Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

19§4, ektóbef 2D,f siortibat i

ESZAK-MAGYARORSZAG 7

E. Kovács Kálmán

a

Felveszünk olyan

kvalifikált hóhért,

Ki nemcsak akaszt,

kínzáshoz is jól ért.

HUMANIZMUS

Keresünk megvételre

rozsdamentes nyaktilót.

FIGYELEM

Zsoldosokat toborzunk,

bérgyilkosok előnyben.

VILÁGLAP TO.LLNOKOÍ SZERZŐDTET

Nem számít, hogy éppen hol áll.

Fontos a rugalmas morál.

ALKALMAZUNK \

Körítőket minden mennyiségben.

„SZABAD VILÁG” RADIOJA

Merész mesemondók

meggazdagodhatnak,

Meredek mondáért

prémiumot kapnak.

i

JÓL DÍJAZ

Fegyvergyáros ügynököket.

„Moralisták kíméljenek!”

MEGBECSÜLJÜK

Títkosrendor kegyben,

Ki provokál egyben.

Egy mikrodespotára

— Rendőrség! Ügyészség!

Kezemben a lista!

— Kutya vörös fülét:

megbíráltak, Pista.

líiiÉIÉd

„Szítad If-iaii

SÜRGŐS JELIGÉRE

Olyan sötét volt, mint a pokol. Egy-egy műszak után mocskosabb lettem az ördögnél.”

— De hát az élet kellett! — mondta magának gúnyosan.

Sokat vitatkoztak akkor a Frangepán utcai munkásszállón.' A társa pénz- párti volt. „A pénz. a pénz! — Ezt hajtogatta mindig. Munkával sok pénzt nem szerezhetsz. Meglátod, egyszer kilépek ebből az egészből. Ez csak átmeneti állapot. Üzletel- n- kell. apám. a többi le van szarva! — Én is mondtam a magamét, de arra .olyvást legyintett. Elérte amit akart. Nemrég kocsmát nyitott. Biztos sok pénze van: adni fog.” Egész úton reményteljesen sietett, de bizonytalanul, zavartan lépett be a vendéglőbe. A főnök bent "olt. Ott állt a pult mögött, és téliszalámit falatozott. ..Azanvád. de iól megy neked!” Félig-med- dig csodálkozva köszöntek, régen nem látták egymást.

— Mi járatban? Mizújság, művész úr? — kérdezte.

A művész urat cinikusan kihangsúlyozta: ez volt a kedvenc szavajárása. Először kávét rendelt — nem akart ajtóstól vetődni a házba —, s rögtön kifizette. Próbatételnek iól is jött, de a kocsmáros egyből bc- markolta a pénzt. Nem halogatta tovább az ügyet.

— Tudod, pénzre lenne szükségem. Megszorultam.

— Mennyi kellene?

— 2000 forint.

— Mennél valahová?

— Nem, nem.

— Hát akkor meg minek?

— Gyerekem született.

Olyan váratlanul bökte

ki, hogy maga is meglepődött.

— Na komám?! — vágta rá a kocsmáros lesújtom mintha a gyermekáldás lenne a világ legszörnyűbb tragédiája.

— Sajnos 'nem tudok adni. épp most buktam bele egv üzletbe.

Megnősültél? Mikor?

— Egy éve — telelte, de már egyáltalán nem figyelt.

♦

Ktrkacosodni igazán nem

szeretnék, de a pondróról mindenképp szólni kell, mert. a pondróról beszél a fél világ.

