Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

É$ZAlL*MAúíMCmZAG 4

5t«t&4 október 6., szombat

Szűk negyven percre a Matyóföld nagy hírű községe, Tárd életének egy sajátos es sajnálatos vonulata került képernyőre szerdán este — kel kupameccs közé ekeive, akkor is a második műsorban, tehát eleve korlátozottabb publicitással. Az Útjaink című sorozatban, Egy asszony meg a faluja címmel jelentkezett a riport műsor, amely gyakorlatilag és a bevezetőben bevallottan is, egy korábbi, Mezőkövesdről szóló hasonló riportonüsor „függeléke”, amely — noha Tárd Mezőkövesd vonzáskörzetébe tartozik — .jellegénél, tartalmi gazdagságánál lógva, nem férhetett be az említett adásba, igy került most külön a képernyőre.

Nagy hírű községnek említettem Tardot, s valahogy így emlegette nem kevés bölcselkedéssel dúsított bevezetőjében Kispisla István riporter is. Nagy hírű, hiszen közel fél évszázaddal korábban Szabó Zoltán könyve, A tarái helyzet nagy visszhangot váltott ki, sokféle következménnyel is járt. (Szerzője éppen a közelmúlt hetekben hunyt el — távol hazájától.) Az a Tárd, amelyről ez a szociografikus írás szólt, már a múlté, de a három matyó település egyike — megváltozott életében Is — megkülönböztetett figyelmet leap himzoművészete, népviselete, újabban tájiláza és nem utolsósorban mai életének eredményessége révén.

Útjaink a sorozat címe. Ez — a bevezető szerint — azt ie jelenti, hogy az utakon eljutunk valahová, ezek az utak néha göcsörtosek is, göröngyösek is, s nem ritkán mi magunk tesszük olyanná. Ilyen göröngyössé lett az az út is, amit Gál Kálmánná, a népművészet mestere járt és jár. Ö a műsor alcímében — Egy asszony meg a faluja — jelzett főszereplő, akinek problémájában a falu gondját kívánták tükröztelni. Hozzá tehetjük az adás után: nemcsak Tárd eleiére vonhatunk lé következtetéseket a látottakból.

Egy nagy „miért?” vonul végig a műsoron és a riporter által a végén pontosan meg is fogalmazódik: miért alakulhatott ki ez a helyzet Tardon, miért kell valójában egy célért dolgozó embereknek olyan ellenségeskedésben élni, amelynek végülis a közösség látja kárát? A választ — sajnos — nemcsak a riporter nem tudta megadni, de aligha tudna bárki is pontos receptet adni napjainkban Tárd életének ismertetett kórjára. i

Miről is van szó?

A riport bemutatja Gál Kálmánnét, íelídézteti múltját, a sökat emlegetett summáséletet, majd hímzóművészetéről, közétett tevéken,ységéröl. esik szó. Ez az energikus asszony ugyanis nemcsak a népművészet, mestere, a. hímző szövetkezet csoportvezetőbe, hanem a falu közművelődési, életének aktiv munkalója. Vigyázott a népművészet hagyományaira, a népdalra, a tárgyi emlékek otthontartésára, szót emelt a népművészeti tárgyak elkótyavetyélése, az azokkal való teuf ár kodás ellen, kezdeményezője volt a két éve megnyitott tarái tájház létesítésének — megnyitása óta ő annak az őre-gondnoka. is —, s ő voít a lelke a hajdan jó hírű helyi pávakörnek, amely sok dicsőséget tudhatott magáénak, s amely már gyakorlatilag a múlté. E pávaköri elsorvadás látszik az ellenségeskedés alapjának, okának. Ugyanis Gáláié szerint az általános iskolai igazgató magatartása az alapvető oka a pávakor megszűnésének, mert, kizárta. Síel; az iskoláiból, amely otthont és próbalehetőséget adott számukra. Az iskolaigazgató szerint a kör már fellazulóban vott, éppen azért próbálták azt gyermekekkel feltölteni, s azok fegyelmezetlensége miatt kellett az iskolában való próbákat bizonyos formában korlátozni. Ugyanakkor meg- alaldtották és százezer forint, költséggel csinosan felruházták a gyermek-pávakört — láttuk Is a gyerekeket a felvétel kedvéért talpig lardi népviseletbe bújtatva kézimunkáz-, ni —, de arra nem kaptunk választ:, miért nem lehet közösen működni a Gálné saervezte-vezette körnek és az iskolainak. Nem tudtuk meg, miért szűnt, meg a felnőtt pávakor korábbi anyagi háttere, biztonsága. A helyi tanácselnök és népfront titkár is csak arról beszélhetett, hogy ez igy nem jó.

