerkesztette egységes filmmé. Szokták mondani, hogy egyetlen ember fe.je a képernyőn hosz- szú ideig bizony, unalmas lehet. Nos, hát attól függ, az a fej milyen gondolatokat sugall, miről beszél. Ráadásul a tévé-képernyőről most a fejek a mozivászonra nagyítódnak fel, s itt is az dönti el, unalmas-e hosszú ideig egyik, vagy másik tudós fejének a látványa, hogy mit közöl és az miként re- zonál a befogadóban, a nézőben. Tagadhatatlan, hogy filmes eszközökkel közelítve e mű megméretéséhez, minden bizonnyal elkanyarodhatunk a tartalmi értékek megítélésétől. Ezért nem is próbálkozom ezzel. Legfeljebb ide- jegyzem, hogy a film szakértője Gubcsi Lajos, operatőre Pap Ferenc volt. Az viszont fontos közlés, hogy a Reformgondolatokról ma délután — a fél ötkor kezdődő vetítést -követően — Közgazdászok fóruma címmel ankétet tartanak a Hevesy Iván Filmklubban Bogár László közgazdász vezetésével. A hét további bemutatói r A Reformgondolatok — mint jeleztem — szűkebb körben kerül bemutatásra, így a premiermozikban további filmek láthatók. Az Ó, kedves Harry című nyugatnémet bűnügyi komédia korábban előbemutatón már szerepelt Miskolcon, újra méltatni szükségtelen. A Karate lengyel módra című, Wojciech Wojcik rendezte lengyel filmről is csak előzetes tájékoztatásként mondom el, hogy mai társadalmi dráma, falura került városi fiatalemberek és a helyi huligánok, meg mások összeütközéseiről, tragikus kifejlettel. Bizonyára sokakat vonz majd a moziba a Szentiván- éji szexkomédia, a népszerű amerikai író-színész-rendezö, Woody Allen filmje, amely csábos címe ellenére alatta marad a várakozásnak, alkotója művei átlagának is. A századforduló idején játszódó kamarajáték — mindösz- sze hat szereplővel — egy távoli tanyán töltött nyári nap és éj forgatagos története, amelyben egy házaspár, egy jegyespár és egy hirtelen összekerült pár kereszt be-kasul vágyakozásainak, hirtelen gyulladt szerelmeinek, illetve azok tervez- getéseinek tanúi lehetünk. Mindvégig a szexről van szó, a házaspár rövidzárlatairól, mások „tettrekészségéröl”, a tanyai ház szobáiban és kies parkjában. Woody Allen — természetesen — most is abszolút főszereplő még ilyen kis együttesben is, ám korántsem olyan szellemes sem ő, sem a történet, mint nála megszokott — de az ilyenfajta művek kedvelőinek nem rossz időtöltés. Verseny a címe a Dan Pita írta és rendezte román filmnek, amely egy vállalati kollektíva erdei tájékozódási versenyének keretében — hihetetlenül fárasztó unalommal — arról kíván általánosító képet adni, hogy a bajba jutott társaságot egy ismeretlen, véletlenül közéjük csöppent fiatalember segíti át mindenen, de amikor már nincs rá szükség, megfeledkeznek róla. Sovány mondandó. Az NDK magyarországi nagykövete Ózdon Városnézés és látogatás a Centrum Áruházban Mészáros János fel*. Szervezés és ember az ipari termelésben (Folytatás az 1. oldalról) érdekeltség oldaláról vizsgálta referátumában azt a témakört. hogy a modern technika milyen követelményeket támaszt az emberrel és a szervezéssel szemben. Dr. Fruttus István Levente, a Sti'uktűra Vállalat osztály- vezetője a Szolnoki Papírgyár konkrét példáján keresztül mutatta be azokat a feladatokat, amelyek megoldása a szervezők és az ergonómusok gyakorlati együttműködését. kívánja meg. Ugyancsak konkrét példák alapján ismerhették meg az ülés résztvevői a Csepel Művek pszichológiai laboratóriumának vezetőjétől, dr. Dúl in Jenőtől, hogy a munkakörülmények humanizálása milyen fontos szerepet tölt be az ipari termelésben. • Leegyszerűsítve a tanácskozáson elhangzottakat, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ipari termelés színvonalának javítása nem képzelhető el csak a fejlettebb technika bevezetésivel. A hatékonyságnak szervezési és emberi feltételei vannak. Személyi feltételei oly