Gondolom, ha a kukacok értesülnének ezekről a disputákról,' megelégedéssel nyugtáznák a megállapításokat, miszerint népes családjuk az elmúlt évek megpróbáltatásai után végre nyugodtabb napoknak néz elébe. A kukacok •— fajra, nemre való tekintet nélkül —, végre igazi állal.számba vétetlek, s mindinkább terjedni látszik a nézet: elhamarkodottak voltak azok a korábbi állásfoglalások, miszerint kukacokra semmi szükség. Persze nem arról van szó, hogy ezentúl nálunk is felkerül egyes éttermek kínálatai közé a kukac, vagy pondró, ha így jobban telszik. Nem, a kukac másmilyen módon keli az embernek. Igaz, ez a kukacok szempontjából lényegtelen, őket az érdekli, ha foglalkoznak vele egyáltalán, hogy a korábban rájuk mondott Halálos ítéletet az ember bizonytalan idejű kegyelemre változtatta.

Az efféle döntésmódosí- tasok persze nem számítanak újdonságnak az élövi- / lág körében. A kukacok a távoli rokonaiktól. például a fókáktól, bálnáktól, és még ki tudná . elsorolni hány fajta, egykor pusztulásra ítéltetett faj képviselőitől már hallhattak valami hasonlót, s úgy látszik, ez történt meg most velük is. Végveszélybe kerülvén, számuk olyannyira leapadt, hogy az már az ember számára is kínossá vált, ezért aztán most nemhogy kegyelmet kaptak, de egyenesen támogatást élveznek a. családalapítás terén.

Az ügy hátterében — éppen úgy. mint szinte majdnem minden esetben —, ezúttal is természetesen a pénz rejtőzik. Gyümölcstermelők körében futótűzként terjed annak a nyugati felvásárlónak a híre. aki gyümölcsöt csak kukaccal együtt hajlandó vásárolni. Állítólag három forinttal többet ad annak az almának a kilójáért, amely között egy-egy ku- kacos gyümölcsöt lehet találni. Így van-e. megerősíteni csak a hallomások útján szerzett híradásokkal tudom, melyek szerint a tőlünk gazdagabb országokban kétszer annyi pénzt adnak a kukacos gyümölcsért, ami nem lehet véletlen, hiszen az emberek az egészségükért bármilyen áldozatra hajlandók. Még arra is, hogy a korábbi, gyűlölt kukacot megtűrjék a gyümölcsös kosárban, elfogadják asztalukon.

A kukacot ugyanis nem lehet becsapni. A kukac—, bár szófián —. mégis szavahihetőbb egynémely embereknél. akik évtizedekkel korábban igyekeztek meggyőzni az emberiséget a mindenféle műanyagok szerfölött ártalmatlan voltáról. A műanyagok közé tartozik persze a nájloning, meg nájlonbugyi éppen

úgy. 'mini az orkánkabát, a Bambi üdítő, és ezekről egykettőre sikerült belát* ni, hogy nem föltétlenül üdvözitöek. sót vaiameny- nyi, együtt is. de külön- külön is kepes pokolba vinni a leleménye.-, embert. Persze a nájloning, föltalálója biztosan továbbra is pamutinget hordott, s aligha hiszem, hogy a DDT kikísérletezője jó étvággyal ette volna azt a krumplifőzeléket, amelyről k ru mp! ibogár- ra ,i záskor az ö szerével riasztották el a kártevőket.

A sort pedig folytatni lehetne, jószerivel a végtelenségig, a kasza helyett „alkalmazott” Regionnal, a mindenféle nehéz permet- szerekkel. amelyekkel még egypár éve is tízszer-ti zen- ötször is meglocsolták a gyümölcsfákat egy szezon alatt. Meg is lett az eredménye. hatalmas piros almák csüngtek így szeptember tájékán a fákról, igaz, ha a kiváncsi Évák, elcsábított Ádámok kései utódai szintúgy beleharaptak. inkább érezhették magukat -Hófehérkéknek, azzal a különbséggel, hogy egy harapás almától éppenséggel senki nem kerül a tetszhalál állapotába. Föltéve, ha idejében kiköpte a hatalmasra pumpált gyümölcs ízetlen falatét.

