Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

1984, október 7., »asdrnap ÉSZAK-MAß* AROR5ZA6 3 Szakcsoportok termékbemutatója fl háztáji kistermelésért Kazincbarcikán Brioádcsekk Az őszi szövetkezeti he ek keletében október 8. és 14. között a háztáji kistermelés jelentőségéi bemutató ás a kitermelést segítő rendezve- n''ek házigazdája lesz a Ka­zincbarcika es Vidéke Afesz. A' fogyasztási szövetkezet éle­tében az utóbbi években megnőtt. a szerepük a mező­gazdasági szak cs o p o i ■ tok n a k. Több. mint 500 taggal 15 ilyen szakcsoport. 7 nyúi’te- nvésztö. 8 méhész. 2—2 ke.M- hasznosítási es mezögazdasá­Ezer rnvátka Na-gy a készülődés a szü­netre végig egesz Tokaj-Hegy- aiján. Mossák, kénezik a hordókat, kádakat, szürete- lóedényeket. A kádárok ki­cserélik a meghibásodott don­gákat, meghúzzák, er ősi tik a meglazult abroncsokat. De bőven van munka lent a ,.l öld alatt'' is, hogy friss, tiszta levegőjű, száraz pin­cékben fogadhassak a hegy levét. ilyen előkészületi írumkák folynak mostanában a her­cegkúti Remény Tsz pincé­jében is. ahol a tüzes, zama­tos Óborokkal teli. piros pan­tos hordok mellett helyet csinálnak az idei termésnek. A néhány hete megválasz­tott új elnök. Expók Miklós és Stumpf Miklós vezetőségi tag"-kalauzol végig a sokágú pincelabirintusban. Azt hin- né.az ember — látva a fa­lakon a bársonyos tapintású nemes penészt —. hogy leg­alább s’házesztendős már. ha nem több, a herceg k-útiak büszkesége. — Pedig alig tizenöt éve építettük — kezdi a pince- történetet Stumpf Miklós. Azért ő, mert a munkában nv^g« át ugyancsak kivette részét a csákányozásból. — Valóságos bányászat vo*t, köbanyás»»* — folytatja. — Bevettük magunkat a Gom­bos-hegy gyomrába, és nem nyugodtunk, amíg a riolit- ttffával vívott küzdelmün­ket győzelemre nem vittük. Csaknem kétszáz hektáron fe­lépítettünk szőlőt, amely a pince építésekor lassan-lassan termőre fordult, szükség volt a naav tárolótérre. Ősztől tavaszig, a mezei munkák kezdetéig dolgoz­tak a pince építésén. Állami támogatást. kaptak hozzá, így a tsz-tagoknak egész fé­len volt kereseti lehetőségük. IFolytatás az 1. oldalról) ' A Habselyem Kötöttáru- gyár a beruházás költségeit saját erőforrásból fedezi. Mindössze a festőgépek oe- szerzésehez kért hitelt, mert a legkorszerűbb berendezé­sekei szeretné megvásárolni. A nyugati importból szár­mazó gépek 9(1 millió forint­ba kerülnek. a hitel mértéké­ről és feltételeiről még foly­nak a tárgyalások, A beruházás építészeti költ­ségei elérik a 70 millió fo­rintot. Ezt az összeget mar előteremtette a vállalat. Ko­molyabb gondot jelentett vi­szem az ene,rgiH'.'llátás kiépí­téséhez szükséges anyagi lei- tételek biztosítása, mert a ta­karékos földgázra épülő komplett rendszerért 25 mil­lió forintot kell fizetni. Ugyancsak vállalati erőfor­rásból kel 1 finanszírozni a szenny víztisztító megépt lé­séi. ami legalább 20 millió forintba kerül majd. gi géphasznosítási, valamint egy sertéstenyésztő szak.sö­pört működik az ai'ész irá­nyításával. Az idei termék­értékesítési szerződések alap­ján a szövetkezet húszezer házin,vulat. harmincezer kilo mezei és löbb. mint ezer hí­zósertést vásárol fel 7 mil­lió forintot