De különösen nehéz azt. megérteni, rmkérat telhet eó egy fél évtized egy kis faluban olyan szembenállásban, amelynek eredményeként Gálné — aki maga sem tagadja, hogy kicsit erőszakosan célratörő, s nem enged a negyvennyolcból — sorozatosan panaszt, feljelentést tesz az iskolaigazgató ellen minden elképzelhető fórumon, az igazgató meg nem tudja már, mi az alapvető oka a feljelentésáradatnak, s nem tudja már senki pontosan körülírni, mi is az éllen- ségeskedes oka. Csak annyi biztos, hogy feszültség van a faluban Gálné és az iskolaigazgató között, a régi pávakör meg nincs. Viszont van gyermek-pávakör. És látszólag nem nagyon van Gálnéban közeledési hajlam, az igazgató meg — mint mondja — nem is tudja, mi van körülötte. És biztos az, hogy ennek — noha egy pávakör nem a legdöntőbb a falu életében — az egész közösség csak kárát láthatja.

Az alapvető „miért?”-re a riport sem adhatott választ. A Pintér József szerkesztette, Kispisla István vezette, Wiedermann Károly rendezte riportfiim olyan diagnózist adott Tárd ügyéről, amelynek megismerése után csak az mondható, hogy ezeket a feszültségeket helyben kell feloldani és azon munkálkodni közökén, hogy Tardot inkább népművészetéről, népviseletéről, mai szorgos életéről ismerjék és ismertessék, mintsem hasonló megválaszolatlan „nőért?”-je vigye országos reflektorfénybe.

Benedek Miklós

Figyelnek a városkörnyékre

'A városkörnyékre is szeretné jobban kiterjeszteni hatását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kazincbarcikai városi szervezete. A hozzájuk „csatolt” községekben élő értelmiségieket is bevonják a városi ismeretterjesztő hálózatba. A Borsodi Vegyi Kombinátban működő helyi csoport mellett így már kialakítottak egyet-egyet Sajókazán és Zádorfalván is. Ügy tervezik, hogy a már említett két községben is szerveznek, a városban már bevált baráti kórokét, és szabadegyetemé

előadásokat. A baráti körök tagjainak elsősorban az iskolásokat szeretnék megnyerni. Kazincbarcikán rendkívül népszerű a „Kis matematikusok baráti köre” mozgalom, de elterjedőben van a számítástechnikai tanfolyam is. A nyelvtanfolyamok iskoláskorú résztvevőinek száma is emelkedett. A gyerekek általában szép eredményeket érnek el a különböző szaktárgyi versenyeken, s ezért is gondolják, hogy a városkörnyéken is szívesen veszik majd ezeket a lehetőségeketr

I

Ma este a képernyő®

Hollőnegyed

Ma este, 21.35-kor, az első műsorban folytatódik Bo Widerberg svéd filmrendező élet- müsorozatának bemutatása. Most az 1963- ban készült Hollőnegyed című filmje kerül képernyőre. A film 1936-ban játszódik, főhőse a fiatal Anders, aki munkanélküli apjával és a mindennapi gondok között őrlődő anyjával a Hollónegyednek nevezett külváros egyik bérkaszámyájában él, Anders egyre vallatja az őt körülvevő világot, és körben rr,.. A filmet a magyar mozik is bemutatták, és többször felújították. Képünkön; a film egyik kockája.

Fergeteges sikerű szezonkezdet

A BBC Singers Miskolcon

Még a „palánkjegyek” is elkeltek a Bartók-terem október 2-i koncertjére. Ritka alkalom, amikor a bérleti sorozat legelső koncertje az „ász”, s hogy előzetes várakozásaink beigazolódtak, azt az óriási siker igazolta.

— Több kortárs magyar szerző művét énekeljük eredeti nyelven. Erről tudomást szerzett Kurtág György, aki maga is komponált már nekünk, és most meghívta együttesünket Magyarországra — tájékoztat ' az énekkar menedzsere, Geoffrey Mitchell.

A kiváló karmester, John Poole által vezetett 30 tagú együttes műsora ízelítőt adott a XX. századi angol kórusirodalom remekeiből. A ma már klasszikusnak számiló Elgar ké- sőromantikárá. támaszkodó sajátos stílusú Oh Wild West Wind és Sweet Music című kompozícióin kívül Delius kifinomult hangulatfestésre törekvő On Craig Ddu című kórusműve, Holst a humor egyéni zenei megfogalmazását tükröző Evening Watch című darabja, vagy Bax csodálatos Mater Óra Filiuma átfogó szelete volt a századforduló brit zenei irányzatainak. Felhangzott még Musgrave, Sandstrom és a magyar származású Ligeti egy-egy darabja, amely bizonyította, hogy kortársi zeneszerzőink alkotásainak megszólaltatása is nagy felkészültségű művészeket igényel.