Manapság pedig a leggazdagabb országokban a kukacot köpik ki, ami nem

bai. mert ha van kukac; jakkor nincs permetszer. hi- ii szén, mint említettem, a | kukacot nem lehet becsap- f ni. De ha leszalad az a í kukac, az se nagv trage- i dia. Nem kell róla tudó- ' mást venni, és akkor nincs. 5 Ezt a módszert különben a : cseresznyeevésen kívül az p élet számtalan területén.al- ' kalmazzák. miért éppen a ‘ gyümölcsök esetében mon- 1 dana csődöt.

Persze az is igaz, ha a ‘ szájnál lejjebb csúszik az í a kukac, sorsa megpecsé- ' teltetett, de hát. a pond- | rók szapora jószágok, s » most, hogy segítséget kap- i tak, szaporodnak szépeit, i: nem kell már felni, hogy $ elfogynak. Előbb-utóbb bi- ? zonyosan jut belőlük a mi | asztalunkra is. hiszen ha - elért hozzánk a begyűrűzés. miért éppen a pondró . kerülne ki bennünket. Hát í csak türelem. Es amíg megérkezik, együnk szór- . galmasan más egyebét is. es gyűjtsük a pénzt, mert — ; mondom —. nyugaton S pondróval a gyümölcs egy- ? szer olyan drága, mint nél- 1 küle. Nálunk pedig. • köz- | ismert, vagy inkább tapasz- j: falt,. tiogv a kukac nélkü- § li gyümölcsnek is igen szép jt az ára.

De talán ezen is lehetne | segíteni. Ott a? a sok ve- C dös/er. amely a pondrók jj örömére, tartályokban ma- jt radt. Talán, ha a vegye- 5 szék egy kicsit átdolgozzák. még felhasználható ilyesfajta célokra. Hiszen az eiyiber. ezt a kukacok tudják a legjobban, ha kell, csodákra képes.

Csendes Csaba jt

t

■ »a wi ír.«.,

Ä középkori Örményországban használatos ‘orvosságok.. receptjeit,, fedezték fel a jereváni Matenada- nanban, az ösd kézirattárban. A középkori gyógyítók a vesekövek feloldásához ürömből, csalánból, gyöngy- kölesből álló főzetet alkalmaztak. A daganatok gyógyításánál különös jelentőséget tulajdonítottak például a zergevirágnak (Doro- nicum) és az aggófünek.

A kibetűzött kéziratok arról tanúskodnak, hogy Örményországban már a harmadik században kórházakat hoztak létre az elmebetegek. és leprakórházakat a bélpoklospk számára Az ideg- és pszichés betegségeket gyógynövényekké és pszichoterápiával gyógyították.

A Maiepadaran gyűjteményében körülbelül t500 kéziratos gyógykönw található. Ezeket a kéziratos könyveket — az elsők a X. századból datálódnak — a gy a ko rlati or vos tudó má ny nak, az anatómiának, a fiziológiának és a kortannak szentelték. A szerzők a kéziratokban olyan ősregi munkákra hivatkoznak amelyek nem maradtak lenn.

Elvörösödött, verejtékezett. remegett a lába. Hebegve elköszönt.1 és kitá- molygott az ajtón. Káromkodott. gyalázkodott, amiért ilyen helyzetbe hozta magát. Sírás szorongatta. Otthon az ajtóra tűzve cédula várta:

„MENJEN AZONNAL, A SZÜLÉS MEGKEZDŐDÖTT!”

Lihegve állt meg a szülőszoba előtt. Hallotta, amint odabent jönnek- mennek. Az ablak résnyi- re nyitva volt. Merengéséből a felesége bosszú sikolya térítette vissza. Megdöbbeni. Ez a sikoly nem a fájdalom, nem a kín hangja voll. Lágynak, forrónak. felszabadító erejűnek vélte. Az ágyban a legnagyobb gyönyörűség csúcsain hallotta sokszor. Üjra és újra fölszakádt ez a teremtés előtti hang. Ügy érezte, mintha e pillanatban szeretkezne a feleségével. Mindent megérteti .

