Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
1984. ©JetobeI 9., kedd eSZAKí-MAGüTARORSZAG 3 Nekifeszülve a szélnek A szerdai műszak ötödik, hatodik órája... Felesége mondja: most ks napokig készül, ha valami leiadata van. légyen az előadás. «vagy r.észvétel egy értekezleten. Nem nyugodhat, amíg megbízatásának elegei nem tett. Bennem, aki több évig dolgozhattam vele. hason in kép rögződött róla: még a napirenden levő feladat megoldását minősítette, még rakta a maga kérdőjeleit.— valóban így igaz-e ez a megállapítás, ez a most a legfontosabb teendő . , . —. de már szervezte, szorgalmazta a következő lépési. Olyan vezető volt, aki minden megbízatásának — a kisebbnek, nagyobbnak egy- aránl — a legnagyobb alapossággal és pontossággal igyekezett megfelelni. Kevés embert ismertem, aki ilyen, a szó legnemesebb értelmében vett megszállottsággal tudta maga körül sugározni a felelősségérzetet, mint ő. A két infarktusa után — sajnos, ezt nem tudta elkerülni éppen a nyugdíjba vonulása előtti evekben — többször mondta baráti körben: szeles időben már nehéz kigyalogolnia az állomásra. Pedig az élet. a történelem nem kényeztette el: átvitt értelemben is sokszor kellelt nekifeszülnie szélnek, viharnak. Madarász György generációjának életútját végiggondolni borzongató is, felemelő is. Beleszületett az első világháborúba. 1914. október 7-én lalta meg a napvilágot, Sajólénártfalván. Az édesapja baloldali szemléletét a háború csak erősítette. így természetes volt azonosulása a Tanácsköztársasággal. Ezt viszont a magyar ellenforradalmi rezsim nem vette jó néven. Hányattatások után újra a szülőföldön, immár Csehszlovákiában telepszi k meg a család. Az ifjú Madarász megismerhette a kisebbségi sorsot is. A meghatározó, az egész életre szóló élményt, az’ élei lehetőségéi és keretét mindvégig az. iskola adta. A két szülő is pedagógusként működött. Az édesapa korabeli munkálkodását és tekintélyét jelzi, hogy alelnöke volt a Sz.lo- vénszkói Magyar Tanítói Egyesületnek. Nemcsak ennek a háttérnek köszönhető, hogy a családban mind a négy gyermek pedagógiai képesítést szerzett. A szegényebb sorsú, magyar fiatal eiött két lehetőség állt: teológiai vagy pedagógiai pálya. Az. előbbit kizárta a családfő által meghatározott baloldali szellemiség. Az. ifjú Madarász Ki- rályhelmecen és környékén kezdte meg a tanítói munkát.. Bíjdrogszerdahelyen ismerkedett meg leendő feleségével. Erzsikével. Csakhogy ismét közbeszólt a háború. Tényleges katonai szolgálatát még a csehszlovák hadseregben kezdte meg, de 1945-ben magyar honvédként került hadifogságba. Közben ugyanis— mint mondja — átment feje fölött a határ . .. 1947-ben Tiszai úcra jött háza a hadifogságból, menyasszonyához. aki a háború során visszakerült szülőfalujába tanítani. Madarász György ilt folytatta iskolai munkáját és i11 alapított családot. Predesztinálva volt a tanügyigazgatásra. Az otthoni indíttatáson túl. kél ország közoktatási elképzeléseit, és gyakorlatát ismerte. S az addigi összehasonlításokon túl természetesen foglalkoztatta az is. hogy miként alakul az iskolaügy a háborút követően. A fogságban-sokat gondolkodott erről. A felszabadulás után azok között van, akiknek a társadalmi változás felpörgette életpályáját. Egy évig tanít Tisza- lúeon. amikor felkérik iskolaigazgatónak Személyes adottságain kívül hozzájárulták ehhez az adott körülmények is. A megoszlott tantestületben ö volt az az új ember. akinek a tárgyilagosságát elfogadták az elfogult csoportok is Az. igazgatói székben alig jutott túl az államosítás adta feladatokon, újra lovábbszólitották a