Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

- ÉSZAK-MAG YARÜRSZAG 4 1984. október 11., csütörtök FilmJevél Refsnietéalattk Dr. Bognár József akadémikus, az egyik előadó. ! Szokatlan filmrriel találkoz- i hat a mozilátogató mától a I miskolci Hevesy Iván Film- j klubban. Valójában nem is I film a fogalom szokványos értelmében, s mégcsak nem is dokumentumfilm, hanem a, közgazdasági tudományos ismeretterjesztés és a napja­ink égető gazdasági kérdései körüli álláspontok nyilvános ütköztetése. Erről a filmről — már csak maradjunk en­nél a meghatározásnál, hi­szen jobbat, megfelelőbbet úgysem találhatunk — szab­va nyos kritikát nem lehet írni, nem • lehet számon kérni . a szereplők vezeté­sét, a látványt, 'egyebeket, mert ezek nincsenek ben­ne, az elhangzó közgaz­dasági jellegű megnyilatko­zások elfogadása, vagy vita­tása pedig nem esztétikai, nem művészeti feladat, ha­nem elsősorban a szakembe­rek dolga, illetve az érdek­lődő nézőé. Kritika helyett maradni kell hát az olyan filmlevélnél, amely bemutat­ja, mi is ez a szokatlan al­kotás, amely — ha a széle­sebb nagyközönség soraiban nem is, de — a szakembe­rek és a gazdasági életünk . iránt intenzívebben érdeklő­dők körében bizonyára hul­lámokat verően visszhang­zik majd. Nos, a Reformgondolatok című film, Vitézy László ren­dező munkája, tulajdonkép­pen hét kiemelkedő közgaz­dász szakember — Berend T. Iván, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, dr. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóinté­zet igazgatója, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank el­ső elnökhelyettese, Nyers Rezső tudományos tanácsadó, Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, ; Sárközy Tamás, a Marx , Károly Közgazdaságtudo- : mányi Egyetem tanszék- vezető tanára, dr. Vámos Ti­bor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézeté­nek igazgatója — előadásai­nak minden dramatikus vo­nás mellőzésével történő köz­readása, illetve az előadá­soknak olyan formában tör­ténő összeszerkesztése, hogy azok egymásra rímeljenek, vagy egymással ütközzenek. K hét kiváló szakember ugyanis előadásban tekinti át a magyar gazdasági életet, annak mintegy másfél évti- ' zedes változásait, s mondja el véleményét az 1968 óta fo­lyó gazdaságirányítási re­form, illetve rendszer hely­zetéről. Az előadások Buda­pesten, a TIT Kossuth-klu fa­jában hangzottak el. termé­szetesen a filmben látott és hallott változatnál nagyobb terjedelemben, s Vitézy az ott felvett, egyetlen kamerá­val rögzített előadásokat vág­ta, montírozta, szerkesztette egységes filmmé. Szokták mondani, hogy egyetlen em­ber fe.je a képernyőn hosz- szú ideig bizony, unalmas le­het. Nos, hát attól függ, az a fej milyen gondolatokat sugall, miről beszél. Ráadá­sul a tévé-képernyőről most a fejek a mozivászonra na­gyítódnak fel, s itt is az dön­ti el, unalmas-e hosszú ide­ig egyik, vagy másik tudós fejének a látványa, hogy mit közöl és az miként re- zonál a befogadóban, a né­zőben. Tagadhatatlan, hogy filmes eszközökkel közelítve e mű megméretéséhez, minden bi­zonnyal elkanyarodhatunk a tartalmi értékek megítélésé­től. Ezért nem is próbálko­zom ezzel. Legfeljebb ide- jegyzem, hogy a film szakér­tője Gubcsi Lajos, operatő­re Pap Ferenc volt. Az vi­szont fontos közlés, hogy a Reformgondolatokról ma dél­után — a fél ötkor kezdődő vetítést -követően — Közgaz­dászok fóruma címmel anké­tet tartanak a Hevesy Iván Filmklubban Bogár László közgazdász vezetésével. A hét további bemutatói r A Reformgondolatok — mint jeleztem — szűkebb körben