meghaladó éi lékben a szakcsoportok tag­jaitól. Nem jelentkezik ugy-m az áfész felvásárlási statisz­tikáiban, de nagy a jelen­De nem könnyen jutottak am a pénzhez, meg kellett érte verejtékezniük. A terv­rajznak megfelelően előbb a főfolyosót építették meg. az­tán egyszerre több irányból fogtak hozza a mellékágak­hoz. Cikkantak a csákányok, szórták a szikrát a kemény kőzetben, de a követ, hul­ladékot is az emberek nya­kába. arcába. A csákányo­záson kívül mindenkinek ma­gának kellett maga nyögött lefektetni a síneket, es csil­lébe rakni a köveket. Tíz centi méternyi vágatból egy csillére való kő omlott le. Aki tehát naponta egy mé­tert budott halad*« — ennyi volt általában a napi telje- síi mény —. annak tíz csille követ is ki kellett tolni a hegy gyomrából. A boltozatos p+n-ceágakat bejárva, különös vegeteket, el léket ült rovátkákat figyel­hetünk meg a falakon. Stumpf Miklós elérti kíván­csiságunkat, és megmagya- ítáz.za: — Körülbelüli minden mé­ter Mán látható egy-egy ro­vátka. Afféle jelzések ezek, ilyen módón bizonylton ük a naponta végzett munkaegysé­geket, ami a csákányozáson kívül tíz. csille kő beraká­sai es kiszállítását ír jelen­tette. Mive! pedig a é«g és a mellékágak kereken egy kilométert tesznek ki. egv- saen’i a számítás: az ezer rovátka igazolja, hogy tíz­ezer csille kövei kellet* tél­színre hoznunk. Tagadhatni tanul emtoerpró- báló vállalkozás volt a her- cegkútiaké. Rs míg a fsz-ve- •zetők a munka keménységet cs a esákánvosoknak. azt az örömét sorolják, amikor az ellenkező irányból kezdett vágatok szinte hajszálponto­san találkoztak, gondolatban A vállalat dolgozói ma­gukra vállalták a terheket, igyekeznek hatékonyabban dolgozni. Az elmúlt három évben — a beruházás miatt — nem kaplak ugyan nye­reséget, de a kazincbarcikai gyárban tavaly fi százalékos béremelést hajtottak végre, s volt olyan részleg, mint pél­dául a mechanikai osztály, ahol a béremelés elérte a 8 százalékot. — Dolgozóink is lálják és megértik a vállalat eröfeszi- ' léseit — mondta erről Szabó József, a kazincbarcikai gyár mechanikai osztályának ve­zetőié —. tudják, hogy a mostani erőfeszítésekért a gyár később kárpótolja -k«M. A beruházás befejezését kö­vetően jobbak, nagyobbak lesznek a lehetőségeink, hi­szen évente 600 tonnával nö­velhetjük kelmefestési és -ki­készítési kapacitásunkat. Az új csarnokban jobbak le.-z­tősége az Aranyalma és a .ht- bileum kerthasznosítási szak­csoportok árutermelésének. E két szakcsoport tevékenvsé- gevel több száz család évi zöldség- és gyümö 1 esszüksée- leiének jelentős ítészét ter­meli meg. ami tehermentesí­ti a központi árualapokat. A háztáji kistermelést be­mutató, annak kiszélesedé­sét segítő rendezvénysorozat október 8-án, hétfőn délután 17 órakor, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban megnyíló szak­csoporti kiállítással és ter­mékbemutatóval veszi kezde­tét. A, városban és a környe­ző községekben működő szak ­csoportoknak ez a bemuta­tója október 9-től 14-ig na­ponta reggel 8-lói délután 17 óráig várja az érdeklődő­ket. A kiállítás ideje alatt az áfész különböző szakmai napokat, érdekes előadáso­kat, ankétokat is rendez. messze kalandozom a múlt­ba. messze