megyei tanácsra tanulmányi felügyelőnek, majd ug>anott továbblépett iskolai csoport- vezetőnek. Innen került ál a megyei pártbizottságra, előbb osz.tá 1 y vezet ö- hel y ettes n e k, majd nyugdíjba vonulásáig ő volt a pártbizottság propaganda- es művelődési osztályának vezetője. Bárhol dolgozott — gondolom, hogy a pályatársai megerősítenek ebben — figyelmének nagy részéi az iskola kötötte le. Mindig is foglalkoztattak a tanügyet érintő kérdések — mondja erről, visszaidézve a tanügyigazgatásban töltött éveket. — Komoly muníciót kaptunk a központi szervektől is. Nagyon szoros és rendszeres volt a velük való k a peso I a t.un k. N em egy sz.e r kértek fel előadásra a Központi Pedagógiai Továbbképző Intézetbe is — Ha az ember megszívlelte a kapott muníciót, ha rendszeresen 1 ájékozodott. tudott adni is, ha kint járt az iskolákban. Akkoriban például még több segítségre szorultak az igazgatók. Sok volt a kilengés, volt, aki ba- sáskodotl és volt, akire ránőtt a tantestület. Akik ismerték, keménv- kezú. határozott vezetőnek tudták. Kemény kezű, de emberséges volt mindig. Amikor például a fegyelmi vizsgálatokban működött közre, nemcsak a hibákat igyekezett korrigálni, védelt is a rágalmakkal szemben. Kérdem tőle: hogyan sikerült úgy dolgozni, hogy köztiszteletben álló ember volt 1956 előtt is, majd az. ellenforradalmat követően is. Ahogy ö mondja: sikerült, elkerülnie a „túllépéseket". Azaz határozott volt. de ember minden körülmények között. Vezetési stílusát mindigaz jellemezte, hogy első volt a munkatársak között. Tapasz- taltságban. akaraterőben. Ö aztán valóban szolgálatként fogta fel a vezetést. Utóbb visszagondolva erre. az. az érzésem, hogy nemigen foglalkozott sokat vezetési stílussal. magatartással: közkatonaként dolgozott mindig. Munkatársaitól csupán az különböztette meg. hogy többet dolgozott, többet bírt e.s akart, mini az állag. Gon- uolkodásat, látását a sz.o .legszorosabb ért elmeben az élet formálta. Ennek jellemze.se- re legyen szabad egy vitat lelelevemlenem. Kegen lor- .enl, igaz. alig 15—21) éve, nem sokkal azután, nogy osztályvezető lett a megyei pártbizottságon. Mi. munica- larsai. egy elemzést Készítettünk, na jól emlékszem a munkásság — ma így mondanánk — eszmei-poii- Likai arculatáról. A vitában valamelyikünk elövezette a maga skatulyáit. Tudniillik, hogy vannak az. öntudatos, városban lakó tör/sö kősók, es a bejárók, akiknek a körében „minden" probléma fellelhető. Az öreg — most talán már nem bántó, de akkor is így mondtuk — teljesen belet üzesedett a cáfolatba. merthogy árnyaltabbá kép a városon lakók körében is, a bejárók között is Bennem legalábbis akkor tudatosodott Gyurka bácsi bejáró volta. ..tudata”. Igaz. is, 1951-tól 1974-ig — szabadságot, ritka kivetett, leszámítva — mindennap megtette az útját Ti szalut: es Miskolc között. Vezetőitől kapott ajánlást: költözzön be Miskolcra. Vállalta Tiszaiú- cot. Eleinte talán az. öregek — apósa, anyósa élt ott —. később a megszokott környezel, az örökölt ház, a kert miatt. A kert... Szerencséje van ezzel a szenvedélyével. Ny ug díjasként ez a kedvenc időtöltése. Olyan örömmel mutatja szőlőjét — bár az idén nem kedvez az időjárás —, hogy látogatójára is átragad természetszeretete. Micsoda felszabadult öröm az unokáknak. amikor kijöhetnek Miskolcról!... Még inkább a nagyszülőknek, amikor "kijön a két fiú az unokákkal. Természetesen a két fiú is pedagógus. János testnevelő tanár a műszaki egyetemen, Gyurka ugyanott oktatja a tudományos szocializmust. Most Pesten van előkészítőn, Moszkvába készül. Madarász elvtárs sikeres életút illán élvezi a nyugdíjas éveket. Az eredményes állomásokat több kitüntetés jelzi: 1952-ban kapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozóit« elismerési. 