kerül bemutatásra, így a premiermozikban to­vábbi filmek láthatók. Az Ó, kedves Harry című nyugat­német bűnügyi komédia korábban előbemutatón már szerepelt Miskol­con, újra méltatni szükség­telen. A Karate lengyel mód­ra című, Wojciech Wojcik rendezte lengyel filmről is csak előzetes tájékoztatásként mondom el, hogy mai társa­dalmi dráma, falura került városi fiatalemberek és a he­lyi huligánok, meg mások összeütközéseiről, tragikus kifejlettel. Bizonyára sokakat vonz majd a moziba a Szentiván- éji szexkomédia, a népszerű amerikai író-színész-rendezö, Woody Allen filmje, amely csábos címe ellenére alatta marad a várakozásnak, alko­tója művei átlagának is. A századforduló idején játszó­dó kamarajáték — mindösz- sze hat szereplővel — egy távoli tanyán töltött nyári nap és éj forgatagos törté­nete, amelyben egy házas­pár, egy jegyespár és egy hirtelen összekerült pár ke­reszt be-kasul vágyakozásai­nak, hirtelen gyulladt szerel­meinek, illetve azok tervez- getéseinek tanúi lehetünk. Mindvégig a szexről van szó, a házaspár rövidzárlatairól, mások „tettrekészségéröl”, a tanyai ház szobáiban és kies parkjában. Woody Allen — természetesen — most is ab­szolút főszereplő még ilyen kis együttesben is, ám ko­rántsem olyan szellemes sem ő, sem a történet, mint ná­la megszokott — de az ilyen­fajta művek kedvelőinek nem rossz időtöltés. Verseny a címe a Dan Pi­ta írta és rendezte román filmnek, amely egy vállalati kollektíva erdei tájékozódá­si versenyének keretében — hihetetlenül fárasztó una­lommal — arról kíván álta­lánosító képet adni, hogy a bajba jutott társaságot egy ismeretlen, véletlenül közé­jük csöppent fiatalember se­gíti át mindenen, de amikor már nincs rá szükség, meg­feledkeznek róla. Sovány mondandó. Az NDK magyarországi nagykövete Ózdon Városnézés és látogatás a Centrum Áruházban Mészáros János fel*. Szervezés és ember az ipari termelésben (Folytatás az 1. oldalról) érdekeltség oldaláról vizsgál­ta referátumában azt a té­makört. hogy a modern tech­nika milyen követelményeket támaszt az emberrel és a szervezéssel szemben. Dr. Fruttus István Levente, a Sti'uktűra Vállalat osztály- vezetője a Szolnoki Papír­gyár konkrét példáján ke­resztül mutatta be azokat a feladatokat, amelyek megol­dása a szervezők és az er­gonómusok gyakorlati együttműködését. kívánja meg. Ugyancsak konkrét példák alapján ismerhették meg az ülés résztvevői a Csepel Művek pszichológiai laboratóriumának vezetőjé­től, dr. Dúl in Jenőtől, hogy a munkakörülmények huma­nizálása milyen fontos sze­repet tölt be az ipari terme­lésben. • Leegyszerűsítve a tanács­kozáson elhangzottakat, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ipari termelés színvonalának javítása nem képzelhető el csak a fejlettebb technika bevezetésivel. A hatékony­ságnak szervezési és emberi feltételei vannak. Személyi feltételei oly módon is, hogy nem kielégítő ma e kutatá­sokhoz a szakemberállo­mány. A két munkabizottság ajánlásként fogalmazta meg — és továbbításával megbíz­ta dr. Rókusfalvy Pált, az ergonómiai albizottság elnö­két, valamint dr. Susánszky Jánost, a Vezetés- és Szer­vezéstudományi Bizottság al- elnökét —, hogy megfonto­landó lenne olyan interdis- ci pl máris munkaközösség életre hívása, amely a ha­tárterületi problémákkal fog­lalkozna. A tudományos tanácsko­zás résztvevői délután a Ne­hézipari Műszaki Egyetemre látogattak, ahol tájékozódtak az ipargazdaságiam tanszék tevékenységéről, majd meg­tekintették az egyetemi könyvtárat és a számítóköz­pontot. Felhívás Tegnap délután Miskolcon, a Középszer u. 40. számú ház előtt egy hároméves kislányt megharapott egy kutya. Kér­jük, hogy tulajdonosa je­lentkezzék a városi KÖJÁL- náL Gazdag program várta a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy- követségének delegációját tegnap Ozdun. A városi párt- bizottság előtt Basti Janos, a városi pártbizottság első titkára, dr. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese. Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára és Varga Dezső, az Özd városi Tanács elnöke üdvözölte a vendégeket, Karl-Heinz Lugenheimel, az NDK magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, Horst Tensienowskit, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának póttagját, Herbert Bahrt, a nagykövetség tanácsosát, Wolfgang Forsterl, a nagy- követség harmadik titkárát, Werner Warnecket, az NDK budapesti kuilúrcentrumának igazgatóját. A pártbizottság tanácstermében a pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a vendégeket Ózd város és vonzáskörzete életéről. Vá­laszbeszédében a nagykövet elmondotta, hogy most jár először Özdon. megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy hazánk­ban az NDK megalakulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból is a szimpátia sok meg­nyilvánulásával találkozott. A delegáció ezt követően a Kohászati Gyártörténeti Mú­zeumba látogatott, ahol né­met nyelvű színes filmet te­kintettek meg a városról és a gyárról. Ezután városnézé­sen vettek részt a vendégek, és meglátogatták a Centrum lakberendezési áruházat is. „Az NDK 35 évének bemu­tatása képekben” című kiál­lítást Werner Warnecke nyi­totta meg a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás központi gondo­lata az. hogy a látogatók megismerkedjenek a szocia­lizmust építő Németország életével, sikereivel. A Liszt Ferenc Művelő­dési Ház színháztermében került sor a barátsági nagy­gyűlésre, ahol az elnökség­ben a vendégeken kívül ott volt Günter Werisch is, az ózdi gyár testvérüzeme, a Riesai Acél- és Csőkombinát szakszervezeti bizottságának elnöke is. A magyar, az NDK nemzeti zászlaja, valamint a vörös zászlóval díszített színpadon kétnyelvű felirat köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. A magyar és a német himnusz elhangzása után Filep Gyuláné. az Özd városi Hazafias Népfront titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd átadta a szót dr. Kun Lászlónak, a me­gyei pártbizottság titkárának. A nagygyűlés szónoka be­szédében kiemelte, hogy a béke alapvetően fontos az emberiség számára. Ellensé­geink egy minden eddigit felülmúló fegyverkezési ver­senyt akarnak ránk erősza­kolni, gazdaságilag akarják térdre kényszeríteni a szo­cializmus erőit. Magabizto­san mondhatjuk, hogy sem gazdaságilag, sem katonailag nem tudnak legyőzni ben­nünket; eszméink ereje, in­ternacionalista politikai szi­lárdságunk gátat vet ennek. A szocialista külpolitikának jól ismert jellemzője a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek békés egymás mellett élésének lenini koncepciója. A Szovjetunió és szövetsé­gesei napjainkban is sokat tesznek azért, hogy a világ ne a feszültség növekedésé­nek terheit viselje, hanem az enyhülés eredményeit élvez­ze. A szocialista országok sokoldalú kapcsolatrendsze­rében a Magyar Népköztár­saság számára különleges szerepet játszanak a Német Demokratikus Köztársaság­hoz fűződő kétoldalú kapcso­latok. Népünk nagy tisztelet­tel és megbecsüléssel tekint azokra az értékekre, amelye­ket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, pártjuk, a Német Szocialista Egység­párt