egeszen az 1754- es esziendobe. Ekkor- telepi­telte ugyanis ide az elődöket ..a hűtlenség bűnében” talált Rákóczi Ferenc birtokainak új ura. Trautsohn herceg. A Fekete-erdő vidékéről érkez­tek szekereken, esőben, sár­ban. hóviharban Szörnyű próbára tette őket maga a hosszai út is. de étinél is ke­gyetlenebb söre várt rájuk új lakóhelyükön. Irdatlan ér­ető fogadta itt őket. Inuk.sza- k adtáig döntötték a fákat, ásták a gyökereket, hogy ke­véske szántóföldet csikarhas­sanak ki maguknak a termé­szettől, s szegényes viskót húzhassanak a fejük fölé. Harminc családot telemtett ide Trautsohn herceg, s har­mincuknak egyetlenegy ke­mencéjük vöd. Kicsi közsé­gük. Trautsohnsdorf is ittuk nevet, viselte századunk ele­jéig. KétszaxAiammmk- esztendeje ennek. S azóta szorgalom es tisztességgel végzett mun­ka jellemzi a hercegkút lakat. Finnek eredrnenye meglát­szik a termelőszövetkezet, az egyes családok, és az egesz .község gyarapodásán. Csak végig kell sétálni a -tiszta, virágos hercegkútó «teákon, meg keli nézni a takaros portákat, csinos házakat, gé­pesített; komfortos lakásokat, a termelőszövetkezet földjeit, állatait, kordonos szőlőit, vagy akár csak a nemrég épített áj irodaházát. Es természetesen ezt a Gombos-hegy gyomrába vájt kilóméternyi pincéjét, falain a méterenként látható ro­vátkákkal. A fékét ülő ezer rovátkával, a község áj ele­iének előremutató, „ércnél maradandóbb” emlék jelei­vel ... nek a munkakörülmények, javulnak a szociális ellátás teltételei is. Szabó József, aki egyéb­ként a beruházási munkát is koordinálja. elmondta niég. hogy az építkezés le­lassult. s jelenleg 3—4 Hóna­pos ..csúszásban" van a ge­neral kivitelező, a 31-es szá­mú Állami Építőipari Vál­lalat. A szakember vélemé­nyé szerint a jövő év ele,ián a szabászaii részlegben 11.ár meg kell kezdődnie a próba­üzemnek. Ezzel párhuzamo­san telepítik át a régi el­avult tanműhelyből a felsze­relést, s igyekeznek megte­remteni annak a feltételeit, hogy 1985 szeptemberében 180 diák megkezdje a tanu­lást és a gyakorlati foglalko­zásokat. A következő év utolsó negyedében megkez­dődik a festőrészleg próba­üzeme is a kazincbarcikai gyárban. Fónagy István Minden csütörtökön kinyit a Lenin Kohászati Művek vállalati főpénztára, és a sor­ban álló munkásoknak kifize­tik a benyújtott brigádcsek­ken feltüntetett összeget. Kétszáztól hatszáz forintig terjednek ezek a pénzek, és aki megérdemli, aki kiér­demli, jöhet a következő bé­lén Is. 27 szocialista brigád­nál vezettek be június 1-en ezt az ösztönzési rendszert. Az eltelt hónapok tapaszta­latait már több fórumon ösz- szegezték. értékelték. A ki­alakult. kép pozitív, alapja­it vege* Imw bau ve ve hasznosnak, i iveit kara serkentőnek jeilemez- ték a brigádcsekket a bri­gádvezetők. es nagyon ha­mar presztízse lett av. új ösz­tönzési formának, aminek egyik erős bizonyítéka, hogy más brigádok is szeretnek megkapni ezl a lehetőséget. Az induláskor a vállalat­vezetés a hosszú évek óta kiemelkedő teljesítményt ho­zó brigádoknak adta meg a csekkfüzetet. Olyanoknak teiiái. akik fegyelemből, m un kaked v bői. m unka bírás - bői már számtalanszor bizo­nyítottak. olyanoknak. ahol a közösségek