módon is, hogy nem kielégítő ma e kutatásokhoz a szakemberállomány. A két munkabizottság ajánlásként fogalmazta meg — és továbbításával megbízta dr. Rókusfalvy Pált, az ergonómiai albizottság elnökét, valamint dr. Susánszky Jánost, a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság al- elnökét —, hogy megfontolandó lenne olyan interdis- ci pl máris munkaközösség életre hívása, amely a határterületi problémákkal foglalkozna. A tudományos tanácskozás résztvevői délután a Nehézipari Műszaki Egyetemre látogattak, ahol tájékozódtak az ipargazdaságiam tanszék tevékenységéről, majd megtekintették az egyetemi könyvtárat és a számítóközpontot. Felhívás Tegnap délután Miskolcon, a Középszer u. 40. számú ház előtt egy hároméves kislányt megharapott egy kutya. Kérjük, hogy tulajdonosa jelentkezzék a városi KÖJÁL- náL Gazdag program várta a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagy- követségének delegációját tegnap Ozdun. A városi párt- bizottság előtt Basti Janos, a városi pártbizottság első titkára, dr. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára és Varga Dezső, az Özd városi Tanács elnöke üdvözölte a vendégeket, Karl-Heinz Lugenheimel, az NDK magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Horst Tensienowskit, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának póttagját, Herbert Bahrt, a nagykövetség tanácsosát, Wolfgang Forsterl, a nagy- követség harmadik titkárát, Werner Warnecket, az NDK budapesti kuilúrcentrumának igazgatóját. A pártbizottság tanácstermében a pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket Ózd város és vonzáskörzete életéről. Válaszbeszédében a nagykövet elmondotta, hogy most jár először Özdon. megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy hazánkban az NDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából is a szimpátia sok megnyilvánulásával találkozott. A delegáció ezt követően a Kohászati Gyártörténeti Múzeumba látogatott, ahol német nyelvű színes filmet tekintettek meg a városról és a gyárról. Ezután városnézésen vettek részt a vendégek, és meglátogatták a Centrum lakberendezési áruházat is. „Az NDK 35 évének bemutatása képekben” című kiállítást Werner Warnecke nyitotta meg a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás központi gondolata az. hogy a látogatók megismerkedjenek a szocializmust építő Németország életével, sikereivel. A Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében került sor a barátsági nagygyűlésre, ahol az elnökségben a vendégeken kívül ott volt Günter Werisch is, az ózdi gyár testvérüzeme, a Riesai Acél- és Csőkombinát szakszervezeti bizottságának elnöke is. A magyar, az NDK nemzeti zászlaja, valamint a vörös zászlóval díszített színpadon kétnyelvű felirat köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. A magyar és a német himnusz elhangzása után Filep Gyuláné. az Özd városi Hazafias Népfront titkára köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Kun Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának. A nagygyűlés szónoka beszédében kiemelte, hogy a béke alapvetően fontos az emberiség számára. Ellenségeink egy minden eddigit felülmúló fegyverkezési versenyt akarnak ránk erőszakolni, gazdaságilag akarják térdre kényszeríteni a szocializmus erőit. Magabiztosan mondhatjuk, hogy sem gazdaságilag, sem katonailag nem tudnak legyőzni bennünket; eszméink ereje, internacionalista politikai szilárdságunk gátat vet ennek. A szocialista külpolitikának jól ismert jellemzője a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lenini koncepciója. A Szovjetunió és szövetségesei napjainkban is sokat tesznek azért, hogy a világ ne a feszültség növekedésének terheit viselje, hanem az enyhülés eredményeit élvezze. A szocialista országok sokoldalú