vezetésével a fejlett szocialista, társadalom építé­sében elértek. Jó kapcsola­tok vannak Neubrandenburg megye és Borsod megye kö­zött, amelyek egyre gazda­godnak. Végezetül a szónok tolmácsolta megyénk veze­tőinek és dolgozóinak forró üdvözletét, legjobb kívánsá­gait az NDK felvirágoztatá­séért folytatott munkájukhoz és harcukhoz. Válaszbeszédében a nagy­követ biztosította a nagy­gyűlés hallgatóságát, hogy az NDK visszavonhatatlanul a szocialista közösséghez tar­tozik, fejlett iparral, korsze­rű mezőgazdasággal és meg­bízható védelmi rendszerrel rendelkezik. A barátsági nagygyűlés az Internacioná- léval ért véget O. J. „Történelem”-duplához... Dupla feketéhez, ahhoz mell ékeknek nekem — nem is tudom, mióta — „történelmet”, azaz egy picike cuk­ros tasaikot. Megnyitom, mint a borítékot szokás, tar­talmát belezöttyintem feketémbe, s miközben elméláz­va kavarom-keverem, nézegetem a kis tasakot, mint­ha éppen nekem címzett levél volna. Néhánya valóban nekem szól. Egyik oldalán ez áll: „Zemplén”, a másikon épület (Monok, Kossuth szülő­háza), a következőn tokaj-hegyaljai szólók, majd a sárospataki és a szerencsi vár. De a többi grafika már sérti az önérzetem. Kétségtelen, hogy az egykori „Eperjes—tokaji hegy­lánc” újabbkori neve „Zempléni-hegysor”. A kisded borítékra — mondhatják az illetékesek a valóban Zemplénben, Szerencsen levő gyárban — nem fér rá csak ennyi: „Zemplén”. De Abaűj bizonnyal ráférne, ha minden kétséget kizáróan e területhez tartozó vá­rat ábrázolna a túloldal. Es Abaújhoz tartozik Bol­dogkő vára, Regéc. de ha belelapozunk a vármegye régibb történelmébe, kiderül: Füzér abaúii vár volt, — ki gondolná?! — a „széphalmi remete” mauzóleu­ma is abaúji földön avattatott 1859-ben. Mert Szép­halom (régebbi nevén Bányácska, vagy Kisbánya) községet csak a múlt század 80-as éveiben csatolták Zemplén vármegyéhez (a füzéri váromladék. s szinte nz egész Zemplén-hegyköz Abaúj tartozéka volt 1950- igD. Amikor nagy nyelvújítónk, jeles költónk-frónk, Ka­zinczy Ferenc levelet kapott, annak mindegyikén ez a címzés állott: „Bányácska, Abaúj vármegye”. Mert Zemplén határa éppen itt, majdhogynem a kertek alatt húzódott. Lelkes „jozefiánusként” igen kedvelte Abaúj vár­megye egykori székhelyét, Kassát, szívesen időzött bu­gánál, Göncruszkán, mely szintén abaúji település. A nagy irodalomszervező lakóhelyét minden valamire való tollforgató betéve tudta. Németh László találó megfogalmazása szerint: „Széphalom a magyar iroda­lom telefonközpontja volt”. Igen, egy apró abaúji település — Bányácska. A zempléniek hagyományápoló-mentő buzgalma számomra igen rokonszenves. Messziről jön az élet és a végtelen jövőbe tart, magával sodorva múltunk ta­nulságait. nemzettudatunk történelmi hagyományait. A zempléni lokálpatrióták ebből az időtlen sodrásból mentik és őrzik szülőföldjük értékálló relikviáit. E hónapbari megülik Kazinczy születésének 225. év­fordulóját. Jólesne egy született abaújinak (például szerény személyemnek), ha. engedelmeskedve a törté­nelmi hitelnek, szóba hoznák: e jeles férfiú élete na­gyobb hányadát Abaújban töltötte. És az is igen-igen jólesne, ha a zempléniek legalább a ma is Abaújhoz, Encs városkörnyékéhez tartozó két várat meghagvnák nekünk, a Boldogkő vára és Regéc rajzolatával ellátott tasak másik oldalára Abaúj ke­rülne. Megérné — kétbetűnyi nyomdaiestéket megta­karítanának vele, s így a duplámhoz mellékelt „tör­ténelem” igaz is volna. Gnlyá« Mihály Benedek Miklós A városi pártbizottság előtt üdvözfik a vendégek«!

Next

/
Thumbnails
Contents