— Csak kortárs zenét énekelnek? — kérdezem ismét Geoffrey Mitchell!.

— Nagyon szívesen teszünk eleget ilyen feladatoknak, hiszen erre a

magyar turnéra kimondottan ky- runk muzsikáját kérték. De természetesen repertoárunk nagyon széles. A BBC énekkaraként sokféle feladatnak kell eleget tennünk.

— Úgy tudom, hogy az együttesnek több zeneszerző komponált már műveket. Volt arra példa, hogy egy Önöknek szánt kompozíciót visszautasítottak. mert .nem tetszett?

— Hogyne! Általában mi kérünk fel zeneszerzőket, de sokszor jelentkeznek olyan ajánlattal, amely nem nyeri meg az együttes tetszését Ilyenkor könyörtelenek vagyunk.

Nem csoda, hogy korunk legkiválóbb zeneszerzőinek fantáziáját mozgatta meg a körülbelül kél vonalas c-löl a nagy f-ig terjedő hanganyagú kórus. így például Penderecki és Boulez is írt már számúkra. Több világhírű operaénekes innen került ki, így Peter Pears is.

— Gyakran járnak külföldre?

— Luxusnak számít, ha megen-' gedhetünk magunknak egy-egy turnét, mert; nagyon sok elfoglaltságot nyújt, az angol rádió. Eddigi legnagyobb kiruccanásunk az 1981-es izraeli turné volt. A közeljövőben Hollandiába készülünk, és jövőre valószínűleg eljutunk az Egyesült Államokba is.

Hogy a magyar közönséget is meghódították, azt, mi sem jelzi jobban,' mint hogy az egyes műsorszámojs után jó néhány másodpercig a? ámu- lat csendje ült a nézőtéren, s csak ezután robbant ki az élményt köszönő taps.

(Bcélyt

N ein keil mifxíenüít kő balta

Hálózatépi fés tartalmi feladatokkal

Beszélgetős ár. Szabadfalvi József megyei múzeürnigazgetóvaJ

Meglehetősen egyenetlen múzeumi hálózatot örökölt 1963-ban a Borsod-Abaúj- Zemplen megyei Múzeumi Igazgatóság. Gyakorlatilag az abaúji részben egyetlen intézménye sem volt, Zemplénben is csak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó sárospataki vár működött. A hatvanas években létrejött múzeumok es gyűjtemények — itt említhetnénk a tokaji, a szerencsi, a mezőkövesdi múzeupnokat, illetve gyűjteményeket —• sem voltak még igazi múzeumok, hiszen hiányoztak a szakemberek.

— Egy fejletlen és kiépítetlen múzeumi hálózat szinte a szemünk előtt terebélyesedett ki és erősödött meg. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy az elmúlt évtized a megyében a múzeumfejlesztés extenzív időszaka volt?

— A számok nyelvén azt, hogy amíg 1973-ban 1 600 000 forintos költséggel gazdálkodott a megyei múzeumi igazgatóság, addig ebben az esztendőben 15 millió forint a költségvetésünk. Ugyanezen időszak alatt megötszöröződött a létszámunk. A múzeumügy egyébként nemcsak nálunk kapott megkülönböztetett figyelmet az országban, de alighanem igaz,

hogy a miénk volt a legerőteljesebb fejlődés. Az odafigyelés nem szívesseg kérdése volt. A társadalom egyszerűen felismerte — es ezt tükrözik a számadatok —, hogy a rosszul ellátott múzeumi hálózat nem tudja ellátni a társadalom által reá rótt feladató Ivat A megyében ez úgy is jelentkezett, hogy voltak muzeológiailag ellátatlan területek. A hálózat fejlesztése, a létesítmények kiépítése körülbelül még két évig tárt. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ez az erőteljes fejlesztés két év múlva fejeződik be, a pácini és a szerencsi múzeum elkészültével. Azután a beiső intenzív, a tartalmi munka erősítése lesz a feladat.

— Mennyire volt tudatos a hálózat, szervezése?

— A hálózatszervezés nera mindig matematika, bár a fejlesztésnél figyeltünk arra, hogy muzeológiailag ne maradjanak ellátatlan területek. Meggyőződésünk, hogy indokoltak voltak a fejlesztések, bár sok esetben a helyi igyekezet is hozzájárult ehhez. Sátoraljaújhelyen például már 1973-ban felvetődött egy múzeum alapításának gondolata. Forrón is erőteljes volt a helyi kezdeményezés. Pácinban is a helybeliek vetették fel, érdemes lenne múzeumi célokra használni a műemlék épületet. A helyi akarást egyébkent nagyon fontosnak tartjuk, lenyeges ugyanis, hogy akarjak es szeressek a helybeliek. Múzeum viszont természetesen csak ott jöhet létre, ahol a kiállítóhelyen túl is tud funkcionálni. Van szakembergárdája, legalább egy, de két muzeológus is dolgozik ott.