kapcsolatrendszerében a Magyar Népköztársaság számára különleges szerepet játszanak a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatok. Népünk nagy tisztelettel és megbecsüléssel tekint azokra az értékekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, pártjuk, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével a fejlett szocialista, társadalom építésében elértek. Jó kapcsolatok vannak Neubrandenburg megye és Borsod megye között, amelyek egyre gazdagodnak. Végezetül a szónok tolmácsolta megyénk vezetőinek és dolgozóinak forró üdvözletét, legjobb kívánságait az NDK felvirágoztatáséért folytatott munkájukhoz és harcukhoz. Válaszbeszédében a nagykövet biztosította a nagygyűlés hallgatóságát, hogy az NDK visszavonhatatlanul a szocialista közösséghez tartozik, fejlett iparral, korszerű mezőgazdasággal és megbízható védelmi rendszerrel rendelkezik. A barátsági nagygyűlés az Internacioná- léval ért véget O. J. „Történelem”-duplához... Dupla feketéhez, ahhoz mell ékeknek nekem — nem is tudom, mióta — „történelmet”, azaz egy picike cukros tasaikot. Megnyitom, mint a borítékot szokás, tartalmát belezöttyintem feketémbe, s miközben elmélázva kavarom-keverem, nézegetem a kis tasakot, mintha éppen nekem címzett levél volna. Néhánya valóban nekem szól. Egyik oldalán ez áll: „Zemplén”, a másikon épület (Monok, Kossuth szülőháza), a következőn tokaj-hegyaljai szólók, majd a sárospataki és a szerencsi vár. De a többi grafika már sérti az önérzetem. Kétségtelen, hogy az egykori „Eperjes—tokaji hegylánc” újabbkori neve „Zempléni-hegysor”. A kisded borítékra — mondhatják az illetékesek a valóban Zemplénben, Szerencsen levő gyárban — nem fér rá csak ennyi: „Zemplén”. De Abaűj bizonnyal ráférne, ha minden kétséget kizáróan e területhez tartozó várat ábrázolna a túloldal. Es Abaújhoz tartozik Boldogkő vára, Regéc. de ha belelapozunk a vármegye régibb történelmébe, kiderül: Füzér abaúii vár volt, — ki gondolná?! — a „széphalmi remete” mauzóleuma is abaúji földön avattatott 1859-ben. Mert Széphalom (régebbi nevén Bányácska, vagy Kisbánya) községet csak a múlt század 80-as éveiben csatolták Zemplén vármegyéhez (a füzéri váromladék. s szinte nz egész Zemplén-hegyköz Abaúj tartozéka volt 1950- igD. Amikor nagy nyelvújítónk, jeles költónk-frónk, Kazinczy Ferenc levelet kapott, annak mindegyikén ez a címzés állott: „Bányácska, Abaúj vármegye”. Mert Zemplén határa éppen itt, majdhogynem a kertek alatt húzódott. Lelkes „jozefiánusként” igen kedvelte Abaúj vármegye egykori székhelyét, Kassát, szívesen időzött bugánál, Göncruszkán, mely szintén abaúji település. A nagy irodalomszervező lakóhelyét minden valamire való tollforgató betéve tudta. Németh László találó megfogalmazása szerint: „Széphalom a magyar irodalom telefonközpontja volt”. Igen, egy apró abaúji település — Bányácska. A zempléniek hagyományápoló-mentő buzgalma számomra igen rokonszenves. Messziről jön az élet és a végtelen jövőbe tart, magával sodorva múltunk tanulságait. nemzettudatunk történelmi hagyományait. A zempléni lokálpatrióták ebből az időtlen sodrásból mentik és őrzik szülőföldjük értékálló relikviáit. E hónapbari megülik Kazinczy születésének 225. évfordulóját. Jólesne egy született abaújinak (például szerény személyemnek), ha. engedelmeskedve a történelmi hitelnek, szóba hoznák: e jeles férfiú élete nagyobb hányadát Abaújban töltötte. És az is igen-igen jólesne, ha a zempléniek legalább a ma is Abaújhoz, Encs városkörnyékéhez tartozó két várat meghagvnák nekünk, a Boldogkő vára és Regéc rajzolatával ellátott tasak másik oldalára Abaúj kerülne. Megérné — kétbetűnyi nyomdaiestéket megtakarítanának vele, s így a duplámhoz mellékelt „történelem” igaz is volna. Gnlyá« Mihály Benedek Miklós A városi pártbizottság előtt üdvözfik a vendégek«!