Mint aki nagy búnbánal közepette gyöngyöt érez a szíve helyén, szelíden, le- pogyva sírni kezdett.

Klapedai

múzeum

A litván Klapedában az időmérés több ezer éves történetét bemutató múzeum nyílt meg. A Balti-tengernél talált időmérő eszközök az ősi Hellász kultúráját idézik. Ez elsősorban a Litvániában talált és litván mesterek. által restaurált napórákra, vízórákra és tüzőrákra vonatkozik.

Az új múzeum vezetője a 40 éves Romuldas Mar- tinkus. Hobbija — az időmérő eszközöd gyűjtése — óra történeti kutatómunkává változott. Az órák fejlődését tanulmányozva, nemcsak gyűjtötte, hanem helyre is állította az időmérő eszközöket. Felhívására, hogy adományokkal gazdagítsák az óramvizeumot, a köztársaság különböző részeiből több száz XVI— XIX. századbeli óra érkezett.

Védett ásatási - területet alakítottak ki a Szovjetunió déli részén fekvő Kalmük Autonóm Köztársaságban. Csak a szarpinszki sztyeppékén mintegy 750, ősi települések nyomait őrző donibot találtak. Mesterséges holdakról készült felvételek is segítik e nagy tudományos értékű leietek lapu Írná ny ozását. A földfelszínt ábrázoló kepeken ugyanis kivehetők a 10 mé-í térnél nem mélyebben fele-? vő régészeti objektumok.

MX* >\*J ami ' A ;

Carlo Manzoni:

Veneranda úr belépett a gyógyszertárba.

— Mi tetszik? — kérdezte a patikus.

— Kérem szépen — mondta Veneranda úr —. tud valamit adni fejfájás ellen?

— Természetesen — felelte a patikus —. nagyon jó és hatásos tablettáink vannak.

— És magának fáj a feje? — kérdezte Veneranda úr.

— Nekem? — válaszolta csodálkozva a patikus. — Nem, nem fáj.

— Teiiát nem fáj a feje. Akkor szerencsés ember!

— mondta Veneranda úr.

— A fejfájás nagyon kellemetlen dolog, nem gondolja?

— Egyetértek — mondta a patikus —, de ha' fáj a feje. vegyen be tablettát, és túl lesz rajta.

— De nekem nem fáj a fejem — mondta Veneranda úr. — Miért kéne. hogy fájjon? Kitűnően érzem magam.

— Akkor mit akar? — kérdezte az álmélkodó patikus. — Miért kért tőlem fejfájás ellem tablettákat?-- Dehogyis kértem, én

csak azt kérdeztem, van-ej tablettájuk fejfájás ellen® — mondta Veneranda úi| —. mire maga azt felelte^ hogy van. Aztán azt mond-*: ki. hogy nem fáj a feje. é.-» mivel nekem se. hál szé-| pen megegyeztünk. Miért? kéne. hogy nekem fájjon á% fejem, magának meg nem '.f

— No de ön tablettákat akart tőlem... — hebegte;, a patikus.

— Én semmiféle tablet-! tát nem kértem magától —| mondta Veneranda —. és? mivel nem táj a fejem, } nem kell a tablet tája sem,| amije van. noha a maga| feje nem fáj.

— Nem értem, nem ériem — jött ki a sodrából

a patikus.

— Ennek semmi köze az értéshez, vagy a nemértéshez — mondta Veneranda : úr —. maga viszont megpróbált engem felidegesíteni és felbosszantani, hogy aztán csakugyan megfáj- j- dúljon a fejem. Hát akkor inkább elmegyek.

Veneranda úr hátat fér-' dított a patikusnak, és fejb csóválva elhagyta a gyógjj}- szertárat.

Zahemszky László' fordítása