1974-ben — nyugalomba vonulásakor — « Munka Érdemrend arany fokozatát. A két időpont között is számos elismerésben volt része. Ezekhez, a kitüntetésekhez párosul a pályatársak szeretete, az a köztisztelet. amelyben része volt a munkás évek során, de része van ma is. nyugdíjasként. Kívánjuk, hogy éljen még sok szép évet, szerelőit felesége, gyermekei, unokái, tisztelői körében. Nagy Zoltán Mndorósz Györqy elvtársat, a megyei pártbizottság nyugalmazott osztályvezetőjét 70. születésnapja alkalmából tegnap köszöntötték voH munkatársai. A megyei pártbizottság ajándékát és üdvözletét dr. kon László, a pórtbkzoWság titkára adta át. Figyelmeztetö tényezők A gyár egyik kapu-fánál egyszerű vitrint helyeztek el a téglafalon. „Életei mentett" felirat van fölötte, a tárolóban pedig tizennégy védősisak, élénk színnel megjelölve rajtuk a sérülés, bizonyára valamilyen súlyos tárgyak nyoma. Ha gazdáik nem viselték volna... Rossz végig is gondolni a kövei- kezményeket. A gyárban már régen kötelező a védősisak viseleté, még a vendégeknek is. A közelmúltban megtartott mu n ka v ede 1 m i k on f erenc i á n — többek között — erről is szó volt. Horog)> Lajos műszaki igazgató például kiemelte. hogy a testrészek közül a szem sérül meg a leggyakrabban; az összes sérülések több mint 56 százaléka a szemet éri. A védősisaknak. a többi védőfelszerelésnek. a szemüvegeknek előirt viselete csökkenthetné ezt a magas számot. A szem után a kéz a legsérüleke- nvebb testrész, az összes baleset 30 százalékát teszi ki. Ezek » példák is arra utalnak, hogy a szubjektív tényezőknek, az előírások betartásának és betartatásának fontos szerepe van, különösen a megelőzés szempontjából. A vállalat első nyoiclvona- pi munkásvédelmi tevékenységéről a konferencia résztvevői írásos anyagot kaptak, aminek jótékony hatását a vitában lehetett lemérni. Szóbeli kiegészítésében a műszaki igazgató kiemelte, hogy a mull évben kiemelkedő eredményt értek el: országosan az iparági munka- versenyben t> harmadik, a megyei verseny ben pedig az első helyen vegeztek. M>g 1950- ben 1621 baleset — 1951- ben 16 halálos baleset volt a vállalatnál —, a máit évben ez a szám 279-re csökkent, halálos baleset egysem fordult elő. Mint a műszaki igazgató fogalmazott, ez a nehézipari vállalat a műszeripar átlagára csökkentette a balesetek számat. A nehéz gazdasági helyzet, a létszámhiány, az elavult géppark miatt azonban egyre szaporodnak a baleseti veszélyforrások. Az elemző munka alapján megállapítható, hogy a férfiak négyszer .sérülékenyebbek, mint a nők. Az életkor szerinti vizsgálatból az derül ki, hogy a 18 év alat fiák háromszor gyakrabban sérülnek meg, mint az 50— 60 év közötti korosztály. A munkanapok közül szerdán következik be a legtöbb baleset — leszámítva a fizetés körüli napokat! —. a legkritikusabb időpont pedig a műszak ötödik-hatodik órája. Vitrin a gyárkapun belül Figyelmeztető lenyúzó, hogy a baleseti okok 85 százaléka szubjektív tényezőkből — figyel metlenseg, felelőtlenség, fáradtság — adódik. Kismértékben nőtt az idén a balesetek száma, es ez idáig három halálos, két csonkulásos, súlyos kimenetelő baleset fordult elő; a halálos balesetek közül egy közüli baleset voi;. A múlt évhez képest 1.3 százalékkal nőtt a balesetek következtében kiesett munkanapok száma. A kedvezőtlen tendenciákhoz hozzájárulnak a munkaidő utáni túlórák, illetve a vállalati gazdasági munkaközösségekben végzett