összetartják magukat, ahol egy szóra in­dulnak a társadalmi munká­ba. ahol — ha kell —. meg­fegyelmezik a munkatársat: olyanoknak, ahol a nehézsé­gek láttán nem masok hibái­ra mutogatnak, hanem ön­maguk sza k ni a szeret étén ek. rá t er mel 1 ségén ek b i z.o nv í t á ­sara keresik a megoldási. Régen es számos fórumon hallott kritika, hogy a bri­gád mozga lom el la posodott. formálissá vált. és ezen egy egészségesebb ösztönzőrend­szer segítene. A kritikák jo­gosak. A különböző megol­dások keresése közben hatá­rozlak el. hogy a .teljesítmény­prémium és célprémium 3H Már az egykori encsi já­rásban is hagyomány volt, hogy az év egy napján ösz- sxejöttek a járás agrárszak­emberei. s szakmai tapaszta­latok kicserélésén túl együtt «szórakozva erősítették barát­ságukat. E hagyomány idén is folytatódott. Idei találko­zójukra tegnap, Tincsen, a városi sportcsarnokban meg­száza lékál a brigád vezető ké­zébe adjak, ó diszponál eme összeg fölött, és kinek-kinek a végzett munka mennyisé- genek es minősegének függ­vényében. helenle egyszer ki- tiöit egy-egy csekklapol. A legfontosabbat tehát: *z ösztönzés leghatásosabb esz­közét kapták tehát kezükbe a brigád vezetők. Meglepő tá­lán. de ezzel a szabadsággal óvatosan eltek eddig, am fon­tosságát es inspiráló hatását senki sem vitatta. Ugyanakkor — mint szin­te minden újdonságnál — ez esetben is felhangzottak a ké­telkedő. bizonytalan hangok, sót akadtak az egesz rend­szer hasznosságát kétségbe vonó tamaskodók *s, de elő­fordult az is. hogy a tömő- vezető sajátságos — főleg presztízsét féltő — szemlele­te miatt indult be nehezen az új rendszer. A közelmúltban találkozott a 37 brigád veze­tő a vezérigazgatóval, a-hol számos véleményt, tapaszta­laid összegeztek, es elmond­tak azokat a javaslataikat is. melyek a brigád mox,ga- jom további frissítését szol­gálják — Sokkaii jobb őrleteket kaptunk a bri gadveze löktől, mini amilyeneket mi dolgoz­tunk ki — mondta erről a tanácskozásról Drótos Lász­ló vezérigazgató. — Figye­lembe fogunk venni minden hasznos tanácsot, mert na­gyon fontosnak tartják, hogy akik becsületesen dolgoznak, erezzek, hogy súlyuk, mrh- vuk, tekintélyük ven. hogy érdemes elen járni a mun­kában. mert akkor nem ma­rad e< az etismerés serei. De marói is beszélnek ezekben a brigádokban? — Fölpörögtünk — foglal­ta össze egyetlen szóban a bngadcsekk hatását Novak Hűdre, a nemesacél-henger­mű középsőid ki készít őjében dolgoxo Oprendek Sandor szocialista brigád vezetője. — Nem panasz.kod!latom, az­előtt is volt tekintélyünk, de most ez megszi Iá idült . Ver­seny van . verseny van brigádon belül, es verse­nyeznek vélünk a többi bri­gádok is. Sokkal egyenlete­sebbe vált a munka, es nem lehet lazítani. Nem arról van szó, hogy ezáltal többet ke­reshet a brigád, hiszen a meglevő kereteket nem bőví­tették. de jelentős ösztönző halasa van, hogy mi dönt­hetjük ei. kinek jár a pénz. Nincs vita. mert mindenki latja a másikat, mindenki le tudja merni az egvéni telje­sítményeket. es önmagát is kontrollálhatja mindenki. Van munkatársam, akinek meg nem adtam esekkla- pot . . . nem durcaskodott. nem sértődött meg. nem sz.iv­rendezett agrárnap keretében kerüli sor. A