— A hálózat kiépülése csak alap. A múzeum tartalommal való megtöltésének mikéntje dönti majd el, hogy mit ér a valóságban.

. — Van, ahol ez szerencsesén, magától adódik. Szerencsen például a képes levelezőlap-gyűjtemény amely tudomásunk szerint a harmadik legnagyobb a világon —, természetesen adja, hogy állandó kiállítási anyagként ezt mutassuk be. És ehhez megfelelő katalógust is készítsünk. Sátoraljaújhelyen szintén a hely szelleméből adódhat az állandó kiállítás anyaga. Itt élt Kazinczy, itt lépett a politika színpadára Kossuth. Ha a felvilágosodástól a reformkorig mutatjuk be a történéseket az állandó kiállításon, akkor ez mintegy folytatása is annak az anyagnak, amit a Rákóczi-emlék- liely Sárospatakon ismerhet meg a közönség. Ezzel az elképzeléssel — ezt nyíltan meg kell mondanunk — nem mindig találunk megértésre. Ügy is felvetődik: ha már van múzeum, akkor a kobaltétól napjainkig mutassa be az ember fejlődését, hogy hasznosíthassák például az iskolai történelemoktatásban. Ezt az igényt véleményünk szerint lehet méltányolni. időszaki kiállításé'-' kon. Viszont nem lenne jó, ha uniformizálnánk múzeumainkat.

— A kiépüli múzeumhálózat feladata lenne e terület

szélesebb körű megmutatása, is?

— Pontosan. Ha valaki például figyelmesen megnézi mai anyagunkat és gyűjtőkörünket, észreveheti, hogy milyen kevés anyagunk van a zempléni és az abaúji területről. Nyilván ezt is feladatunk lesz felkutatni. A

, mi feladatunk az is, hogy

I kiházasitsuk majd az új múzeumainkat, megalapozzuk a gyűjteményeket Szervezési területen óriási feladatok várnak a megyei múzeumi igazgatóságra.

— Nyilvánvalóan az irányításnak is nagyon sok új feladattal kell -majd szembenéznie, hiszen egy óriásira duzzadt múzeumhálózat tartalmi munkáját kell gondoznia.

— Főfoglalkozásban 100— 110, összesen pedig körülbelül 200 múzeumi szakember munkáját kell irányítani, ha két év múlva befejeződik a: szervezeti gyarapodás. Ez egyébként önmagában is mutatja, hogy a múzeumlétesítés nem elhatározás kérdésé, nagyon „súlyos” létszám- Uövetkezménvei is vannak. 1985-ig 21 állást, kellene be- töltenünk. Anyagi vonzata nem csekély. Be kell látnunk, hogy a megyei tanács, többet most nem bír el. De távlatokban érdemes gondolkodni azon, hogy egy-egy alközpontot hozzunk letre. Ez oldaná a muzeológus magányosságát, központos! tolta n hathatósabban fejleszthetnénk a tudományos munkához elengedhetetlen könyvtárakat. Egyébként arra most is törekszünk, hogy a vidéken dolgozó muzeológusokat bevonjuk a tudományos munkákba.

— A múzeumok iránt érezhetően megnőtt napjainkban áz érdeklődés. Hiszen tavaly országosan 18 millió látogatót jegyeztek.

— Ebben nincsenek benne azok, akik a megszaporodott múzeumi rendezvények látogatói. A 18 millió mind kiállításlátogató. Kétségtelen, hogy a múzeumok egyfajta nyitott házakká váltak. Többet is vár el a társadalom, mint amihez adottak a feltételek. Alapvető feladatnak tekintjük itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a műtárgyak gyűjtését, megőrzését, tudományos feldolgozását. És természetesen hozzátartozik ehhez az is. hogy a múzeumi szakember alkotó módon közreadja saját anyagát. Ez hozzátartozik a múzeumok demokratizálódásához.

Csutorás Annamária

Iskolamozi

Hétfőnként és szerdánként

vetítések lesznek a miskolci 114-es Szakmunkásképző Intézetben és a hozzá tartozó kollégiumban. A kollégiumi filmvetítések elsősorban a fiatalok kikapcsolódását, szórakozását segítenék, az isko- laiak pedig a magyar irodalom, a történelem tanításához, illetve az osztályfőnöki

órák témáfhoz adnának művészi kiegészítést. A feltételeket már megteremtették az iskolamozi működéséhez. Nagy Lajos, az intézmény igazgatója elmondta: olyan művelődési lehetőségeket kívánnak teremteni, amit később a környező lakótelep is élvezhet.

>