munka közbeni balesetek. A konferencián hangsúlyozták, hogy elmúltak azok az. idők, amikor legfeljebb havi 30 óra túlmunkát engedélyeztek a felsőbb szervek. Ma mar szinte korlátlanok a lehetőségek ilyen szempontból, amely nem egyértelműen jó dolog. A túlmunka, a gazdasági munkaközösségben való munkaidő utáni munka. a sokszor megfeszített munkavégzés nem csak a munkaidőben végzett tevékenységre hat kedvezőtlenül, hanem az önként vállalt társadalmi elfoglaltságra, a szocialista munka versen,ymozgalomra. de meg a családi életre is. Mészáros János fel«, A munka vedelem szempontjából a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a balesetek- okainak elemzésére, kivizsgálására, eppen az érdemi intézkedések érdekében Szükséges, hogy valamennyi munkaterület, vezetője vizsgálja felül az ezze- kapcsolatos kérdéseket, éf hozza meg az intézkedésé.. Mindenütt erősíteni kell a munka- es a technológiai,fegyelmet. a munkaszervezési intézkedések tartalmazzanak munkavédelmi intézkedéseket is, javítani kell min denütt az üzemi rendet. tisztaságot. A jövőben sokkal hatékonyabbá kei! tenni a balesetvédelmi okiatá.. is. A konferencián részt veit Yiskg leosztó, a vasasza szervezet munkavédelmi or tálcának vezetője és Pcrjis. Zsolt, az Országos Műnk védelmi Felügyelőség megyei vezetője is. aki a gyár munkavédelmi tevékenységét felszólalásában — jónak ítélte meg. A vendégek jelenlétében adták át Korány In- rónék. Bcilazs Zoltánnak t- Gérecz Sándornak a vállalat által alapított munkavédelmi emlekpiakettet es húszon ketten kapták meg a vállalati Kiváló Dolgozó jelvényt. O. ,1. Még kevés leányvállalat alakult az iparban ftxrtns az 1. oidwl-nH») hogy az i-par szervezeti struktúrájában egyértelműen pozitív sezrepet töltenek be a leányvállalatok. Ily módon például lényegesen egyszerűbbe vált sok nagyvállalat leány vállalat tá szerveződőt i vidéki gyárának, gyáregységének irányítása. Megnövekedett önállóságukkal elve kezdeményezőbbek, megalapozottabban döntenek, mint jogelődeik. Különösen a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat. a Medicor Müvek, a Dátszerészeti Eszközök Gyára. az Információtechnikai Vállalat és egyebek közölt a Ernőm posztó Vállalat ismerte M k4öbe*t * keanr-Kralia-'ra-Valapítás előnyeit, s é+t is ezzel. A Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat igen szoros kapcsolatöt tart lenn például az Erősáramú Gyár! mány- ,és Rendszerfejlesztő LeányVallalattal, a leányvállalat azonban már önállóan kutatja lói vevőit, szerződé sokét köt. rugalmasan alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. A korábbinál gyorsabb a műszaki fejlesztés, ezáltal jelentősen csökkent- hetiék a vállalási határidőiket. s kis sorozatok előállítását is vállalják. Az Ipari Minisztérium véleménye szerint ma még a kívánatosnál kevesebb leányvállalat működik. Ennek legfőbb oka elsősorban a ‘kockázatvállalás hiánya, vagyis a vállalatok sokkal ink á-b-b felnek attól, hogy alaphiányossá vá'Ttratw j leányvállalataik. amit a anyavállalatnak kell rendez nie. minthogy a többi--:- anyagi forrás megszerzésnek lehetőségét mérlegel jói A vállalatok jó része to vábbra sem szívesen vállal Ai.iz.ik kis sorozatú termelés re. mégha az ilyen árueik kék értékesebbek is A minisztérium a jövőbe: több leányvállalat alapításé ra ösztönzi majd a felügyelőt e alá tartozó gyárak.-: üzemeket figyelembe vevi hogy ez mindenekelőtt vn! laiati hatáskör Megvizsgálják azt is hogy hol kedvezőek még a műszaki, gaza sági. hatékonyság) és irz nyitási szempontok lenne--, lalat-alapításra. ennek orec menyeként kezdeményezi azt.