szakemberek a növényvedelem es agrokémia feladatairól hallgattak meg előadást, illetve ezzel kap­csolatban mondták el véle­ményükéi. A szakmai prog­ramot neves művészek szó­rakoztató műsora, majd ag­rárból követte. ta fel magát serek 1. <w, akadt brigadtagom. akinek egy hó­napban kétszer is utaltam ki pénzt, mert megérdemelte. Mit: tettek szóvá azon a bizonyos értekezleten? Kér­ték a vállalatvezetést, hogy aki egyszer leszámolt a vál­lalattól. es elment teesz-al kalmazottnak. ne jöhessen vissza, ne küldhesse vissza a teesz a gyárba, sokkal maga­sabb bérért. Rendkívül irritá­ló. ha az egykori — nem éppen szorgalmáról ismert — műn katars most ugyanott doigo zik, mint korábban, de men a teesznek az alkalmazott ja. jóval vastagabb a borí­tékja. arról már nem is be­szélve. amit a vállalat fizet a le esznek . . . Másik, soka kritizált lénia a \ áIlaiati gaz­dasági munkaközösség. Igaz ugyan, hogy csak azok ma­radhatnak meg a vgmk-ban. akik a műszakon hozzák a UK! százalékot, de egy sím,-; brigádtag túlórája mess; 1 néni ér annyit, mint ugyar. az. a munka vgmk-ban V« - gezve... Visszatérve a brigádcsekV hez. megismertünk egy újabb véleményt is. Üreges Hm a vasöntöde bri gád vezető j* következőket mondta el; — Látványos, lemérne haszna nincs. A mi Origin teljesítményünk azelőtt is é. landóan a 100 szazatok fó lőtt volt. Ám nagyon fon­tos. hogy erezhetik az em­berek: erd eines szorgalmai, naa lenni. Lényegesen .im ban lehet az emberekre hí-, ni így, jobban összetart < brigád. Túloznánk, ha ,a hinnénk, hogy ennyi elegen­dő a vereenymozgaiom mer ujhodasahoz, de tagadhatat­lanul fontos eleme. Ugyan­akkor nem tartanánk helyes­nek. ha általánosán elterjed­ne. és egy újabb sablon szü­letne ezzel Legyen érdé­brigádcsekkes brigádban dol­gozni ! Mivel a rendszer na lünk bevált, a 27 briga . folytatja december végéi ezt a kísérletet. Sokan art hitték, hogy most már min den lehetőség a brigádveze tő kezébe összpontosult- te hat kisebb len a művezető' súlya Ez nincs így. Példa' a mi főművezetőnknek van lehetősége a jutalmazás ra. amit meg is kaptunk kiemelkedő teljesítményért. A brigádcsekkesek ügyei* — többek között — a witi- ka versen ycsoportnál követi- figyelemmel. Rodagk btin mi ni aki átlátja a telje- „csapatót’’, á következő meg jegyzéseket tei-te. Novók Endre — A csekkhez kaptak a brigádok egy füzetet is. ».mi­be beírtak a termelést aka­dályozó gondjaikat. Eleinte gyakran csak annyit jegvez- lek melle a címzett illetéke­sek. hogy tv... vagyis tudo­másul vették. Ez kevés... vagyis semmi. Jogosan tel­lek szóvá a brigádvezetők, hogy ne csak tudomásul ve­gyék az. észrevételeiket, ha­nem intézkedjenek is Amit viszont mi is megerősíthe­tünk: sokkal egyenletesebb lett a brigádok termelés:. érezhetően javult a munka­fegyelem. Megtudtuk még. ’hogy :i jövőben újabb brigádoknak lesz. lehetőségük belépni a csekkesek csoportjába. A fel­tételekből nem engednek, ami egyben azt/ is jelenti, hogy ez a stálus nem örök érvényű, a megszerzett, meg­kapott lehetőséget el is le­het veszíteni. Szelídre« Lőrinc egy pince falán Mei; vi József Beruházás saját erőből Agrárnap Encsen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents